Napló, 1984. június (Veszprém, 40. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

Kim Ir Szen életrajza Kim Ir Szenn, a Koreai Mun­kapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság elnöke 1912. április 15-én született a Phenjan­ közelében lévő Mag­­jonde faluban. Fiatal korától aktívan részt vett a forradalmi ifjúsági moz­galomban, 1927-től szervezte és vezette a kommunista ifjú­sági szövetséget. Tevékenysé­géért letartóztatták és bebör­tönözték. Kiszabadulása után bekapcsolódott a japánellenes partizánharc szervezésébe. 1936-ban az ő vezetésével jött létre a Haza Újjászületésének Társasága, azzal a céllal, hogy a koreai hazafiakat egy­ségfrontba tömörítse, szervezet­té tegye harcukat a japán megszállók ellen. Kim Ir Szen Korea 1945-ben történt felszabadulása után a Kommunista Párt Észak-Koreai Szervező Irodája felelős titká­raként és az Ideiglenes Népi Bizottság élén, vezető szerepet játszott az ország gazdasági­társadalmi átalakításáért foly­tatott munkában. 1949-ben a párt északon és délen műkö­dő részének egyesülése nyo­mán alakult Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnöké­vé választották. 1966 óta a Koreai Munkapárt KB főtitká­ra. Kim Ir Szent 1948-ban vá­lasztották meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság mi­niszterelnökévé. A koreai hon­védő háború idején kinevezték a Katonai Bizottság elnökévé, a néphadsereg — amelyet ő szervezett meg —, főparancs­nokává. 1953 óta a KNDK marsallja. Kim Ir Szen a KNDK elnökének tisztét 1972 óta töl­ti be. Közéleti tevékenységét szá­mos könyve is fémjelzi. Magya­rul több, a koreai nép függet­lenségéért vívott harcát bemu­tató kötete jelent meg. A szocialista építőmunka irányításában, az elért vívmá­nyok megvédésében szerzett érdemeit, hazája egységének megteremtéséért kifejtett tevé­kenységét a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság legma­gasabb kitüntetéseivel ismerték el. Kim Ir Szen nem először lá­togat hazánkba: huszonnyolc éve, kormányküldöttség élén, az európai szocialista orszá­gokban tett körútja alkalmá­val már járt Magyarországon. Vendég a népi Koreából Új állomásukhoz érkeztek a népi Korea és Magyarország kap­csolatai. Mától vendégünk Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság elnöke, aki párt- és állami küldöttség élén tesz hiva­talos, baráti látogatást hazánkban. Ha kapcsolataink történetén végigtekintünk, szembetűnik, hogy a sok ezer kilométeres távolság sohasem volt akadálya a két ország együttműködésének. A KNDK és Magyarország kapcsola­tai több évtizedes múltra tekintenek vissza, a szocializmus épí­tésének első éveiben eresztettek erős gyökeret. A Koreai-félszi­geten a japán gyarmatosítás következményeinek felszámolása s a hatalmas társadalom-átalakító munka azonban csak az észa­ki részen kezdődhetett meg akkoriban. Az Egyesült Államok, a megállapodásokat felrúgva, kettészakította Koreát, és délen báb­rezsimet hozott létre. Az északon 1948 szeptemberében megszü­letett népi államot hazánk az elsők között ismerte el. A KNDK népe azonban alig fogott hozzá hatalmas tervei megvalósításához, újabb nagy megpróbáltatás érte: 1950-ben kirobbant a koreai háború. Csak hároméves, emberfeletti küz­delem árán, a szocialista országok internacionalista támogatásá­val sikerült legyőzni az agresszorokat: az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. Ezek a nehéz évek a segítségnyújtás szép példáit nyújtották, s rácáfoltak minden földrajzi távolságra. A többi kö­zött magyar orvosök ápolták a sebesülteket, teljes kórházi fel­szerelés, gyógyszerek, kötszerek tömege érkezett tőlünk a távoli KNDK-ba. A fegyverszüneti megállapodás 1953-ban jött létre, ám ez nem járt együtt az északi és déli országrész egyesülésé­vel. A KNDK-ban, a koreai nép valóban független, önálló álla­mában ezután a dinamikus fejlődés három évtizede következett. A háborús károk felszámolásában, a lerombolt ország újjáépí­tésében ismét önzetlen segítséget nyújtottak a szocialista álla­mok, így Magyarország. Rövidesen egy szerszámgépgyár, egy festékgyár és egy mérleggyár kezdte meg működését a magya­rok munkája nyomán, magyar mérnökök működtek közre a fő­város, Phenjan újjáépítésében, s jelentős, hosszú lejáratú hitelt is nyújtottunk a KNDK-nak. Ma a függetlenség, az önállóság, a Kim Ir Szen által kidol­gozott dzsucse eszme két, alappillére jellemzi a népi Korea poli­tikáját. Dél-Koreában ugyanakkor amerikai csapatok állomásoz­nak. Ezért a fokozott honvédelmi kiadások kényszerű teherként nehezednek a népi Koreára. A Koreai Munkapárt mindig elsőd­leges feladatának tekintette a tárgyalásos rendezést és a békés újraegyesítést. A KNDK legutóbbi javaslata, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra, ismét megélénkítette a Koreai-félsziget körül a diplomáciai tevékenységet. Phenjanban háromoldalú tárgyalásokat javasoltak. Azt, hogy a két Korea az Egyesült Ál­lamok bevonásával tárgyaljon a békeszerződésről, az amerikai csa­patok kivonásáról, Dél-Koreából, majd az ország újraegyesí­téséről. Washingtonból és Szöulból azonban eddig nem érkezett érdemi válasz az indítványra. A népi Korea erőfeszítéseit a térség feszültségének enyhíté­séért, Észak és Dél viszonyának rendezéséért, a szocialista or­szágok mindig támogatták és támogatják ma is. Ezt tükrözték azok a tárgyalások, amelyeket Kim Ir Szen előzőleg a Szovjet­unióban, az NDK-ban, Lengyelországban és Csehszlovákiában folytatott. Ez tükröződik majd magyarországi látogatásakor is. Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a KNDK elnökének mostani látogatása ugyanakkor lehetőséget kínál a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére, az együttműködés újabb, mindkét fél számára előnyös területei felkutatására, a népeink közötti hagyományos barátság elmélyítésére. Ceausescu Varsóban Nicolae Ceausescunak, a Ro­mán Kommunista­ Párt KB fő­titkárának, a Román Szocialis­ta Köztársaság elnökének ve­zetésével román párt- és álla­mi küldöttség érkezett szerdán hivatalos baráti látogatásra a­ lengyel fővárosba. A delegációt Wojciech Ja­ruzelski, a LEMP KB első tit­kára, a lengyel kormány elnö­ke, továbbá a legmagasabb lengyel állami szervek hívták meg. Nicolae Ceausescut a var­sói repülőtéren Wojciech Ja­ruzelski és Henryk Jasbl­owski, a­­Lengyel Államtanács elnöke fogadta. 2 - NAPLÓ — 1984. június 7., csütörtök Németh Károly látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) az emberek élet- és munkakö­rülményeiben egyaránt szem­betűnő. Végezetül eredményes, jó munkát kívánt a megye dolgozóinak, vezetőinek. Ezt követően a Központi Bi­zottság titkára rövid városné­zésen ismerkedett Veszprém belvárosával, az éppen most alakuló, formálódó városköz­ponttal. A látottak alapján úgy nyilatkozott, hogy a jó terve­zői, építészeti megoldások nemcsak Veszprém lakóinak munkáját, hanem városszere­­tetét is mutatják. Olyan vá­rosközpont kialakításának le­hetnek a veszprémiek része­sei, ahol jó érzékkel szerve­zik a sokoldalú városias ellá­tást, ugyanakkor nagy gondot fordítanak a szakemberek a létesítmények kellemes, eszté­tikai megjelenésére is. Vendégünk rövid veszprémi tartózkodása során megismer­kedett néhány üzemmel is. Elsőként a Bakony Művek gyáregységébe látogatott el, ahol Sós Gyula vezérigazgató és Moravetz Tibor üzemi párt­bizottsági titkár fogadta őt és a kíséretében érkező megyei vezetőket: Pap Jánost és Gyu­­ricza Lászlót. A vezérigazga­tó röviden bemutatta a 8 te­lepülésen dolgozó gyárat, is­mertette történetét, jelenlegi termékstruktúráját. Hangsú­lyozta, hogy fő profiljuk az autóvillamossági cikkek ter­melése, amelyeket kooperációs formában értékesítenek, 14- 15 ezer személygépkocsit kap ezekért cserébe az ország. A kooperációs partnereik elé­gedettek a szállításaik ütemé­vel is, termékeik minőségével is. Részletesen szólt a Ba­kony Művek legújabb termé­keinek, a gyújtógyertyáknak és a szereléstechnikai termé­keknek a gyártási, értékesítési lehetőségéről, perspektívájá­ról. Elemezte a dolgozók mun­kakörülményeit, kereseti lehe­tőségeiket. Németh Károly elsősorban a vállalati bérgazdálkodás, a differenciált bérezés tapaszta­latairól, a munkaidőalap ki­használásáról, a vállalati bel­ső hatékonysági tartalékok feltárásáról kért részletes tá­jékoztatást, majd látogatást tett a gyújtógyertyagyár ke­rámiaüzemében, valamint az autóvillamossági gyáregység­ben. A dolgozókkal folytatott beszélgetései során elsősorban munkájukról érdeklődött a Központi Bizottság titkára, szó­ba kerültek a fizetések, a családi, egyéni körülmények. A Bakony Művekben tett lá­togatásának végén Németh Károly emléksorokat írt az autóvillamossági gyáregység Petőfi Sándor szocialista bri­gádjának naplójába. Délután vendégünk prog­ramjában a veszprémi Dózsa Termelőszövetkezettel történő megismerkedés következett. A határjárás során dr. Varga Zoltán elnök elsőként az ép­pen most zajló fűkaszállás megtekintésére invitálta a Központi Bizottság titkárát a gyulafirótáti határba, majd a Veszprémet elkerülő útgyűrű melletti, éppen kalászba szök­kent búzatáblák megtekintése következett. Az addig kialakult képet a szövetkezet központjá­ban a tsz-elnök egy részletes tájékoztatóval tette teljessé. El­mondta egyebek között, hogy a nyolc település határaiban, 5340 hektár földön gazdálkodó szövetkezet a megye közepes nagyságú gazdaságai közé tar­tozik. Eredményei azonban, amelyet a növénytermesztés­ben, állattenyésztésben elért, az átlag fölé emelik. Szólt a tsz jelentős melléküzemági és ipari tevékenységéről, hangoz­tatva, hogy ezeknek is része van a magas színvonalú mező­­gazdasági termelés megalapo­zásában. Minden munkaterüle­ten igyekeznek a dolgozóik ér­dekeltségét, jó munkakörülmé­nyeit megteremteni. Meggyőző­désük, hogy csak ilyen felté­telekkel lehet a­­munka minő­ségét, hatékonyságát tovább növelni. Végezetül dr. Varga Zoltán a szövetkezet dolgozói­nak felkészültségéről beszélt. Jelenleg 30 felsőfokú, 150 kö­zépfokú végzettséggel rendel­kező szakember és 600 pedig szakmunkás az 1400 dolgozó­ból. A tsz-tagok és alkalma­zottak szellemi kapacitását ne­vezte a szövetkezet fejlődésé­nek gyorsítására a legnagyobb és leggyorsabban mobilizálható tartaléká­nak. A Központi Bizottság titká­ra a Dózsa Termelőszövetkezet vezetőit elsősorban arra biztat­ta, hogy keressék tovább a termékek önköltségének csök­kentési lehetőségeit. Ebben a dolgozók érdekeltségét hang­súlyozta. Különösen az alap­­tevékenységhez tartozó ágaza­tok gazdaságosságának foko­zására hívta fel a figyelmet, majd további intézkedéseket javasolt a termelési kedv fenntartására. A program következő állo­mása a Veszprém megyei Tej­ipari Vállalat veszprémi üze­me volt. Itt dr. Szigeti Árpád igazgató és Belenta Mihály pár­ttitkár fogadta a vendéget és kíséretét. Az ismerkedés a vállalat món­kájával az igaz­gató beszámolójával kezdődött. Tájékoztatott egyebek között arról, hogy a vállalat műkö­dési területe szélesebb Veszp­rém megyénél, 57 mezőgazda­­sági üzemből, 280 településről gyűjtik össze és dolgozzák fel a tejet, évente mintegy 132 millió litert. Kilencféle termé­ket gyártanak 29 változatban. Ezeket 1800-2200 üzletbe szál­lítják ki, szinte naponta. Ter­melésük 4 százalékát, 48 mil­lió forint értékben exportra szállítják. Részletesen szólt a vállalat kezdeményezéseiről, a gyár új termékeiről, amelyek közül különösen a sajtok vál­tak gyorsan népszerűvé a fo­gyasztók körében. A különbö­ző lágy- és juhsajtokból to­vábbi jelentős exporteladáso­kat terveznek. Ismertette a veszprémi üzemben működő­­nyerstejminősítő laboratórium tevékenységét, a tejtermelés mennyiségének és minőségé­nek növelésére gyakorolt ha­tását. Végezetül dr. Szigeti Árpád arról beszélt, hogy a termék­­struktúra átalakítása, új, kere­sett termékek forgalmazása mi­lyen kedvező hatással volt a munkatermelékenység növelé­sére, az önköltség csökkenté­sére, milyen módszerekkel si­került javítani a vállalat ter­melésének jövedelmezőségét. Németh Károly a tejipari vállalatnál elsősorban a jó eredmények elérésének helyi módszereiről érdeklődött rész­letesebben, majd a vállalat és a termelőszövetkezetek együtt­működésével kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Végezetül meg­tekintette a korszerű veszpré­mi tejüzemet. Veszprémi látogatásának utolsó programjaként a Köz­ponti Bizottság titkára a me­gyei­­tsz-szövetség székházá­ban — ahol Gubicza Ferenc, a tsz-szövetség elnöke köszön­tötte - megyénkbeli tsz-elnö­­kökkel találkozott és folytatott beszélgetést aktuális gazda­ságpolitikai kérdésekről. Németh Károly tegnap az esti órákban utazott vissza Bu­dapestre. Látogatás a veszprémi tej­üzemben. Fekete Lászlóné munkájával ismerkedik a Központi Bizottság titkára a Bakony Művek gyújtó­gyertya-gyáregységében. Emléksorok a Petőfi brigád naplójába. Eszmecsere a szépen fejlődő gabona megtekintése után.

Next