Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-06-01 / 44. szám
fVligjelenik e politikai, tudományos és művészeti lap minden hét kétszer. Szerdán és Szombaton , két-két íven. — Hirleje közöl minden hirdetményt egy négyes szelet sorától három ezüst kiért. Szerda.m Előfizethetni helyben a szerkesztő-hivatalban ( Sebestyénutcza 288 sz. alatt , földszint) félévre postán is, különben 5 e. forinttal , az országban minden, azonkívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál Bécsben. . •Junius I. &S* Beköszöntvén a pesti Medárd-vásár, bizodalmasan figyelmeztetjük politikai lapunk lisztéit Olvasóit, hogy lm annak második félévi folyamára Szerkesztő-hivatalunkban szándékoznak előfizetni, n ősi ezt vásári alkalommal legbiztosabban ’s könnyebben eszközölhetik. Az előfizetési k Ut ’ugyanaz marad, i. i. félévre postán küldetéssel ii. ’s helyben házhoz küldéssel 5 for. pengőben. Külső tartományokba járatandó példányokra nézve legczélszerűbb mód a bécsi főpostahivatalnál rendelkezni. — A .VILÁGC szerkesztőhivatala (belváros, Sebestyén-utcza 28. sz. alatt). TARTALÓ Al: Magyarország és Erdély. Negatio és Gyajnusitás. — Hamburgi ti.kárvallottak részére ujabb segélyezés.— Hírlapi impertinentia.— Fővárosi hírek. — A legy-segélyezés. — Pesti levél a dunamelléki ref. superintendens-választás tárgyában Czáfolat és főgondnoki körlevél a dunamelléki helv. hitv. egyh. közönségéhez. — Gömörmegyei tisztvásartó-gyülés eredménye. — Tisztválasztó gyűlési előzmények Borsodban. Tudósítások: Zólyom, Árvn és Somogy megyék közgyűlésiről. Vidéki közlés. Eperjesi magyarosodás. — Magyar partvidék (Fiumei letel). Erdélyi országgyűlés. Külföld. Franc,iaország. Gőzerőművekkeli bánást biztosító módok, élettelen kamraülések, franczia históriai társulat gyűlése. — A Temps elit éltetik ’s elnyomatik. — A Seine balparti vasúton ismét járnak. Nagy britan nia. Választási vesztegetések.— Hamburgot illető biztosítások és aláírások. — Visszapillantás a parliament munkálkodásba. — Rabszolgaság-irtós chartista-gyűlés. Németország. Segélyezések Hamburg részére. — Az égés terjedelme. Helveczia. indirect választások. Brazília. Fontos politikai törvények. Észa - amerika. Panasz Anglia ellen. — Casz tábornok óvástétele Guizothoz a hajókutatási szerződés tárgyában ’s a washingtoni congressus e fölötti vitatkozásai. Vegyes közlések. Legújabb. D r. Gyümölcstenyésztés lelkészeti gyakorlatban. — Sóeszmék a sz. kir. városok szavazatjogáról. Mirlő. j Megyaroszzág és Erdély. Pest, junius 1 jén 1842. Negatio, és hamis Ugatás. Negatio, és gyanusitgatás ! Két szó, az emberi természettel egykorú ugyan, de csak a „Pesti Hírlap“ kedvencz, és szünetnélküli használata által kaptak honunkban divatra! Negatio — erény lehet, lehet hiba, sőt vétek is;s a tagadás ezek közül mi legyen, ennek használásától függ. Mi részünkről polgári erénynek tartjuk, ha bármelly politikai fértanok igazságát, é s igy azokét is, mik a Pesti Hírlap hasábjaiban nem ritkán olvashatók, tagadjuk ; — ha tagadjuk, hogy elvont (abstract) politikai eszmék minden országra alkalmazhatók;— ha a gőgös követelési modort kárhoztatva a politikai vakbuzgóságnak ’s a kártékony vélemény-türelmetlenségnek üdvös hatását tagadjuk ’s a t.; miután azonban mi, kik csak illy értelemben esküvőnk a negativ zászlójához, tagadásunknak minden egyes esetben okát adók, ’s jövendőre is okát adandjuk, valahányszor ezentúl e szó, általános értelemben, ellenünk bár kitől használtatnék, mint nem létezőt tekintendjük. Gyanusitgatás, — ez sohasem erény, hiba többnyire, ’s igen gyakran vélek! — Szülöttje az irigy rágalomnak, szüli a káros bizalmatlanságot, ’s mérges ihletivel zavarja az egyesek nyugalmát, rombolja a családi viszonyokat, ’s a politikai életben olly métely, melly a szeretet oltárát lerontva gyűlöletet ébreszt, ’s az eszközölhető gyakran üdvös egyetértés magvát már csirájában elfojtja. E hibába esett a Pesti Hírlap, midőn 39dik számú jegyzetünknek képzelhető legepésebb ma- gyarázatát adá,*) ’se hibába**) esik ujonan, midőn Viszonozási czikkében, bennünket köveik, szavakkal illet: „de nem, ezt Azur már nem teszi, mintha megrettent volna, hogy valahára már határozott positív véleményt mondott, eszébe jut a negatív szerepe, ingatagságba vonul vissza, alkot, ígér, még mielőtt capitulatióra valaki felszólítaná“ — S ezen az a ratunkat is gyanusítgató szavak értelme miért jön ránk alkalmazva ? nem másért, mint hogy lapunk 38dik számában egy általános politikai elvet, ebelt hitünk sohasem változott ágazatát jelentek ki, melly e szavakban foglaltatik: „Hogy eskü létetik, ott a megyei közköltségek] arányos részesülésében elsőségre , hogy ezen elsőség mellett emeli szavát, magánykörben, megyegyűléseken, hogy e mellett míg csak kezében tollat fogni engedtetik, küzdését ígéri; mindezek ellenére nincs mit mondanunk; ezek a valódi meggyőződés dicséretes és példát igénylő következményei; de a politikai életben kárhoztatjuk az alkut kizáró hőragaszkodást, főleg ha a véleményünk iránt követelt egyedáruság illy módon ajánlkozik: esküt teszünk ez vagy amaz ügy elsőségére, melly győzzön, vagy bukjék, de úgy hogy bukása fölött a győzők magokat isten 's a civilisált világ előtt megszégyeneljék !‘. Talán jogosítva volnánk igényleni azt, hogy akkor, midőn állításaink czáfoltatnak, főleg ha ezekkel szándékunk bírálata is öszvekapcsoltatik,s igy a jelen esetben is, ne csak egyes kifejezések taglaltassanak, de az öszves előadás szellemére is méltó figyelem fordittassék; azonban sem a szellemi, sem a betűszerinti magyarázattól nem vonakodván , ha szerk. ar az adókérdésbeni működésünk szellemére figyelmezett vala, bármikép tusakodjék is magamagával,s bármi módon akarná is az igazság szózatát elfojtani, lehetetlen volna el nem ismerni, hogy rendithetlen hitünk minden kitelhető fegyverével védtük a házi adóbani részvétnek mindenek fölötti elsőbbségét;s ha azokból, miket az adó tárgyában eddig iránk, egyebet nem olvasott volna is , mint azon 38 ik számú értekezésünket, mellynek annyira gyanusitgató epés magyarázatát adá, ismételve mondjuk: lehetlen vala nem érezni azon igazságot, hogy honunk szine előtt kijelentett ’s keblünk melegével védett véleményünktől vissza nem rettegénk, ingatagságba vissza nem vonulánk! Hivatkozunk e tekintetben érdeklett számunk következő szavaira: ,,’S hatás nélkül el nem hangzandnak . minden oldalrul e tárgyban emelkedő szózatok, ’s honunk nemessége részt veend a házi adóban, mert ennek tisztelt és tiszteletre méltó aristocratiájában az igazság magasztos érzete ki nem halt“, úgyszinte abeli kifejezésünkre, miszerint azt hiszszük, „hogy váratlan csapás érné nemzetünket, ha igazságos lenni nem tudna, nem akarna.“ ’S tegye már most ezekhez , hogy mi a véleményt egyedáróságot nemcsak az adó *) Mirül azonban már most alkalommal szólottánk. A. **) Vétkes számlokot bárkire rá fogni jogosítva nem lévén, a „vétek“ szó használatát ez alkalommal is örömmel mellőzzük. A. kérdésében, de a politikai életben, és így általánosan kárhoztatok , bizony lehetetlen még akkor, ha állításunkat hetyileg tetszik magyarázni ezekből más következményt húzni, minthogy mi kérdéses a czikkben a két különböző politikai véleményt taglalánk: egyik t. legbuzgóbban pártoló a házi adóbani igazságos részvétet; a másik az’ alkut kizáró hőragaszkodást, ’s a véleményi egyedárúságot kárhoztató, főleg ha ez a Pesti Hírlap modorában mutatkozik. —Sime mindezek ellenére másodszor gyanusitgatja már (Szándékunkat az, ki feljajdul ’s gyanusitgatást panaszol, ha egy részt modora, másrészt pedig elvei hibásoknak , károsoknak vagy veszélyeseknek is nyilvánittatnak; pedig e működés a véleményszabadságnak szabad kifolyása eszméket taglalva senkit sem sért, — amaz, a vélemény-türelmetlenségnek epés következménye, jogtalan, és sértő! Mi ugyan öntudatunk érzetében illy előzmények után is érdemlett hallgatással valánk mellőzök e méltatlan vádakat, ha tanácsosnak nem tartanók ezáltal is bebizonyítani: mennyire terjed szerkesztő urnak dagályosan követelt véleményi egyedárusága ’s alkut kizáró hőragaszkodása . — 's] ezekrül mondok mi, hogy igy föllépni nem szabad , nem tanácsos! — Miről néhány szó talán nem felesleges. A politikai kérdések véletlen során keresztül menve t. i., nem jut eszünkbe ollyas, mellyben minden alkut kizárni szabad, vagy tanácsos. — Az alkotmány és kényuraság, az angol sajtószabadság, ’s az orosz birodalmi sajtókorlátozás között 's a t. annyi a fokozat, hogy bármelly véleménynyel légyen is a létező tág téren, azt, mi ön hitéhez közelit, visszalökni nem szabad, nem tanácsos. De mellőzve az általánosságot, mit bizonyítólag hálátlan munkával íveket és íveket lehetne írni, maradjunk a kérdéses adó lágyánál. ’S kérdezzük szerkesztő urat, már mondott szavainkkal élve: ha azon váratlan csapás érné nemzetünket, miszerint igazságos lenni nem tudna, lenni nem akarna, 's a házi adóbani igazságos részvétet megtagadván késznek nyilatkoznék néhány millió forinttal évenkint az országos pénztárhoz járulni, visszalökné e az alkut? feltéve , hogy az alkura meghijják? — ’s szabad ő, 's tanácsos a jelen esetben az alkut kizáró hőragaszkodás? Pedig lapjának 34dik számában semmi, de semmi alku sincs kivéve! — Igaz ugyan, hogy nem sokára t. i. a Pesti Hírlap 145ik számában egy kis módosítás tételét látja jónak: „Országgyűlésre nézve t. i. igen természetesnek ismeri, hogy a ki szavazatával kisebbségbe került, inkább a valamihez mint a semmihez fog nyúlni, értetvén hogy az egésznek jövendőjét nem compromittálja.“ ’S ez az, mit mi mondani akarunk,midőn az alkut kizáró hő ragaszkodást nem helyeslők , azon kis különbséggel, hogy azon elv, mellyel szerkesztő úr az országgyűlésre vél alkalmazhatnak, alkalmazható mindenüvé, hol határozó szavazatról van szó. — De hisz erről már most nem is igen látszik kétkedni, mert nem hihetjük,hogy most kifejtve tágított értelmünkben az okoknak egyformaságánál fogva ne osztozzék, egész nehézsége