Viharsarok Népe, 1954. július-december (10. évfolyam, 154-309. szám)

1954-10-12 / 241. szám

1954 oktét.«- 12., kedd Csatlakozunk a MÁVAG felhívásához Mi, a Békéscsabai Ruhagyár dolgozói örömmel olvastuk a MÁVAG felhívását, amit a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára tettek. A felhíváshoz csatlakozunk és a következőket vállaljuk: A negyedik negyedéves tervünket 5000 darab gyártmánnyal túlteljesítjük. Ebből háromezret megtakarított anyagból készítünk. November 7-re a 12, norma alatt teljesítő szalag számát felére csökkentjük. A Rődermozgalomba 50 főt szervezünk. Négy szalagon minden dolgozót megtanítunk az előtte és mögötte ülő dolgozó feladatára, december 31-ig. Tizenöt szalag és a két műszak között párosversenyt szervezünk. A minőség javítása érdekében a szalagon belül a visszaadást 18 százalékra csökkentjük. A társadalmi ellenőröket havonta és negyedévenként jutalmazzuk. Önköltségcsökkentési intézkedéseinkkel a negyedik negyedévben 10.000 méter anyagot takarítunk meg. A különféle költségeknél pedig 10 százalékos csökkentést érünk el az előző negyedévhez mérten. A forgóeszköz csökkentése érdekében ütemesebben szállítjuk le az árulj , így 150.000 forinttal kevesebb összeget kötünk le. A késéseket, igazolatlan mulasztásokat felére csökkentjük. Szűcs Sándorné, Weigert Ilona, Szentesi Jánosné, Dudás Györgyné, Mihálka Zsófia és Falva Andrásné sztahanovisták: Poór Bálint Blahut Jánosul Vaszkó Gézáné Fábián Ferenc párttitkár, igazgató, vb-elnök, DISZ-titkár. NAGYSZÉNÁSON a 80 esztendős Szabó János bácsi 60 mázsás kukoricatermést takarított be 2000 négyszögöl földjéről. * ENDROIXIN 14 dolgozó paraszt Harcos néven új termelőszövetkezetet alakított. Az őszi szántás-vetési munkákat már közösen végzik. NOVEMBER 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének tiszteletére indított mezőgazdasági versenyben eredményesen dolgoznak a körösladányi Zalka Máté tsz tagjai. Száz kat. hold rizsvetésüket már betakarították, 160 kat. holdon elvetették az őszi vetésfi gabonafélék magjait és 680 kat. holdon őszi mélyszántást végeztek. Levél a békéscsabai mozikról Tjaladeifi Mdháig, ál aá ios iskolai tanár, a békéscsabai pedagógus szakszervezet kulturális bizottsága nevében többek között a következőket írja szerkesztőségünknek : »azt hiszem, nemcsak a pedagógusok kérdése, hanem az egész város kultúréletet élő lakosaié is a mozikérdés. Egyszerűen komikusnak hat, hogy hónapok óta korlátozottak a lehetőségek a filmelőadások megtekintésére. Nem akarok telefonszámokat vetni papírra, de talán nem valótlanság, ha 7-8 hónapra vezetem vissza a Brigád Filmszínház tatarozását. Egészen nevetséges, sőt bosszantó! Tudom, szükségmegoldás a Luther utcában működő ideiglenes, keskenyfilmet vetítő mozi is. A szükségmegoldások rendszerint tökéletlenek, így most is. A hang gyenge, a kép sötét, stb. összegezve a dolgokat: jobb lehetőségeket kérünk! Hasson oda a Viharsarok Népe is...« T nemcsak a Viharsarok Népe, ’ de már a Szabad Nép is »odahatott«, s talán ennek köszönhető, hogy a lezárt Brigád mozik helyett, ahol a hideg idő beállta miatt már a kertmozi is megszűnt, most állítólag a Vigadóban lesz vetítés. Sőt, nemcsak állítólag, de a MOKÉP közlése szerint már három héten belül. Ha sikerül addig a szükséges cement, mész, tégla beszerzése és az átalakítási munkák elvégzése?! A Brigád mozi felújítására előreláthatólag jövőre kerül sor, bár a Tatarozó Vállalat már megkapta a megbízatást a munka kivitelezésére. Itt némi pénzügyi nehézségek is mutatkoznak, de illetékes tanácsszerveink segítségével ez megoldható. A Szabadság mozi tatarozásának gyors befejezését részben a tótkomlósi KSZ nem kielégítő szervezőmunkája, részben bizonyos anyagellátási nehézségek gátolják. A MOKÉP reméli, hogy a hiányzó 5 mázsa gipszet a MÉSZÖV, az ugyancsak hiányzó 2—3 mázsa bitument pedig a Gyulai Útfenntartó Vállalat révén rövidesen megkapja. A békéscsabai TÜZÉP-től pedig 100 tekercs kátránypapírt várnak, a kiutalás megvan, de még az anyag nem érkezett meg. Ugyancsak hiány van neoncsövekben. Ezúton is felhívjuk az illetékelk és szervek figyelmét, hogy a mozik javításához adjanak meg minden segítséget. Reméljük, Filadelfi Mihály levele is megérteti velük, mennyire fontos a mozik körüli rendellenességek gyors megszüntetése. - 1*^ V** IH9* W* ViUaisawk Hept MAGYAR ANTAL lőkösházi nyolcholdas dolgozó paraszt gabonabeadása után már a kukorica, napraforgó és burgonya beadását is rendezte. Ezenkívül teljesítette egész évi hízott sertés tojás- és baromfibeadását. ENDHÖD község a gabonabegyűjtési versenyben jó helyezést ért el. Az állam gondol rájuk. A napokban 39 iskolás gyermek indult háromhetes ingyenes üdülésre a csillebérci úttörőtáborba. MEGYÉNK termelőszövetkezetei szeptemberben 148 parasztcsaláddal, 177 taggal erősödtek. Az új belépők 1011 kat. hold földdel gyarapították a közös vagyont. A kétegyházi Kossuth tszbe 18 család, az eleki Vörös Csillag tsz-be 18 új tag lépett be. Vetnek Medgyesegyházán Medgyesegyházán minden dolgozó paraszt kicserélte vetőmagját még kora ősszel minőségi vetőmagra, így a községben mindenki 1201-es bánkúti búzát vet. Eddig több mint 110 holdon vetették el az egyéni dolgozók a búzájukat. Már sokan vannak olyanok, mint Bender János kilencholdas, vagy Zsilik István négyholdas dolgozók, akik a búzavetést is befejezték. Vannak olyanok is a községben, akiknek nincs fogaiuk, ezek sem maradnak el a vetéssel! A fogatosok szívesen segítenek fogataikkal. Render János, amikor a sajátját elvetette, a szomszédjainak, ismerőseinek segített. Darabos György, Simon Péter és a többi fogatos gazdák sem ülnek otthon. Megfogadták, míg vetnivaló van a községben, ők sem pihennek. 3 Gép is kell a silózáshoz Az eleki Villám tsz tagjai idejében gondoskodtak arról, hogy az elkövetkező télen se okozzon nehézséget az állatok takarmányozása. A többi között már a múlt ősszel megteremtették az idei silózás alapjait a 6 hold takarmánykeverék vetésével. De csalódás érte őket a tavasszak amikor a silózást elkezdték. Alig töltötték meg egynegyedét az egyik 100 köbméteres gödörnek, a gép elromlott. Megjavítani mindjárt nem lehetett, másik silótöltőt meg nem tudott adni a kétegyházi gépállomás. Nem tehettek egyebet, minthogy leföldelték a silózott takarmánykeveréket, a többit — a 6 hold zömét — pedig megszárították. A dolog nagyon bántotta a tagokat. Nem szénát, hanem silót akartak ők az őszi takarmánykeverék egészéből táperőben gazdagabb takarmányt az állatoknak. — Na, de oda se neki — nyugtatták meg magukat. — Lesz még miből megtölteni a gödröket. — Csak azután nehogy megint baj legyen a géppel — mondta egyikük hitetlenül. — Reméljük, nem teszi meg velünk a gépállomás, hogy ismét rosszul javított gépet küld hozzánk — válaszolták többen bizakodóan. De bizony csak megtette... A múlt hét péntekjén kezdték meg a 12 hold silókukorica aprítását. A legnagyobb dologidőben — amikor kinek-kinek az egyéni parcelláján is van elegendő tennivalója — nem volt könnyű a huszonegynéhány embert összeszedni, de a silózásnak mennie kell. — Ezzel sem várhatunk — érvelt a vezetőség, s ezt a tagság is belátta. De azzal már nem értettek egyet a tagok, hogy a rossz silótöltő miatt tétlenkedjenek. Ezúttal még az erőgéppel is baj volt. Az első nap még csak ment valahogy a munka,de a második nap alig csináltak valamit. Délelőtt a silótöltő csapszege törött el, délután meg a traktor hűtője lyukadt ki. A csapszeget csak ki tudták cserélni, de a hűtővel már több volt a baj. Egy darabig azért mentek a géppel. Az erőgép vezetője, Csapó Elek utána töltötte a kifolyt mennyiséget, de nem sokáig győzte — le kellett állni. Hétfőn újrakezdték a silózást, de akkor végleg megállt a tudomány: a silótöltő egyik fogaskereke tört el. Pótolni nem tudták. A második 100 köbméteres gödröt sem tudták megtölteni. A mintegy 60 köbméter silót le kellett földelni. Van még idő ahhoz, hogy a termelőszövetkezet tagjai a tervezett mennyiséget lesilózzák. Sőt az is van, amivel megtöltsék a gödröket. Csak silótöltő gép nincs. — Gép is kell a silózáshoz — állapítják meg helyesen a tagok. Arról pedig a gépállomásnak kell gondoskodnia. B. L. Klubszobát avattak Békésen Vasárnap délután adták át rendeltetésének Békésen a klubszobát, amit kultúrotthon épületében rendeztek be, örömmel fogadta ezt különösen az ifjúság. A klubszobában minden folyóirat, könyv, sakk, dominó, rádió és egyéb szórakozási lehetőség megtalálható. Minden hétköznap este és egész vasárnap szórakozhatnak, tanulhatnak. Bizonyítja ez is népi államunk szerető gondoskodását a fiatalokról. Adófizetésben a gyomai járás az első Megyénk járásai között verseny indult a III. negyedévi adóbevételi terv teljesítéséért. Ebben a versenyben a gyomai járás lett az első. A pénzügyi osztály dolgozói és a községi adóügyi megbízottak jó munkáját jelenti, hogy a járás már több esetben az első volt. Jó eredményt értek el a III. negyedévi terv teljesítésében a békési járás pénzügyi dolgozói is, a járás a hatodik helyről a második helyre került a versenyben. A járások sorrendje a III. negyedév végén: 1. Gyomai járás. 2. Békési járás. 3. Szarvasi járás. 4. Orosházi járás. 5. Gyulai járás. 6. Mezőkovácsházi járás. 7. Szeghalmi járás. 8. Sarkadi járás. A városok közötti sorrend az adóbevételi terv teljesítésében: 1. Békéscsaba. 2. Gyula 8. Orosháza. * 1 Békés Uaradi Uafruenányai Petőfi Sándor Gyulán (Keim Dávid leírása nyomán) petőfi először 1842-ben, rokona, Orlai Petres Sámuel, a kiváló festő, és Bonyhai Benjámin mezőberényi jegyző társaságában látogatta meg Gyulát az »itteni óvár megnézésére«. Tartózkodása ekkor csak egy napra terjedt és a gyulai vár megtekintése után visszatért Mezőberénybe. 1849 június elején Petőfi megint Orlaiék vendége, és ezt az alkalmat használja fel arra, hogy ismét kirándulást tegyen Gyulán. Ekkor Bonyhai társaságában keresi fel a várost, akit 1849 június 11-én tartott megyei védbizotmnányi gyűlésen megyei számvevőnek választanak« ama kötelezettség nélkül, hogy a »vármegye székhelyén kellene állandóan laknia«. Erre a június 11-i választógyűlésre ment el Bonyhaival Petőfi is, mégpedig Szakál Lajos megyei főjegyző kíséretében. Az igen nevezetes gyűlés volt, mert »miután a zöld asztalnál az országos nagyhírű és népszerű költőnek is helyet csináltak, az akkoriban a kultuszminiszter által megrendelt országos böjt fölötti vitába ő is beleegyesődvén, hatásos nyilatkozása által közfigyelem tárgya lett és felismertetvén szájról-szájra járt a hír az ő ottlétéről. Petőfi Gyulán tartózkodása alatt a vármegye főjegyzőjéhez, a »Cimbalom« népszerű költőjéhez, Szakál Lajoshoz szálló SI. Szakáinak vendége volt akkor unokatestvére, Sárosi Gyula is, a »Ponyvára került aranytrombita« híres szerzője. A baráti társaságot valószínűleg Nagy András, Gyula város akkori jegyzője egészítette ki, aki szívesen foglalkozott irodalommal. Nagy Andrásnak és Petőfinek benső kapcsolatáról nem tudunk, mégis érdekes problémát vet fel az ő jegyzői hagyatéka. 17 óha Dávid leírja, hogy a múlt század 70-es éveiben Nagy András hagyatékában egy Petőfi-költemény kéziratára bukkant, amelynek címe: »Panasz« volt. A vers így kezdődik; •»Megint panasz, hát már megint panasz, És akiről szól, mindig csak pap az...« A vers-kéziratot megmutatta az ekkor még élő Petőfi Istvánnak, a költő öccsének, aki a kéziratban kétségtelenül bátyja kezeírását ismerte fel. Petőfi István akkor Csákón Geist Gáspárnál volt gazdatiszt, és Gyulára vásárra jött. Kohn Gyulán találkozott Petőfi Istvánnal, aki ott a vásárban el is vette bátyja vers-kéziratát azzal a szándékkal, hogy azt Petőfi Sándor többi kéziratos hagyatékához csatolja. így került a »Panasz« Petőfi István hagyatékából Petőfi Sándor többi kéziratával együtt ai Nemzeti Múzeumba. A vers éles antiklerikalizmusa miatt, a költő életében nem jelenhetett meg, és először (?) Jókai Mór közölte 1873-ban az »Üstökös«ben. Kohn azt állítja, hogy Gyulai Pál közölte először a verset, és nagy csodálkozására nem »Panasz«, hanem »Legenda« cím alatt. Az új Petőfi-kiadás (Bp. 1953. 194. o.) »Pest, 1814. október 20—27 között« keltezi a verset. Vajjon mégis ez a vers nem Gyulán született? — hiszen Petőfi gyulai felszólalása és a vers témája ugyanaz. petőfi júniusi látogatása után többször tett ígéretet Bonyhainak és Sárosi Gyulának, hogy Gyulára ismét ellátogat. Ezekből a tervekből azonban sajnos, semmi se lett, mert Egressy Gáborral és Kiss Sándor ezredessel Mezőberényből Erdélybe megy, hogy találkozzék Bem tábornokkal. Nem lehet kétségünk, hogy Petőfi lelkének a mélyén már akkor ott lobogott a héroszi álom valósága: »Ott essem el én, A harc mezején...” (Egy gondolat bánt engemet.) Petőfi álma a segesvári csatatéren beteljesedett. Dr. Maday Pál. 6.