Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

Jubileumi országos MHSZ-bajnokság Fiatalok honvédelmi többtusa versenye Megyénk adott otthont a X. honvédelmi többtusa verseny országos­­bajnokságának. A rendező a Vörös Csillag Ér­demrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség Orszá­gos Központja, valamint az MHSZ Veszprém megyei és városi vezetősége volt. A jubileumi versenyen 20 csapat, 9­9 taggal jelent meg. Az ünnepélyes megnyitóra Szentgálon, a munkásőrség megyei lőterén került sor. Szaj­kó Mihály alezredes, az MHSZ megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Vasvári Csabát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Balogh Béla vezérőrnagyot, helyőrség parancsnokot, Móricz István alezredest, az MHSZ Országos Központjának osz­tályvezetőjét. Megjelent a ver­senyen Vakán László ezredes, az országos­­központ pártbi­­­zottsá­gainak titkára. Dr. Szűcs László, a veszpré­mi városi pontbizottság titkára mondott köszöntőt. Méltatta az M­HSZ-ne­k az ifjúság haza­fias­ honvédelmi n­evelé­sé­ben elfoglalt fontos szerepét. Ezután­­kezdetét vette a nagyszabású országos bajnok­ság. A terepfutást és a párbaj­­lövészetet a szentgáli lőtéren, míg az akadályversenyt a veszprémi­­Stadionban rendez­ték meg. Mind a három versenyszám­ban női, ifjúsági fiú és férfi bajnokságot tartottak. Terep­futásban a nők versenyét Csongrád, az Ifjúságiakét Bor­sod, a f férfia­két Vas megye nyerte. Párbaj lövészetben első lett a nőknél Csongrád, az if­júságiaknál ugyancsak Csong­rád, míg a férfiaknál Szolnok megye. Az akadályversenyben a nők­­között Csongrád, az if­júságiak között szintén Csong­rád, a férfiaknál Szolnok me­gye végzett az első­­helyen. A X. országos bajnokságot összetettben­­Nógrád megye nyerte, megelőzve Csongrádot és B­ács-i Kiskunt. Megyénk csapata az aka­dályverseny ifjúsági számában a 3. helyet érdemelte ki. Egyébként a Veszprém megyei­ek a­­középmezőnyben végez­tek. A legjobbak ott lesznek jú­lius 12-18. között a Szovjet­unióban megrendezésre kerü­­lő testvérszerveze­tek nemzet­közi versenyén. G. B. Egészségünkért Mit tartalmazzanak a házipatikák? Minden családban előfordul­hatnak olyan esetek, amikor szükség van bizonyos gyógy­szerekre, kötszerekre, amelyek segítségével elsősegélyként vagy véglegesen megoldható, illetve megelőzhető a kiala­kult egészségügyi kellemetlen­ség. Mit érdemes és mit nem ér­demes a házi patikában tarta­ni? Először is, ha a családban hosszan tartó betegség van, akkor annak a családnak min­dig legyen 2-3 hétre előtarta­­lékolt gyógyszere. Ilyen bete­gek a magas vérnyomásosak, cukorbetegek, valamilyen ok­nál fogva véralvadásgátló ke­zelésre szorulók, epilepsziások, szívbetegek, asztmások, egyes bőrbetegségben szenvedők - hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Másodszor helyes, ha a há­zipatikában mindig találha­tók láz- és fájdalomcsillapítók. Itt szeretném megjegyezni, hogy a lázcsillapítók fájdalom­csillapításra is alkalmasak. Nagyon fontos tudni, hogy a fájdalomcsillapítók csak első­segélynyújtásra használhatók, és tanácsos megkeresni a fáj­dalom okát orvos, fogorvos se­gítségével. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a láz- és fájdalomcsillapítót - szinte kivétel nélkül - nem használ­hatják a gyomor- és nyombél­­fekélyes betegek, mert gyo­morvérzést hozhat felszínre. Harmadszor a kötszerek, se lehintőpo­ro­k, se lef­e­rtőt­le­n­ítő­­szerek tartása szükséges az esetleges sérülések kezelésére. Használatukkal kapcsolatos tudnivalókra egy külön cikk­ben még visszatérünk! A görcsoldók készletben tar­tása szükséges, de használa­tuk nagy körültekintést igé­nyel. Orvos által korábban megállapított vese- és epekö­vességben, illetve a rendszere­sen fellépő menstruációs fáj­dalmak csillapítására alkalma­sak. Más természetű - főként hirtelen fellépő — görcsös fáj­dalmaknál ne vegyünk be görcsoldót, mert a tünetek el­fedésével a helyes orvosi diag­nózist megzavarjuk. Ugyancsak fontos házipati­­fkaszer a kamillavirág, melynek forrázata belsőleg enyhe gyo­mor- és bélhurut esetén, vagy külsőleg borogatásokra, lemo­sásokra, fürdetésre használ­ható. A kamillaforrázat ké­szítése : 1 evőkanálnyi kamil­lateát 2 dl forró vízzel önt­sünk le és fedjük le, langyosan szűrjük. Hashajtót csak esetenként szabad használni. Rendszeres használatát kerülni kell, mert a bélrendszer renyhévé válik és a normális székelés rendje nagyon nehezen állítható hely­re. Sokkal lényegesebb a ros­tos ételek fogyasztása, amely biztosítja a bélsár tömegét, és ezzel a rendszeres székelési ingert. Ne tartsunk a házipatikában lejárt, használhatatlan, rom­lott gyógyszereket. A gyógy­szertárak díjmentesen készség­gel átvizsgálják a bevitt gyógyszereket, abból a szem­pontból, hogy a házipatika szerei még használhatók-e? Ugyanis a szavatossági időn belül is nagyon fontosak a gyógyszerek eltartási körülmé­nyei. Ha ebben hibát követünk el, akkor a gyógyszer esetleg már nem „gyógyszer", hanem káros hatású szerré válik. Lé­nyegében ehhez hasonlítható a tájékozatlanságból fakadó gyógyszerajánlás. Soha ne ajánljon és ne fogadjon el gyógyszert laikusoktól, mert a mai rendkívüli hatású szerek alkalmazása nagy körültekin­tést igényel. Az ehhez szüksé­ges ismereteket az orvosok és a gyógyszerészek több éves egyetemi tanulmányokkal és állandó továbbképzéssel sajá­títják el. Tanácsot csak gyógy­szerésztől, orvostól fogadjon el egészségügyi kérdésekben. Az öngyógyítás, a szomszédok és munkatársak ajánlásai már sok káros egészségügyi követ­kezményt okoztak. Dr. Brezó Magdolna városi főgyógyszerész 4 - NAPLÓ - 1988. június 22., szerda „Az ember drámai lény...” Hegedűs D. Géza portréjához Mottó: „Hideg tajtékon ,holtan táncol szívem öröme, ifjúsága. ... ne lessetek, nagy vízhez értem, eddig elértem ..." (Nagy László) Ma már senki sem kapja fel a fejét, ha azt hallja, hogy egy neves, kiváló színész rendezésre vállalkozik. Ez immár megszo­kott ténnyé vált, s ebben úttörő szerepe volt többek között a Petőfi Színháznak, amely olyan kitűnő színészegyéniségeknek adta meg a rendezés lehetőségét, mint Latinovits Zoltán és Tordy Géza. Most színházunk kísérletező kedvének köszönhetően Hegedűs D. Géza, az országosan ismert színművész rendezői szárnypró­­báltatásának lehetünk tanúi. Az ő rendezésében mutatja be a Petőfi Színház társulata­­a­ nyári színház keretében a várban a Kőműves Kelemen című rockballadát, a meghatározó gyermekévek . Hozott-e valamilyen indít­tatást otthonról ahhoz, hogy színész legyen? — Falusi környezetben nőt­tem fel. Igazából nem láttam magam körül színházrajongást, bár szüleim pedagógusok, mindketten magyar—történelem szál­kos tanárok, édesanyám már nem él. Ami eredendően a drámáikhoz, színházhoz veze­tett, mégis innen indult el, hi­szen könyvek­­között nőttem fel, vers- és irodalomszeretet vett körül. 1953-ban születtem, nagyon végletes történelmi időbe csöppentem, drámai tör­ténelmi folyam­atokat éltek át akkor az emberek. Tanúja le­hettem annak, hogy egyszer csak egy biztonságos, több év­százados mederben zajló élet hogyan változik meg az élet minden területén. Amit fontos­nak érzek, s alapvetően köze­lít a színházihoz, az az, hogy az ember alapvetően drámai lény, vagyis m­ikroéletében és a közösség életében a drámai fordulatokat önmaga is drá­mai módon dolgozza fel. Az élet felől közelítve a mester­ségemet, azt hiszem, nagyon sűrűn kaptam én a történelmi létet az utóbbi három évti­zedben, szak. Van egy harmadik kor­szak­­is, amely az utóbbi né­hány esztendőt jelzi, amikor már sokkal differenciáltabb, sokféle érzelmi-emberi eszköz­tárat követelő feladatot kapok. — Milyen az életben valójá­ban? Vívódó hős vagy pozitív hős önmaga szerepében? For­málják-e a színészt, mint em­bert az alakításai? — Én úgy gondolom, ember­nek lenni nem szerep. Em­bernek lenni nagyon nehéz. Ma a világ ismét visszajutott az emberhez, az arctalan tö­meg szerencsére megligálódott, s felértékelődött az ember, mint alkotó, gondolkodó, a misetlen napokat formáló lény, aki természetesen nem magá­nyos hős, hanem egymásra­utaltságban dolgozik. Hány meg hány ember munkájából születik meg az előadás! Ez valami félelmetes, embert for­máló erő. Hogyha valami su­gárzik egy előadásból, törek­vés az igazság­­kimondására, s ezt mint irányt, elfogadja a néző, ez mindenképpen nagy­fokú tisztességet feltételez. Ezt vállalom, törekszem is erre,­­hogy tisztességben tudjam él­ni az életemet. Nemzetiségi est Bakonyjákón „A világ tele van zenével”­­ című dallal köszöntötte a zsúfolásig megtelt bakonyjákói művelődési ház közönségét az anna-lünnerni kórus. A tízéves fennállását ünneplő kislődi pávakör két évvel ezelőtti láto­gatását viszonozva látogatott el ismét Magyarországra. 1982 óta tart baráti kapcsolatuk, amely folyamatosan szélesedik, hiszen néhány hete Anna vá­ros polgármestere vezetésével 10 fős delegáció ismerkedett Ajkával. A vendégkórus szá­mára az ajkai áfész támogatá­sát élvező kislődiek gazdag programot állítottak össze, melynek keretében a környék német nemzetiségi falvaiban nagy sikerrel szerepeltek. Ma­­gyarpolányban a helyi ének­karral, Bakonyjákón pedig az est színvonalát fokozó gannai német nemzetiségi asszonykó­russal léptek fel. A legfiata­labbak, a jakói gyerekek tánc­cal köszöntötték az NSZK-beli vendégeket. Kislődön baráti találkozón elevenítették fel az elmúlt évek közös emlékeit és cserélték ki dalaikat. Elláto­gattak a Balatonhoz, Buda­pestre és megtekintették a Dunakanyar nevezetességeit. Mészáros József A lünnerni kórust Teo Krolikowski vezényelte. A­­jákói gyerekek műsorából, Bakonyalján, erdő szélén van az én tanyám... énekelték né­metül és magyarul a gannai asszonyok. a színpadon — Pályája egyenesen ivett felfelé a sikerhez, a hírnévhez, az elismertséghez. Hogyan jellemezné az eddig megtett útját? — Színészi indulásomhoz adalékként hozzátartozik, hogy építőipari technikumba jártam építőgépész tagozatra. Hama­rosan rá kellett azonban jön­nöm, hogy nincs sok közöm a műszaki-technikai világhoz. Éppen ezért ösztönösen oda­fordultam, ahol­ jól éreztem magam, a könyvekhez, a ver­sekhez, a színházhoz. S észre­vétlenül ez a menedék — amit az irodalom, a színház jelentett — vággyá kristályoso­dott bennem, a vágy pedig akaratta, hogy én is színpadra ál­lhassak, s megpróbáljam a főiskolát. 1971-ben első pró­bálkozásra fel is vettek. Mor­vai István és Kapás Dezső osztályába jártam, akik har­madéves koromban odavittek a Vígszínházba gya­kornokos­­­kodni, a főiskola befejezése után pedig szerződtettek. Nagyszerű társulatba csöppen­tem, valóban kihasználták az adottságaimat komoly felada­tokat kaptam. Ha az eltelt 13 évet jelle­mezni akarnám, azt mondhat­nám, volt a fiatalos kamasz, színészi korszakom, azután jött a nagy hevületű, rendkívüli drámai erőt követelő hősi kor­ s katedrán Hegedűs D. Gézát hallgat­va gyönyörködöm a szabato­sa­n megformált, szép magyar beszédben. Meglep, hogy egy színész, a­ki állta­lá­ba­n kötött szöveget mond, nemcsak átél­ni, átérezni, színészi játékban kifejezni tudja a világot, ha­nem frappánsan­­meg is tudja fogalmazni. - Talán kevesen tudják, hogy ön tanít is, természete­sen a Színművészeti Főiskolán. — Volt mestereim, Horvai István és Kapás Dezső 1987 szeptem­berében visszahívtak maguk mellé tanársegédnek, felkértek, hogy én tanítsam a művészi beszédet. Ez is, mint a rendezés, csupán nagy szín­házi tapasztalatra épül. Pró­bálom a leendő színészekkel megfogalmazni, megragadni egy-egy mű lényegét azért, hogy hitelesen és mégis saját személyiségükből fakadóan tudják a műveket tolmácsolni. Ehhez jó pszichológiai érzék és "némi rendezői 'kvalitás is kell. Nagy öröm számomra lát­ni, hogyan nyílik ki, formáló­dik tanítványaim személyisége a közös, élményteli munka ha­tá­sá­ra. Rendezés közben A Kőműves Kelemen várbeli próbáján találkoztunk először. Figyelem a művészt rendezés közben. Mozdulataiban, utasí­tásaiban próbálom­­felfedezni azt a drámaiságot, szenve­délyt, amely alakításait jellem­zi. "Ehelyett egy-egy nyugodt, szinte halik, határozott utasí­tás hangzik el, s szinte magá­tól­­pereg a próba. Beszélge­tésünkből kiderül, hogy a mun­kának egy olyan szakaszába csöppentem, amikor már nincs szükség szenvedélyes vitákra, mert mindenki tudja a maga dolgát. — Régi vágya teljesül azzal, hogy rendezhet? — Tudatosan sohasem ké­szültem erre. A felkérés várat­lanul ért. A veszprémi színház­ból Tordy Géza, a Petőfi Szín­ház főrendezője hívott fel te­lefonon, s elmondta, szeretnék, ha a mi pesti színházi bemu­tatónk nyomán létrejöhetne itt egy előadás, amelyet én ren­deznék az itteni társulattal. Arra gondoltam, 35 éves va­gyok, s innen már egy más életszakaszban is érezhetem magam, tehát lehet bátorsá­gom­­szembesülni ebből a­­po­zícióból is a színházzal. Ezt játéknak tekintem a magam részéről, de nagyon komoly já­téknak. — Ez kitérő lesz az életpá­lyáján, vagy ezután már rend­szeresen vállalkozik rendezés­re? — Nem tartom magam ren­dezőnek, színésznek tartom magam ebben­­a pillanatban is. Nem határoztam el sem­mit. Jól érzem magam a szín­házi munkának ebben a vál­fajában, de nincsenek jövő­beli rendezési terveim. — A pesti színházi előadás­ban Hegedűs D. Géza játszot­ta Kőműves Kelement. Hogyan befolyásolják az ottani tapasz­talatok? - Van, amin nem tudok, s nem­­is akarok túllépni. Van, ami önmagából adódóan más­sá­­szerveződött képileg, drá­maikig, mint az ottani elő­adásiban. - Ez a rendezés azon az általános aktualitáson túl, hogy valaminek a létrehozása áldozatot kíván, mit szeretne még elmondani? — Én ezt a művet­­történelmi drámának tekintem. A darab 1947—1953 között született, s töredékben­­maradt ránk. Sar­ka­di Imre írta. Nem tudta be­fejezni, mert olyan morális problémákat feszegetett, ame­lyektől maga is megrémült vol­na, ha választ ad rájuk. Saj­nos a történelem választ adott a felvetett kérdésekre. Mi ezt a darabot 1988-ban játsszuk, a harmincévesek láthatók a színpadon, az én generációm vall tehát morálisan ebben a darabban arról, hogy békében semmiféle cél érdekében soha senkinek sincs joga embert fel­áldozni. Ez a mondandója az én rendezésemnek. * * * A próbákba bepillantva szá­momra úgy tűnik, a rendezői ötletek, Szörényi Levente ze­néje, a lenyűgöző színpadkép és a színészi alakítások — kü­lönösen a főszereplő, Borbicz­­ki­­Ferenc játéka­i kellemes színházi élményt előlegeznek. Kanyar Erika

Next