Viharsarok, 1951. július-szeptember (7. [8]. évfolyam, 151-228. szám)

1951-07-01 / 151. szám

Ridgway tábornokot utasították a koreai fegyverszüneti tárgyalások megkezdésére Washington, (TASzSz). Lovett, az USA nemzetvédelmi miniszterhelyet­tese sajtóértekezleten közölte, hogy az Egyesült Államok Általános uta­sításokat adott Ridgway tábornok­nak a koreai tűzszüneti tárgyalá­sokkal kapcsolatosan. Lovett hoz­zátette, hogy az utasításokat Tru­man jóváhagyta.­­ A newyorki rádió* közlése sze­rint Ridgway tábornok rádiója ke­resztül javasolta, hogy a tűzszüneti tárgyalásokat egy Vonszanban állo­másozó dán kórházhajó fedélzetén folytassák le. Versenyben a nép kenyeréért A csongrádmegyei DISZ-bizottság versenyfelhívása A csongrádmegyei dolgozó és ta­nuló ifjúság nevében versenyre hív­juk ki B­ék­és megye dolgozó és tá­run­k'­if­jús­ágát. Az egyre élesedő nemzetközi hely­zet, Pártunk II. kongresszusán ho­zott határozatok, felemelt ötéves tervünk e­gyre nagyobb és nehezebb feladatokat állít elénk. Békés épí­tő munkánk biztosítása megkövete­li­ tőlünk, hogy ifjúságunkat foko­zottabban mozgósítsuk az ellenség e­levű harcra és a béke védelmében való aktív részvételre. A DISZ-szervezetek előtt döntő feladat áll. Az aratás, cséplés és gabonab­egyűjtés idő előtti teljesítése, illetve túl­teljesítése. Ennek a fel­adatnak a jelentőségét átérezzük és túlh­atározzuk, hogy versenyre hívjuk ki Békés megye ifjúságát, hogy ezzel is elősegítsük a mező­­gazdasági munkák idő előtti teljesí­tését, illetve túlteljesítését. A verseny pontjai a következők: 1 „A dolgozz jobban az új -*-• kenyérért, községed győ­­zelm­éért“-mozgalom sikere megkö­veteli tőlünk szervezeteink megerő­södését, agitációs és propaganda­­munkánk megjavítását. A DISz-en kívül álló fiatalok fokozottabb be­vonását szervezeteinkbe. Vállaljuk toh­át azt, hogy az ifjú gárdisták létszámát a VIT tiszteletére 2000- ről 3908-re emeljük. Biztosítsuk, hogy ifjú gárdistáink minden agi­tációs értekezleten megtárgyalják az előttünk álló feladatokat. Bi­zottságaink munkájának megjavítá­sa érdekében 300 fiatalt aktivizá­lunk. Szervezeteink megerősödésé­nek érdekében a taglétszámunkat a VJT­­-n 4000 fiatallal emeljük. O­ktatási, dsönlési és begyű­j­­téit rész munkák sikeres el­­végzése érdekében mozgósítsuk szer­vezeteinket a városok, járások és közöségek köztti, valamint a szo­cialista szektorok egymás közötti versenyére. Ezért vállaljuk, hogy 250 aratóbrigádot szervezünk 2500­ taggal, 80 cséplőbrigádot 1350 tag­gal, 300 tűzőrségbrigádot 3700 tag­gal. A begyűjtés idő előtti teljesítésé­nek érdekében ifjúsági cséplőbri­­gádjainkat versenybe állítjuk egy­mással és ahol elcsépeltek, biztosít­juk azt, hogy a dolgozó parasztok a beadási kötelezettségüket a csép­lőgéptől vigyék a közraktárakba. Ezért az ifjú gárdisták elött fő fel­adat, hogy elsősorban szüleiket győzzék meg a gabon­abegyűjtés je­lentőségéről és biztosítsák annak időbeni befejezését. Q Mozgósítsuk a szocialista szektorainkban levő DISz­­szervezeteinket a szocialista munka­­versenyben való fokozottabb rész­vételre. Ennek érdekében versenyt indítunk a gépek jobb kihasználá­sára, a kiesési idő csökkentésére. Az állami gazdaságainkban és lszr.sinkben biztosítsuk a kommu­nista fiatalok példamutató munká­ját, ezn kívül 3000 fiatalt mozgó­sítunk az állami gazdaságokba, mint új munkaerőt. A A learatott területeken úgy szocialista szektorokban, mint a magángazdaságokban bizto­sítsuk az ifjú gárdistákon keresz­tül, hogy minél előbb elvégezzük a tarlóhántást és a másodnövények elvetését. A csongrádmegyei dolgozó és ta­nulóifjúság nevében: SAVANYU JÓZSEF DISZ megyei titkár. Hajrá önkéntes brigádok A falusi DISz-szervezetek egyre nagyobb lendülettel kapcsolód­ni­ be a békearatás nagy munkájába. A kiszombori DISz-szervezet nemrégen megfakult önkéntes aratóbrigádja egy nap alatt két és fél hold árpát vágott le a kiszombori állami gazdaságban. A csanádjlilotai DISz-szervezetnek a múlt héten megalakult ön­kéntes aratóbrigádja egy nap alatt 18 fiatal részvételével négy és fél hold árpát aratott le. Példájukat kövesse a megye minden DISz-szer­­vezete. i Q&td&iatoU a­ntveíal­ és uttü­'ók­ d&i&zsm­ai szKityvzttolífav £ fen év munkás hétiköznapjai után gyönyörű vasárnap köszöntött Dorozsmára. Kora hajnaltól kezd­ve az úttörők vidám éneke verte fel a község csendjét. Vonaton, villamoson, gépkocsim étkeztek a nevelők és az úttörők a szegedi járás majdnem mindkm községéből, hogy bemutassák évi munkájuk­ eredményét. A falvak, tanyák ta­­nítói és úttörő pajtásai javarészt alig látták még egymást, de mégsem érezték egymást idegen­nek. A munka eggyé kovácsolta őket. Az új, a szocialista ember kialakításáért folyó harc egy frontba állította az ásotthalmi ne­velőt a nándorfalvival, a tápéit a balástyaival és ugyanakkor közös útra vitte a mórahalmi, bordányi, Csengélei, zákányszéki munkás, és paraszt gyermekeket, akik nevelőik tanításai révén világosan látják: a jövő az ő számukra épül. Ez a nap volt az, ami bizonyítéka volt, hogy nevelő és tanítvány közt többé nem tátong űr; a nevelő nem zsarnoka többé tanítványá­­aik, hanem odaadó nevelője, mun­katársa.★ A dorozsmai iskola termeiben­­ rendezett kiállításra a nevelők és úttörők az egész évi termékekből válogatták össze a legszebbeket, hogy bemutassák eredményeiket és tapasztalataikat kicseréljék egymás között. Az egyik terem szebb volt, mint a másik. Tele apró remek­­m­űvekkel, amelyeket gyermekek alkottak. Itt is, ott is van valami, ami megfogja az embert és érez­teti, hogy a szabad életben mér­­földes léptekkel haladunk előre Olyan kis települések, amelyekről hajdan alig hallottunk, amelyeket a Horthy-reakció és a Grősz-fél úri világ sötét elnyomatásban tar­­tott — most egy sorban halad a nagyobb községekkel és megköze­­líti a városi iskolák színvonalát. Különösen szép volt a röszkeiek dekorációja, a pusztamérgesiek Micsurin-kertje, az algyői pajtá­­sok rajzai, a kistelekiek szemlél­tető képei, a halástyaiak hiányzási térképe, a csengeleiek földrajzi térképei, amelyek mind a nevelők és úttörők közös munkáját dicsér­ték. 'k Mennyi tehetséges, nevelő és gyermek kallódott volna el az el­­nyomás­­ sötét évtizedeiben, ha a Vörös Hadsereg diadalai után nem a nép veszi át A hatalmat; mennyi érték vált volna semmivé, ha a minden értéket felemelő és meg­­becsülő Párt nem segíti munká­jukban az olyanokat, mint Papp József, Pálréti Ágoston, N­antos Mihály, Gál Géza, Gálik László, Tabith Jenő. A Pártnak köszönhe­tik a nevelők, hogy ma már nem kell ret­tegniök az iskolalátogatá­soktól, hanem az elvtársaktól terv­szerű irányítást kapnak nehéz munkájukban.­ ­ A Párt anyagiakkal is támogatja a nevelőket. A jól végzett mun­káért pénzjutalmat ad azoknak, akik legjobban megközelítik a Párt által megjelölt utat. Csupán a szegedi járásban 60 nevelőt ju­­tal­maztak jó munkájáért 400— 1000 forinttal, akik élharcosai ok­­tatási vonalunknak. Pártunk és kormányzatunk nem feledkezett meg a hivatalsegédek­­ről sem, akiknek munkája fontos kiegészítő része az iskolai élet­nek. A hajdan lenézett é­s kicsúfolt iskolaszolga ma egy sorban dolgo­zik a nevelőkkel, iskolalátogatók­kal, járási és megyei vezetőkkel és mint egy nagy közösség meg­becsült tagja harcol újabb és újabb eredményekért. A jutalmak kiosztását a tápéi úttörők tánccsoportja és a kisteleki nevelők vegyeskara tette színessé. ★ Délután a járás úttörő csapatai_ mák szórakoztató műsora volt a nap legkiemelkedőbb eseménye. Itt azután igazán nehéz lett kü­lönbséget tenni a bordányi vagy üllési, kisközségi vagy nagyköz­ségi, tanyai vagy tanyaközponti bemutatók között; nem tudtunk kü­lönbséget tenni, mert mindegyik szívünkhöz nőtt. A nép egyszerű fiai hozták el tudásuk legjavát és hir­dették, hogy a kulturfronton már régen túlszárnyaltuk a reakciós idők mondvacsinált, hazug kultú­ráját. Nem tudtuk, hogy kinek tapsoljunk jobban a hordányiak és a mórahalmiak zenekarának.e, a sándorfalviak­ énekkarának-e, a tápéiak, üllésiek, kistelekiek* tánc- Csoportjának-e, vagy pedig ,a sző­­regiek szavalójának.e? ★ Itt a dorozsmai pedagógus és úttörő napon éreztük, hogy mit je­­lent a béke nagyszerű gondolata. Munkánk élő bizonyítéka volt an­­nak, hogy mi nemcsak óhajtjuk a békét, hanem sikeresen harcolunk is érte a munka frontján Ez vezet utunk további szakaszán is. Füleld János Kistelek VASÁRNAP, 1951. JULIUS I. 1 ELMÉLETI TANÁCSADÓ • A politikai tömegmunka megszervezése a termésbetakarítás és a gabonabeadás időszakában A mi államunk népi állam. A törvényeket nem egy szűk, a nép­­ fölött uralkodó maroknyi uralkodó­osztály hozza, hanem az uralkodó osztállyá emelkedett dolgozó nép. Az államhatalom maga nem a nép fölött, a nép ellen működő erőszak­szervezet, hanem a dolgozó nép ha­­talmi szervezete; eszköz az uralko­­dó osztállyá emelkedett nép kezé­ben ellenségeink elnyomására, esz­köz a dolgozó nép számára a szo­cializmus felépítésében, eszköz a dolgozó nép hazájának megvédésé­ben. Tanácsaink nemcsak államha­talmi szervezetek, hanem egyben tö­­megszervezetek is. Népi demokrá­ciánk tehát, amely lényegében a proletáriátus diktatúrája, alapve­tően különbözik államformájában az összes kapitalista államoktól. Népi demokráciánk — szocialista’ állam* * A ’szocialista állam törvényei alapvetően különböznek a kapita­lista állam törvényeitől. A kapita­­lista állam törvényei népellenes törvények, azt a nép ellen hozzák a burzsoák érdekében. Ezeket a ka­pitalista törvényeket a néptől el­szakadt, a nép fölött álló, az elnyo­­mó osztály által fizetett erőszak­szervezetek hajtják végre, tartat­­ják be a dolgozókkal­ . A szocialista törvényt a szocia­lista államban — tehát nálunk, je­lenleg a népi demokráciában — maga a nép, a munkások, a pa­­rasztok hozzák. Ártörvény nálunk nem más, mint a munkások és pa­rasztok törvénnyé szentesített aka­rata. Végrehajtásán e szocialista törvényeknek nemcsak az államha­­talom (ha­bár ez az új államhata­lom a dolgozóké), hanem az egész dolgozó nép őrködik. A szocializ­musban a törvény végrehajtása nemcsak a népi demokratikus rend­őrség, nemcsak a tanácsok, nem­­csak a proletárdiktatúra államha­talmi szerveinek a feladata, hanem minden egyes dolgozónak személyes ügyévé válik. Ez a börtő, ez az alapvető különbség a szocialista és a kapitalista törvények között. A kapitalista törvényeket csak a nép­­től elszakadt, a nép fölött álló vég­­re­haj­tó szerv a nép ellenére tudja végrehajtatni. A szocialista törvé­nyek végrehajtása csak és csak ki­zárólag csak a dolgozó nép széles tömegeivel együtt lehetséges. Amíg a kapi­alizmuson belül lehetetlen mozgósítani a kapitalista törvények végrehajtására az elnyomottakat, mert azok ellenségesen állnak azzal szemben, addig a szocializmusban, a szocialista államban, a népi de­­mokráciákban a törvényeket csak a munkások, parasztok politikai moz­­gósításával lehet végrehajtani. A politikai tömegmunka meg­szervezése nélkül tehát lehe­tetlen a nép akaratát, a szocia­lista állam törvényeit végrehaj­tani. Ezért minden törvényt a mi államunkban a politikai tömegmun­ka segítségével, vagyis a tömeges­­ cselekvő részvételével, a tömegek erejével hajtunk végre. A Párt és állam előtt álló legdöntőbb feladat ma a termésbetakarítás és az álla­mi begyűjtési terv teljesítése. Mindkettőt minisztertanácsunk ha­tározata törvénnyel szabályozza. E törvény végrehajtását, akár a be­gyűjtést, akár az aratást nem lehet úgy megszervezni, hogy abban ne vegyenek részt a munkások ás pa­rasztok milliós tömegei. Ahol a megyében hiba van a be­gyűjtés körül, ahol elmaradás mu­tatkozik a tojásbeadásban, vagy az aratás nem elég lendületes, ott ki­vétel nélkül megállapí­tható az, hogy a törvényeket a régi módon akar­­ták végrehajtani — a régi, kapi­talista módon. Ilyenképpen: „Kiad­­ták a tojásbegyüjtési rendeletet, ki­­dobota a kisbíró és aztán várták az égi csodát egyes községekben”. Ezek a községek elmaradtak a to­­jásbegyüjtés terén. A törvény végrehajtásában a fa­lusi pártszervezeteknek döntő fel­adatuk van, különösen az aratás, cséplés és a gabonabegyűl­­ési ren­delet teljesítésében. „Ennek a rend­­kívü­l fontos kampánynak sikerét óriási mértékben a politikai tömeg­­munka dönti el. A Szovjetunióban áthághatatlan­­ törvény lett minden falusi pártszervezet, minden körzeti pártbizottság területi és peremvi­déki bizottság számára, hogy a po­­litikai tömegmunka tervében köz­­ponti helyre kerüljenek a betakarí­tási kampány alatt megvalósítandó feladatok”. (Sz. Rodinov a „Bolse­vikben” megjelent cikke.) A szovjet szocialista állam, ame­lyik példaképe a világ összes szo­cialista államainak, egyben példa­ mutat arra is, hogy az állami fel­adatok végrehajtására hogyan kell mozgósítani a dolgozó tömegeket, a dolgozó tömegek érdekében. Az első és legfontosabb feladat tehát az, hogy a politikai tömeg, munka, irányító, vezető ereje a fa­lun a falusi pártszervezet legyen. A falusi­ pártszervezet az a politikai erő, amely az összes tömeg­szervező, lehet, beleértve a tanácsokat is, mozgósítani tudja a legnagyobb fel­­adatok végrehajtására. Falusi párt­­szervezeteinknek tehát Csongrád megyében is az a feladatuk, hogy a begyűjtési, az aratási, cséplési tör­vény jó végrehajtása érdekében a pártonkívüli dolgozók széles töm­e­­geit állítsák csatasorba a Párt mögé. A Párt mögé — ezt szó sze­­rint kell érteni. A­ Pártnak, vagyis a párttagoknak legelsősorban is élen kell járni az állami feladatok teljesítésében. Jó politikai tömeg­munkáról beszélni sem lehet olyan helyen, mint Cserebökény, ahol a pártvezetőség tagjai se teljesítették például a tojásbeadási kötelezettsé­güket. Szó sem lehet jó tömegmun­káról ott, ahol a nép t örvényét ma­guk a párttagok nem tartják meg. A terménybetakamilás idősza­kában a legnagyobb mértékben fo­kozódik a falusi pártszervezetek szervezési és agitációs munkája. A falu kommunistáinak maguk köré kell csoportosítaniok az élenjáró dolgozó parasztokat és azokkal együtt őrködni a törvény végrehaj­tásán. A falu kommunistái azok, akiknek minden cséplőgépnél, min­den aratóbrigádban hallatni kell lelkesítő szavukat most az aratás időben való elvégzéséért, a cséplés időszakában pedig a gabonának a cséplőgéptől a közraktárakba való szállítása teljesítéséért. A feladat itt az, hogy a falu kommunistái ne azt mondják a dolgozó parasztok­nak, hogy vigyétek be a cséplőgép­­től a gabonát a földművesszövetke­zet raktárába, hanem a kommu­nista és pártonkívüli képnevelők azt mondják: „Vigyük be együtt a gabonánkat a cséplőgéptől egye­­nesen a földművesszövetkezet rak­tárába”. Az ilyen agr­áció termé­szetesen sokkal, de sokkal nagyobb súlyú, mint az előbbi. A falun dol­gozó kommunista párttagoknak kell tehát a DÉFOSZ, MNDSZ, DISZ tagjait, a tanácsos­ állandó bizott­­ságának tagjait maguk köré cso­­portosítani és rohamba vonni a be­gyűjtési törvény teljesítésére. Eb­ben az időszakban rendkívül meg­növekszik a falusi pártszervezetek és a szocialista szektorok pártszer­vezeteinek felelősége és ezek tag­­gyűléseinek jelentősége, ugyanis ezeken a gyűléseken az állami és gazdasági vezetőknek a Párt színe előtt kell beszámolni tevékenysé­­gükről. S a pártszervezet ellenőrző szerepe a legélesebben pontosan eb­ben az időszakban domborodik ki. A politikai tömegmunka tehát azt jelenti, hogy jelen esetben az aratási, cséplési és a begyűjtési törvény végrehajtására mozgósít­­suk az egész falu dolgozó paraszt­ságát; azt jelenti, hogy e­ törvé­nyek végrehajtásának ellenőrzésére az egész dolgozó népet mozgósítjuk. Ez és nem kisebb feladata van a falusi pártszervezeteknek. Az elmúlt begyűjtési kampány, de a most folyó tojásbegyűjtés is élesen rávilágít arra, hogy ahol a törvények végrehajtásánál elmu­lasszák a tömegek mozgósítását, ott azonnal megjelenik az opportu­­nizmus, a megalkuvás. Sövényhá­zán, Cserebökény­ben, Földeákon és egy tucat községet sorolhatnánk fel, ahol a tanács begyűjtési állandó bizottságát nem állították munkába a törvény végrehajtására. Egyedül akarta azt a tanács hivatali appa­rátusa elintézni. Mi lett az ered­­mény? Az, hogy néhány heti siker­telen próbálkozás után a helyi ta­nácsok vezetői kijelentették: a tör­vény teljesíthetetlen. Ugyanez a törvény teljesíthető, még­pedig jól teljesíthető volt Ambrózfalván, ahol nemcsak a tanács, hanem a Párt irányításával az egész falu s a tö­megszervezetek harcoltak a tojás­­begyűjtés sikeréért. Ugyanezt lehet mondani Csórva községről is, ahol mozgósították a falusi békebizott­­ságokat a begyűjtés sikere érdeké­ben. Ez a község egyébként példa arra is, hogy a népnevelők hogy harcoljanak áldozatos jó munkával a törvények teljesítéséért. A dolgo­zó parasztok kérték, hogy több he­lyen vegyék át a tojást, ne kelljen 10—15 kilométerre­ bejárni. A bé­­kebizottságok tagjai, a Párt tag­jai, a népnevelők önkéntes társa­dalmi munkában vállalták az egyes tanyakörzetekben azt, hogy a dol­gozó parasztok ál­al beadott tojást beszállítják a földművesszövetke­­zetbe. Az elöttünk álló gabonabegyüj­­té­s sikere tehát alapvetően a fa­lusi pártszervezetek jó poli­ikai tömegmunkájától függ. Nem arról van szó, hogy a Párt egyedül har­­coljon e feladatok végrehajtásáért, hanem arról, hogy a Párt a töm­e­­gek­ élén haladva maga köré tömö­rítse a falu leghaladottabb elemeit és azok segítségével az elmaradó­­zokat is maga után vonja. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a Párt vezető erő, irányító erő és nem végrehajtó erő. A nép előtt álló feladatokhoz az utat a Párt­ meg­­mutatja, de azt magának a dolgo­­zó népnek kell végrehajtani. Nem a Párt hajtja végre az aratást, a cséplést, vagy a begyűjtést, hanem a dolgozó nép a Párt irányításával. Nem szabad elfelejteni, hogy a szocializmust csak maguk a dolgozó tömegek építhetik fel. Nem nélkü­lözhetik azonban a dolgozó tömegek a Párt irányítását, nevelését. A Párt minden feladatot a tömegekkel együtt, a tömegekre építve ha­jt végre. Ezért opportunizmus, megal­kuvás az, ha valahol belenyugsza­nak abba, hogy csak a hivatali ap­parátus végezze az állami felada­­tokat. Ilyen eset történt Marosle­lén, ahol a mező­gazdasági állandó bizottság még az aratás megkezdé­seikor sem tudott teljes létszámmal összeülni. A pártszervezet politikai tömegmunkája a törvények végre­hajtása érdekében egyben a töme­gek szocialista nevelését is jelenti. Azt, hogy az élenjárók példájával neveljük a kevésbbé öntudatosakat. Amelyik­­ falusi pártszervezet erről lemond és csak az államhatalmi szervekkel akarja megoldani az előttünk álló feladatokat, az való­ságban e feladatok végrehajtásáról mond le. Az a pártszervezet le­mond a szocializmus épíéséről. A begyűjtési terv nem teljesítése ott kezdődik, amikor egy-egy község­ben nem működik a begyűjtési ál­landó bizottság; az aratási, csép­lési rendelet nem teljesítése ott kezdődik, amikor valamelyik köz­ségben nem működik a mezőgazda­­sági állandó bizottság, mert­ a mi államunkban az Alkotmánnyal szentesített törvény az, hogy a dol­gozó nép maga gyakorlja az állam­­hatalmat a tanácsokon keresztül. Tehát törvény az állandó bizottság és a dolgozó nép íratlan törvénye, hogy a pártonkívüli tömegszerve­zetek és szervezetek, mint a béke­­bizottság is, a Párt vezetésével har­coljon az állami törvények végre­hajtásáért,

Next