Napló, 2010. február (66. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

­ M­ocskos metál A megyéből kilépve az országos is­mertség felé kacsingat a saját bevallása szerint dirty metált játszó Deep Inside zenekar, 15. oldal 111 AWARD HWIMMI Oister­s COKIM Award of Excellence Európai Nívódíjas melléklet (­European 9lett)atontocr A Qipege Buddhizmus és rock'n'roll Nyakas Krisztiánt ismerjük is meg nem is. Az LGT Emlékzenekar oszlopos tagja, de talán azt kevesen tudják, hogy eredeti szakmáját tekintve hangszerké­szítő és hangszer-restaurátor. 12. oldal Horgásznapok a kunyhóban Gyakorló szaktekintélyek, verseny- és bemutató hor­gászok teszik tiszteletüket a megyeszékhelyen a Pe­­ca-Kunyhó Horgász Egyesület meghívására. 14. oldal ­ Keresztkérdés Bándon Mátételki András matetelki.andras@naplo.pl­.hu Megosztja a bándiakat az Esseg­­váron engedély nélkül felállított kettős kereszt ügye. Van, aki azt mondja, ha már odakerült, ma­radjon, míg mások a tömények betartása mellett kardoskodnak. Arról kevesen tudnak, hogy az önkormányzat feje felett ott le­beg az egymillió forintos bírság. T­öbb szempontból em­lékezetes év volt a he­lyiek életében a 2008-as esztendő. Az év elején megemlékeztek a németek kitelepítésének 60. évfordulójáról, ugyanakkor készültek a falu fennállásának 775. évi megünneplésére. Eb­ben élen járt a falu kulturális életét jelentősen meghatáro­zó, több kezdeményezés elin­dítója, a Magtárskör, amely - élén Csordás Endrével - egyik fontos céljának tekinti már egy ideje a magyarságtu­dat elmélyítését. Nyílt titok volt a szép fek­vésű faluban, hogy a Magtárs­kör egy kettős kereszt felállí­tására készül június 21-re. Azt a segítők közül igen kevesen tudták, hogy erről nem egyez­tettek az önkormányzattal, mint a terület gazdájával, to­vábbá a Kulturális Örökség­­védelmi Hivatal (KÖH) enge­délyét sem szerezték be. A polgármestert, Schindler Lászlót egyik képviselőtársa értesítette június kö­zepén telefonon, hogy: „Az Endre ás a vár­ban.” A falu első em­berének utasítására a közmunkások bete­mették a gödröt, egyúttal júni­us 16-ára rendkívüli testületi ülést hívott össze. A képvise­lők előtt elmondta aggályait a leendő kereszttel kapcsolat­ban. Egy néprajzos vélemé­nyére hivatkozva kifejtette, hogy a kereszt és a kálvária más-más jelentéssel bír, ezért nem illik egymás mellé. Mindemellett jogi problé­mát is rejt az ügy, tette hozzá, mert a terület műemlékvéde­lem alatt áll, ahol mindenféle építés, ami 30 centiméternél mélyebbre kerül a földbe, en­gedélyköteles. Több testületi ülésen nem kaptam tájékozta­tást a június 21-ei ünnepség­ről, érvelt a polgármester, így semmiféle egyeztetés nem történt az önkormányzattal. Schindler azzal is érvelt, hogy a vár újbóli felépítésére sok pályázati pénzt nyertek, de ez a jövőben veszélybe kerül, ha megkerülik az örökségvédel­miseket. Az sem szerencsés, ha a faluban engedély nélkül történik valamilyen beruhá­zás. Mindemellett az a látszat alakult ki, hogy a település önkormányzata nem tartja be a jogszabályokat. Az ülésen felszólalt Csor­dás Katalin Hedvig képviselő - a Magtárskör vezetőjének a felesége -, aki így fogalma­zott: az ünnepség keretében szerepel a kereszt állítása, megszentelése. A program le­mondása nagy presztízsvesz­tesége lenne a falunak, hiszen: „Ez a lelke az egész ese­ménynek.” A másik képviselő, Molnár László amellett érvelt, hogy mégiscsak állítják fel a ke­resztet, de a plébánosuk jelez­te, hogy csak ideiglenes hely­ről van szó, a végső helyszínt majd ezután választják ki. Hosszas vita után végül is a testület abban állapodott meg, hogy eltűrik az ön­­kormányzati terüle­ten engedély nélkül felállított keresztet, de fontosnak tartják, hogy ebben a kérdés­ben is érvényesülje­nek a jogszabályok. Ennek érdekében fontos megszerezni a fennma­radási engedélyt vagy el kell távolítani a keresztet. Egy hónappal később rend­kívül találó címmel - Ke­resztkérdés - a polgármester írást közölt a helyi újságban, amelyben először etikai oldal­ról közelítette meg az ügyet: mit szólna a levél olvasója, ha a tulajdonában lévő területen tudta nélkül bárki egy emlék­művet, keresztet vagy bármi­lyen építményt állítana fel? így folytatta: „Szeretném le­szögezni, hogy sem az ötlet­tel, sem a kereszttel semmi problémám, fenntartásom nincs. Én is örülök annak, hogy a településen vannak ci­vil kezdeményezések, közös­ségformáló események, hi­szen ezzel rendkívül sok se­gítséget jelentenek a település önkormányzata számára is.” Ugyanakkor hozzátette: az önkormányzat nem hozhat döntéseket ebben a kérdés­ben, mert az érvényes tör­vények magasabb rendű jog­szabályok, mint az önkor­mányzati határozatok. A polgármester arról is tá­jékoztatta a falu lakosságát, hogy a vár felújítására (2002- től kezdődtek a régészeti munkák - M. A.) eddig 8,3 milliót nyertek pályázatokon (a község ehhez több mint 3 milliót tett hozzá), ám ha megkerülik a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt, ve­szélybe kerül a pénzforrás. Ezt is írta: „Ráadásul a látszat szerint az önkormányzat nem tartja be a jogszabályokat, hi­szen nagyon kevesen gondol­nak arra, hogy a kereszt felál­lítása az önkormányzat tudta nélkül zajlott le.” Az utolsó mondatban pedig ez állt: „A fenti érvek miatt gondolom, hogy a keresztnek nem az Es­­seg­váron kellene állnia. Ké­rek mindenkit, hogy vélemé­nyét a fenti érvek ismeretében alakítsa ki.” A KÖH közép-dunántúli irodája már tavalyelőtt, au­gusztus elején felszólította az önkormányzatot, majd októ­ber végén a helyi civil szerve­zeteket, hogy 2008. december 31-ig gondoskodjanak a ke­reszt áthelyezéséről. Nem tör­tént semmi­­ azóta sem. Tavaly karácsony előtt írá­sos határozatot kapott tőlük a Magtárskör vezetője: „Köte­lezem Csordás Endre építtetőt arra, hogy a Bándon az Esseg­­vár területén az 1933-ban épült kálvária jelenleg romos stációinak maradványai közé, a helyreállított keresztek mel­lé, a védett műemléki és ré­gészeti területen belül enge­dély nélkül felállításra került hatalmas kettős kereszt méltó, de közvetlen örökségvédelmi érdeket nem sértő helyre tör­ténő áthelyezéséről legké­sőbb 2010. március 31-ig in­tézkedjen.” Az irodavezető, Gonda Ju­dit felhívta a figyelmet: ma­gánszemély esetén 500 ezer, jogi személy esetében egy­millió forint pénzbírság szab­ható ki, amennyiben nem vál­tozik a helyzet. A helyzet csak annyiban változott, hogy Csordás End­re kihátrált az ügy mögül. Er­ről tanúskodik a KÖH ez év január 20-án íródott levele, amelyben már az önkormány­zatot mint a terület tulajdono­sát kötelezte a kereszt áthe­lyezésére. A hivatal indoklá­sában ez olvasható: „Csordás Endre 2010. január 3-án kelt levelében azt állította, hogy nem ő volt az építtető, és kérte a határozat felülvizsgálatát.” A polgármester rendkívüli testületi ülést hívott össze ja­nuár végén a kialakult helyzet miatt, ugyanis ettől kezdve már az ő nyakukba akaszthat­ja az örökségvédelmi hivatal az egymilliós bírságot. Ezen a fórumon, amelyről egy képvi­selő hiányzott, az vetődött fel, hogy fellebbezzék meg a hi­vatal határozatát, s kérjék: ad­dig maradhasson a helyén a MEGÍRTUK A kettős kereszt, amíg nem aka­dályozza a régészeti feltáráso­kat. A javaslatot három képvi­selő támogatta, hárman elve­tették, egy társuk tartózko­dott, ezért nem volt meg a fellebbezéshez szükséges mi­nősített többség. Az elmúlt hetekben mind gyakrabban volt téma hivata­los fórumon és azon kívül a kereszt ügye: fellebbez az ön­­kormányzat vagy sem? Ér­deklődésünkre a polgármes­ter azt mondta, nem szeretné, ha a Naplóból értesülne a la­kosság az utóbbi időszak tör­ténéseiről, hiszen ez belső ügyük, ezért két héten belül, a március 8-ai testületi ülés után újabb levelet ír a helybe­lieknek, s csak azután nyilat­kozik lapunknak. Megkerestem Csordás Endrét is, aki a közel kétórás beszélgetésünk után napokkal később közölte, nem járul hozzá a beszélgetés megjelen­tetéséhez, de erre nem adott magyarázatot. Talán majd a márciusi falugyűlésen feltár­ja, hogy miért lépett vissza a kereszt ügyében. Az a látszat alakult ki, hogy az önkormányzat nem tartja be a jogszabályokat Az engedély nélkül felállí­tott kettős kereszt ügye megosztja a bándiakat Fotó: Gáspár Gábor Próbálom a fiatalokban is tudatosí­tani, hogy az ember nem használ­hatja felelőtlenül se a szellemét, se a testét. (13. oldal) Györffy Árpád gyortfy.arpad@naplo.plt.hu A határokon is túlmutat Nem tudom, ki hogy van vele, én már kezdtem kicsit immunissá válni a feljelen­tésekről, letartóztatásokról szóló napi hírekkel kapcso­latban. Az élet azonban gondoskodik róla, hogy er­re mégse kerülhessen sor. Mintha egy jó dramaturg mozgatná a háttérből a szálakat, úgy jött először a kommandósokkal is szem­­beszálló rektor, majd a kor­rupció gyanújába kevere­dett főtisztek ügye. Az ártat­lanság vélelme alapján még semmit sem lehet ha­tározottan állítani, de ha mindez igaz, akkor nem so­kat adnék a magyar kato­nák és az ország biztonsá­gáért. Gondoljunk csak be­le, mennyire lehetnek biz­tonságban katonai titkaink, ha a legfőbb őrzőik néhány millió forintért eladják a tisztességüket?! Az igazi nagy kérdés, mi lesz a választás után. Lesz-e a törvényeknek és a társadalom igazságérzeté­nek megfelelő befejezése az ilyen korrupciós ügyek­nek, vagy szépen elcsitul majd ezek körül is a felhaj­tás, s amikor már a kutya sem figyel oda, az elköve­tők kapnak néhány évet felfüggesztve. Ahogy ez már több esetben előfor­dult a korábbi esetekben. Ha meg is születnek a jól megérdemelt büntetések, még mindig kérdés, mit tesznek a legközelebb ha­talomra kerülők azért, hogy egyre kisebb legyen a lehe­tőség és a késztetés az ilyen bűnös tettekre. Eddig kevés biztosítékot láttam arra, hogy megfelelő válaszok születnek az elté­velyedések ellen. A hon­védségi ügyek azonban ki­kényszeríthetik az intézke­déseket. Hisz itt már nem magyar belügyről van szó. Ezek a könnyen megvehe­tő, s emiatt könnyen zsarol­ható emberek közvetlen veszélyt jelentenek a kato­nai szövetségeseinkre is.

Next