Napló, 1981. január (Veszprém, 37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-18 / 15. szám

BAZALT PRÓBAKŐ Sok egyéb mellett mit szeretne ma egy család Magyarországon? Hogy alacsonyabb legyen, vagy leg­alábbis ne növekedjen a lakás, az otthon rezsije, hogy minél kisebb legyen a téli fűtés költsége. Az energia takarékos felhasználása persze állandóan ott motosz­kál ma már az üzemek, intézmények homloka mögött is. A minap egy meghökkentő tényt hallottam Tapol­cán. Hazánkban a felhasznált — nagyrészt importból származó — kőolaj egynegyedét épületek fűtésére for­dítják. Az épületek, hőtermelő és hőszolgáltató beren­dezések — kazánok, csövek — szigetelésével ezt a 25 százalékot több mint egyharmaddal csökkenteni lehet­ne. Aki némileg járatos ezen a területen, sejtheti, hogy a fenti információra a KOSZIG tapolcai gyárá­ban tettem szert. Andrejkó Gyula igazgató idézte egy tanulmányból. Az ifjúsági üzem A meleg megfogására, hő­­szigetelésére sokféle eljárást ismerünk és alkalmazunk. A nyílászárók, ajtók, ablakok sza­lagos szigetelésén túl nap­jainkban akár egy egész épü­let is becsomagolható a hő­szigetelő anyagba. Ilyet, ha jól tudom drevyt néven a fűz­fői Nitrokémiában is gyárta­nak. Hasonló célokat szolgál­nak a KÖSZIG bazaltgyapot­ból készült termékei is, ame­lyeket négy-öt éve korszerűbb kivitelben, korszerű gépsoron gyártanak. A termék újszerű szervezeti körülmények közepet­te készül a gyáregység Bazalt II. üzemében, amelyet egy éve ifjúsági üzemnek is neveznek. Átadták ugyanis bizonyos érte­lemben a fiataloknak. A miért­re napjaink terítéken levő gaz­dasági gondjai, feladatai ad­ják a választ. Mint minden újnak, a ha­zánkban újdonságnak számító hőszigetelő anyagoknak sem volt kezdetben, néhány évvel ezelőtt vajmi nagy piaca. A tervezők nem ismerték a ba­zaltgyapotot, következésképp nem is nagyon alkalmazták. Mielőtt a svéd vállalattól vásá­­rolt Jungers-gépsor 1977-ben termelni kezdett az újonnan épült Bazalt II. üzemben, kül­földről behozott bazaltgyapot hőszigetelő anyagokkal már igyekeztek hozzászoktatni a felhasználókat az új termékhez. Hogy nem ment könnyen és gyorsan, mutatja a KÖSZIG 1979-es éve. Annak első felé­ben még mindig nem termel­tek teljes gőzzel. És akkor jött a fordulat. A szerelőipar és a beruházók előszeretettel kezd­ték alkalmazni a bazaltgyapo­­tot, úgyhogy az említett év má­sodik felében már szinte alig tudták kielégíteni az igényeket. Akkor megsejtették a nap­jainkra ténnyé változott álla­potot, hogy nagy lesz a keres­­let a bazaltgyapot termékek iránt. Ennek maximális kielé­gítése érdekében hozták létre egy évvel ezelőtt az ifjúsági üzemet. ■ ■ ■ Jött ■ ■ ■ Pont egy éve megírtuk az új forma megteremtésének okait, előzményeit, reményeit. A lé­nyeg - az üzemben túlnyomó­­részt fiatalok dolgoznak ter­melő, irányító és vezető posz­tokon. A fiatalok már a beru­házás éveiben is bebizonyítot­ták, hogy rendkívüli munkatel­jesítményekre és áldozatválla­lásokra képesek. Ez 1979-ben a termelésben is kézzelfogható volt, amikor a második félév­ben a Bazalt II. üzemieknek nagy része volt az év első hat hónapjában csonkán maradt tervteljesítés kiegészítésében. Ilyen előzmények után minősí­tették ifjúsági üzemmé a „Ba­zalt kettőt". Az ottani mintegy 60 dolgozó négy műszakjára a szálasüzemek fiatal vezetője - Túsz Károly - mellett egy operatív bizottság is felügyelt, amelyben a szocialista ifjúsági brigádok, a KISZ és a szak­­szervezet képviselői vesznek részt. Feladatuk az volt, hogy az üzemekre kirótt termelési terv teljesítése érdekében be­látásuk szerint szervezzék, irá­nyítsák a munkát, ha kell, cso­portosítsák át a munkaerőt. Itt érdemes megállni egy pil­lanatra. Miért kellett a fentiek­hez ifjúsági üzemet csinálni? Azért mert a megnőtt piaci igényeket vizsgálva, úgy tűnt, hogy a Bazalt II. üzemben több terméket is elő lehet állítani, mint a svéd vállalat által ga­rantált tizennégyezer-párszáz tonna. Ehhez a fiatalok na­gyobb teherbírásában, rugal­masabb alkalmazkodóképes­ségében, áldozatvállalásában látták a tartalékot. Az ifjúsági üzem tehát jött, kezdetben buk­dácsolt, aztán nekilódult. ...látott... A tények alapján kétféle­képpen értékelik az üzem el­múlt évét. A lécet nem tudta átugorni, a tervezett 15 ezer tonna termék helyett csupán 14 ezer-kétszáz tonnát termelt Az igazgató ennek ellenére mégis elégedett velük, a lema­radás okai ugyanis a Bazalt II. üzemen, sőt a gyáron kívül vannak. Váratlan meghibáso­dások, alkatrészhiány miatt akadozott a termelés az év el­ső felében. Aztán azért is fájt még a fiatal üzemvezető feje, mert tavaly rendre hiányzott három-négy ember a konkrét termelői létszámból. Helyükre irányító posztokon dolgozó fia­talokat kellett áthelyezni ideig­­óráig. A létszámgondok azóta megszűntek. Az üzemben to­vább nőtt a fiatalok aránya, javult a munkafegyelem. A múlt év eseményeit tekintve minden részrehajlás nélkül azt állapították meg az üzem ve­zetői, hogy a fiatalok fegyel­mezettebb munkába járók és munkavégzők, mint a régeb­bi követelményekhez, korábbi munkahelyi viselkedési nor­mákhoz szokott idősebb dolgo­zók. Úgy mondják a KÖSZIG- ben, sokat fejlődött az ifjúsági üzemben a munkahelyi, emberi, brigádkapcsolat, nagyobb a közösségi szellem. Mindezt lát­va — objektív okok miatti terv­lemaradás, javuló munkaszel­­­lem —, felvetődik a kérdés az ifjúsági üzem első születésnap­ján —, mi követi az elindulás évét? ... és győzött! Az ifjúsági üzem jelleg meg­tartására, a továbblépésre sza­vaztak Tapolcán. Úgy tartják, a próbaév tapasztalatai remé­nyekre jogosítanak. A bazalt­gyapot iránt változatlanul nagy a kereslet. Az igények kielégí­tésére számos feladatot fogal­maztak meg a helyi KISZ-szer­­vezetek, ifjúsági brigádok szá­mára. Idén a folyamatos terme­lés érdekében azt kérik tőlük, hogy segítsék elő a nem ter­vezett állásidők csökkentését, a tényleges termelésre fordít­ható időalap növelését. Még nagyobb fegyelemre van szük­ség, aminek a munkabrigádok jobb együttműködésében, a zökkenőmentesebb műszakvál­tásokban kell egyebekben megmutatkoznia. Folyamatos termeléssel is csak így győzik az igények kielégítését, amely­hez még importot is igénybe vesz az ország. Némi túlzással pillanatnyilag a KÖSZIG ta­polcai gyára ugyanis abban a sajátos helyzetben van, hogy már-már azt kérné a felhasz­nálóktól, vásároljanak keveseb­bet a termékeiből. Ezt termé­szetesen nem teszi, nem is te­heti. Még akkor sem, ha a családiház-építők, vállalati be­ruházók túlméretezik a bazalt­­gyapotigényt. Új üzemet épí­tenek inkább, amelyben már más, takarékosabb normatívák­nak megfelelően, és a felhasz­nálhatóság pontosabb megje­lölésével termelik majd a ba­­zaltgyapotidomokat. A majda­ni új üzem a mostani Bazalt II. kisöccse lesz, nagyobb ka­pacitással. És minden bizony­nyal kiokosítva az idősebb­­ ifjúsági - üzem tapasztalatai­val. Bráz János - NAPLÓ - 1981. január 18. vasárnap 4 Sokakban ébresztett nosztalgiát a 30-as évek sanzonjaiból készített összeállítás. Képtárszínház Várpalotán Több éves múltra tekint vissza egy érdekes várpalotai kezde­ményezés, a képtárszínház. Az eddigi műsoros estek keretében fel­lépett már Szemes Mari, Bárdy György, Ruttkai Éva és Psota Irén. Legutóbb Esztergályos Cecíliát látta vendégül a képtárszínház kö­zönsége. Felvételeinken a jól sikerült műsoros est néhány pillana­tát örökítettük meg. Nagy Gábor képriportja A legnagyobb sikert Zola „Nana" letek aratták. című regényéből előadott rész- K­iss László volt már me­gyei tanácstag és köz­ségi tanácselnök is. Dudaron sokáig tanácstag volt és megyei delegátus. Ma is őrizgeti az egykori felszó­lalásait, amelyekben elsorolta az eredményeket a Bakony kö­zepén, és a gondokat, amelyek megoldásához a megye segít­ségét kérte. Később aztán - 1976-ban - a dudari bányász, az elektro­mos szakember (akinek ma már hét szakmája van) tanács­elnök lett Zircen, a nagyköz­ségi közös tanácsban. És amit annak idején Zircnek és a kör­nyező községeknek a megyei tanácsban kért, azt most mint nagyközségi tanácselnök maga valósítja meg. — Nem egészen pontos így a fogalmazás — igazít ki Kiss László. — Egymagam kevés len­nék a sok feladathoz. Együtt a lakossággal, a választókkal, együtt a tömegszervezetekkel, együtt az üzemekkel, szövetke­zetekkel ... Nem a szerénység mondat­ja vele ezeket, hanem a pon­tosság igénye. Bizonyítani is akarja szavait és egy piros zászlóra mutat, amit az íróasztalával szemben helyezett el, hogy mindig szem előtt legyen. A zászlóra hímez­ték: A Veszprém megyéért leg­eredményesebben tevékenyke­dő nagyközségnek. A „Veszp­rém megyéért’­ társadalmimun­­ka-mozgalomban éveken át a legjobbak voltak a zirciek, so­kat tetteik a fejlesztésben, a szépítésben. Mert ha tiszta, gondozott, fejlődő a nagyköz­ség, az eredmény az egész megye számára. — Ezt a zászlót háromszor nyertük el. Most már véglege­sen a miénk marad. Munkával kötődni a nagyközséghez — Mi van mögötte? — 14,7 millió forint. Csak 1979-ben 4,6 millió forint ér­tékű munkát végeztek a zir­ciek. Tavaly kevesebb volt, csak 2,5 millió. Nem finom, pókhálószövésű a beszéde Kiss Lászlónak. Na­gyon is őszintén, magvasan be­szél. Arra a földre építi most a gondolatait, a terveit, amely alatt több mint egy évtizedig dolgozott. Nehezebb beszédek­hez volt szokva a bányában, a vágatokban, ahonnan azért mindig „kilátott" a napszintre, az emberek közé. Most a kül­színen dolgozik, de jól belát az akna mélyére is. Csak a hely­szín változott, a gondolkodás és a gondoskodás nem. Dudarhoz a bánya kötötte és a sok társadalmi elfoglaltság. Tanácstag, megyei küldött, a szakszervezeti bizottság és a pártalapszervezet vezetőségé­nek tagja, dolgozik az MHSZ- ben, a népfrontban és a Zirc— Dudari Bányász Sportkör el­nökségi tagja (birkózó volt va­lamikor). S hogy kitekintsen meszebbre is, a közalkalmazot­tak járási szakszervezeti bizott­ságának elnöke. Ez volt. " Ma a fokozatok változtak meg. Zircen tagja a párt-vég­rehajtó bizottságnak. De nem­csak ez köti a nagyközséghez, a környező településekhez. — Én a munkával kötődöm a községhez és a lakóihoz. A feladatokkal, amelyek együtt nőnek a nagyközséggel. Ha az egyiket megoldjuk, kopogtat a másik. Óvoda, új iskola, torna­termek, sportpályák, nemcsak Zircen, hanem Nagyesztergáron is. Víz, mert Lakútra tartályko­csival szállítjuk a vizet, Nagy­esztergáron, Kardosréten még ez sincs. - Hol,­ hogyan születnek a tennivalók? - Először is a párt- és a tanácsi vezetőkkel megbeszél­jük, aztán ott vagyok a szo­cialista brigádvezetők összejö­vetelén, a nők, az öregek klub­jában, elmondják a kérésüket az Alkotmány utcában lakók ... - Ott van a körzete, ott választották meg tanácstagnak. - És ott, meg a környékén többségében bányászok élnek, akiket nem itt, Zircen ismer­tem meg, hanem jóval koráb­ban a bányában. A tanácsi közigazgatási kör­zetben 11 ezer lakos él. Ter­mészetesen a legtöbben a hét­ezres Zircen, öt év alatt hat­vanmillió forint elköltését ter­vezték és nyolcvanmillióra tel­jesítették. A nem tanácsi, de a lakosságot közvetlenül érin­tő feladatok értéke ötvenmillió forint. Ennyivel gyarapodott Zirc és környéke az utóbbi öt esztendő alatt. - Valamit azért még hozzá­­kell tennünk - mondja Kiss László. - Közigazgatásunk te­rületén 322 lakás épült, 192 magánerőből. Szép, emeletes, komfortos, nem egyszer négyszobás laká­sokat emeltek a zirciek, a nagy­­esztergáriak, az olaszfalusiak. Csak ezeknek az értéke meg­közelíti a százmillió forintot. - Azt mondta, hogy mun­kával kötődik a települések­hez. - Igen, mert az egyik leg­szebb, legszerteágazóbb mun­ka éppen a tanácsi tevékeny­ség. Különösen most, hogy egy­re több hatáskört kapunk. Természetesen a felelősség is nagyobb. Frázisnak tűnne, de ismerem Kiss Lászlót, tudom, hogy mö­götte, a szavak hátterében va­lóban munka van. S egyre több munka. Amit korábban elintézhettek egy átirattal a járáshoz, a megyéhez, most maguknak kell megoldaniuk, megteremteni hozzá az anyagi feltételeket is. A tanácsi munka olyan, mint egy virágoskert..Ha mindennap nem gyomlálják, nem foglal­koznak vele, hamar felüti fe­jét a dudva. Megsokasodnak a gondok. Milyen gondok... — Nálunk, Zircen a szenny­vízelvezetést kell megoldani, Lókút, Nagyesztergár, Kardos­rét vizet vár tőlünk, jó ivóvizet és elegendőt.­­ És hallom, készülnek Zirc 800 éves évfordulójára. — Ez már több, mint készü­lődés.­­ Vaskos iratcsomót emel fel az íróasztaláról. — Ez már mind társadalmi mun­kafelajánlás a 800 éves év­fordulóra, amit jövőre ünnepe­lünk. Ebben is nagyot változott a világ. Valamikor védnökök kéret­tek fel és szónokok gyűjtötték az adatokat az ünnepi beszéd­hez. Ez is lesz, biztosan lesz Zircen is jövőre, de első a tár­sadalmi munka, az összefogás, hogy az ünneplés ürügyén to­vább fejlődjön, szépüljön a nagyközség. Gárdonyi Béla A rádió és a televízió mai műsora III. JANUÁR 18., VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: Kopogtató 8.10: Öt kontinens hét napja 8.26:Népdalok 9.00:Kul­turális Magazin 10.09 Bumbele-cirkusz 11.03: Világhírű zongoraművé­szek 12.10: Édes anyanyelvünk 12.15: Lemezmúzeum 12.57: Egy korty tenger. Fekete Gyula írásai 13.07: Simándy József operettdalokat énekel 13.33: Kozmosz 13.53: így láttam Bartókot. A mikrofonnál: Gertl­er Endre 14.40: Pillantás a nagyvilágba 15.12: Opera-művészlemezek 15.54: Csendes Don. Solohov regénye rádióra alkalmazva 16.34: Buvári Lívia népdalokat és régi magyar dalokat énekel 17.10: Közvetítés a Magyaror­­szág-Svédország tenisz Király Kupa-mérkőzésről 17.20: Árnyékharcos. Tokiói beszélgetés Akiro Kuroszavával 17.40: Arturo Toscanini vezényli a BBC és az NBC szimfonikus zenekarát 18.45: Közvetítés a Magyaror­szág-Svédország tenisz Király Kupa-mérkőzésről 18.55: Közvetítés a Thália Színházból. Színházi regény. Bulgakov műve 21.18: Új nótafelvé­teleinkből 22.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Esti hangverseny. Tóth Zol­tán brácsázik 23.10: A Bécsi Filharmonikus Zenekar felvételeiből 0.10: Fóka Éva és Darvas Iván sanzonokat énekel PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika - korán kelőknek 7.00: A református egyház félórája 7.30: Günter Metz Bach-műveket orgonál 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája 9.00: Szívesen hallgattuk! 10.33: A Pénz­ügyőr Zenekar játszik 10.57: Slágermúzeum 11.57: Jó ebédhez szól a nóta 12.54: Születésnap­­ 2. rész: Szabó Magda regénye rádióra alkal­mazva 14.04: Hies zenekarok albuma 14.33: Táskarádió 15.30: Jelenidő­ben 16.00: Liza Minnelli énekel 16.39: Slágerek mindenkinek 17.40: A vasárnap sportja. Totó 18.00: Pesti házak titkai 18.33: Kapcsoljuk a Pata­­ky István Művelődési Központot „Röpülj páva ...” A Magyar Rádió és a Magyar Televízió népdalversenye­­ (VI. elődöntő) 20.00: Szellemi tér­képolvasás 20.10: Gesztusok és látványok, szavak és tőmondatok 20.33: Közvetítés a Magyarország-Svédország tenisz Király Kupa-mérkőzésről 20.43: Sokféle ... 21.43: Örökzöld dallamok 22.41: Új dzsesszfelvétele­­inkből 23.10: A királyné csipkekendője. Részletek Johann Strauss ope­rettjéből MAGYAR TV 8.05: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétérna (ism.) (színes) 8.10:Mindenki iskolája. Matematika. Terek és tomnák (ism.) 8.40: Fizika. Az egyszerű gépek (ism.) 9.10: Óvodások filmműsora. Kisfilm-összeállítás. 1. Prim kí­váncsi NSZK rajzfilmsorozat. 1. rész: A jégkrém titkai (színes) 2. A róka és a farkas. Csehszlovák bábfilm 9.30: Tau bácsi Magyarul beszélő cseh­szlovák gyermekfilm-sorozat. 3. rész: Tau bácsi a hegyekben (színes) 10.05: Hírek 10.10: A Közönségszolgálat tájékoztatója 10.15: Reklám 10.20: Alpesi Sí-Világkupa. Férfiműlesiklás - I. futam. Közvetítés Kitz­­bühelből (színes) 11.20: Vitéz László és a többiek. Kemény Henrik, a népművészet mestere előadja Az elásott kincs című vásári bábjátékot (ism.) 11.55: Horgas Béla: Ciki, te boszorkány. Játék egy felvonásban. A Budapesti Gyermekszínház előadása, felvételről (színes) 12.45: Reklám 12.50: Alpesi Sí-Viágkupa. Férfiműlesiklás - II. futam. Közvetítés Kitz­­bühelből (színes). Kb. 14.00: KELETI MÁRTON-sorozat. Változó felhő­zet. Magyar film 15.40: Vasárnap délután (színes) 17.35: Műsorainkat ajánljuk! (színes) 18.00: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedőműsor 18.35: Reklám (színes) 18.40: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (szí­nes) 18.45: Esti mese (színes) 19.00: A Hét (színes) 20.00: Hírek - Totóeredmények 20.05: Petőfi. VI/6. rész: „Föltámadott a tenger” (szí­nes) 21.15: Sporthírek (színes) 21.25: Menekülés Magyarországra. Doku­mentumfilm (színes) 22.25: Hírek 22.30: „A költészet fája életem ...”. Válogatás Petőfi Sándor verseiből. VI/6. rész (színes) OSZTRÁK TV 12.00: Könyv - a gyermekek barátja 16.45: Képeskönyvben lapozgatva. Gyermekműsor 17.05: A majmocska. Rajzfilm 17.15: Maja, a méhecske. Rajzfilmsorozat 17.40: Jó éjszakát, gyerekek! 17.15: Idősek klubja 18.30: Operakalauz. Verdi: A trubadúr 19.00: Vasárnapi osztrák képek 19.30: TV-híradó 19.50: Sporthírek 20.15: Vidám, zenés, szórakoztató műsor 21.50: Hírek II. MŰSOR 10.25: Síversenyek közvetítése Kitzbühelből 14.00: Tenisz versenyek közvetítése New Yorkból 17.20: A party. Filmkomédia 18.30: Okay. Ifjúsági magazin 19.30: TV-híradó 19.50: Heti körkép 20.15: Vörös és fekete. Fami Stendhal regényéből 22.40: Sporthírek 22.50: Charlie Chan a kincses-szigeten. Bűnügyi film 0.05: Hírek

Next