Napló, 1977. április (Veszprém, 33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-20 / 91. szám
LEVELEK • VÁLASZOKKAL Nem kötelező vasárnap a kézbesítés Nem kézbesítette ki a postás vasárnap a lapokat Arányi József keszthelyi lakos lakására, aki emiatt emelt szót szerkesztőségünkhöz küldött levelében. Olvasónk levelére Csapó Vilmos, a Soproni Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese válaszolt: „A Magyarországon megjelenő sajtótermékeket posta két módon juttatja el a az olvasókhoz: hírlapárusítás és hírlapkézbesítés útján — hangzik a válasz. A hírlapárusításban megjelenő sajtótermékeket az olvasók esetenként az árusítóhelyeken vásárolhatják meg. Az előfizetői példányokat — a megadott címre — házhoz viszik a hírlapkézbesítők A panasz szerint Arányi József hírlapárusítási szolgáltatást vett igénybe köznapokon, vasárnapokon viszont a lakására kérte a kívánt lapokat. A jelenlegi elszámolási rend szerint csak vasárnapi előfizetői szolgáltatásra nincs lehetőség. Az árusítóhelyek vasárnap nyitva tartanak, a kézbesítőktől is meg lehet vásárolni a lapokat, de ezt az érdekert kézbesítőnek be kell jelenteni. Az esetleges kimaradásokért a posta nem vállal felelősséget. A panasz — a fentiek alapján — csak vélt panasz, ezért a postára és a megyei hírlaposztályra tett megjegyzések nem jogosak és nem fogadjuk el. A szóbeli tárgyaláskor való megállapodás alapján a helyi postahivatal dolgozói vállalták, hogy a kívánt lapokat a panaszosnak kikézbesítik.” Megszűnnek a 71-es műút menti kavicsbányák? A Balaton-parti kavicsbányák tájrontó hatására hívja fel a figyelmet Molnár József Szombathelyi lakos. Levele szerint még mindig irtják a szép fenyőerdőket a vonyarcvashegyi kavicsbánya körül. Olvasónk levelére a Balatoni Intéző Bizottság titkárságáról az alábbi választ kaptuk: ,,Molnár József Szombathely, Sárvári út 47. szám alatti lakos a Keszthely környéki kavicsbányákkal foglalkozik levelében. Megállapításai valósak, s a jelenlegi környezet- és tájromboló tevékenységre utalnak. A 3IB környezetvédelmi szakbizottsága újból megvizsgálta e témát. Megnyugtatásul közölhetjük, hogy 1978. december 31-ig a 71-es út melletti bányák működtetésével a gazdaságoknak fel kell hagyniuk és a növényanyaggal való fedést (fásítást, cserjésítést) is meg kell kezdeniük. Ezt a munkát az Országos Bányaműszaki Felügyelőség megyei illetékesei, az Országos Természetvédelmi Hivatal, az Országos Földtani Intézet és intézőbizottságunk is figyelemmel kíséri. Tudomásunk szerint az új irtás nem a bánya bővítését szolgálja. Bízunk abban, hogy az üzemeltető gazdaságok — akik a Keszthelyi-hegység belső részein hasonló bányák nyitásához még anyagi támogatást is kapnak — betartják a határozatban foglalt határidőket, így bányák felhagyásával megszűnik az üdülőket zavaró por, zaj, szennyezés és a növényzet eltünteti a táj szépségét rontó sebeket.” Három kérdés - három felelet Három kérdésre kért választ szerkesztőségünktől J. E. veszprémi olvasónk a közelmúltban. Első kérdése: Mikorra tervezik villanyóra felállítását a Hotel Veszprém főbejáratánál. Második: miért vannak zárva az illemhelyek az üzletsor földszintjén. A harmadik kérdés: miért nincs felfestve a gyalogátkelőhely a Felszabadulás úton, valamint a kisposta és az autóbusz pályaudvar kereszteződésénél, s mikorra várható a KRESZ- táblák kihelyezése. Olvasónk levelére illetékességből a veszprémi városi tanács titkársága válaszolt az alábbiakban: „A jelenlegi tervekben villanyóra felállítása — Hotel Veszprém környékén a — nem szerepel. Az üzletsor alatt lévő női és férfi WC megnyitása közeljövőben várható, eddig az építőipari munkák elhúzódása miatt nem kerülhetett megnyitásukra sor. A Cserhát étterem előterében azonban bejárati — megnyitás óta •— az étterem a nyitvatartási ideje alatt nyilvános WC üzemel. A város közútjainak közlekedési jelzésekkel való felfestése a KPM feladata. levélíró által említett hiányosság megszüntetésére VTVB műszaki osztálya mára felhívta a KPM illetékeseit” Jár-e tízhónapi munkaviszony után gyermekgondozási segély? Mikó Péter veszprémi lakos arról érdeklődött, hogy felesége kaphat-e gyermekgondozási segélyt 10 hónapi munkaviszony után. Levele szerint csak fizetetten szabadságot tudott adni részére vállalata. Ügyében a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól kértünk tájékoztatást, amely így hangzik: „Tájékoztatásul közöljük, hogy a gyermekgondozási segélyről szóló 5/1969. (I. 28.) Korm sz. rendelet értelmében segélyre az a szülő nő jogosult, aki a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig (365 napig) munkaviszonyban állt, legalább 6 órai munkaidőben dolgozott és a gyermek gondozására fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe. Az említett segélyre jogosulttá válhat az a szülő nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányait befejezte és ezt követően 90 napon belül munkaviszonyt létesített. A félbenhagyott, tehát be nem fejezett iskolai tanulmányok a jogosultság megállapításánál nem vehetők figyelembe. Miután arról nem tesz említést a levélíró, hogy felesége iskolai tanulmányokat folytatott volna-e. a jogosultság elbírálásánál csak a munkaviszony időtartamát lehet figyelembe venni, a 12 hónap biztosítási idő hiányában a munkáltató jogosan utasította el az igényt. A gyermekgondozási segély jogosultságához szükséges biztosítási időt a szülést megelőzően kell megszerezni, így a szülés után megszerzett, ledolgozott biztosítási idő a 365 nap számításánál nem vehető figyelembe. A levélből az is megállapítható, hogy miután a feleség gyermekgondozási segélyre nem vált jogosulttá, fizetés nélküli szabadságot vett igénybe. Amennyiben az engedélyezett fizetésnélküli szabadság ideje alatt a munkaviszony nem szűnik meg, újabb szülés esetén, a második gyermek után a GYES megilleti.” — NAPLÓ — 1977. április 20. szerda OLVASÓINK ÍRJÁK Ifjúsági eszperantó találkozó Győrben A Magyar Eszperantó Szövetség ismét megrendezte hagyományos ifjúsági találkozóját. A győri Petőfi Sándor Ifjúsági Házban — április 3-tól 5-ig — az ország 34 községéből és városából érkező fiatalok gyűltek össze. Veszprém megyét 12-en képviselték. A szocialista országokból a bolgár, csehszlovák, a jugoszláv, a lengyel és a német eszperanatista ifjúsági bizottságok küldöttsége vett részt továbbá jelen volt néhány hazánkban tanuló külföldi diák is (Portugália, Szudán, Malgas Köztársaság, Közép- Afrikai Köztársaság). A találkozót kiállítás, játékos vetélkedők, szekció ülések, kultúrműsor és bál tette változatossá. A Veszprém megyei eszperantisták elsősorban a turista szekció munkájából vették ki részüket. A szavaló verseny győztese Csincsi József, a várpalotai Túri György Gimnázium második osztályos tanulója lett. Az eszperantó mozgalom történetéről rendezett vetélkedőt külföldi diák, Ho Tiena Richard (Malgas Köztársaság) nyerte. A pol-beat versenyen nagy sikert aratott a Kijevben tanuló magyar egyetemi hallgatók együttese, de a legemlékezetesebb élményt az Arrabona Amatőr Színház — Molier: A fösvény című eszperantó nyelvű bemutatója jelentette. Csiszár Ernő Várpalota A pápai Vajda Péter lakótelepen átadtak egy új, négyemeletes lakóépületet a közelmúltban. A lakók az ünnepek után beköltöztek az új lakásokba Kiállítás a kistermelőknek Kerti szerszám és kisgép, valamint vetőmag, műtrágya és növényvédőszer bemutatót és vásárt tartottak az Ajka-Devecser és Vidéke ÁFÉSZ tanácstermében közelmúltban. A bemutatóval egyidőben a zöldségtermelői szakcsoport tagjainak a fólia alatt termelt primőr termékeiből, palántáiból kiállítást rendeztek. A legis nagyobb sikere Vértesi Emilné úrkúti szakcsoporttagnak volt, aki mini fólia sátorban termelte meg házikertjének palánta szükségletét. A bemutatón minden délelőtt az érdeklődők rendelkezésére állt Vértesi Emil kertészmérnök, a szövetkezet szaktanácsadója. Ughy Gellért Ajka Látogatott a pápai nyugdíjasok klubja Négy éve működik a pápai Jókai Művelődési Központban a nyugdíjasok klubja, ahol — külön társalgóban — naponta 10—18 óra között tartózkodhatnak a tagok. Újságok, folyóiratok, sakk, társasjáték és TV áll rendelkezésükre. Minden második héten — előre megbeszélt terv szerint — ismeretterjesztő előadásokat is szerveznek, amelyek nagyon népszerűek. Szabó Endre Pápa, Úttörő u. 6. Előzzük meg az erdőtüzeket! Várpalotán, az I. kerületi Mandulás dűlőben, a Jó Szerencsét Termelőszövetkezet területén, szabadban tüzelés miatt, kigyulladt az erdő. Egy hektárnyi területen égett a tízéves telepítésű fekete fenyves. Akkár igen jelentős, hiszen a várpalotai állami egységek is csak nagy erőfeszítések árán tudták eloltani a lángokat. És — sajnos — nemcsak egy ilyen eset történt. Március 14. óta összesen 17 erdő, illetve avartűz keletkezett megyénkben. Mert, ahogy tavasziasra fordult az időjárás, az erdőkben felszáradt az avar, s emiatt megnőtt a tüzek keletkezésének lehetősége. Alig múlik el nap, mint az idézett példa is bizonyítja, hogy valahol ne keletkezne, súlyos károkat okozó erdőtűz. Az események oka szinte már közhelyszámba megy: elég egy gondatlanul eldobott égő gyufa,cigarettavég, hogy az aljnövényzet, a száraz levelek lángra lobbanjanak. És a következmény: tavaly, a hosszan tartó, aszályos időszakban több mint 200 hektárnyi erdő vált a tűz martalékává és a károk összege meghaladta a millió forintot. Az ember ismeri az erdő hasznosságát.. Szereti is igénybe venni a természet bőkezű ajándékait. Mindez közkincs! Az egész társadalomé, valamennyiünké. Ezért joggal feltételezhetnénk, hogy mindenki megkülönböztetett gondossággal, figyelemmel vigyáz rá, őrködik felette. Sajnos nem így van. Hihetetlennek tűnik, mégis így igaz: az erdők legnagyobb kártevője a felelőtlen, a gondatlan, a szabályokat és rendelkezéseket semmibe vevő ember. Az erdő, különösen tavasszal, a téli bezárkózás után, vonzza a pihenést, felüdülést kereső, kirándulók ezreit. Ez önmagában t természetes dolog. Aki csak teheti, használja is ki megyénk szép erdeinek kirándulási, pihenési lehetőségeit. De a legkellemesebb erdőjárás, pihenés idején sem szabad megfeledkezni arról, hogy az erdő társadalmi tulajdon, amelyre mindnyájunknak vigyázni kell. Az erdőben tartózkodásnak nem feltétlen velejárója az avar és erdőtűz ,a sokezres, milliós kár. Mert a tüzek megelőzhetők. S különösen most, a kirándulási idény kezdetén szeretném felhívni mindenki figyelmét, intő szavunkat mindenkihez eljuttatni; előzzük meg az erdőtüzeket, védjük meg erdeinket a tűz pusztításaitól. Hogyan? .. . Néhány alapvető tűzmegelőző szabály ismertetésével szeretnénk segítséget adni a kirándulóknak és erdészeti dolgozóknak. Elsősorban az erdőben, oí csemetésben és a hozzájuk hasonló területen az erdő kezelője, használója által kijelölt, illetve engedélyezett hely kivételével nyílt lángot használni, égő dohányneműt, gyufát eldobni nem szabad. Engedély nélkül tüzet gyújtani csak az erdő szélétől 200 méternyi távolságban lehet. Az engedélyezett tűzrakó helyen gyújtott tüzet felügyelet nélkül hagyni tilos. Eltávozás előtt azt teljesen el kell oltani. (Erről ellenőrzéssel meg is kell győződni. A szerk.) Az erdőben kiránduló, vagy ott táborozó csoport vezetője köteles részvevőket kioktatni a dohányzás, a tüzelés és a nyílt láng használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályokra, előírásokra. És arra is, hogy esetleges tűz esetén milyen magatartást tanúsítsanak. Aki az erdőben tüzet észlel, köteles azt eloltani. Ha már olyan nagy, hogy erre képtelen, azonnal jelezze. Az erdőbe vezető utak és nyiladékok bejáratánál, valamint a tüzelésre kijelölt, illetve engedélyezett helyeken az erdő kezelőjének, használójának — jól láthatóan táblát kell elhelyeznie. Ezeken a tüzelés és a dohányzás szabályaira, valamint a tűz jelzésére útbaigazító magyarázatot kell feltüntetni. Az erdőtüzek keletkezése szempontjából veszélyes időszakokban és helyeken az erdő tatott kezelője köteles kioktűzvédelmi őröket állítani. Ugyancsak ő az erdő és a vasút között, legalább tíz méter, az erdő és a közút között pedig legalább öt méter úgynevezett tűztávolságot tartani. Az erdőben — a vasúttal, illetve a forgalmas közutakkal párhuzamosan — három méter széles, tűzvédő ösvényt kell létesíteni. Ezt rendszeresen meg kell tisztítani a száraz növényzettől, avartól. Az erdő kezelője, használója, a veszélyeztetett helyeken köteles szerszámtárolót létesíteni és ott legalább 30 ember részére elegendő, erdőtűz oltására alkalmas eszközt, felszerelést elhelyezni. Az erdészházaknál, az üzemelő turistaházaknál állandó tűzjelzési lehetőséget kell biztosítani. Az erdő kezelője köteles gondoskodni az erdőben dolgozók riasztásának megszervezéséről is. A robbanómotoros erőgépeket hatékony szikrafogó berendezéssel kell ellátni. Az erdő sok örömet, szépséget, nyugalmat, pihenést felüdülést kínál, s ad mindenkinek. De éppen mert közkincs, valamennyiünk kötelessége, az erdők védelme, a tüzek megelőzése. Aki az előírásokat, rendelkezéseket ■ megszegi, nem tartja be, az szabálysértést követ el, s cselekménye súlyosságától függően 5 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A tűzvédelmi hatóság az erdészekkel együtt rendszeresen ellenőrzi a szabályok betartását, s a mulasztókkal, fegyelemsértőkkel szemben intézkedik. Reméljük, hogy az idén kevesebb feljelentésre lesz szükség, mert minden kiránduló megérti figyelmeztető szavunkat, és vigyáz szép erdeinkre. Dr. Hajas Gyula tü. ezds. JOGI TANÁCSOK A tanulmányi szerződéssel kapcsolatos tudnivalókról Az oktatási év végéhez közeledve több olvasónk érdeklődött a tanulmányi szerződéssel kapcsolatos kérdésekről. Egyik pápai olvasónk — aki ez évben érettségizik — egy vállalattal kívánt tanulmányi szerződést kötni, egyetemi nappali tagozatra. Kérdése, hogy a vállalattal hogyan kell megállapodnia? Közöljük, hogy a tanulmányi szerződést írásban kell megkötni, amelynek tartalmaznia kell az ösztöndíj összegét, folyósításának kezdő és végső időpontját, azt, hogy a tanulmányok befejezése, illetve a szakképzettség megszerzése után az ösztöndíjas a vállalatnál hol, mikor és milyen munkaterületen, illetve munkakörben kíván dolgozni. A vállalat viszont kötelezettséget vállal, hogy a tanulmányok befejezése után az ösztöndíjast alkalmazza. A szerződésnek rendelkeznie kell az ösztöndíjas munkaviszonyának kötelező időtartamáról is. A fent ismertetett kötelező feltételeken felül a szerződésben megállapodhatnak abban is, hogy a vállalat az ösztöndíjast — tanulmányainak folytatása alatt — a vállalat dolgozóit megillető, meghatározott jóléti szolgáltatásokban (pl. üdülés) részesíti, esetleg egyéb más módon is segíti tanulmányaiban. A vállalat kikötheti a tanulmányi szerződésben azt is, hogy szüneteltetheti az ösztöndíj folyósítását abban az esetben, ha az ösztöndíjas — neki felróható okból — tanévet vagy félévet ismétel. A szerződésben megállapodhatnak meghatározott tanulmányi eredmény elérésében, valamint abban, hogy az ösztöndíjas a szakmai felkészülés érdekében, a mozgalmi időn kívül,a két oktatási év közötti nyári szünetben a vállalatnál munkát végez. Megállapodhatnak olyan feltételben is, hogy a szakképzettségen felül, pl. valamilyen idegen nyelvből az ösztöndíjas nyelvvizsgát tesz. A példaként felsorolt egyéb tartalmi feltételeken felül is megegyezhetnek a felek, mivel a jogszabály a tanulmányi szerződés kötelező feltételeit határozza csak meg. Olvasónknak azt javasoljuk, hogy amennyiben szándékában áll tanulmányi szerződést kötni, ne csak általánosságban, hanem részleteiben is beszélje meg az ösztöndíjat felajánló vállalattal a tanulmányi szerződés tartalmát. Olvasónknak arra a kérdésére, hogy ha a dolgozó a vállalattal kötött tanulmányi szerződést megszegi és a szerződésben vállalt idő előtt eltávozik, azt válaszoljuk, hogy a hátralevő idő arányában köteles visszafizetni a kapott összegeket. Korábban, 1977. január 1. előtt volt lehetőség arra, hogy egy másik vállalat a dolgozó tanulmányi szerződésből eredő tartozását átvállalja a dolgozó helyett olyan formában, hogy továbbiakban ő lépne a korábbi ösztöndíjat folyósító vállalat jogaiba. 1977. jan. 1- től ez a lehetőség megszűnt, tehát tanulmányi szerződésszegés esetén az új vállalat a korábbi vállalat részére ösztöndíj- visszafizetésre pénzt nem adhat, illetve a dolgozó tartozását nem vállalhatja át. Összegezve: a tanulmányi szerződést kötött dolgozó — szerződésszegés esetén — csak úgy mehet máshova dolgozni, ha a szerződésszegésből eredő kártérítési (különdíj visszafizetési) kötelezettségét teljesíti, azaz ezt az összeget visszafizeti.