Napló, 1984. június (Veszprém, 40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-07 / 132. szám
Kim Ir Szen életrajza Kim Ir Szenn, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke 1912. április 15-én született a Phenjan közelében lévő Magjonde faluban. Fiatal korától aktívan részt vett a forradalmi ifjúsági mozgalomban, 1927-től szervezte és vezette a kommunista ifjúsági szövetséget. Tevékenységéért letartóztatták és bebörtönözték. Kiszabadulása után bekapcsolódott a japánellenes partizánharc szervezésébe. 1936-ban az ő vezetésével jött létre a Haza Újjászületésének Társasága, azzal a céllal, hogy a koreai hazafiakat egységfrontba tömörítse, szervezetté tegye harcukat a japán megszállók ellen. Kim Ir Szen Korea 1945-ben történt felszabadulása után a Kommunista Párt Észak-Koreai Szervező Irodája felelős titkáraként és az Ideiglenes Népi Bizottság élén, vezető szerepet játszott az ország gazdaságitársadalmi átalakításáért folytatott munkában. 1949-ben a párt északon és délen működő részének egyesülése nyomán alakult Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökévé választották. 1966 óta a Koreai Munkapárt KB főtitkára. Kim Ir Szent 1948-ban választották meg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökévé. A koreai honvédő háború idején kinevezték a Katonai Bizottság elnökévé, a néphadsereg — amelyet ő szervezett meg —, főparancsnokává. 1953 óta a KNDK marsallja. Kim Ir Szen a KNDK elnökének tisztét 1972 óta tölti be. Közéleti tevékenységét számos könyve is fémjelzi. Magyarul több, a koreai nép függetlenségéért vívott harcát bemutató kötete jelent meg. A szocialista építőmunka irányításában, az elért vívmányok megvédésében szerzett érdemeit, hazája egységének megteremtéséért kifejtett tevékenységét a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legmagasabb kitüntetéseivel ismerték el. Kim Ir Szen nem először látogat hazánkba: huszonnyolc éve, kormányküldöttség élén, az európai szocialista országokban tett körútja alkalmával már járt Magyarországon. Vendég a népi Koreából Új állomásukhoz érkeztek a népi Korea és Magyarország kapcsolatai. Mától vendégünk Kim Ir Szen, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkára, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elnöke, aki párt- és állami küldöttség élén tesz hivatalos, baráti látogatást hazánkban. Ha kapcsolataink történetén végigtekintünk, szembetűnik, hogy a sok ezer kilométeres távolság sohasem volt akadálya a két ország együttműködésének. A KNDK és Magyarország kapcsolatai több évtizedes múltra tekintenek vissza, a szocializmus építésének első éveiben eresztettek erős gyökeret. A Koreai-félszigeten a japán gyarmatosítás következményeinek felszámolása s a hatalmas társadalom-átalakító munka azonban csak az északi részen kezdődhetett meg akkoriban. Az Egyesült Államok, a megállapodásokat felrúgva, kettészakította Koreát, és délen bábrezsimet hozott létre. Az északon 1948 szeptemberében megszületett népi államot hazánk az elsők között ismerte el. A KNDK népe azonban alig fogott hozzá hatalmas tervei megvalósításához, újabb nagy megpróbáltatás érte: 1950-ben kirobbant a koreai háború. Csak hároméves, emberfeletti küzdelem árán, a szocialista országok internacionalista támogatásával sikerült legyőzni az agresszorokat: az Egyesült Államokat és Dél-Koreát. Ezek a nehéz évek a segítségnyújtás szép példáit nyújtották, s rácáfoltak minden földrajzi távolságra. A többi között magyar orvosök ápolták a sebesülteket, teljes kórházi felszerelés, gyógyszerek, kötszerek tömege érkezett tőlünk a távoli KNDK-ba. A fegyverszüneti megállapodás 1953-ban jött létre, ám ez nem járt együtt az északi és déli országrész egyesülésével. A KNDK-ban, a koreai nép valóban független, önálló államában ezután a dinamikus fejlődés három évtizede következett. A háborús károk felszámolásában, a lerombolt ország újjáépítésében ismét önzetlen segítséget nyújtottak a szocialista államok, így Magyarország. Rövidesen egy szerszámgépgyár, egy festékgyár és egy mérleggyár kezdte meg működését a magyarok munkája nyomán, magyar mérnökök működtek közre a főváros, Phenjan újjáépítésében, s jelentős, hosszú lejáratú hitelt is nyújtottunk a KNDK-nak. Ma a függetlenség, az önállóság, a Kim Ir Szen által kidolgozott dzsucse eszme két, alappillére jellemzi a népi Korea politikáját. Dél-Koreában ugyanakkor amerikai csapatok állomásoznak. Ezért a fokozott honvédelmi kiadások kényszerű teherként nehezednek a népi Koreára. A Koreai Munkapárt mindig elsődleges feladatának tekintette a tárgyalásos rendezést és a békés újraegyesítést. A KNDK legutóbbi javaslata, amelyet januárban hoztak nyilvánosságra, ismét megélénkítette a Koreai-félsziget körül a diplomáciai tevékenységet. Phenjanban háromoldalú tárgyalásokat javasoltak. Azt, hogy a két Korea az Egyesült Államok bevonásával tárgyaljon a békeszerződésről, az amerikai csapatok kivonásáról, Dél-Koreából, majd az ország újraegyesítéséről. Washingtonból és Szöulból azonban eddig nem érkezett érdemi válasz az indítványra. A népi Korea erőfeszítéseit a térség feszültségének enyhítéséért, Észak és Dél viszonyának rendezéséért, a szocialista országok mindig támogatták és támogatják ma is. Ezt tükrözték azok a tárgyalások, amelyeket Kim Ir Szen előzőleg a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban és Csehszlovákiában folytatott. Ez tükröződik majd magyarországi látogatásakor is. Kim Ir Szennek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a KNDK elnökének mostani látogatása ugyanakkor lehetőséget kínál a kétoldalú kapcsolatok áttekintésére, az együttműködés újabb, mindkét fél számára előnyös területei felkutatására, a népeink közötti hagyományos barátság elmélyítésére. Ceausescu Varsóban Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt KB főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének vezetésével román párt- és állami küldöttség érkezett szerdán hivatalos baráti látogatásra a lengyel fővárosba. A delegációt Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, a lengyel kormány elnöke, továbbá a legmagasabb lengyel állami szervek hívták meg. Nicolae Ceausescut a varsói repülőtéren Wojciech Jaruzelski és Henryk Jasblowski, aLengyel Államtanács elnöke fogadta. 2 - NAPLÓ — 1984. június 7., csütörtök Németh Károly látogatása megyénkben (Folytatás az 1. oldalról) az emberek élet- és munkakörülményeiben egyaránt szembetűnő. Végezetül eredményes, jó munkát kívánt a megye dolgozóinak, vezetőinek. Ezt követően a Központi Bizottság titkára rövid városnézésen ismerkedett Veszprém belvárosával, az éppen most alakuló, formálódó városközponttal. A látottak alapján úgy nyilatkozott, hogy a jó tervezői, építészeti megoldások nemcsak Veszprém lakóinak munkáját, hanem városszeretetét is mutatják. Olyan városközpont kialakításának lehetnek a veszprémiek részesei, ahol jó érzékkel szervezik a sokoldalú városias ellátást, ugyanakkor nagy gondot fordítanak a szakemberek a létesítmények kellemes, esztétikai megjelenésére is. Vendégünk rövid veszprémi tartózkodása során megismerkedett néhány üzemmel is. Elsőként a Bakony Művek gyáregységébe látogatott el, ahol Sós Gyula vezérigazgató és Moravetz Tibor üzemi pártbizottsági titkár fogadta őt és a kíséretében érkező megyei vezetőket: Pap Jánost és Gyuricza Lászlót. A vezérigazgató röviden bemutatta a 8 településen dolgozó gyárat, ismertette történetét, jelenlegi termékstruktúráját. Hangsúlyozta, hogy fő profiljuk az autóvillamossági cikkek termelése, amelyeket kooperációs formában értékesítenek, 14- 15 ezer személygépkocsit kap ezekért cserébe az ország. A kooperációs partnereik elégedettek a szállításaik ütemével is, termékeik minőségével is. Részletesen szólt a Bakony Művek legújabb termékeinek, a gyújtógyertyáknak és a szereléstechnikai termékeknek a gyártási, értékesítési lehetőségéről, perspektívájáról. Elemezte a dolgozók munkakörülményeit, kereseti lehetőségeiket. Németh Károly elsősorban a vállalati bérgazdálkodás, a differenciált bérezés tapasztalatairól, a munkaidőalap kihasználásáról, a vállalati belső hatékonysági tartalékok feltárásáról kért részletes tájékoztatást, majd látogatást tett a gyújtógyertyagyár kerámiaüzemében, valamint az autóvillamossági gyáregységben. A dolgozókkal folytatott beszélgetései során elsősorban munkájukról érdeklődött a Központi Bizottság titkára, szóba kerültek a fizetések, a családi, egyéni körülmények. A Bakony Művekben tett látogatásának végén Németh Károly emléksorokat írt az autóvillamossági gyáregység Petőfi Sándor szocialista brigádjának naplójába. Délután vendégünk programjában a veszprémi Dózsa Termelőszövetkezettel történő megismerkedés következett. A határjárás során dr. Varga Zoltán elnök elsőként az éppen most zajló fűkaszállás megtekintésére invitálta a Központi Bizottság titkárát a gyulafirótáti határba, majd a Veszprémet elkerülő útgyűrű melletti, éppen kalászba szökkent búzatáblák megtekintése következett. Az addig kialakult képet a szövetkezet központjában a tsz-elnök egy részletes tájékoztatóval tette teljessé. Elmondta egyebek között, hogy a nyolc település határaiban, 5340 hektár földön gazdálkodó szövetkezet a megye közepes nagyságú gazdaságai közé tartozik. Eredményei azonban, amelyet a növénytermesztésben, állattenyésztésben elért, az átlag fölé emelik. Szólt a tsz jelentős melléküzemági és ipari tevékenységéről, hangoztatva, hogy ezeknek is része van a magas színvonalú mezőgazdasági termelés megalapozásában. Minden munkaterületen igyekeznek a dolgozóik érdekeltségét, jó munkakörülményeit megteremteni. Meggyőződésük, hogy csak ilyen feltételekkel lehet amunka minőségét, hatékonyságát tovább növelni. Végezetül dr. Varga Zoltán a szövetkezet dolgozóinak felkészültségéről beszélt. Jelenleg 30 felsőfokú, 150 középfokú végzettséggel rendelkező szakember és 600 pedig szakmunkás az 1400 dolgozóból. A tsz-tagok és alkalmazottak szellemi kapacitását nevezte a szövetkezet fejlődésének gyorsítására a legnagyobb és leggyorsabban mobilizálható tartalékának. A Központi Bizottság titkára a Dózsa Termelőszövetkezet vezetőit elsősorban arra biztatta, hogy keressék tovább a termékek önköltségének csökkentési lehetőségeit. Ebben a dolgozók érdekeltségét hangsúlyozta. Különösen az alaptevékenységhez tartozó ágazatok gazdaságosságának fokozására hívta fel a figyelmet, majd további intézkedéseket javasolt a termelési kedv fenntartására. A program következő állomása a Veszprém megyei Tejipari Vállalat veszprémi üzeme volt. Itt dr. Szigeti Árpád igazgató és Belenta Mihály párttitkár fogadta a vendéget és kíséretét. Az ismerkedés a vállalat mónkájával az igazgató beszámolójával kezdődött. Tájékoztatott egyebek között arról, hogy a vállalat működési területe szélesebb Veszprém megyénél, 57 mezőgazdasági üzemből, 280 településről gyűjtik össze és dolgozzák fel a tejet, évente mintegy 132 millió litert. Kilencféle terméket gyártanak 29 változatban. Ezeket 1800-2200 üzletbe szállítják ki, szinte naponta. Termelésük 4 százalékát, 48 millió forint értékben exportra szállítják. Részletesen szólt a vállalat kezdeményezéseiről, a gyár új termékeiről, amelyek közül különösen a sajtok váltak gyorsan népszerűvé a fogyasztók körében. A különböző lágy- és juhsajtokból további jelentős exporteladásokat terveznek. Ismertette a veszprémi üzemben működőnyerstejminősítő laboratórium tevékenységét, a tejtermelés mennyiségének és minőségének növelésére gyakorolt hatását. Végezetül dr. Szigeti Árpád arról beszélt, hogy a termékstruktúra átalakítása, új, keresett termékek forgalmazása milyen kedvező hatással volt a munkatermelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, milyen módszerekkel sikerült javítani a vállalat termelésének jövedelmezőségét. Németh Károly a tejipari vállalatnál elsősorban a jó eredmények elérésének helyi módszereiről érdeklődött részletesebben, majd a vállalat és a termelőszövetkezetek együttműködésével kapcsolatosan tett fel kérdéseket. Végezetül megtekintette a korszerű veszprémi tejüzemet. Veszprémi látogatásának utolsó programjaként a Központi Bizottság titkára a megyeitsz-szövetség székházában — ahol Gubicza Ferenc, a tsz-szövetség elnöke köszöntötte - megyénkbeli tsz-elnökökkel találkozott és folytatott beszélgetést aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről. Németh Károly tegnap az esti órákban utazott vissza Budapestre. Látogatás a veszprémi tejüzemben. Fekete Lászlóné munkájával ismerkedik a Központi Bizottság titkára a Bakony Művek gyújtógyertya-gyáregységében. Emléksorok a Petőfi brigád naplójába. Eszmecsere a szépen fejlődő gabona megtekintése után.