Napló, 1996. július ( 52. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
1996. július 2., KEDD Országunk szervokormánya Az oroszlán jegyében születtem, de nem szeretem az oroszlánszagot. Az állatok királya büdös. Lehet, hogy csak fogságban az. Rabságban talán minden király megbüdösödik, meg nem érdemelt fogságban minden ember megbántott király. Rabságon nem csak börtönrácsot kell érteni. Tévítéletek rácsait is rázzuk, s beleőrülünk. G.-nek például volt néhány kínos koccanása a kocsijával. Ebből arra következtetett, hogy a kormánykerék nincs igazán kitalálva. Kísérletezett hát négyszögletes meg botkormánnyal. Trabantjába vén motorbicikli-kormányt szerelt, mert tudatalattijában a Trabant még motorkerékpár, úgy emlékszik rá, mint béka a porontyságra. G. ma gépkocsi-pszichológus. A koccanások nyomaiból az autó elfojtott ösztöneire következtet. Aki használt járgányt vesz, előbb hozzá viszi, s a kocsi gátlásairól, szexuális zavarairól, rejtett hibáiról ő ad látleletet. Nem jósol az autó tenyeréből, de remek műszaki becsüs. Megmondja, hány éve van hátra a kocsinak, bármilyen jól fest különben. Tudja, hogyan lehet következtetni valaki jellemére a vágyott autó márkájából, s kire hogyan hat vissza a kocsija, mint a jó vagy rossz házasság. S minő trauma, hogy valaki lelke szerint BMW-be való, de Ladába ül. G. regényeket ír autókról, jellemükről, szerencséjükről, pechjükről. A vén FIAT például minden kanyarban keresztet vet, a másik bújja az újságot - politikai kukkoló, Maffiavellinek becézi gazdáját. Az autók szerelmesek és féltékenyek, és úgy mennek egymásnak, mint szarvasok bőgéskor. (Illusztráció: két bogárhátú egymáson.) Titokban azonban G.-t, az autók oroszlánját csak a kormány izgatja. Vajon milyen kormány lenne eszményi e tragikus közlekedésben? Lehet-e katalizátort szerelni a telkekre? Hiszen azok szennyezik igazán a világot. Milyen kocsihoz illik koalíciós kormány? S mikor lesz Magyarországnak szervokormánya? Aztán még öt forinttal megdrágult a benzin, s totálkáros lett. minden elmélete: biciklire ült. Bodor Pál A diétás italporok hatása Az étkezések helyett fogyasztandó diétás, fogyókúrás italporok csak rövid távú eredményt hoznak, és aggályosak lehetnek egészségügyi szempontból is. Erre a megállapításra jutott a Stiftung Warentest, azaz a tekintélyes német fogyasztóvédelmi alapítvány. A Stiftung 14 ilyen diétás porkészítményt vizsgált meg, s az eredményt a német fogyasztóvédelmi lap júliusi számában teszi közzé. A cikket a dpa hírügynökség ismertette. Eszerint aki szigorúam tartja magát az előíráshoz, naponta ezer kalóriánál kevesebbet fogyaszt, és ezzel gyors hatású diétát folytat. A szervezet azonban hamar átáll a vélt éhezésre, csökkenti az anyagcserét akár fél gőzre is, és így jóval kevesebb tápanyagból is kijön. Amikor azonban a fogyókúrázó újra elkezd rendesen enni, nagyon gyorsan visszatérnek az elveszett kilók. Ráadásul az örökös hízás és fogyás nem teljesen veszélytelen. Károsíthatja az anyagcserét, megterheli a keringési rendszert és az étkezési szokásokban zavarokat idézhet elő. Mi több, bizonyos megbetegedések esetén ezekhez a diétákhoz nem is lenne szabad hozzáfogni. Ám a dobozokban fellelhető útmutatókon erről nem esik szó, s nem utalnak az esetleges mellékhatások lehetőségére sem. Végül, de nem utolsósorban a diétás italporok rossz étkezési szokások kialakulását segíthetik elő. Egyik ilyen laboratóriumi termék sem tartalmazza ugyanis a valóban szükséges összes tápanyagot. A Stiftung Warentest szerint sokkalta jobban jár, és hosszabb távon is ható fogyásra számíthat az, aki étrendjéből a lehető legnagyobb mértékben száműzi a zsiradékokat, és minél több zöldséget és gabonafélét vagy teljes őrlésű gabonából készült élelmiszert fogyaszt. Nem tudom, mi van velem, miért pont most gyötör a lelkiismeret, miért most törnek rám a sötét gondolatok, túl az ötvenen. Talán mert kirepültek a gyerekeim és egyedül vagyok, talán nagyon vágyódom már unoka után, talán így túl az életem nagyobbik felén, gyakrabban foglalkoztat a lét és a nemlét kérdése. Eutanázia, abortusz, mind-mind nehéz, erkölcsileg talán soha meg nem oldható problémák. Úton-útfélen mindenki beszél róla, mindenkinek van véleménye ezekről, de ha személyesen érinti bármelyik az embert, lehet, a legjobbat akarja, nem biztos, hogy a jó megoldást választja. Egy felnőtt gyermekem van, egy lányom a második házasságomból. Még egy másikat is szerettünk volna, de több gyermekkel sajnos nem áldott meg minket az ég. Nem volt problémám sem a lányommal, sem a férjemmel, rendes, becsületes, jóravaló embert kaptam. Mégis gyakran jut eszembe mostanában az első házasságom, az első kapcsolatom, s furdal a lelkiismeret. Talán megkönnyebbülnék, ha beszélnék erről a férjemnek meg a lányomnak, nehogy abba a hibába essen, amibe én, de nem merem elmondani nekik, nehogy azután emiatt elhidegüljenek tőlem. Hogyan mondjam el a lányomnak, hogy volt egy testvére, de én megöltem őt? Nem akarok nagy szavakat használni, de valóban úgy érzem, gyilkos vagyok. Persze, annak idején, alig húszévesen, nem így gondoltam. Amikor többesztendei kapcsolat után terhes lettem, nagyon megijedtem. A vőlegényem, aki néhány év múlva a férjem lett, hallani sem akart a gyerekről, megjegyzem, soha, később sem volt oda a gyerekekért. Én otthon laktam a szüleimnél, a vőlegényem egyetemista volt, pénz, lakás, egzisztencia nélkül voltunk, fel sem merült bennem sem, hogy a babát meg is lehetne tartani. A kétségbeesésen kívül csak arra tudtam gondolni, hogyan tudnék tőle megszabadulni minél előbb, és lehetőleg úgy, hogy senki ne tudja meg. A szüleim meglehetősen prűd, a látszatra sokat adó emberek voltak, nem fordulhattam hozzájuk a bajommal. Egy barátnőmmel mentünk el az egyik vidéki kórházba küretre, ahol az egyik orvos megfelelő anyagi szolgáltatás ellenében hajlandó volt segíteni rajtam, így megúsztam a bizottságot, a vizsgálatokat, s főleg azt, hogy a dolognak híre menjen. Nem sok mindenre emlékszem, csak a tompa fájdalomra, a fémes csörgésre, s a rosszullétre, ami utána következett. Az orvos, látva elesettségemet, a saját kocsijával hozott haza. Otthon aztán lefeküdtem, s csak aludtam, aludtam. Elég hamar összeszedtem magamat, s a történtekkel kapcsolatban nem is volt lelkiismeret-furdalásom, elaltattam szépen azzal, hogy nem volt más választásom. Pedig az mindig van az embernek... Az bántott persze a legjobban, hogy a vőlegényem úgy viselkedett az üggyel kapcsolatban, mint egy előkelő idegen. Még csak el sem kísért a kórházba. Voltam olyan elvakult, hogy nem vettem észre a sors figyelmeztetését, hogy ezzel az emberrel nem szabadna összekötnöm az életemet. Nem is volt a házasságunkban sok köszönet, és nemcsak azért mert később nem született gyermekünk, tulajdonképpen nem is azért váltunk el, de ez már egy másik történet. Hittel, vallással, Istennel sem sokat törődtem akkortájt, pedig vallásos környezetben nőttem fel. Sokkal később, már a második házasságom idején hallottam egy atyától, hogy az abortusz mekkora bűn az élet ellen. Akkor döbbentem rá, hogy mennyire hibás az a szemlélet, hogy a néhány hetes embrió még nem ember. Ha azt vesszük, hogy a fogamzás pillanatában eldől minden, s hogy alapvetően minden ember más éntudattal rendelkezik, ez azt jelenti, hogy akkor, huszon-egynehány évvel ezelőtt nem engedtem egy embert a világra jönni, megsemmisítettem, hideg fejjel eltapostam, mint egy hangyát, beleavatkoztam a teremtés rendjébe, és ez az ember, az én gyermekem, soha nem fog megszületni, és lehetett volna akármennyi gyermekem, az egy sem ő lett volna. Semmivel sem vagyok különb az újságokban szereplő csecsemőgyilkos anyáknál, akik a kukába rejtik vagy a WC-ben húzzák le újszülöttjeiket. És akármennyi idő is telik el, még ha a férjem és a lányom meg is értene, én soha nem tudok magamnak megbocsátani, és nem tudom, a végső igazságszolgáltatásnál lesz-e a magamfajtának izgalom... Lejegyezte: E. Hargitai Márta És ha nem lesz irgalom? FÓKUSZ NAPLÓ 5 Győriek nyerték a pályázatot Mazák György veszprémi alpolgármester a városfejlesztés elveiről A közelmúltban lezárult a Veszprém város fejlesztése stratégiai tervének elkészítésére kiírt önkormányzati pályázat, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia győri intézete nyert el. Mazák György veszprémi alpolgármestert kérdeztük meg, mi volt a célja a pályázati kiírásnak, mire keres és mire kap majd választ az önkormányzat, milyen szempontok szerint bírálta el a bizottság a pályázatokat és milyen elvek szerint alakult mindeddig a város fejlesztése? A fejlesztési terv „klasszikus” elődje az általános rendezési terv, amely négy-öt éve készült és két részből áll: a településfejlesztési koncepció megfogalmazta az irányelveket, majd az általános rendezési terv teret adott a megfogalmazott elképzeléseknek. - Miért volt szükség az újraterveztetésre? - Ennek oka magában a rendszerváltásban rejlik. A korábbi korszak jellemzői rányomták ugyanis bélyegüket a tervezésre. Alapvetően a közpénzek (mindegy, hogy tanácsi vagy állami) fogyasztásán alapultak az elképzelések, s a fejlesztések java része is közpénzekből valósult meg. Előre kijelölt és jól kiszámítható fejlesztési irányelvek révén a tervezői akarat is befolyásolható volt. Most az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a kommunális szféra nagyobbára maradt az állami, illetve önkormányzati pénzelésen, minden egyéb a befektetőkre vár. A fejlesztési stratégia célja elsősorban vonzóvá tenni a várost, jó hírünket kelteni, másodsorban befektetők számára színvonalas lehetőségeket nyújtani, s nem utolsósorban egyes alrendszereket úgy kell összekapcsolni és összekötni, hogy egymást erősítsék és kiegészítsék. - Mi értelmezhető az alrendszerek fogalma alatt? - A stratégiai terv a gazdasági, társadalmi, idegenforgalmi, kulturális és oktatási rendszerek összefonódásának szükségességét és lehetőségeit taglalja. Vegyük például Veszprémet, mint idegenforgalmi várost. A terv rámutat a turizmus, a kereskedelem, a bankrendszer egymásrautaltságára, a város kulturális életének és az idegenforgalom fejlesztésének, az ipar telepítésének és a turizmus létének öszszefüggéseire. Ha már ipart telepítünk, hogyan és egyáltalán telepíthetünk-e, ehhez milyen oktatási intézmények és infrastruktúra szükséges stb. - Milyen segítségre számítanak és kitől? - A saját ismereteinket szeretnénk idegen szaktudással kiegészíteni és gazdagítani, méghozzá azok segítségével, akik ilyen stratégiai tervet már a piacgazdálkodás körülményei között is készítettek. Öt pályázótól érkezett ajánlat: a MTA győri intézetétől, a budapesti Habitat Hungária Rt.-től, a veszpérmi Multiform Kft.-től, a győri főépítésztől és a Buvátitól. - Miért esett a választás a győriekre? - Elsősorban azért, mert ugyanezek a szakemberek készítik a megyei koncepciót, és már rendelkeznek bizonyos ismeretekkel a városról. Más részről a döntéshozók addigra megkapták a megyei anyagokat, amelyek meggyőzőek, arról tanúskodnak, hogy a győri szakemberek jó munkát végeztek. Miután a megye és a város fejlesztési érdekei eltérőek lehetnek, általában az a gyakorlat, hogy éppen az érdekütköztetés miatt a két koncepció kidolgozását nem bízzák egyugyanazon intézményre. Ezenkívül a helyi viszonyokat, érdekeket, az emberek életét és céljait, még a tőke mozgását jobban ismerik a helybeliek. Miért bízta a munkát a bizottság mégis „ idegenekre” ? Számos érdeket kellett mérlegelnünk és érvényesítenünk a pályázó kiválasztásánál, az egyik valóban az, hogy lehetőleg helybeli legyen, mert jobban ismeri a helyi viszonyokat. De voltak más szempontok is. Sok előnye van annak is, ha ugyanazok a szakemberek készítik a városi és a megyei fejlesztési tervet, például nem kell megismételni egy sor munkafolyamatot. Másrészt azt is mérlegeltük, kinek a szakértelme nyom a latban. Utólag nem kommentálnám a pályázat eredményét, a győriek mellett döntöttünk. Ez a döntés a mi magatartásunkat is módosítja, hiszen ha helyi nyeri el, kevésbé kellett volna odafigyelnünk arra, hogy a helyi érdekeket tárja fel, míg ebben az esetben erre jobban rá vagyunk kényszerülve valamennyien. A veszprémi szakembereknek az a dolga, hogy megfogalmazzák ezeket az érdekeket. - Ki végzi majd ezt a munkát? - Nem tudnám felsorolni a szakmai csoport névsorát, mert még nem állt össze. A pályázatot nyert cégnek az a dolga, hogy tömörítse Veszprém szellemi kapacitását a város minden alrendszeréből. - A pályázatot most másodszor írták ki. A korábban meghirdetett majd érvénytelenné nyilvánított pályázattal kapcsolatos eljárást a veszprémi Multiform Kft. etikailag kifogásolta? - Egy sima árajánlati kéréssel gondoltuk megoldani a pályáztatást, de hatályba lépett a közbeszerzési törvény, s ez már nem volt elegend, formálisan is szabályos pályázatot kellett lebonyolítani. - Megfelelt-e a veszprémi Multiform ajánlata a pályázati követelményeknek? - Természetesen. A Multiform pályázata is rendkívül színvonalas volt, de sajnos csak egy győztest lehetett kihirdetni. gombás A fejlesztési stratégia célja elsősorban vonzóvá tenni a várost, jó hírét kelteni a megyeszékhelynek Andrányi András felvétele A férjről mondják Bokros Lajosról Negyvenedik születésnapjára egy Opel Corsával lepett meg, amit előszeretettel vezet. Bokros Edit közgazdász és filozófiatanár Kuncze Gáborról Száz kilót mutatott a mérleg, a férjem kicsit megijedt. Képviselőtársnői segítségével sikerült szigorú fogyókúrára fognom. Fellegi Katalin matematika-fizika tanárnő Nemes Lászlóról Más a tempónk is: ha érdekes dolgot látok, rögtön megírom, Laci pedig húsz-harminc évig töpreng rajta. Fehér Klára írónő Von Boeselager báróról Különleges képessége, hogy negyvenkét különböző madarat felismer a füttyéről. Pitti Katalin primadonna