Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)

1954-12-18 / 299. szám

WTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! MDP CSONGRÁD ME­G­Y­E­I P­Á­R­T­B­I­ZOTT­SÁG­Á­N­A­K L­A­P 3 A X. ÉVFOLYAM, 399. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR A termelőszövetkezetek zárszámadásának néhány tapasztalata Irta: Bugyi János megyei tsz. főkönyvelő Termelőszövetkezeteink befejez­ték az 1954. évi zárszámadás el­készítését. A zárszámadás-ismertető közgyűlést valamennyi termelőszö­vetkezetben megtartották. A zár­számadások azt bizonyítják, hogy a termelősszövetkezeti mozgalom eb­ben az évben — mind gazdasági, mind pedig szervezeti vonatkozás­ban — ismét nagymértékben erő­södött. Ezt bizonyítja az a tény, hogy termelőszövetkezeteink összes vagyona a múlt évihez viszo­nyítva több mint 46 millió fo­rinttal növekedett, a szövetke­zetek fel nem osztható szövet­kezeti vagyona pedig csaknem 4 millió forinttal magasabb, mint a múlt évi zárszámadás­kor volt. Figyelemre méltó az a tény, hogy a szövetkezetek ebben az évben 20 millió forinttal több takarmányt, vetőmagot stb.-t tartalékoltak a gazdálkodás folyamatos továbbvite­léhez, mint a tavalyi gazdasági év­ben. A termelőszövetkezeti tagok egy munkaegységre eső átlagos ter­mészetbeni és készpénzjövedelme több mint 10 százalékkal magasabb a múlt évi zárszámadásban kiszá­mított részesedésnél. Egyes termelőszövetkezetek ki­magasló jó eredményt értek el. Ezek közül elsősorban lehet említeni a makói Úttörő termelőszövetke­zetet, ahol egy munkaegységre készpénzben 32.59 forintot osz­tottak ki ,és ha számításba veszik a termé­szetben kiosztott részesedés forint értékét, akkor egy munkaegység értéke meghaladja a 46 forintot. Emellett a szövetkezet — amely­nek szövetkezeti vagyona több mint egymillió •­ forhnty ,üzemi tartaléka pedig egy és egynegyedmillió fo­rintot tesz ki — a fel nem osztható szövetkezeti alap további növelé­sére 80.000 forintot, a szociális alap további növelésére pedig 25 ezer forintot tartalékolt készpénz­ben. Ilyen eredmények láttán a zárszámadást ismertető köz­gyűlésen 6 dolgozó paraszt kér­te felvételét a termelőszövetkezetbe. Meg lehet említeni a nagyéri Vörös Lobogó termelőszövetkezetet, ahol a zár­számadás jó eredményének követ­keztében a 14 kilépő tag közül 11 visszakérte kilépési nyilatkozatát, mert úgy látta, hogy a szövetke­zeti gazdálkodás nagyobb jövedel­met biztosít az egyénivel szemben. Ezek a tények elvitathatatlanul bi­zonyítják, hogy a termelőszövetkezeti mozga­­­­lom erősödött és termelőszö­vetkezeteink gazdasági hely­zete a múlt évihez viszonyítva megszilárdult. Az elért eredmények mellett ter­melőszövetkezeteink még­sem ér­ték el teljes mértékben a párt és a kormány által kitűzött célt és különösen a tagok jövedelmének emelése szempontjából nem tudtak megfelelő eredményeket elérni. Mi az oka annak, hogy a nagy­üzemi gazdálkodásban rejlő lehető­ségek és kormányzatunk fokozott támogatása mellett is egyes terme­lőszövetkezetek nem tudtak meg­felelő eredményt elérni? A hiba elsősorban a termelőszö­vetkezetek­ termelésében keresendő. A zárszámadást ismertető közgyű­léseken a termelőszövetkezet el­nöke által készített beszámolót a termelőszövetkezet tagsága megvi­tatta. A gazdasági beszámoló nyo­mán megállapították azokat a hiá­nyosságokat és hibákat, amelyek akadályozták az eredményes gaz­dálkodás megvalósítását. Egyes termelőszövetkezeti taggyűléseken javaslatok is hangzottak­­ el, hatá­rozatot is hoztak a jövő évi gaz­dálkodás eredményesebbé tétele ér­dekében. Azonban kevés termelőszövetkezet zár­­­­számadást ismertető közgyűlé­sén hangzottak el javaslatok a terméseredmények, az állatte­nyésztés hozamának növelésére. Pedig meg kell érteni minden egyes termelőszövetkezeti tagnak, hogy a termelőszövetkezeti gazdál­kodás a nagyüzemi viszonyok adta lehetőségeken túlmenően csak ak­kor eredményesebb, ha egy ka­­tasztrális holdon többet termel, vagy az állatok hozama magasabb, mint a kisüzemi gazdálkodásban volt. A termelőszövetkezet gazdálko­dása a közös munka jó megszerve­zése, a termelőszövetkezeti tagok egymáshoz való harmonikus viszo­nyának megteremtése után lehet eredményes. A munka jobb meg­szervezésével kapcsolatban számos zárszámadást ismertető közgyűlé­sen hangzott el javaslat és hoztak határozatot. A mártélyi Haladás termelőszövetkezet zárszámadást ismertető közgyűlésén hozzászólá­sukban a tagok arról beszéltek: a gyenge eredmény oka első­sorban azzal magyarázható, hogy a munkát nem szervezték meg kellőképpen. A munkaszervezeti formákat sem alakították ki kellőképpen ebben a gazdasági évben. A közgyűlésen hozzászólt a szomszédos mártélyi Fürst tsz elnöke is és elmondotta, hogy az ő termelőszövetkezetükben milyen módom szilárdították meg a munkafegyelmet, hogyan osztották fel a kapások területét a brigádo­kon belül munkacsapatokra és egyénekre. Ezzel a módszerrel gon­doskodtak a kapások jó megműve­léséről és ezáltal az előző éviekhez viszonyítva lényegesen magasabb terméseredményeket értek el. A mártélyi Haladás termelőszövetke­zet tagsága — akik saját szemük­kel láthatták a szomszédos Fürst eredményeit — határozatot hozott a taggyűlésen a munkaszervezet megszilárdítására, a területek egyé­nekre való felosztására. A zárszámadások befejezése után termelőszövetkezeteink most készí­tik termelési tervüket és bevétel­kiadási költségvetésüket. Ha a zár­számadás eredményeit vizsgáljuk, több helyen az tapasztalható, hogy egyes termelőszövetkezet eredmé­nyét nagymértékben gátolta, hogy a tavalyi termelési tervet nem megfelelő körültekintéssel, nem alaposan átgondolva, nem a ter­melőszövetkezet adottságainak és lehetőségeinek figyelembevételével készítették el. Ha a szőregi Petőfi termelőszövetkezet zárszámadását, nézzük szembe állítva ezt a tavaly elkészített termelési tervvel, meg­állapítható, hogy a zárszámadásban mutatkozó gyenge eredmény első­sorban a termelési terv felületes és nem körültekintő elkészítésére ve­zethető vissza. A termelési tervkészítésnél a feladat tehát az, hogy a készí­tendő tervet alaposan megfon­tolva, a termelőszövetkezet egész tagságának bevonásával úgy kell elkészíteni, hogy an­nak maradéktalan végrehajtásá­val fokozhassuk a termelőszö­vetkezet jövedelmét és ezen keresztül természetesen a termelőszövetkezeti tagok részese­dését is. Az elkészült zárszámadás egy másik hiányosságra is felhívja fi­gyelmünket, még­pedig arra, hogy termelőszövetkezeteink még min­dig nem értették meg a szociális alap létesítésének fontosságát. Eb­ben az évben ugyanis termelőszö­vetkezeteink csaknem tízezer fo­rinttal kevesebb összeget helyeztek a szociális alapba, mint a múlt­ esztendőben. Termelőszövetkezeti tagságunk egy része idősebb korú ember, akik néhány év múlva a közös munkából nem tudják már teljes mértékben kivenni részüket Ezeket a munkában kiöregedett ta­gokat kell majd segíteni a létesí­tendő szociális alapból. A jövőben fel kell figyelni a termelőszövet­kezeteknek erre a tényre és bizto­­­sítani, hogy erejükhöz mérten szo­ciális alapot létesítsenek, úgy mint a makói Úttörő termelőszövetkezet, aki erre a célra huszonötezer fo­rintot tartalékolt jövedelméből és nem pedig úgy, mint a földeáki Dózsa, akinek erre bár lett volna lehetősége, még­sem növelte szo­ciális alapját. Felhívja figyelmünket a zárszám­adás arra is, hogy egyes termelőszövetkezetek ál­lammal szembeni kötelezettsé­geiket nem rendezik megfele­lően. Az idén fennálló kifizetetlen köte­lezettség lényegesen nagyobb ös­­­szeget mutat, mint a múlt évben. Amíg a termelőszövetkezeti tag egyénileg dolgozó paraszt volt, jól ismerte azt a közmondást, hogy »az adósság egy asztalnál eszik az emberrel«. Azonban valahogy elfe­lejti akkor, amikor termelőszövet­kezetbe lép és a termelőszövetke­zet adósságának rendezéséről van szó. A gyakorlat bebizonyította, hogy csak azok a termelőszövetke­zetek tudnak megerősödni és tagjaik részére magas jövedel­met biztosítani, akik kötelezett­ségeiket évközben, lejártukkor rendezik. Azért volt könnyű a makói Úttörő termelőszövetkezetnek zárszám­adást ismertető közgyűlésén több mint egymillió százezer forintot szétosztani, mert a zárszámadás ké­szítésekor már minden kötelezett­sége rendezve volt. A zárszámadás készítés a terme­lőszövetkezeti mozgalom fontos ál­lomása, amelyben a termelőszövet­kezet számot vet egész évi mun­kájával és megállapítja azokat a hiányosságokat, amelyek akadá­lyozták a termelőszövetkezet ered­ményes, jó működését. A megmu­tatkozó hibákból le kell vonni a tanulságokat és a következő évre szóló tervet úgy kell elkészíteni és a jól készített terv betartásán ke­resztül úgy kell gazdálkodni, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom to­vább erősödjék gazdaságilag, szer­vezetileg egyaránt, hogy a termelő­szövetkezeti tagok jövedelme lé­nyegesen magasabb legyen és meg­haladja a jól dolgozó középparaszt jövedelmét is. Karácsony előtt az áruházban A jó pártélet záloga A karácsonyt, újévet megelőző munkaidőről és bérfizetésről SZOMBAT, 1954 DECEMBER 18. „A fiam emléke örökké él“ Minden családnak vannak halottjai, akiknek emléke vé­gigkíséri a hozzátar­tozókat egy életen keresztül. Az idő be­gyógyítja a sebeket, lassan beletörődnek a változtathatatlanba, de az emlékek örökké élnek. Nehéz ez a bele­nyugvás. Különösen, ha valami erőszakos halál rabolta el tő­lünk szeretettjeinket. De sok családnak kel­lett ezzel az érzéssel megismerkednie a második világháború idejében. Nem édes­anyánkért, magyar hazánkért hullatták sokan vérüket akkor, hanem idegen érde­kekért. A fasizmus esztelensége zavarta őket a halálba, a pusztulásba. — Fiatal gépész­­mérnök fiamat vesz­tettem el a második világháborúban... (LEVÉL) Egy ideig, ha ritkán is, de kaptam levelet tőle... Később arról értesültünk, hogy Né­metországban meg­gyilkolták, mint még sok munkaszolgála­tost. — Makóról egy édesapa, Halász Áb­rahám leveléből idéz­tük e néhány sort, aki még ezt írja: “ Az első világhá­ború után, elég ne­héz körülmények kö­zött neveltem, tanít­tattam. Becsületes, hazáját szerető em­bernek neveltem. Nem apai elfogultság, de munkahelyén, a Tatabányai Szellőző Műveknél minden lé­pését a kötelességtu­­dás, a jó szakember tevékenysége jelle­mezte. S meg kellett halnia a fasizmus őrült gondolata miatt. Nem véletlen, hogy Halász Ábrahám, a gyermekét elvesztő édesapa most vetette sjét, volt papírra e néhány so­ros emlékezést; most, amikor a világ béke­szerető emberei eme­lik fel kezüket s ki­áltanak nemet az új háború kitörése ellen. Halász Ábrahám már elvesztette aki legdrágább neki az életben. A gyermekét. És retteg­ve gondol az új há­borúra: — Milliók vére hullna ismét a földre, s millió hozzátartozó arcát áztatná a könny. Apátián árvák, öz­vegy hitvesek, remé­nyüket vesztett szü­lők. Ezek a gondolatok adtak tollat Halász Ábrahám kezébe, hogy leírja: — Nem akarok több szenvedést! Nem akarok egy harmadik világháborút! Csak békét, amely tisz­ta fénnyel ragyogja be a földet. Francia képviselők nyilatkozatai a legújabb szovjet jegyzékkel kapcsolatban Párizs (MTI). A csütörtök esti la­pok hírt adtak arról a jegyzékről, amelyet V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter csütörtökön adott át L. Joxe moszkvai francia nagy­követnek. * A francia esti lapok jelentése sze­rint hivatalosan ugyan még nem hangzott el semminő állásfoglalás az új szovjet jegyzékkel kapcsolatban, azonba­n francia parlamenti poli­tikusok, képviselők és szenátorok egész sora máris szükségesnek tar­totta, hogy a jegyzék átadásáról és tartal­máról Párizsba érkezett első hírek után tisztázza az ország köz­véleménye előtt álláspontját. Perrin radikális-szocialista képvise­lő a következőket mondotta: “ Már ismételten hangoztattam, hogy mielőtt még Nyugat-Német­­országnak bárminő formában tör­ténő felfegyverzéséről szó lehetne, meg kell keresni a Szovjetunióval való tanácskozások útját. Aumeran tábornok, Algír város független képviselője, a következő­ket mondotta: “ Az új szovjet jegyzék egyálta­lán nem lepett meg, hiszen teljesen lehetetlen gondolkodás intézkedé­seket tenni valaki ellen, ugyanak­kor pedig azt hajtogatni, hogy ez a valaki a barátom. Vagyis nem lehet remilitarizálni Nyugat-Né­­metország­ot a Szovjetunió ellen. Ugyanakkor pedig azt is mondani, hogy a Szovjetunió a szövetsége­sünk­. Meg vagyok győződve, hogy a szovjet vezetőktől, a szovjet néptől mi sem áll távolabb, mint egy háború gondolata, ter­mészetesen azonban el kell uta­­sítaniuk egy német hadsereg felállításának gondolatát, jól is­merve a hitlerista katonák há­borús gaztetteit. Louis Vallon, a párizsi körzet volt gaulleista, most pártonkívüli képviselője, a következőket mon­dotta: “ A szovjet kormány legújabb jegyzéke címünkre szóló figyelmez­tetés, amelynek lehetőségével ko­rábban sokan talán nem akartak komolyan számolni, Hírek a megye üzemeiből Új mezőgazdasági gépek mintadarabjai készültek el a Makói Gépgyárban A Makói Gépgyárban szerdán délelőttre készült el egy új mező­­gazdasági gép, a mezőgazdasági fel­hordó első munkadarabja, melyet a tíztagú Kakuja-brigád szerelt ös­­­sze. A prototípust még aznap dél­után kipróbálták. A mezőgazda­­sági felhordó tíz ember munkáját végzi el és alkalmas burgonya, ré­pa, csöveskukorica és egyéb mező­­gazdasági termék szállítására vagy vagon berakására. Az új gép működését egy ember is irányíthatja. A dolgozó bevilláz­­za a garatba a rakodásra váró ter­ményt, innét a láncokon futó rács­szerkezet a szállító csatornába vi­szi. Három és hét méter magasság közt bármilyenre állítható a szál­­lítócsatorna. A padlásra is felhordja a csöves­kukoricát az új gép. Négy-öt csere­pet kell csupán levenni a tetőről és az így támadt réshez állítható a felhordó csatorna. Csütörtökön a makói terményforgalmi vállalat te­lepén alkalmazták sikerrel az új gépet. A vontatási próbákat is elviselte nagyjából az új gép: szerdán dél­után sáros talajon hat kilométeres útszakaszon vontatták. Az úton ko­molyabb baja nem esett a felhor­dónak. Jövőre csak néhány darabot ké­szítenek még a mezőgazdasági fel­hordóból. A szériagyártást 1956-ra tervezik, mivel Magyarországon még ilyen gép nem készült, a to­vábbi kísérletezés huzamosabb időt vesz igénybe. A múlt hetekben készültek el ugyancsak a Kakuja-brigád révén a gabonaszóró prototípusai, ame­lyek majd az állami gazdaságok­ban és a tsz-ekben végeznek ered­ményes munkát. A gabonaraktá­rakban egy szerkezet révén zsákok­ba szedheti a búzát s egyéb mező­­gazdasági terményt ez az újfajta gép. A kombájn által elcsépelt ga­bona tisztításához is adhat segítsé­get. A 75—80 százalékos tisztaság­fokú gabonát 94—96 százalékos tisztasági fokra tisztítja. A gép villany- vagy benzinmotor által működik. Teljesítménye óránként 15—20 tonna s a gabona röpítő távolsága hattól tíz méterig terjed. A vontatása ugyancsak géppel tör­ténik. A második ötéves terv fo­lyamán a Makói Gépgyár ebből a gépfajtából is jelentős mennyiséget készít. Megkönnyíti a hüvelyesek sorka­pálását az a gép, melynek minta­darabját most kapta meg a gyár a N­émet Demokratikus Köztársaság­ból, Lipcséből. A KT/5-ről szintén prototípus készül Makón s kikí­sérletezése után rátérnek a soro­zatgyártásra. A jövő évben is sokféle mező­­gazdasági gép gyártására kerül sor a Makói Gépgyárban. Előrelátha­tóan több mint félezer kazalozó s mintegy kilencezer lókapa készül majd el. A második ötéves tervben már teljes egészében mezőgazdasági gé­peket készít az állami gazdaságok, a tsz-ek és a dolgozó parasztok ré­­­­szére. A hódmezővásárhelyi gyapot­egrenálóban megkezdték az új termés feldolgozását­ ­ A Hódmezővásárhelyi Gyapot­­egrenálóba eddig 28 vagon gyapot érkezett és az üzemben szerdán megkezdődött a magtalanítás. Eb­ben­ a hónapban mintegy 30 vag­gonnyi nyersanyagot dolgoznak fel. Tíz vagon gyapotbála a fono­dákba kerül. A magból két vagon­­nyit vetésre készítenek elő, 18 va­gon magból pedig olajat préselnek.

Next