Napló, 1988. június (Veszprém, 44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-22 / 148. szám
Jubileumi országos MHSZ-bajnokság Fiatalok honvédelmi többtusa versenye Megyénk adott otthont a X. honvédelmi többtusa verseny országosbajnokságának. A rendező a Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja, valamint az MHSZ Veszprém megyei és városi vezetősége volt. A jubileumi versenyen 20 csapat, 99 taggal jelent meg. Az ünnepélyes megnyitóra Szentgálon, a munkásőrség megyei lőterén került sor. Szajkó Mihály alezredes, az MHSZ megyei titkára köszöntötte a megjelenteket, közöttük dr. Vasvári Csabát, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Balogh Béla vezérőrnagyot, helyőrség parancsnokot, Móricz István alezredest, az MHSZ Országos Központjának osztályvezetőjét. Megjelent a versenyen Vakán László ezredes, az országosközpont pártbizottságainak titkára. Dr. Szűcs László, a veszprémi városi pontbizottság titkára mondott köszöntőt. Méltatta az MHSZ-nek az ifjúság hazafias honvédelmi nevelésében elfoglalt fontos szerepét. Ezutánkezdetét vette a nagyszabású országos bajnokság. A terepfutást és a párbajlövészetet a szentgáli lőtéren, míg az akadályversenyt a veszprémiStadionban rendezték meg. Mind a három versenyszámban női, ifjúsági fiú és férfi bajnokságot tartottak. Terepfutásban a nők versenyét Csongrád, az Ifjúságiakét Borsod, a f férfiakét Vas megye nyerte. Párbaj lövészetben első lett a nőknél Csongrád, az ifjúságiaknál ugyancsak Csongrád, míg a férfiaknál Szolnok megye. Az akadályversenyben a nőkközött Csongrád, az ifjúságiak között szintén Csongrád, a férfiaknál Szolnok megye végzett az elsőhelyen. A X. országos bajnokságot összetettbenNógrád megye nyerte, megelőzve Csongrádot és Bács-i Kiskunt. Megyénk csapata az akadályverseny ifjúsági számában a 3. helyet érdemelte ki. Egyébként a Veszprém megyeiek aközépmezőnyben végeztek. A legjobbak ott lesznek július 12-18. között a Szovjetunióban megrendezésre kerülő testvérszervezetek nemzetközi versenyén. G. B. Egészségünkért Mit tartalmazzanak a házipatikák? Minden családban előfordulhatnak olyan esetek, amikor szükség van bizonyos gyógyszerekre, kötszerekre, amelyek segítségével elsősegélyként vagy véglegesen megoldható, illetve megelőzhető a kialakult egészségügyi kellemetlenség. Mit érdemes és mit nem érdemes a házi patikában tartani? Először is, ha a családban hosszan tartó betegség van, akkor annak a családnak mindig legyen 2-3 hétre előtartalékolt gyógyszere. Ilyen betegek a magas vérnyomásosak, cukorbetegek, valamilyen oknál fogva véralvadásgátló kezelésre szorulók, epilepsziások, szívbetegek, asztmások, egyes bőrbetegségben szenvedők - hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Másodszor helyes, ha a házipatikában mindig találhatók láz- és fájdalomcsillapítók. Itt szeretném megjegyezni, hogy a lázcsillapítók fájdalomcsillapításra is alkalmasak. Nagyon fontos tudni, hogy a fájdalomcsillapítók csak elsősegélynyújtásra használhatók, és tanácsos megkeresni a fájdalom okát orvos, fogorvos segítségével. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a láz- és fájdalomcsillapítót - szinte kivétel nélkül - nem használhatják a gyomor- és nyombélfekélyes betegek, mert gyomorvérzést hozhat felszínre. Harmadszor a kötszerek, se lehintőporok, se lefertőtlenítőszerek tartása szükséges az esetleges sérülések kezelésére. Használatukkal kapcsolatos tudnivalókra egy külön cikkben még visszatérünk! A görcsoldók készletben tartása szükséges, de használatuk nagy körültekintést igényel. Orvos által korábban megállapított vese- és epekövességben, illetve a rendszeresen fellépő menstruációs fájdalmak csillapítására alkalmasak. Más természetű - főként hirtelen fellépő — görcsös fájdalmaknál ne vegyünk be görcsoldót, mert a tünetek elfedésével a helyes orvosi diagnózist megzavarjuk. Ugyancsak fontos házipatifkaszer a kamillavirág, melynek forrázata belsőleg enyhe gyomor- és bélhurut esetén, vagy külsőleg borogatásokra, lemosásokra, fürdetésre használható. A kamillaforrázat készítése : 1 evőkanálnyi kamillateát 2 dl forró vízzel öntsünk le és fedjük le, langyosan szűrjük. Hashajtót csak esetenként szabad használni. Rendszeres használatát kerülni kell, mert a bélrendszer renyhévé válik és a normális székelés rendje nagyon nehezen állítható helyre. Sokkal lényegesebb a rostos ételek fogyasztása, amely biztosítja a bélsár tömegét, és ezzel a rendszeres székelési ingert. Ne tartsunk a házipatikában lejárt, használhatatlan, romlott gyógyszereket. A gyógyszertárak díjmentesen készséggel átvizsgálják a bevitt gyógyszereket, abból a szempontból, hogy a házipatika szerei még használhatók-e? Ugyanis a szavatossági időn belül is nagyon fontosak a gyógyszerek eltartási körülményei. Ha ebben hibát követünk el, akkor a gyógyszer esetleg már nem „gyógyszer", hanem káros hatású szerré válik. Lényegében ehhez hasonlítható a tájékozatlanságból fakadó gyógyszerajánlás. Soha ne ajánljon és ne fogadjon el gyógyszert laikusoktól, mert a mai rendkívüli hatású szerek alkalmazása nagy körültekintést igényel. Az ehhez szükséges ismereteket az orvosok és a gyógyszerészek több éves egyetemi tanulmányokkal és állandó továbbképzéssel sajátítják el. Tanácsot csak gyógyszerésztől, orvostól fogadjon el egészségügyi kérdésekben. Az öngyógyítás, a szomszédok és munkatársak ajánlásai már sok káros egészségügyi következményt okoztak. Dr. Brezó Magdolna városi főgyógyszerész 4 - NAPLÓ - 1988. június 22., szerda „Az ember drámai lény...” Hegedűs D. Géza portréjához Mottó: „Hideg tajtékon ,holtan táncol szívem öröme, ifjúsága. ... ne lessetek, nagy vízhez értem, eddig elértem ..." (Nagy László) Ma már senki sem kapja fel a fejét, ha azt hallja, hogy egy neves, kiváló színész rendezésre vállalkozik. Ez immár megszokott ténnyé vált, s ebben úttörő szerepe volt többek között a Petőfi Színháznak, amely olyan kitűnő színészegyéniségeknek adta meg a rendezés lehetőségét, mint Latinovits Zoltán és Tordy Géza. Most színházunk kísérletező kedvének köszönhetően Hegedűs D. Géza, az országosan ismert színművész rendezői szárnypróbáltatásának lehetünk tanúi. Az ő rendezésében mutatja be a Petőfi Színház társulataa nyári színház keretében a várban a Kőműves Kelemen című rockballadát, a meghatározó gyermekévek . Hozott-e valamilyen indíttatást otthonról ahhoz, hogy színész legyen? — Falusi környezetben nőttem fel. Igazából nem láttam magam körül színházrajongást, bár szüleim pedagógusok, mindketten magyar—történelem szálkos tanárok, édesanyám már nem él. Ami eredendően a drámáikhoz, színházhoz vezetett, mégis innen indult el, hiszen könyvekközött nőttem fel, vers- és irodalomszeretet vett körül. 1953-ban születtem, nagyon végletes történelmi időbe csöppentem, drámai történelmi folyamatokat éltek át akkor az emberek. Tanúja lehettem annak, hogy egyszer csak egy biztonságos, több évszázados mederben zajló élet hogyan változik meg az élet minden területén. Amit fontosnak érzek, s alapvetően közelít a színházihoz, az az, hogy az ember alapvetően drámai lény, vagyis mikroéletében és a közösség életében a drámai fordulatokat önmaga is drámai módon dolgozza fel. Az élet felől közelítve a mesterségemet, azt hiszem, nagyon sűrűn kaptam én a történelmi létet az utóbbi három évtizedben, szak. Van egy harmadik korszakis, amely az utóbbi néhány esztendőt jelzi, amikor már sokkal differenciáltabb, sokféle érzelmi-emberi eszköztárat követelő feladatot kapok. — Milyen az életben valójában? Vívódó hős vagy pozitív hős önmaga szerepében? Formálják-e a színészt, mint embert az alakításai? — Én úgy gondolom, embernek lenni nem szerep. Embernek lenni nagyon nehéz. Ma a világ ismét visszajutott az emberhez, az arctalan tömeg szerencsére megligálódott, s felértékelődött az ember, mint alkotó, gondolkodó, a misetlen napokat formáló lény, aki természetesen nem magányos hős, hanem egymásrautaltságban dolgozik. Hány meg hány ember munkájából születik meg az előadás! Ez valami félelmetes, embert formáló erő. Hogyha valami sugárzik egy előadásból, törekvés az igazságkimondására, s ezt mint irányt, elfogadja a néző, ez mindenképpen nagyfokú tisztességet feltételez. Ezt vállalom, törekszem is erre,hogy tisztességben tudjam élni az életemet. Nemzetiségi est Bakonyjákón „A világ tele van zenével” című dallal köszöntötte a zsúfolásig megtelt bakonyjákói művelődési ház közönségét az anna-lünnerni kórus. A tízéves fennállását ünneplő kislődi pávakör két évvel ezelőtti látogatását viszonozva látogatott el ismét Magyarországra. 1982 óta tart baráti kapcsolatuk, amely folyamatosan szélesedik, hiszen néhány hete Anna város polgármestere vezetésével 10 fős delegáció ismerkedett Ajkával. A vendégkórus számára az ajkai áfész támogatását élvező kislődiek gazdag programot állítottak össze, melynek keretében a környék német nemzetiségi falvaiban nagy sikerrel szerepeltek. Magyarpolányban a helyi énekkarral, Bakonyjákón pedig az est színvonalát fokozó gannai német nemzetiségi asszonykórussal léptek fel. A legfiatalabbak, a jakói gyerekek tánccal köszöntötték az NSZK-beli vendégeket. Kislődön baráti találkozón elevenítették fel az elmúlt évek közös emlékeit és cserélték ki dalaikat. Ellátogattak a Balatonhoz, Budapestre és megtekintették a Dunakanyar nevezetességeit. Mészáros József A lünnerni kórust Teo Krolikowski vezényelte. Ajákói gyerekek műsorából, Bakonyalján, erdő szélén van az én tanyám... énekelték németül és magyarul a gannai asszonyok. a színpadon — Pályája egyenesen ivett felfelé a sikerhez, a hírnévhez, az elismertséghez. Hogyan jellemezné az eddig megtett útját? — Színészi indulásomhoz adalékként hozzátartozik, hogy építőipari technikumba jártam építőgépész tagozatra. Hamarosan rá kellett azonban jönnöm, hogy nincs sok közöm a műszaki-technikai világhoz. Éppen ezért ösztönösen odafordultam, ahol jól éreztem magam, a könyvekhez, a versekhez, a színházhoz. S észrevétlenül ez a menedék — amit az irodalom, a színház jelentett — vággyá kristályosodott bennem, a vágy pedig akaratta, hogy én is színpadra állhassak, s megpróbáljam a főiskolát. 1971-ben első próbálkozásra fel is vettek. Morvai István és Kapás Dezső osztályába jártam, akik harmadéves koromban odavittek a Vígszínházba gyakornokoskodni, a főiskola befejezése után pedig szerződtettek. Nagyszerű társulatba csöppentem, valóban kihasználták az adottságaimat komoly feladatokat kaptam. Ha az eltelt 13 évet jellemezni akarnám, azt mondhatnám, volt a fiatalos kamasz, színészi korszakom, azután jött a nagy hevületű, rendkívüli drámai erőt követelő hősi kor s katedrán Hegedűs D. Gézát hallgatva gyönyörködöm a szabatosan megformált, szép magyar beszédben. Meglep, hogy egy színész, aki álltalában kötött szöveget mond, nemcsak átélni, átérezni, színészi játékban kifejezni tudja a világot, hanem frappánsanmeg is tudja fogalmazni. - Talán kevesen tudják, hogy ön tanít is, természetesen a Színművészeti Főiskolán. — Volt mestereim, Horvai István és Kapás Dezső 1987 szeptemberében visszahívtak maguk mellé tanársegédnek, felkértek, hogy én tanítsam a művészi beszédet. Ez is, mint a rendezés, csupán nagy színházi tapasztalatra épül. Próbálom a leendő színészekkel megfogalmazni, megragadni egy-egy mű lényegét azért, hogy hitelesen és mégis saját személyiségükből fakadóan tudják a műveket tolmácsolni. Ehhez jó pszichológiai érzék és "némi rendezői 'kvalitás is kell. Nagy öröm számomra látni, hogyan nyílik ki, formálódik tanítványaim személyisége a közös, élményteli munka hatására. Rendezés közben A Kőműves Kelemen várbeli próbáján találkoztunk először. Figyelem a művészt rendezés közben. Mozdulataiban, utasításaiban próbálomfelfedezni azt a drámaiságot, szenvedélyt, amely alakításait jellemzi. "Ehelyett egy-egy nyugodt, szinte halik, határozott utasítás hangzik el, s szinte magátólpereg a próba. Beszélgetésünkből kiderül, hogy a munkának egy olyan szakaszába csöppentem, amikor már nincs szükség szenvedélyes vitákra, mert mindenki tudja a maga dolgát. — Régi vágya teljesül azzal, hogy rendezhet? — Tudatosan sohasem készültem erre. A felkérés váratlanul ért. A veszprémi színházból Tordy Géza, a Petőfi Színház főrendezője hívott fel telefonon, s elmondta, szeretnék, ha a mi pesti színházi bemutatónk nyomán létrejöhetne itt egy előadás, amelyet én rendeznék az itteni társulattal. Arra gondoltam, 35 éves vagyok, s innen már egy más életszakaszban is érezhetem magam, tehát lehet bátorságomszembesülni ebből apozícióból is a színházzal. Ezt játéknak tekintem a magam részéről, de nagyon komoly játéknak. — Ez kitérő lesz az életpályáján, vagy ezután már rendszeresen vállalkozik rendezésre? — Nem tartom magam rendezőnek, színésznek tartom magam ebbena pillanatban is. Nem határoztam el semmit. Jól érzem magam a színházi munkának ebben a válfajában, de nincsenek jövőbeli rendezési terveim. — A pesti színházi előadásban Hegedűs D. Géza játszotta Kőműves Kelement. Hogyan befolyásolják az ottani tapasztalatok? - Van, amin nem tudok, s nemis akarok túllépni. Van, ami önmagából adódóan mássászerveződött képileg, drámaikig, mint az ottani előadásiban. - Ez a rendezés azon az általános aktualitáson túl, hogy valaminek a létrehozása áldozatot kíván, mit szeretne még elmondani? — Én ezt a művettörténelmi drámának tekintem. A darab 1947—1953 között született, s töredékbenmaradt ránk. Sarkadi Imre írta. Nem tudta befejezni, mert olyan morális problémákat feszegetett, amelyektől maga is megrémült volna, ha választ ad rájuk. Sajnos a történelem választ adott a felvetett kérdésekre. Mi ezt a darabot 1988-ban játsszuk, a harmincévesek láthatók a színpadon, az én generációm vall tehát morálisan ebben a darabban arról, hogy békében semmiféle cél érdekében soha senkinek sincs joga embert feláldozni. Ez a mondandója az én rendezésemnek. * * * A próbákba bepillantva számomra úgy tűnik, a rendezői ötletek, Szörényi Levente zenéje, a lenyűgöző színpadkép és a színészi alakítások — különösen a főszereplő, BorbiczkiFerenc játékai kellemes színházi élményt előlegeznek. Kanyar Erika