Napló, 2001. július (Veszprém, 57. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-16 / 164. szám

6 NAPLÓ RÖVIDEN Kevés ruha fogy Budapest (mti) - A hazai textil- és ruházati ipar terme­lése az idén bővül, ám a cégek többségének piaci helyzete nem javul - mondta Lukács Jánosné, a Textilipari Mű­szaki Tudományos Egyesület főtitkár-helyettese. A textil­iparra hat, hogy a piacgazda­ságra való áttérés folyamatá­ban az ágazat kapacitásaiból jelentősen veszített. A mély­pont 1996-ban volt, amikor a textilipar piaci potenciáljá­nak 60-70 százalékát veszí­tette. Kedvező ugyanakkor, hogy a textilruházati ipar a bérmunkának köszönhetően a munkaerő jelentős részét meg tudta tartani. A textil és textilruházati ágazat jelenleg 105 ezer embert foglalkoz­tat. Magyarországon keveset költenek az emberek ruhára, jövedelmük 4,5 százalékát. Nőtt az össztermék Brüsszel (mti)­­ Az első ne­gyedévben 0,6 százalékkal nőtt az euróövezet hazai össz­termékének értéke negyed­éves szinten a pénteken kö­zölt, felülvizsgált adat sze­rint. Éves összevetésben 2,6 százalék volt a GDP-növeke­­dés a valutaunióban - közölte a brüsszeli statisztikai hiva­tal. Mindkét adat 0,1 száza­lékponttal magasabb az első, június 8-án közölt hivatalos becslésnél. GAZDASÁG 2001. július 16., HÉTFŐ Emelkedtek a megyei jövedelmek Az ingatlanok ára Veszprémben jóval magasabb, mint Fejér vagy Komárom megyében ■ Varga Ibolya Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal Veszprém Megyei Igazgatóságán a múlt hét végén tekintették át az első félévi munkát, melynek keretében elemez­ték a megye lakosságának jövedelmi viszonyait. A tavalyi év jövedelmei­ről kilencvenháromezer-nyolc­­százhatan nyújtottak be beval­lást, mondta el Umenhoffer Fe­renc, az APEH megyei igazga­tója. A személyi jövedelemadó­bevallások száma évek óta nő. Most négy százalékkal volt több, mint tavaly. Megfigyelték, hogy egyre több a hibás beval­lás, s ennek valószínűleg az az oka, hogy egyre több adatot kér­nek, s a jelenlegi adórendszer bevezetése óta nem egyszerűsö­dött, hanem egyre bonyolultabb lett a bevallások kitöltése. A bevallást benyújtó magán­­személyek összevont jövedel­me 58,9 milliárd forint, s ezzel megyénkben 19,4 százalékkal emelkedtek a jövedelmek. Egy főre jutóan is nőtt az összevont jövedelem, évi 611 ezer forint­ról 691 ezer forintra. Ez tizenhá­rom százalék, s megegyezik az országos tendenciával. A me­gyei átlag 153 ezer forinttal ma­rad el az országos átlagtól, ami 844 ezer forint. A Közép-Du­nántúlon, mely régióhoz Komá­­rom-Esztergom, Fejér és Veszp­rém megye tartozik, ugyancsak Veszprém megyében a legala­csonyabbak a jövedelmek. A összevonandó jövedelmek 99 százaléka belföldről szárma­zott. A külföldi jövedelmek ará­nya és nagysága folyamatosan emelkedik, az egy főre jutó át­lag háromszorosa a belföldi­nek. A nem önálló tevékenység­ből származó jövedelmek dön­tően munkaviszonyból szárma­zó bérjövedelmekből eredtek. Az önálló tevékenységből szár­mazó jövedelmek közül az egyéni vállalkozói kivét 16 szá­zalékkal emelkedett, az egy főre jutó összeg 290 ezer forint, ami csak néhány forinttal marad el az országos és a régiós átlagtól. Az elkülönülten adózó jöve­delmek dinamikusan nőnek, 2000-ben 50 százalékos emel­kedést tapasztaltak. Az oszta­lékjövedelmek a korábbi fejen­kénti 243 ezerről 343 ezerre emelkedtek. Az elkülönülten adózó jövedelmek közül az in­gatlan átruházásából származó jövedelmek 55,3 százalékot képviselnek. Az elkülönülten adózó jövedelmek közül ez emelkedik a legerőteljesebben 77,8 százalékkal. Az ingatlanát­ruházásból származó jövedel­mek adókedvezményt élveznek, ha újabb ingatlanra költik az itt keletkezett jövedelmeket. Me­gyénkben kimagaslóak az ingat­lanárak a régión belül, s ez tükrö­ződik az adóhatóság adataiban. A bevallást benyújtó magán­­személyek összevont adóalapja után számított adója 22,4 száza­lékkal emelkedett. Az összevont jövedelem átlagos adóterhe is növekedett 21,4 százalékról 22,2 százalékra, s ez a jövedel­mek emelkedésével magyaráz­ható. Az összevont jövedelmet terhelő adó fejenkénti összege országos szinten 243 ezer forint volt, amitől jóval elmarad a 170 ezer forintos megyei átlag. Az összevont jövedelmet ter­helő adót csökkentő kedvezmé­nyek csak 1,3 százalékkal emel­kedtek. Ennek az az oka, hogy 2000-től az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba befizetett összegek után kisebb mértékű adókedvezményt számolhatnak el. A kedvezmények terén a csa­ládok kerültek jobb pozícióba. A megyében a legmagasabb belföldi összevont jövedelem 91 millió forint volt. A külföldi legmagasabb jövedelem 40 mil­lió. Legmagasabb bérjövedelem 90 millió. Az összevont adóalap után fizetett legnagyobb adó 36 millió. Az egyéni vállalkozók között 274 millió volt tavaly a legmagasabb jövedelem, s eh­hez 49 milliós adó társult. 28 milliós a legnagyobb veszteség. Egyéb jövedéknek Külföldi jövedelmek Napló grafika Az 1 főre jutó éves adó összege (ezer Ft) Januártól euróval fizetünk A jövő év elejétől 300 millió ember pénze lesz az EU-ban Budapest (mti)­­ Jövő év január 1 -jétől az Európai Unió 15 tagországából 12-ben eddig csak bank­­számlapénznek számító euró megjelenik készpénz formájában is, hivatalos fizetőeszközként. Olyan nemzeti valutákat von­nak ki a forgalomból, mint a né­met márka, a francia frank, az osztrák schilling, az olasz líra, a görög drachma, a spanyol peze­ta, a holland forint, a portugál escudó, a belga frank, az ír font, a finn márka, valamint a luxem­burgi frank. Ezek mindegyike helyébe az euró, az Európai Unió közös pénze lép. Csaknem egy évtizednyi vita után jött létre a Gazdasági és Monetáris Unió. Működésének első fontos állomása az volt, amikor 1999. január 1-jén az eu­ró, mint bankszámlapénz meg­jelent. A készpénzes fizetés azonban még megmaradt, ez év december 31-ig még az egyes országok nemzeti valutájában történik. Január 1 -jétől azonban - Dánia, Anglia és Svédország kivételével - az euró törvényes fizetőeszközzé válik. Az átállás természetesen nem egyik pillanatról a másikra - mintegy varázsütésre - történik, hiszen 2002 elejétől legfeljebb két hónapos perióduson át pár­huzamosan, kétféle fizetőesz­köz is rendelkezésre áll: már je­len lesz az euró, és még létezni fognak a nemzeti valuták is. Ez utóbbiak törvényes fizetőesz­köz státusa legkésőbb 2002. február 28-án megszűnik. Minderről az Európai Közpon­ti Bank vonatkozó jogszabályai rendelkeznek. Az euró bevezetése itthon is változásokkal jár. Január 1 -je után a magyar pénzintézeteknél már nem vásárolhatunk a bevo­násra kerülő pénzekből, tehát nem válthatunk ki márkát, schil­­linget, francia frankot - a ban­kok már csak eurót szolgáltat­hatnak. A Magyar Nemzeti Bank az ősszel átfogó kampány­ba kezd, hogy az euró bevezeté­sének következményeire felhív­ja a magyar lakosság figyelmét. A már devizaszámlával rendel­kezőknek szinte semmi teendő­jük nincs, hiszen a bankok az elhelyezett betéteket legkésőbb január 1-jéig automatikusan eu­­róra konvertálják át. (A számla­­kivonatokon már most is fel­tüntetik az egyes pénznemek eu­róban kifejezett értékét.) A devizaszámla-tulajdonosokat a bankok az automatikus és díjta­lan eurókonvertálásról értesíte­ni fogják. A változások tehát nem a devizaszámlával rendelkezők­re, sokkal inkább a készpénzt, bankjegyet vagy érmét birtok­lókra rónak némi utánjárást. Az emberek többsége sokféle okból tart otthon valutát, mert maradt korábbi utazásaiból, vagy mert a megtakarításnak ezt a formáját választotta. Nem lesz célszerű e pénzeket tovább tartogatni, ízlés szerint át kell váltani forintra, dollárra, euróra, vagy más, nem az eurózónába tartozó valutára. Ebben az esetben is érdemes de­vizaszámlát nyitni, mert a bank automatikusan és díjtalanul eze­ket a pénzeket is euróra váltja át december 31 -én. Ha mégis meg­maradna a 12 ország nemzeti pénzneméből valamelyik, attól január 1-je után már csak utána­járással és esetleg költséggel lehet megszabadulni. Magyar­­országon a hitelintézetek és a pénzváltással rendelkező intéz­mények kötelezően 2002. febru­ár 15-éig váltják be a megszűnő valuták bankjegyeit. (Az ér­mékre ez nem vonatkozik, azok­ból eddig is csak néhány na­gyobb címlet beváltását vállal­ták.) Az eurózóna országaiban lehetőség lesz a nemzeti tör­vényes fizetőeszköz státus meg­szűnése után is az euróra törté­nő átváltásra a kereskedelmi bankokban, általában 2002 jú­nius végéig, de legkésőbb de­cember végéig. Már készül a váltópénz, az eurócent, hiszen a jövő évtől fizetni lehet a most csak elszámolópénzként működő euróval Most jól jövedelmez a sertéstenyésztés A jó minőségű vágósertés iránti kereslet tovább nőtt, az árak viszont nem csök­kentek - áll a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium összegzésében. A kilogrammonkénti 370- 400 forintos kedvező felvásárlá­si árak arra ösztönzik a sertéster­melőket, hogy súly alatt is érté­kesítsék jószágaikat. A nagy sú­lyú selejt kocák is jó áron elad­hatók, hiszen kilogrammonként 350-360 forintot is adnak értük. A malac iránti kereslet is meg­élénkült, az árak jelenleg igen magasak, elérik a 600-750 fo­rintot kilogrammonként. A vi­szonylag tartósan magas felvá­sárlási árak és a takarmányga­bona várható termésátlagának biztató hatására a sertéságazatra jellemző ciklikus folyamat be­indulása tapasztalható. Élénkül a malacpiac, és több a koca a kis­gazdaságokban. PIACI JELENTÉS Megnevezés Veszprém Várpalota Pápa Tapolca tojás 20-22 19 17-20 14-24 burgonya 50-80 90 70-90 60-100 sárgarépa 140 180 150-200 80-140 petrezselyem 60-80/cs 100/cs 200-240 80-150 vegyes zöldség 80-90/cs­­ 80-130 70-120 zeller 50-60/db 80 50-80 50-90 vöröshagyma 100 100 100-150 90-100 fokhagyma 300 400 400-500 340-400 fejes káposzta 80-90 90 70-90 50-80 kelkáposzta 120 150 100-120 80-100 karalábé 40-55 50-60 40-60 30-60 karfiol 90-120 100 100-160 100 tök 60-90 70 80-100 80-100 zöldborsó 140-180 - 150-200 180-220 zöldbab 190-300 200 240-300 240-350 fejtett bab — 500 - — spenót 300 200 350-360 50 sóska 300 200 260-280 50 saláta 70-80­­ 70 40-60 70-80 gomba 298-430 400-450 360-450 440 paprika 110-170 160-200 80-260 120-220 paradicsom 104-150 180 120-180 120-180 uborka 130-150 180 90-150 140-200 alma 120-180 100-300 60-200 100-200 körte 180-220 - 90-180 250 szóló 1200 — — — cseresznye 350-400 200 — — meggy 190-280 350 350-360 350 nektarin 150-250 2701 100-300 300-400 őszibarack 150-330 200-250 240-300 150-350 sárgabarack 210-400 — 300-460 340-350 ribizli 400 300-400 300-360 400 egres 200-300 300 — — málna 500­­ - 700 szilva 195-220 180-200 150-250 200-300 sárgadinnye 100-120 130-150 180-250 110-120 görögdinnye 99-120 110-120 100 90-100 tejeskukorica 20-50­ cső 25 40-60 50-60 szárazbab 400-480 450-650 360-600 460-700 sárgaborsó 140 200 — 200-220 lencse 350 440 - 240-250 narancs 420 — 300-350 380 banán 220-240 250 280-300 citrom 290-310 350 300-360 350 kivi 80 60­­ — dióbél 1200 1000-1200 700-800 800-1200 mandulabél 2200 1700 — 2000 mogyoró — 500 550 — mák 700 660 600-800 720-800 méz 500-600 450-650 500-700 600-700

Next