Viharsarok, 1954. szeptember-december (10. évfolyam, 206-309. szám)
1954-12-21 / 301. szám
VTLÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLTETEK I 1____________ MDP Népnevelő értekezletek elé Emlékeim az Ideiglenes Nemzetgyűlésről Udvarszemle Szabóéknál CSONGRÁD MELVEI P ÁR TB 120 USA GANAK LAPJAa. üVrülifAM, 301. KEDD, 1954 DECEMBER 21. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR A SZTÁLINI TANÍTÁS EREJE •Hetvenöt éves lenne ma I. V. •“ Sztálin, ha élne. Micsoda idő! S a megélt hetvenhárom év mögött micsoda tapasztalás és bölcsesség. Hetvenhárom év, amelynek oroszlánrésze munkában, harcban, alkotásban telt el. Mennyi küzdelmes nap és hány gondolat, mennyi emberség és ragyogó érv, mennyi ötlet és szeretet. Ez a mozgatója az emlékezésnek. Ez vezeti a költők tollát, hogy Róla írjanak; ez vezeti az egyszerű milliók gondolatát, hogy őt idézzék ... Két éve, hogy meghalt, hogy ott fekszik a Kreml falánál, a nagy tanító, a nagy harcostárs, Lenin mellett. Azóta is zúg, morajlik, változik az élet s mi úgy érezzük, hogy minden szavunkban mozdulatunkban, harcunkban jelen van. Élnek és halnak az emberek, de a hősök, az alkotók emléke az ércnél maradandóbban megmarad, mert őrzi nevüket egy ország népe, két világrész lakossága, az egész világ dolgozó társadalma. Ezért halhatatlan s az volt már életében is Sztálin! A nagy harcostárssal, Leninnel kezdte együtt a munkát. Részt vett az újtípusú párt megszervezésének harcaiban. Rendőrkopók ezrei keresték s űzték mindenütt. A cárizmus félt tőle. Az uralkodó osztály már fellépése kezdetén felismerte, hogy Lenin mellett ő a legveszedelmesebb ellensége minden kizsákmányoló rendnek, ő a cárizmus „második számú’ ellensége Lenin után. Száműzetésbe küldték, de nem tudták megtörni erejét; nem tudták elszakítani a munkától, a külvilágtól, a tömegektől s a nép harcától. Sztálin itt is szervezte a pártot, irányította a nép harcát a cári rend urai ellen. Volt újságíró és illegális harcos, volt szónok, tudós és hadvezér. Vajon mit emeljen ki a munkának e tömegéből az emlékezés, hogy lássuk az embert a maga valóságában? A leninisták közt ő az első, aki Lenin elveinek és célkitűzéseinek hű és kérlelhetetlen harcosa és megvalósítója volt. A lenini elvtől és célkitűzéstől nem tántorodott el ■ életének egyetlen pillanatában sem. Ott volt a tüntetések élén és harcra vezette a dolgozó tömegeket a kizsákmányoló cárizmus ellen; ott volt a szónoki emelvényeken és leleplezte az árulókat, az imperializmusnak a pártba csempészett ügynökeit. Lobogó zászló volt neve az Októberi Forradalomban s magával ragadta a forradalmi katonák ezreit, ő harcolt Cáricinnél és győzedelmeskedett az intervenciós gyülevész, nyugati támogatással harcoló hadain. Leniné mellett az ő neve ragyog a forradalomban, minden tettben és cselekedetben, minden szóban és minden győzelemben. A forradalom erőt vett minden ellenségén. Ám a cárizmus súlyos örökséget hagyott az utókorra. Lezüllesztett, kirabolt, külföldi kölcsönök igájában nyögő országot, kisemmizett embereket, babonát és elmaradottságot. Lenin beteg volt már ekkor, — nagyon beteg. S e lángelme egy napon kidőlt a sorból. Elragadta a halált, hogy üvöltöztek akkor a nyugati sajtó bértollnokai, a megfizetett újságkolosszusok?! A szovjet rendszer bukásáról handabandáztak. De a régi harcos helyére újak léptek. Sztálin lépett Lenin ravatala mellé, hogy esküjében hitet tegyen a lenini tanítás mellett. Az eskü minden szava égő volt s igaz. Sztálin megfogadta, hogy következetes marad a lenini tanítás megvalósításában. És ez az eskü kötelezte a szovjet nép minden tagját, a minisztert csakúgy, mint a kolhozparasztot. „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog!” írta a költő, mert akiket ő nevelt és ő tanított, megvalósítják akaratát. És a szovjet nép egy emberkémt sorakozott, fel Sztálin mögött... hogy harcba induljon s győzelemre vigye a lenini zászlót.. ITa olvassuk a „Leninizmus 11 alapjai”soraik talán nem is lehet hirtelen eldönteni, hogy mi ragadja meg először az olvasót? A gondolatok világos logikája vagy a kifejezés tömörsége? Érezzük a szerénységet, mivel meghajol a nagy Lenin emléke előtt; érezzük e sorokból azt a szeretetek melylyel a nép körülfonta Lenin alakját; de érezzük a leninizmus következetes kifejtését, alapjainak pontos magyarázatát. Sztálin tántoríthatatlanul harcolt a szocializmus felépítéséért, az új társadalom győzelméért. Milyen hosszú az út, mely a lerombolt országból a nagy alkotások, építkezések, a forradalmi változások honába vezet?! De sikerült! Sikerült, mert Sztálin hű maradt a lenini eszmékhez, hű maradt a néphez és a forradalomhoz. Megváltoztatta az ország képét. Folyókat vezetett új mederbe és hegyeket mozdított el helyükből, hogy utat engedjenek az új rend akaratának. Hatalmas vízierőművek épültek és új városok nőttek a puszta helyén. Gyárak és iskolák tömegei hirdették az Ő akaratát és hirdetik ma is mindenütt. A világ képe megváltozott és megváltoztak az emberek. Az immár hatalmas és erős Szovjetunióban felépült a szocializmus. Nem volt többé kizsákmányolás és nem nyomorították többé a nép életét a keskeny földparcellák, a mezőgazdaság rátért az egyedül célravezető útra, a közös gazdálkodás útjára. Kialakult hosszú harcok és megpróbáltatások tüzében az újtípusú szovjet ember. S ez a társadalom már Sztahánovokat adott a világnak, újítók és élmunkások ezreit, a szocialista munka, az építés ifjú hőseit. A munka végre becsület és dicsőség dolga lett s nem kényszer többé. És Sztálin ott állt őrhelyén a Kremlben és dolgozott tovább. Kidolgozta a kommunizmus építésének gigászi tértsét, hogy megvalósítsák immár maradéktalanul a szovjet földön azt, amiről Marx, Engels, Lenin s velük a valaha kizsákmányolt nép álmodott. A szovjet rendszer megdönthetetlenné szilárdult már ebben az időben. ma fasiszta Németország a nyugati imperialisták jóváhagyásával és titkos beleegyezésével lángba borította a világot. Uralmat akart a világ fölött, s első nagy célja volt a Szovjetunió, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megsemmisítése. A nehéz napok gyötrelmében Sztálin vezette a szovjet népet győzelemre. Ő irányította a termelés átszervezését. Ö volt a hadvezetés első stratégája, a Vörös Hadsereg legfőbb parancsnoka. Ő szervezte meg az ország védelmét, s ő mért halálos csapást a betolakodott fasisztákra Sztálingrádnál. Ő zúzta szét saját barlangjában a fasiszta fenevadat. Ez a háború megmutatta a szovjet nép hatalmas anyagi, erkölcsi erejét. A katonák az ő szavára indultak rohamra, az Ő nevével ajkukon haltak hősi halált az Ifjú Gárda tagjai s Ő hozta el a világ népeinek a rég óhajtott békét, a felszabadulást. Mi magyarok Neki köszönhetjük, hogy soha többé nem leszünk már német gyarmat, hogy szabad hazában, szabadon építhetjük új, szebb világunkat... 111 ötvenöt éves lenne ma, ha élne. Az élet örök törvénye az elmúlás, de él az alkotó s az alkotás a nép szívében ma is, mert őrzi nevét a történelem, a becsületes, dolgos emberek emlékezete. A népért, egy boldogabb jövőért harcolt egész életében, az eszme győzelméért, mely boldogságot hoz végre az emberiségnek. Ez a harc töltötte meg értelemmel minden érzését és gondolatát s ez irányította tettét, akaratát. S a lenini-sztálini eszme győz szerte a világon. A forradalom győzedelmeskedik az elnyomás, a kizsákmányolás sötét erői felett. Úgy élünk és harcolunk, mi, a milliók, mintha ő vezetne bennünket nyugodt, meggondolt szavával a végső győzelem, a kommunizmus világméretű győzelme felé. Ünnepi tanácsülések ma Vásárhelyen, Szentesen és Makón Ma tíz éve, hogy Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés. Erre a napra emlékeznek megyénk dolgozói is; az első nemzetgyűlésre emlékeznek, amely elindította hazánkban az újjászületést, a demokratikus fejlődést. Hódmezővásárhelyen ma délután 5 órai kezdettel tart ünnepi ülést a városi tanács. Beszédet Vass Imre vb-elnökhelyettes mond. Szentesen délután 3 órakor kezdődik a városi tanácsülés a városháza nagytermében, Makón a városi tanács végrehajtó bizottsága a Hazafias Népfront bizottsággal közösen rendezi meg az ünnepi tanácsülést délután . 5 órai kezdettel szintén a városháza tanácstermében, A Rákosi Mátyás Művek felhívása az ország dolgozóihoz Közeledik hazánk — Vörös Csepel — a Dicsőséges Szovjet Hadsereg által történt felszabadulásának tizedik évfordulója. A szabadságot, az életet, népünk és hazánk soha nem látott felemelkedését hozta számunkra a felszabadító Szovjet Hadsereg. Ezért tekintjük mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói egész népünkkel együtt a legnagyobb nemzeti ünnepünknek április 4. hazánk teljes felszabadulásának napját. Egy csepeli dolgozó sem felejti el soha, hogy 10 évvel ezelőtt honnan indultunk el. Gyárunk nagyrésze romokban hevert és milyen nehéz, áldozatos munkát kellett végezni, hogy a romok alól kiásott gépekkel, a megrongált épületekben, ha nélkülözve is, de megkezdhessük a termelő munkát. Ma a 10 év előtti romok helyén gyárunk teljesen újjáépítve új, korszerű üzemekkel bővülve járul hozzá népgazdaságunk erősítéséhez. Azóta megváltozott, javult a mi életünk is: új munkáslakások, bölcsődék, napközi-otthonok, ebédlők és munkásszállók épületek részünkre. Mi, Vörös Csepel dolgozói elsőnek kezdeményeztük hazánkban, hogy 1945-ben, az első szabad május 1-re indítsunk országos munkaversenyt. Amikor felhívásunkhoz nagy lelkesedéssel csatlakoztak az üzemek, bányák és falvak dolgozói. Ma arról számolhatunk be, hogy első ötéves termelési tervünket 420 millió forinttal túlteljesítettük. Eredményeinket szemlélve büszkeséggel tölt el bennünket az a tudat, hogy a haza felvirágoztatására folytatott harcból becsülettel kivettük a részünket, az elért eredményekhez lelkesedésünkkel, szorgalmunkkal, szaktudásunkkal mi is hozzájárultunk. Az elmúlt 10 év alatt Kossuth-díjasaink, sztahanovistáink és sokezer dolgozónk bebizonyította, hogy erejét nem kímélve példamutatóan tudott és tud harcolni a pártunk és kormányunk által elénk tűzött feladatok maradéktalan teljesítéséért. De látnunk kell és látjuk is, hogy munkánkban egyes területeken az utóbbi években hiányosságok vannak. Nekünk, az első magyarországi munkaverseny elindítóinak különösen fáj, hogy a pártunk III. kongresszusára indított szocialista versenymozgalomban nem tudtunk az élenjáró gyárak közé felzárkózni. Elmaradásunk következményeként ezévi tervünket nem tudjuk maradéktalanul teljesíteni. Különösen súlyosan elmaradtunk a termelékenység emelésével és az önköltség csökkentésével. Mindannyian érezzük felelősségét annak, hogy gyárunk adós maradt a pártés kormányprogram megvalósításában. Mi az elmúlt napokban a német militarizmus feltámasztása ellen tiltakozva kinyilvánítottuk megingathatatlan békeakaratunkat. S mert mi csepeliek továbbra is békében kívánjuk építeni az országot, tudjuk, hogy a béke megvédéséhez, elsősorban a termelésben tettekre van szükség. Mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulásának 10. évfordulóján ismét felhívással fordulunk hazánk összes dolgozóihoz: indítsunk felszabadulási munkaversenyt nagy nemzeti ünnepünk 10. évfordulójának méltó megünneplésére. Mi, a Rákosi Mátyás Művek dolgozói vállalják a következőket: 1. A TERMELÉS TERÉN: az első negyedévi befejezett termelési tervünket 2 százalékkal túlteljesítjük, elsősorban a közszükségleti cikkek és exportgyártmányok termelését növelve. A pontos exportszállítások érdekében valamennyi vállalatunk — a motorkerékpárgyárat kivéve — vállalja, hogy exporttervét március 25-re befejezi. Ezenkívül a szerszámgépgyár egymillió forinttal, az elektródagyár háromszázezer forinttal túlteljesíti exporttervét. A szerszámgyár kettőszázötvenezer forint értékű, eddig nem tervezett exportot teljesít. E célkitűzések megvalósítására az alapanyag-termelő vállalatok a részletes havi termelési programot a késztermékeket gyártó vállalatok igényei szerint állítják össze és a kooperációs szállításokat az eddiginél ütemesebb részletekben, pontosan teljesítik. Kohászati vállalataink terven felül 800 tonna acélt, 830 tonna hengerelt árut és 90 tonna kovácsolt alkatrészt szállítanak a felajánlások által megkövetelt határidőre a közszükségleti és exportcikkek termeléséhez. A vas- és acélöntödék terven felüli gyártásából biztosítják az acél minőségi megjavításához szükséges 60 tonna kokillát és a kohászati gyárak részére 100 tonna acélöntvényt január végéig leszállítanak. Az egyedi gépgyár terven felül 300.000 forint értékű traktor pótalkatrészt szállít a gépállomások megsegítésére a negyedév végéig. II. AZ ÖNKÖLTSÉG CSÖKKENTÉSÉRE; vállaljuk, hogy 2,6 százalékkal csökkentjük gyártmányaink önköltségét az 1954 első három negyedévének átlagához viszonyítva. Ennek biztosítására többek között a következő intézkedéseket hajtjuk végre. Gazdaságosabban szervezzük meg az anyagfelhasználást. A kohászati vállalatok megjavítják az anyagkihozatalt, gondosabb anyagelőkészítéssel, a technológia jobb betartásával, a tüzelő és tűzálló anyagok takarékosabb felhasználásával megtakarításokat érnek el. Energiatermelő gyárrészlegeink három százalékkal csökkentik a szénfelhasználást. A gépészeti vállalatok egy százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást. A selejtkárt 8 százalékkal csökkentjük. A különböző fogyó anyagok felhasználásában is lényeges megtakarításokat érünk el, így pl. a kokijla tonnánkénti felhasználását 31 kg-ról 28 kg-ra fogjuk csökkenteni. A termelékenységet a munka jobb megszervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkafegyelem megszilárdításával, az állásidők, pótmunkák és túlórák csökkentésével kettő százalékkal emeljük . A szállítási határidők betartásával és a szállítás jobb megszervezésével a kötbért, fekférköltségeinket 1,8 millió forinttal csökkentjük. "[folytatás a második oldalon.j