Napló, 1997. október ( 53. évfolyam, 228-254. szám)
1997-10-04 / 232. szám
8 NAPLÓ MAGAZIN 1997. október 4., SZOMBAT Londont, a tizennégymilliós metropolist évente turisták milliói keresik fel. A szigetország legfőbb vonzereje talán a világ legismertebb monarchiájának otthona, érintetlenek évezredes történelmi és kulturális értékei. Egyre több magyar szót hallani a londoni utcán, honfitársaink közül mind többen tehetik meg, hogy egyéni utazóként vagy csoporttal induljanak Anglia felfedezésére. Autóval ne induljunk! Főidényben hetente kétszer indul Budapestről menetrend szerinti buszjárat Londonba, a menetidő 24 óra. A jegy ára magában foglalja a La Manche csatornán való átkelés díját, ezzel együtt oda-vissza 28 ezer forint. Gépkocsival nem érdemes nekivágni, ugyanis a személyautót 35 ezer forintért viszi át a komp, ehhez jön a benzinköltség. Emellett a bal oldali közlekedési rend a zsúfolt nagyvárosban gondot okozhat, egyébként is csak nemzetközi jogosítvánnyal rendelkezők vezethetnek a szigetországban. Az első meglepetés az útlevélvizsgálatnál éri az Európai Unión kívüli országok állampolgárait. Míg az „európai” polgárok folyamatosan, szinte útlevélvizsgálat nélkül mehetnek át a zöld folyosón, másokat egyenként a pulpituson helyet foglaló hivatalnokokhoz vezényelnek, ahol mindenkit alaposan kikérdeznek a látogatás céljáról, tartózkodási időtartamról, szálláshelyről, az esetleges vendéglátókról. Nem lehet kibúvó a nyelvismeret hiánya, a tolmácsok azonnal segítenek. Az útlevélvizsgálat mellett a hazafelé szóló buszjegyet is meg kell mutatni, de még ekkor is megtörténhet, hogy nem engedik be az utazni vágyót, látszólag ok nélkül leszállítják az autóbuszról. Erre a méltánytalannak tűnő bánásmódra angol házigazdám szerint azért kerül sor, mert az eredeti londoniakat két tele busszal ki lehetne vinni a városból. Rengeteg a színes bőrű, a metró kiszolgálószemélyzete, a buszvezető mind idegen náció. Míg a világon mindenhol „M” a metrólejárók jele, ez a szigetországban „Underground”, közismertebb nevén Touch (cső), amit piros körrel, középen vízszintesen keresztbe futó kék sávval jelölnek. Egyébként a tömegközlekedést a hat zónára osztott metróhálózattal és a Londonra oly jellemző piros buszokkal kitűnően megoldották. A föld alatt a város bármely pontjára eljuthatunk, a tizennégy különböző színnel jelölt hálózat több száz kilométer hosszú. A város egyik végpontjától a másikig 1,5-2 óránál is több lehet az utazás. Egy vonaljegy a Victoria-pályaudvartól az észak-londoni végállomásig nyolc fontba (2500 forintba) kerül. Blicceléssel próbálkozni nem érdemes, beszállásnál az automata forgótárcsája csak az érvényes jegy behelyezésére nyílik. Kikerülni, átugrani a korlátokat képtelenség. Ha valaki mégis megkísérelné, a vonal elhagyásakor feltétlenül fennakad az ellenőrzésen. Itt ugyanis újra be kell adni a gépnek a menetjegyet, különben az automata fogva tartja. Emellett mindig ott áll az elegáns, sötétkékbe öltözött, nagyon udvarias, de nagyon szigorú metrórendőrség. Leggazdaságosabb napijegyet venni, amely valamennyi metró- és autóbuszvonalra érvényes. Villamos, trolibusz nincs. Másik megoldás a hetijegy, ami néhány fonttal drágább, 30 font (10 ezer forint), ehhez azonban igazolványképet kell csináltatni. Fényképautomatát bármelyik pályaudvaron, metróvégállomáson találunk. Amit képtelenség néhány nap, esetleg hét alatt megszokni, az a bal oldali közlekedés. Néhány pillanatnyi tanakodás a járdaszigeten - merre is nézzünk, mielőtt az úttestre lépünk? - aztán az aszfaltra festett „look left” (nézz balra) felirat útbaigazítása után nyugodtan célba vehetjük a túloldalt. A gyalogosok számára nincs felfestett zebra. Az átkelőhelyeket az útburkolatba süllyesztett, legtöbbször sárga, érdes kiképzésű kövezet jelzi. A buszozás az óriási forgalom miatt rendkívül lassú, de látványos. A megállóban az érkező járművet le kell inteni, különben nem biztos, hogy megáll. A nálunk rég eltűnt kalauz járja végig a kocsit, a hátsó nyitott peron alig tíz centiméterrel van az úttest fölött, így a fel- és leszállás egy-egy jól sikerült ugrással a piros lámpánál is megoldható. Udvarias rendőrök A főidényben turisták ezrei tolonganak a Buckingham-palota előtt, hogy láthassák a parádés őrségváltást. Naponta fél 12-től fél egyig lezárják a forgalmat a hatalmas téren. Ajánlatos egy órával előtte a helyszínre érkezni, hogy megfelelő helyet kapjunk. Nyáron legalább 15 ezer turista tolong a jó kilátást ígérő magaslatokért. Elsőként a királynő fehér sapkás tengerészei érkeznek a piros aszfalt sugárúton, furulyaszóra lépkedve. Őket egy másik irányból a híres medvekucsmás skót gárdisták követik, az ütemet a dobok, rézfúvósok szolgáltatják. Egymás után felsorakoznak a kovácsoltvas kerítés mögött, majd a zenekar is elfoglalja a helyét középen. Zenére és sajátos koreográfiára zajlik a ceremónia, díszlépésben vonulnak a gárdisták, hol párosával, hol négyen - ők biztosan tudják, hogy miért éppen arra, amerre... A nagy felhajtásban, csinnadrattában és jövés-menésben előfordul, hogy éppen azt a pillanatot szalasztjuk el, amikor az őrbódé előtt sóbálvánnyá merevedett két medvekucsmást lecserélik... A palota tetején felhúzott zászló jelzi, ha a királynő az épületben tartózkodik. Kívül a legendás bobbyk szigorúan terelik a tömeget a szemlélődésre kijelölt helyekre. A rendőrök egyébként rendkívül udvariasak és szolgálatkészek, nyugodtan fordulhatunk hozzájuk útbaigazításért. Türelmesen addig magyaráznak, amíg az érdeklődő pontosan meg nem ért mindent - ha szükséges, akár fél óráig. Az Angliában közkedvelt Fish end chips (rántott tőkehal sült krumplival) mindenhol kapható. Mellesleg isteni, és hatalmas adagot adnak 2,50-ért (800 forint). Egyébként az éttermek árait sem a magyar átlagkeresethez alakították, viszont rengeteg a Mc Donalds, ahol megfizethető áron fogyasztható az itthonról is jól ismert kínálat. Egy kávé például egy fontba kerül (300 forint), egy gépfagyi szintén. A londoni utca legszebb épületei talán a minden sarkon megtalálható pubok. Ezek a „kocsmák” egyben a társasélet színterei, ahonnan a férfi nélkül érkező hölgyeket sem nézik ki. A hangulatos, díszes tükörkeretekkel, fából készült bútorokkal berendezett vendéglátóhelyek, ahol meghitt sarkokban, kandalló mellett foglalhat helyet a vendég és kortyolhatja a könnyű angol sört, egyáltalán nem a magyarországi kocsmaszínvonalat jelentik. Cigarettafüst, ételszag itt elképzelhetetlen. Az egész rendkívül igényes, és legtöbbjük száz évnél idősebb! Ezt az élményt semmiképpen sem szabad kihagyni, a sörárak sem megfizethetetlenek. Ingyenes belépők A látványosságok megtekintéséért borsos árat kérnek. A Towerba 8,50 (2600 forint) a belépő, ami érvényes az erődítményben lévő összes kiállítás és a királyi család kincstárának megtekintésére. Főidényben már a pénztárnál minimum fél órát kell sorban állni, a kincstárnál is több mint egy óra a várakozás, ezért legkésőbb kora délután érdemes odamenni, különben nem jut elég idő mindent megnézni az ötórás zárásig. Madame Toussaud viaszmúzeumába a belépő 9,50 (csaknem 3 ezer forint), a kirándulás Greenwichbe belépővel együtt több mint 10 font személyenként. Ami viszont rendkívül szimpatikus, hogy a londoni Nemzeti Galéria és a British Múzeum gyűjteményének megtekintése ingyenes. G. Takács Mária UTAZÁSI AJÁNLAT ' ' ■■■■■■■■■| | ■■■■■I. ■ .1 ■■ mi A „bal oldali” város A legendás Tower Bridge, a Temze partján pedig Lány delfinnel című szoborkompozíció Jellegzetes londoni utcakép. A piros buszokkal és a jól kiépített metróhálózattal kitűnően megoldották a városi közlekedést HÁZUNK, KERTÜNK Ősszel jobb fát ültetni A gyümölcsfákat, díszfákat, cserjéket, szőlőoltványokat ősszel vagy tavasszal szokás elültetni. Takács Ferenc kertészmérnök-tanár, a zánkai kertbarát kor elnökének véleménye szerint, ha fát akarunk ültetni vagy szőlőtelepítésre adjuk a fejünket, akkor jobb ezt ősszel tenni. Ilyenkor nagyobb a valószínűsége, hogy megered, amit elültetünk. Előfordulhat, hogy mire beszerezzük az oltványt, befagy a föld, és mégis tavasszal kényszerülünk a kiültetésre. Ilyenkor fagymentes helyen kell átteleltetni a vesszőket. A gyökereket célszerű olyan anyaggal betekerni, ami megvéd a kiszáradástól. A csemete kiválasztásakor nézzük meg a koronát és a gyökérzetet, győződjünk meg arról, hogy épek és egészségesek. A kertészetekben csak olyan szaporítóanyagot vegyünk, melyhez minőségi tanúsítványt is adnak. Ez tartalmazza a fajtát és a legfontosabb adatokat. A facsemetének meglehetősen nagy gödröt kell ásni, legalább hatvanszor hatvanszor hatvan centiméterest. A földet kétfelé dobjuk. Az egyik oldalra a felső réteget, a másikra az alsót. Betemetéskor a fölső réteget dobjuk be először. A gödör aljára szórunk néhány lapátnyi érett istállótrágyát, melyre földet szórunk, hogy a gyökér közvetlenül ne érintkezzék vele. A gazdaboltokban már kaphatók olyan műtrágyatabletták, amelyeket a gyökér közelébe is dobhatunk. A gyökér végeit le kell metszeni és ki kell vágni az elhalt vagy sérült darabokat. Ugyancsak meg kell metszeni a facsemetéket akkor is, ha ősszel ültetjük el. Három-négy rügyesre kurtítjuk a vesszőket. Ezzel csökkentjük a párologtatást. A suhányokat nem kell megmetszeni. Azt, hogy milyen mélyre ültetjük a csemetét, a csemetekerti mélysége határozza meg. Általában az oltás alatt négy-öt centivel kell lennie a föld színének. A gödörbe nem elegendő visszalapátolni a földet, meg is kell taposni a fa töve körül. Azért, hogy a szél ki ne törje a kis fánkat, karót kell kötni mellé. Ha egyet használunk, azt célszerű északra tenni a fa közelébe, de jobb, ha a déli irányban is leszúrunk egy karót. A gyökeret az ültetés után alaposan be kell öntözni. Az ősszel elültetett fákat aztán már nem kell öntözni, de a tavasziak igénylik a rendszeres locsolást. V. I. Fél éve már, hogy van egy barátom, akit nagyon szeretek. Igaz, régóta ismerjük egymást, de féltem, hogy egy jó baráti kapcsolat megszakadhat egy rövid románc miatt. Most viszont úgy érzem, hogy le tudnám vele élni életem hátralevő részét. - Ifjú olvasónk azt kérdezi, vajon helyesen döntene-e, s arra is kíváncsi, hogy jól ismeri-e önmagát és barátját. Kedves „Lottó 5-ös”! Az önismeret útja nagyon rögös, fáradságos és hosszú, egész életünkre szól. Remélem, sikerül egy igaz tükröt tartanom eléd. Barátod a Kos havában és a Tigris évében született. Nagyon meglepődnék, ha nyugodt, csendes és megfontolt emberként ismernéd, hiszen mindkét születési jegye a szenvedélyt, a tettvágyat és a bátorságot szimbolizálja. A tipikus Kos kivételesen élénk, gyors személyiség, aki szereti a szabadságot, a kötetlenséget. Személyében a tavasz kirobbanó ereje, a megújulás akarata és ígérete ölt testet. Jelenti ez egyben az új dolgokra való rácsodálkozást és a birtokbavétel örömét is. A kosszülöttek vezető szerepre törnek, vállalkozó szelleműek, energikusak, de hiányzik belőlük az igazi kitartás. Amint elérnek valamit, máris új cél felé igyekeznek. Jól feltalálják magukat minden helyzetben, a legtöbb bajt türelmetlenségük okozza. Nagyobb önuralomra lenne szükségük, hogy ne rohanjanak fejjel a falnak. Ha barátod másik születési jegyét is figyelembe vesszük - a Tigrist kiderül, hogy az megerősíti az eddig elmondottakat, sőt, még „rátesz egy lapáttal”. A Tigris-személyiség szintén nyugtalan természetű, s teljes energiabevetéssel fog hozzá mindenhez. Kezdeti lelkesedése azonban gyorsan elpárolog, ha valami érdekesebb ragadja meg a figyelmét. Hajlamos kockáztatni s nem viseli el a megkötöttséget, legyen az hagyomány vagy akár mások utasításai. Kedves „Lottó 5-ös”, te a Mérleg jegyében és a Macska (egyes kiadványokban Nyúl) évében születtél. Nos, a Mérleg legjellemzőbb tulajdonsága a harmóniára való törekvés az élet minden területén. Számára úgy tűnik, az élet sima, zökkenőmentes, nincs meg benne a kapkodás, a sietség. Az egyensúlyt, a békés életet azonban sokszor csak nagy kilengések árán tudja megteremteni, amely kilengések nem látványosak, a felszín alatt történnek meg. Született diplomata, akárcsak a Macska. A Macska sokszor képes úgy tenni, mintha nem venne észre egy-egy kínos dolgot, pusztán a béke kedvéért. Mérlegvonásod azonban gondoskodik arról, hogy diszkréten és diplomatikusan, de mindig törekedj az erők közti egyensúly helyreállítására. A házasság létfontosságú a Mérleg számára. Kissé kényelemre hajló, s a döntéshozatala lassú, nem látványos. Megpróbál szép, harmonikus környezetet teremteni, szereti a gyermekeket. Most pedig meg kellene adnom a választ arra a kérdésedre, hogy jól döntenél-e, ha ezt a fiút választanád férjül. Nos, az a jó döntés, amelyet nem követ később megbánás. Jól kiegészítitek egymást, de ez nem jelenti azt, hogy mindenben teljes lesz köztetek az egyetértés. Ha azonban nem hátrálsz meg a kihívások elől, és már tudod, mit akarsz, megéri belevágni... Olvasói bizalmát köszöni, leveleiket pedig továbbra is várja: Minodóra