Napló, 2000. október (Veszprém, 56. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-14 / 242. szám
Hollywoodban bukkant fel a rögeszmés amerikai álorvos Visszaeső álorvosságért, pontosabban képzettség nélküli működésért börtönben töltött négy büntetés után ötödször is sztetoszkóppal a nyaka körül tartóztatták le minden idők legsúlyosabb orvosönjelöltjét Los Angeles körzetében. Gerald Barnes soha nem volt orvos, és bár rendszeresen lebukott, húsz éven át gyakorolta ezt a szakmát az amerikai világváros vonzáskörzetében fekvő egészségügyi intézményekben. 1981 óta négyszer ült börtönben, mert egy-egy valódi orvos nevét és működési engedélyét használta - mondta el a térség ügyészségének szóvivője, Thom Mrozek. A ma 67 éves Bames saját jogán mindössze egy 1958-ban szerzett gyógyszer ■■■■■■■■ részdiplomával rendelkezett. Időközben azonban ezt is elvették tőle csalás miatt. Az AFP jelentése szerint az idült doktort először azután vették őrizetbe, hogy elemi orvosi műhibát követett el munkahelyén, egy irvine-i klinikán. A téves diagnózis áldozata egy cukorbeteg férfi volt, aki nem sokkal később bele is halt a hibába. Az álorvost ekkor gondatlanságból elkövetett emberölésért három év börtönre ítélték. Másfél év múlva szabadulván Barnes ismét orvosnak adta ki magát, és két különböző klinikán is ilyen minőségben tevékenykedett. Az egyiken azonban egy volt irvine-i alkalmazott felismerte, és ismét börtönbe juttatta. Hároméves és négy hónapos büntetését azonban jó magaviseletének köszönhetően ekkor is megkurtították. Ám 1989-ben Barnes - mintegy Játszd újra, Gerry! jelszóval — megint csak orvosként bukkant fel és bukott le egy kórházban San Bernardino közelében. Újabb börtön, újabb jó magaviselet és újabb büntetésrövidítés után a diploma nélkül maradt gyógyszerész újfent munkát szerzett - ismét orvosként. Sokszoros visszaesése miatt 1996-ban már 12 és fél éves börtönbüntetésre ítélték, és ezúttal nem hatott a hatóságokra a jó magaviselet sem. Bames azonban - idén augusztusban - maga kurtította meg az ítéletet azzal, hogy egyik börtönből a másikba helyezése közben megszökött. Vesztét az okozta, hogy még mindig nem tudta le- H MHi küzdeni rögeszmés doktorságát, és megint orvosként helyezkedett el, ezúttal a filmcsillagok városában, Hollywoodban. Hallgatócsővel a nyakában tartóztatták le újra. Az ügyészségi szóvivő szerint húszesztendős álorvosi pályafutása alatt Bames páciensek ezreit kezelte, még rendőrök és szövetségi nyomozók alkalmassági vizsgájába is bevonták. Egyre szakszerűbbnek tetsző működésével kollégáinak egy részét is megtévesztette, míg mások gyorsan gyanakodni kezdtek rá, és hamar alkalmatlannak ítélték munkájára. Ő azonban a lesújtó pillantásokkal és a törvény szigorával is dacolva is kitartott rögeszméje mellett és ki tudja, van-e hatékony orvosság krónikus „orvosságra”. Egyre szakszerűbbnek tetsző működésével kollégáinak egy részét is megtévesztette. Nehezen tudok ellenállni annak, hogy olykor hazavigyek egy gyereket legalább hétvégére. Gyakran lepem meg őket valamilyen apróssággal, játékkal. Ami erőt ad, az az egészséges gyerekeink, a család, amely körülvesz, és nap mint nap erővel, energiával tölt fel - avat be munkája és a családi harmónia titkaiba Kis Istvánná, Eszter, ajka-padragkúti védőnő. Hónapokkal ezelőtt találkoztam először Eszterrel egy apró falu iskolájában, amelyben vetélkedőt szervezett. Fiatalsága, feltűnő jókedve és rendkívüli lendülete láttán azt gondoltam, egy főiskolás hallgató, aki éppen gyakorlaton vesz részt. Kiderült: a hölgy háromgyermekes családanya, és védőnő egy olyan körzetben, melyben gyakori a munkanélküliség a vele járó szociális problémákkal. Öt cica és egy játékos dalmata kutya kísér a vadonatúj padragkúti ház bejáratáig. - Nincs abban semmi különös, amit végzek. Ez a természetes, hogy amit az ember elvállal, azt szívvel-lélekkel tegye - mondja a fiatal nő. - Az igaz, hogy nehezemre esik a hajnali kelés, de a három iskolás gyermek bőven ad tennivalót már reggel is. A kakaót ágyba kapják mindennap, aztán indul a rohanás, és este tízig nincs megállás. Panaszra még sincs semmi okunk, a mi életünk így teljes, elégedettek, boldogok vagyunk - tekint Istvánra Eszter. — Csodálom, hogy a feleségem milyen türelemmel végzi a munkáját és utána az ezernyi itthoni feladatot. Igaz, nálunk még a gyerekeknek is megvan a feladatuk, így aztán nálunk nincs hangos szó — szól közbe a férj, aki informatikus egy ajkai cégnél. - Az egész napos hajtás után mindig szakítunk időt arra, hogy a családtagok a közös vacsoránál elmondják, mi történt aznap. A társasjáték, a kerti munka, a barkácsolás családi program. Eszterrel esténként „kibeszéljük” a munkahelyi feszültségeket is. Legfontosabb az, hogy a család minden tagja tisztelje a másikat. A gyerek és a felnőtt is érezze, hogy mindenben, bármikor számíthat a másikra. A férjem erős dohányos, féltem is ezért, de tudom, az sem vezetne jóra, ha mindig ezt hangsúlyoznám, ezért hát nem teszem - közli Eszter. - Megyőződésünk az is, hogy a gyereket nem kell mindig korlátok közé szorítani, hagyni kell gyereknek lenni! Például mindenki maga választja ki a neki tetsző szakkört, és szabad a vásár az esti játékban, mesében is nevetnek egyszerre a szülők. Eszter a szőci körzetben az iskolai szűrések mellett a térség tanácsadójában is dolgozik, és rendszeresen családokat látogat. Ha kell, hétvégén is felkeresi az újszülöttet, és tanácsokat ad a kismamáknak. Máskor osztályfőnöki órát tart, vetélkedőt szervez az életmódról, a környezetvédelemről, gyógynövényekről. - Arra soha nem gondolok, hogy mennyit keresel. Célom, hogy segítsek, és ha elkeseredett, munka nélküli, alkoholista szülőkkel beszélgetek, elszorul a szívem. A gyerekek ezen családokban ugyanis félénkek, sokszor lelkileg sérültek, és a biztatás, a jókedv aranyat ér, hiszen a tét óriási: a gyermek fejlődése, iletve a szülők talpra állása. A megoldás keresése nagy felelősség - jegyzi meg Eszter. - Számomra a legnagyobb sikerélményt az adja, hogy egyre több asszony vállal kettőnél több gyermeket, és - noha szűkösen él a család - a gyerekek ápoltak, szépen fejlődnek. Képzelje, két ikerpár is született nemrég, és mindegyiket szoptatja a mamája. Háromszáz gyerek közül tizenhét a csecsemő. Nekem az öröm az, ha kiegyensúlyozott családokat, anyákat látok, mert tudom, nem ez a jellemző - mondja Eszter, miközben a legidősebb fiú, a 17 éves István rovargyűjteménye új szerzeményét mutatja a mamának. - Együtt örültünk annak, amikor a feleségem sikeres pályázatot írt az életmódtáborhoz és a nyári napközis táborokhoz - szól közbe a férj. - A nyári táborba Enikő is eljött velem , ülteti ölbe a bogárszemű, cserfes aprót. - Hadd lássa, hogy sok gyerek számára mekkora örömet jelent az, ha foglalkoznak vele, ha megfürödhet a Balatonban! Az ember nem is gondolná, mekkora nevelő hatása van annak, ha a jó körülmények között élő gyerekek találkoznak hátrányos helyzetűekkel. - Nálunk nem a külföldi utak az emlékezetesek - mutat fényképeket Eszter. - Az anyósomék a tokajhegyaljai Encsen, gyönyörű környezetben élnek. Általában ott nyaralunk. Ezernyi szépség található ebben az országban. ♦ Felüdülést jelentett találkozni egy olyan családdal, amelyik nincs csordultig panasszal, keserűséggel. Eszter szerint életükre nincs különös recept. Egészségesek, pozitívan gondolkodnak, tisztelik a másikat, munkájukat teljes odaadással végzik, ennyi az egész, és ez nekik tökéletesen elég. K. E. Elégedettek, vidámak és boldogok Felüdülést jelentett találkozni egy olyan családdal, amelyik nincs csordultig panasszal, keserűséggel. Kis Istvánéknál a legfontosabb, hogy a család minden tagja tisztelje a másikat Fotó: Kőrösparti Beatrix Szembenéztek a halállal Egy balatonalmádi rendőr az életét tette kockára, amikor egy géppisztollyal felfegyverkezett, öngyilkosságot fontolgató fiatalembert jobb belátásra bírt. Az eset tavaly november elején történt, a letartóztatott férfi tárgyalását a napokban tartották. Acélmagvas lőszerek A balatonvilágosi Csoknyay Rémig három esztendővel ezelőtt ismerkedett meg a falujabeli lánnyal, K. Zsuzsával, aki öt évvel volt fiatalabb nála. A lány rövidesen hozzáköltözött Székesfehérvárra. Zsuzsa egyik napról a másikra elment, pedig harmonikus volt a kapcsolatunk - mondta a 27 éves vádlott. - Azt mondta, magányra vágyik. Nem tudtam feldolgozni a dolgot... Részben igaz, hogy megfenyegettem: ha nem jön vissza, megölöm. Öngyilkossággal is fenyegetőztem. Egy alkalommal Csoknyay, amikor kocsiján hazavitte a lányt, azzal ijesztgette, hogy 160-as tempóval nekihajt a szalagkorlátnak, s a lány fejét a szélvédőnek veri. Máskor a lány előtt le akarta szúrni magát... Az akkor munka nélküli férfi vett kéz alatt - kölcsönpénzből — egy géppisztolyt. Elmondása szerint örömlányok futtatójának, bizonyos Vilinek előlegként adott 50 ezer forintot, majd később még átadott 150 ezret. Ő ugyan pisztolyt rendelt, de végül is ívtáras, nagy teljesítményű fegyvert kapott a hozzá való acélmagvas lőszerekkel. Aznap reggel úgy volt, hogy Remiget édesanyja elkíséri a pszichiátriára, ám ehelyett a labilis idegrendszerű fiú a lány lakása felé vette útját. Fényképeket és egy pólót vitt vissza - legalábbis ez volt az ürügy. Azután elővette sporttáskájából a fegyverét... K. Zsuzsa észrevette, hogy a fegyverben nincs tár, ezért igyekezett magához venni a fiú táskáját. Nem sikerült. Ezek után Csoknyay a tárat a helyére tette, amelyben hét lőszer volt... Zsuzsa kénytelen volt szembenézni a fegyver csövével, miközben volt barátja mindenféléről beszélt. Amikor megérkeztek a rendőrök, sikerült kimenekülnie a házból, Csoknyay Rémig pedig felment az egyik emeleti szobába. Beígérte, hogy a lányt is megöli - Tűzkész állapotba hoztam a fegyvert, s úgy tettem a lábam közé, hogy a cső a szám előtt legyen - mindezt azért hangsúlyozta a vádlott, hogy neki esze ágában sem volt lelőni a vele „alkudozó” rendőrt. A feltűnően csinos huszonkét éves lány így vallott kettőjük kapcsolatáról: - Azért hagytam ott, mert már nem szerettem, kisebb-nagyobb kitörései voltak. Nemegyszer öngyilkossággal fenyegetőzött, de arra is volt példa, hogy beígérte: engem is megöl. A lány arra utalt, hogy Csoknyay egyszer öt fényképet mutatott neki - a lányról készült valamennyi -, amelyeknek a hátoldalára egy-egy szó volt írva: Tebüdös-kurva-halott-vagy. - A házban többször rám fogta a fegyvert, akkor sírógörcsöt kaptam. A bíró a 34 esztendős V. Attila rendőrt szólította be a tárgyalóterembe. - Amikor felszólítottam Csoknyayt, hogy jöjjön ki a szobából, elküldött bennünket a p...-ba. Bal lábammal ráléptem az ajtó kilincsére, és már ott álltam előtte, rám szegezte a fegyverét. Beleláttam a géppisztoly csövébe... Ekkor felhúzta a zárszerkezetet, majd meghúzta a ravaszt. Fegyvere, szerencsére, csütörtököt mondott... A főtörzsőrmester visszalépett a folyosóra, ahol hallotta, amint a fiatalember még többször próbálkozik fegyvere elsütésével. A rendőr felajánlotta, lerakja a pisztolyát, ha Csoknyay is ugyanazt teszi a géppisztolyával. A „fegyverszünet” megköttetett. - Miért nem használta a fegyverét? - kérdezte a bíró a rendőrtől, aki akkor közvetlen életveszélyben volt. - Mert tizenhárom év alatt én csak a bilincset vettem elő - válaszolta a termetes férfi. Hiába a mellény társa, Cs. Miklós állt közvetlen a háta mögött a lélegzetelállító akciónál: - Hallottam a csőre töltést... Még ma is leizzadok, ha rágondolok. Az acélmagvas golyók átviszik a 35 centiméter vastag falat, s több, egymás mögött álló emberrel is végezni tudnak. Hiába vettük volna fel a golyóálló mellényünket... A tárgyalóteremre e szavak hallatán nehéz csönd ült. Érdekes, hogy a rossz műszaki állapotú géppisztoly a szakértő kezében kifogástalanul működött a próbalövések alatt. A per másnapján megszületett az ítélet. A személyiségzavarban szenvedő, így közepes fokban korlátozott Csoknyay Remiget hivatalos személy elleni emberölés kísérlete, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt dr. Korbély Zoltán tanácsa nyolc év fegyházbüntetésre ítélte. Az ügyész tudomásul vette a döntést, a védő és a vádlott fellebbezett. Mátételki András Még szerencse, hogy ez a géppisztoly csütörtököt mondott Gáspár Gábor felvétele