Világ Ifjúsága, 1986 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 1. szám
2 világ A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG NEMZETKÖZI IFJÚSÁGI MAGAZINJA Megjelenik havonta 40. évfolyam, 1. szám Főszerkesztő: SEBES TIBOR Főszerkesztő- helyettes: BALÁZS-PIRI KRISZTINA Szerkesztőség: Budapest, Dohány u. 40. 1975 Telefon: 421-392, 422-960 Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Budapest, Révay utca 16. 1374 Telefon: 116-660 Felelős kiadó: DR. PETRUS GYÖRGY igazgató Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a hírlapkézbesítő postahivatalokban, a kézbesítőknél és a Posta Központi Hírlapirodában (KHI, Budapest V., József nádor tér 1. 1900), közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a KHI 215-96 162 pénzforgalmi jelzőszámára. Előfizetési díj: negyedévre 36, fél évre 72, egy évre 144 Ft. Külföldiek részére előfizethető a Kultúra Könyv, Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. P. O. B. 149. Budapest 62. Készült a Zrínyi Nyomdában (86.2549/2001) rotációs ofszeteljárással. Felelős vezető: VÁGÓ SÁNDORNÉ vezérigazgató Index: 25 869 HU ISSN 0133-1914 Lapzárta 1985. december 6. GAZDY DÉNES (olvasószerkesztő) SEBŐK JÁNOS (kultúra, popvilág) VASVÁRI ISTVÁN (tervezőszerkesztő) Mi a teendőnk? VITA A KISZ-RŐL, A MOZGALOMRÓL November végén ismerhette meg a közvélemény azt a felhívást, amelyben — a szövetség XI. kongresszusára készülve - a KISZ Központi Bizottsága nyilvános vitára szólítja a szervezet tagjait, közösségeit és mindazokat, akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jövője, akik felelősséget éreznek a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség helyzetéért, fejlődéséért. Maga a cím — Mi a teendőnk? — sokat sejtető, sokat ígérő. Azt a szándékot sugallja, hogy párbeszédben, közös gondolkodásban, vitákban kristályosodjanak ki az ifjúsági mozgalom továbbfejlődésének fő irányai, a KISZ jövőbeni lényeges feladatai. A szándék — s egyben ez a vitaforma — nem új keletű. A korábbi kongresszusokat megelőzően is több példát találunk arra, hogy a fiatalok széles körének véleményét kikérve alakult, formálódott a kongresszusi mondanivaló. A mostani helyzet azonban némiképp más. Nehezebb, összetettebb, feszültséggel terhelt. Mindenekelőtt azt kell számításba venni, a hogy az elmúlt években érezhetően nehezebbé váltak a fiatalok életkörülményei, megélhetésük feltételei. Sokakat nyomasztanak a pályakezdés, a munkába állás ,konfliktusai, az otthonteremtés, az első önálló lakáshoz jutás súlyos gondjai. A KISZ Központi Bizottsága — amint ez a felhívásból kiviláglik — tisztában vann e feszültségek okaival és természetével. Nemcsak érti, érzi is a felelősségét azért, hogy e negatív, a fiatalok jelentős részét hátrányosan érintő tendenciák mérséklődjenek, megálljanak, s hoszszabb távon kedvező folyamatok bontakozzanak ki. „A KISZ azon van és maga is azért cselekszik — tartalmazza a vitaanyag —, hogy növekedjen népgazdaságunk teljesítőképessége, s ezzel együtt érzékelhetően javuljon a fiatalok helyzete." Valóban, az ifjúság a leginkább érdekelt a távlatos gondolkodásban, a megalapozott, előretekintő döntések megszületésében, a korszerű, minőségi munka nagyobb megbecsülésében, az igazságosabb közteherviselésben, az elvégzett munkával arányban álló bér- és jövedelmi viszonyok kialakításában. Korunk sokféleképpen értékelhető, értelmezhető. Mégis az látszik helyesnek, ha optimistán, aktívan, a megoldás igényével kezeljük a problémák sokaságát. Hazafiságunk, hazaszeretetünk próbaköve ma, hogy milyen választ adunk napjaink kihívására, miként állunk helyt mai, nehezebb helyzetünkben. A párt politikája, a szocializmus és a béke programja az egész társadalomnak — az ifjúságnak is - perspektívátkínál, feladatot ad, tettekre sarkall. Ez a politika építhet a fiatalok cselekvő egyetértésére, dinamizmusára, elkötelezett magatartására. * Nem vitás: az új kihívások, az új követelmények a KISZ megújulását is igénylik. Olyan ifjúsági szervezetre van szükség, amelynek nem csupán jelzője a korszerű szó, hanem munkájának tartalmát, tevékenységének formáit, módszereit is ez hatja át. Visszanézve az elmúlt évekre, kitűnik, hogy a KISZ szerteágazó, gyakran komoly erőt próbáló feladatokat vállalt, sok fiatalt mozgósított értelmes, közösségi munkára. Ezzel együtt, vagy még inkább ennek ellenére, felütötte fejét az érdektelenség, a programoktól, sőt, esetenként a szervezettől való elfordulás is. Az okok nyilvánvalóan nem csak az ifjúsági szövetségben keresendők, ám a kérdés: milyen KISZ-t akarunk? — időszerű, elodázhatatlan. Eredményesebb, vonzóbb szervezetté váljunk! — így leírva (még felszólító módban is) óhaj marad a szándék, ha nem tesszük hozzá ennek feltételéül, hogy a KISZ-nek mindenütt a fiatalok cselekvő szervezeteként, a környezettel, a társadalommal kölcsönhatásban, a fiatalok érdeklődését, elképzeléseit kielégítve és megvalósítva kell élnie, dolgoznia. Politikusabb, demokratikusabb szervezetre van szükség és vélhetően ezt széles körben igénylik is. A mibenlét, a tartalom a viták során alakul, tisztázódik. A fő támpontok, az „útjelző karok” azonban már rra is láthatók. A politika formálásából, alkotó végrehajtásából — akár országosan, akár az egyes helyeken csak ütőképes, erős politikai szervezet képes részt vállalni. Olyan, amelyben a feladatok nagyságának megfelelő a mérce, a követelmény, a KISZ- tagok felkészültsége és elkötelezettsége. Az alulról induló kezdeményezéseket igénylők döntéseinek nyilvánosságot teremtő, tagjai érdekeit következetesen képviselő, a közösségek bizalmát élvező vezetőkkel rendelkező - végső soron demokratikus felépítésű és működésű - szervezet képes csak erre. Bizonyára nagy érdeklődést és komoly vitákat vált ki az a törekvés, hogy a KISZ munkastílusát és életkorát tekintve is legyen fiatalabb, fiatalosabb szervezet. A fenntartás — főként az idősebb, a harminc év körüli KISZ-tagok részéről — jogos és indokolt. Hiszen éppen ől voltak azok, akik az előző években a derékhadat képezték, és számukra az ifjúsági szövetség a politikai cselekvés fő színtere! Nincs szó arról, hogy a KISZ lemond róluk! Aktivitásukra, tapasztalataikra továbbra is szükség van. A KISZ-t megalakulása óta egyaránt jellemzi az egység és a sokféleség. Másként fogalmazva: az a szándék, hogy a különböző ifjúsági rétegek sajátosságai az egységes ifjúsági szervezet keretein belül mindinkább érvényre jussanak. Néhány éve komoly fejlődés tapasztalható ezen a területen. Éppen ezért valószínű, hogy a rétegmunka további fejlesztése — az igények és a lehetőségek — körül szenvedélyes és előrevivő vita bontakozik majd ki. Annak szellemében, amit a felhívás így fogalmaz meg: „Politikai egységünket erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei, sajátosságai a mainál nagyobb mértékben érvényesülnek mozgalmunkban.” * A Mi a teendőnk? a megújulás szándékával, a továbblépésért született. Az 1986. januárjától egészen a XI. KISZ-kongresszus (1986. május 22—24.) befejeztéig tartó viták, eszmecserék remélhetően ezt szolgálják majd. „A számvetés is, a teendők, feladatok meghatározása is közös érdekünk, felelősségünk.” Ezt felismerve és megértve tehetjük ma talán legtöbbet a KISZ-ért, az ifjúsági mozgalomért. SZ. KISS JÁNOS