Viharsarok, 1954. május-augusztus (10. évfolyam, 103-205. szám)

1954-07-06 / 158. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I Kevesebb íróasztalt (K. M.) Pénztárkönyv és jegy­zőkönyv nélkül nem működhet a legkisebb tanyai olvasókör sem. Az állami és gazdasági élet pedig egyenesen elképzel­hetetlen számviteli és nyilván­tartó könyvek, iktatók, levéltá­rak és­­ hivatali íróasztalok nélkül. Az egyes állampolgá­roknak külön-külön is, de a nép, a nemzet nagy egységé­nek is szüksége van az emberek közös ügyeit, vagyis az állami, a társadalmi, a gazdasági és kulturális életet alkotmányosan irányító, szabályozó és ellenőrző igazgatási és hivatali szervekre. Ezek nélkül semmiféle törvé­nyes rend nem volna. A múltban minden hivatal, valamennyi hatalmi és igazga­tási szerv a tőkéseket, a földes­urakat, a kulákokat szolgálta s legfőbb feladatuk a nép elnyo­másának és kizsákmányolásá­nak elősegítése volt. Népi de­mokratikus államunkban maga a nép gyakorolja a hatalmat vá­lasztott vezetői révén. A mos­tani hivatalok a dolgozó nép érdekeit szolgálják, személyze­tük munkásokból, parasztokból és becsületes, népi értelmiségi­ekből áll. A magyar munkás­­osztály és szövetségese, a dol­gozó parasztság kemény harcot folytatott a hatalomért, és győzött. Hazánkban ma a dol­gozó nép intézi saját maga ügyeit, a hatalom szilárdan a munkásosztály kezében van. Csakhogy nálunk elburjánzott a bürokrácia. Sok a hivatal s egy-egy hivatalban túlságosan sok az íróasztal. Töméntelen mennyiségű aktát, jelentést, rendeletet, idézést, véghatároza­tot írnak, mozgatnak és tologat­nak rajtuk. Valóságos papírten­ger keletkezik, — mint a párt­­kongresszus megállapította —, amelybe belefullad az eleven élet. A minisztériumokban, a különböző igazgatóságoknál, trösztöknél és országos vállala­toknál, de a megyei tanácsnál is — tehát a felsőbb irányító szer­veknél — túl sok osztályvezető, főosztályvezető, előadó, főelő­adó, szakember és hivatalnok van. Elárasztják az országot pa­pír-utasításokkal és szóbeli »in­strukciók« áradatával. Azt mondhatná valaki, nyi­tott ajtón dörömbölünk, mert­­hiszen pártunk III. kongresszusa mélyrehatóan elemezte az ál­lamigazgatás munkáját és egye­nes utat mutatott a nehézkes, elbürokratizálódott, túlmérete­zett, túlzottan központosított ál­lamigazgatási gépezet átszerve­zésére, csökkentésére, egysze­rűbbé, olcsóbbá és jobbá téte­lére. A kongresszus határozatát és azt a néhány bürokrácia-ellenes részletintézkedést, ami eddig bekövetkezett, egész dolgozó népünk — maguk a helyi taná­csok is — nagy örömmel és he­lyesléssel fogadták. Mindenütt érzik, tudják, hogy pártunk új politikája megvalósításának ez az egyik alapvető feltétele. Ért­hető, hogy a kongresszus óta el­telt egy hónap alatt nem lehe­tett általánosan és radikálisan átszervezni az egész állami és gazdasági igazgatást. Mégis meg kell sürgetnünk ezt a munkát. Dolgozóink — különösen 1953 júniusától — hangosan panasz­kodnak a vízfejű bürokráciára, amelynek kacskaringós nyúlvá­nyait vajmi kevéssé ritkították meg az eddigi bürokrácia-elle­nes rendszabályok. A maroslelei tanácsnál például nemrégiben egyetlen nap alatt nem keve­sebb, mint tizennyolc,­­megbízó­levéllel ellátott instruktor és ellenőr fordult meg. De ez így megy másutt is. A tsz-ek és gépállomások udvarán is gyak­ran látunk egyszerre két-három hivatali személyautót, vagy mo­torkerékpárt. A parasztság és a községi tanácsok igen sokat pa­naszkodnak az egyébként fontos hivatást ellátó termeltető válla­latok embereire. Meg kell je­gyezni, hogy ezek a vállalatok itt Csongrád megyében negy­vennél több agronómust kötnek le. A Föld­mű­vesszö­vetkezetek Csongrád megyei Felvásárlási Igazgatóságánál négy, a MEZŐ­­KER-nél öt, a Mag­termeltető és Vetőmagellátó Vállalatnál 13, a Gyapottermeltetőnél 14, az Ön­töző Vállalatnál három agronó­­mus dolgozik. A Paprikatermel­tetőnél, a Szőlőkezelési Fel­ügyelőségen is vannak agronó­­musok. És mit dolgoznak? Job­bára hitelügyekkel, jelentések írásával és más adminisztrációs munkával töltik el az idejüket, noha az állami gazdaságoknak és tsz-eknek nagy szükségük volna jól képzett mezőgazdasági szakemberekre. A csongrád me­gyei gépállomások összdolgozói­­nak közel egyharmad része nem vesz részt közvetlenül a termelő munkában. A minisztériumokból, a kü­lönféle budapesti és megyei szervektől, a termeltető vállala­toktól »a területre« seregestől kiutazó szervezők, instruktorok, agronómusok és ellenőrök mind­egyike utasít, »feladatokat«, vagy »szempontokat« ad. Ezek az emberek rendszerint r-es tarsollyal érkeznek a községbe, a tsz-be, a gépállomásra. Nem segítik eléggé az első vonalban harcoló falusi vezetőket, hanem éppen ellenkezően: megbénítják munkájukat, mert nem mennek ki a nép közé, nem ismerik a dolgozók hangulatát, legtöbb­ször csak az íróasztalon »ellen­őrzik« a kiadott utasítások sor­sát és csak számszerű jelentés­adásra szorítkoznak. Sőt akad­nak közöttük cinikusok, léhű­tők és haszonlesők is, szeren­csére nem nagy számban, akik­nek fő gondja, hogy zsebrevág­­ják a kiszállási pénzt, a többi­vel édeskeveset törődnek. Persze, nem minden tisztvi­selő bürokrata. Tanácsaink funkcionárusainak, hivatalaink tisztviselőinek nagy többsége becsületesen és jól dolgozik, ki­érdemelt­e a nép bizalmát és tiszteletét. Azonban sok, nagyon sok az íróasztal. Gazdasági és közigazgatási életünket behálóz­ták a bürokrácia szövevényes indái. Csongrád megye becsüle­tes dolgozó népe türelmetlenül várja, hogy minisztériumaink gyorsan és jól hajtsák végre a III. pártkongresszus határoza­tát; tegyék egyszerűbbé, olcsób­bá és jobbá az államigazgatási és gazdasági szerveket, szüntes­sék meg túlzott központosításu­kat. Kevesebb íróasztalt, keve­sebb hivatalt, kevesebb, de kép­zettebb tisztviselőt és hivatalno­kot. A csanyteleki cséplőgépellenőrök versenyfelhívása Szombaton tartották meg Cson­kádon a járásban működő csép­­lőgépellenőrök tájékoztató értekez­letét. A cséplőgép ellenőrök, akik a munkacsapatok tagjaiból kerül­nek ki, csatlakoztak a csanyteleki ellenőrök versenyfelhívásához. A csanytelekiek ígéretet tettek ugyan­is arra, hogy munkájuk­­­ során semmi szabálytalanság nem fordul elő, és legpontosabb lesz adminisz­trációjuk. A megyei pártaktiva felszólalásaiból Kik vehetnek részt termelőszövet­kezetek nyári munkájában az üzemek és vállalatok dolgozói közül? ARATUNK A gorzsai állami gazdaságban már 40 hold ősziárpát learattak Kik akarják Pusztamérgesen legelőször teljesíteni gabonabeadási kötelezettségü­ket ? Gorz­sán, az ország második legjobb állami gazdaságában az elmúlt hét végén megkezdődött az ősziárpa aratása. Hétfőn délelőtt 10 óráig 40 holdról már le is vágták az árpát. A gazdaságban a Petőfi és a Dózsa aratóbrigádokon kívül két kombájn is dolgozik, így, ha az időjárás kedvező lesz, akkor a gorzsaiak a 140 holdnyi ősziárpájuk aratását a mai napon befejezik. Mivel a búza előreláthatólag csak a jövő hét elején érik kasza alá a gorzsai állami gazdaságban, a Petőfi- és a Dózsa-brigád elhatározta, hogy ad­dig terven felül harmadszorra is megkapálja a cu­korrépát. Mivel szombaton kedvezőtlen idő miatt nem tudtak aratni, ezen a napom 30 hold cukor­répát már megkapáltak harmadszorra. A szegedi járásban Pusztamérges készült fel legjobban a gabonabegyűjtésre. A tanács a begyűj­tési megbízo­­takkal együtt körzetekre osztotta a községet és felelősöket állított be. A kisgyűlése­­­ken Benkő Mihály, Tandori István, Gábor Jánosné, Ör­dög Imre, Papp Illés és mások megfogadták, hogy a legelsők közt teljesítik a cséplőgéptől ga­bonabeadási kötelezettségüket, ezenkívül a harma­dik negyedévi tojás- és baromfibeadás teljesítését is vállalták augusztus 20 tiszteletére. A mórahalmi Vörös Október tsz, amely egyéb cikkekből már egész évre eleget tett állam­ iránti kötelességének, szintén a megyében a legf­elsők között kezdi meg a cséplőgéptől a gabona szállítását a beadás teljesítésébe. Újabb csatlakozások a megyei betakarítási versenyfelhívásokhoz Egyre szélesedik Csongrád me­gyében a nyári betakarítási ver­seny, aminek újabb lendületet adott az MDP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága, valamint a Csongrádmegyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága által közösen ki­adott felhívás, amelyet a „Vihar­sarok“ vasárnapi számában kö­zöltünk. A földeákiak versenyfelhívásá­hoz újabban Óföldeák, Csanádpalo­­ta és Csanád községek, az ásotthal­mi Szabadságharcos tsz felhívásá­hoz a makói József Attila, Xíttörő, Kossuth, Hunyadi és Köztársaság szövetkezetek, a pitvarosi Vörös Csillag, a csanádpalotai Lenin Vörös Októbere és a csanádalberti Kossuth termelőszövetkezetek csat­lakoztak. A deszka gépállomás versenyfel­hívását újabban a mórahalmi gép­állomás dolgozói fogadták el és értékes vállalásokkal egészítették ki. ■ : I: I­­ ■ V, ■ I ■ I 1 Aratnak a szegedi Alkotmány termelőszövetkezetbe­n Vencel Józsefnek az a nézete:­­könnyebb az aratás éles kaszával. Mögötte Rácz Erzsi kötelet terít, Július 15-ig 5 forint, július 16-25 között mázsánként 3 forint gyorsbeadási prémium jár a termelőknek A begyűjtési minisztérium ren­delkezése­­ szerint Csongrád megyé­ben a július 15-ig beadott mind­en mázsa búza, rozs, ipari és takar­mányárpa, zab és kétszeres után 5­ forint gyorsbeadási prémium jár az átvételi áron kívül az egyéni termelőknek, termelőszövetkezetek­nek és állami gazdaságoknak. A gyorsbeadási prémium ezek után a termények után július 16— 25-e között mázsánként 3 forint. Éppen ezért érdemes mindenütt,­­ ahol a gabona kasza alá érett, igyekezni a betakarítással. Baltion a Micsurin tas-ben munkához látott a kombájn A baksi Micsurin termelőszövet­­kezet árpatábláj­a megérett a kom­­bájnnal való aratásra. A gép már július 1-e óta dolgozik a tavaszi árpa betakarításában. Az egyénileg gazdálkodó parasztok is megkezd­­ték az aratást, A szentesi Vörös Hajnal tsz háromszor annyit aradat kombájnnal, mint amennyire szerződött Szentes környékén is mind többen aratnak. A­ Vörös Hajnal termelőszövetkezetben is meg­kezdte a cserebökényi gépállomás kombájnja a tavaszi árpa aratását. Mint, ahogyan a szombati csoportértekezleten tanácskoztak: elhatározták, hogy mivel a kombájn igen jól dolgozik, legalább há­romszor annyi területről takaríthatják be kombájn­nal a termést, mint ahogyan ten­vezték. A szentesi Felszabadulás termelőszövetkezet 30 hold tavaszi árpát és 10 hold őszi búzát aratott már le és 4 holdat bevetett másodnövényként ta­karmánykeverékkel, három holdat pedig rövid tenyészidejű kukoricával. A szentesi Vörös Csillag és Vörös Október termelőszövetkezetekben arató­gépek kezdték meg az aratá­st. Mintegy kilencezer cséplőmunkás vett részt a megyében balesetelhárítási tanfolyamon A csongrád megyei állami gazdaságok az el­­múlt években az aratás és cséplés idején nem mindig tudtak megfelelő szállást biztosítani az idénymunkásoknak. Ebben az évben hét gazdaság­ban építettek új munkásszállásokat, mintegy 600 férőhellyel. A MEDOSZ megyei bizottsági, vala­mint a helyi párt- és tömegszervezetek képviselői a közelmúltban egészségügyi­­ szempontból felülvizs­­gálták az állandó szállásokat,. Kü­lönösen a felü­győi és gencsháti állami gazdaság szállásait talál­­ták tisztának ,és otthonosnak. A megye mintegy kilencezer csépl­őgépmun­­kása vett részt a balesetelhárítási előadásokon. A MEDOSZ kezdeményezésére a gépeknél táblákon hívják fel a dolgozók figyelmét a biztonsági rend­szabályok betartására. Aratja az őszi árpát a makói Ultörö tsz tagsága • szerdán már suhognak a kaszák a búzatáblákban is A makói Úttörő termelőszövet­kezet is hétfőn reggel megkezdte 160 holdnyi őszi árpájának aratá­sát. Az első napon a szövetkezet két saját aratógépe és a gépállo­más két kévekötő aratógépe dol­gozott. A napokban a gépállomás­nak újabb három aratógépe és há­rom kombájnja is munkába áll a­z Úttörő termelőszövetkezetben. A gépeken kívül 60 kaszapár is aratja majd a búzát. Az Úttörő tíz búzája szerdán vagy legkésőbb csütörtökön szintén kasza alá érik, _ , Parasztnap Nagytőkén Vasárnap délelőtt a nagytőkés dolgozó parasztok a tanácsházán megbeszélték az aratás, a behor­­dás, a cséplés megelőző tűzrendé­szet feladatait. Ugyanekkor meg­vitatták Mártély község versenyki­hívását is. Az egyes pontokon a helyi viszonyoknak megfelelő mó­dosításokat eszközöltek, így vállal­ták a búza aratását 6, az árpa le­vágását 3 nap alatt végzik el. A vita után a gyűlés résztvevői egyöntetűen mondották ki a hatá­rozatot: a kihívást elfogadjuk. A gyűlésen Csoó Ferenc, Berkes János, Lengyel Imre, Török, István, Stoberecz Ferencz, és Józsa Lajos dolgozó parasztok vállalták, hogy húsbeadási kötelezettségüknek au­gusztus 20-ra Alkotmányunk ünne­pének tiszteletére eleget tesznek, A kiskirálysági Lenin termelőszövetkezet is hozzálátott 120 holdnyi tavaszi árpája aratásához Bő termést ígérnek a kiskirály­­sági Lenin termelőszövetkezet ga­bonatáblái. 120 holdas tavaszi ár­­patáblájuk különösen sokat fejlő­­dött az elmúlt hetekben és vasár­­nap délutánra kasza alá ért. A ter­­melőszövetkezet vezetősége és az árpádhalmi gépállomás agronómusa ezért úgy döntött: hétfőn már aratni lehet, mind a 120 hold ár­­pát. Tegnap reggel valóban meg­kezdődött az aratás a kiskirálysági Lenin termelőszövetkezet földjén.

Next