Világ, 1842. január-december (1-105. szám)
1842-11-26 / 95. szám
PESTED, 184%. Megjelenik a politikai, tudományos és művészeti lap minden héten kétszer. Szerdán és Szombatin Hivatalos tudósításokon kivítt, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy ötös - levelet sorától bánon krajczárért pengő pénzben. Nem rendes levelezők keretnek az Intézethez, bérmentesen küldeni közlései két SKOftIBAT, потешЪсг $6* Előfizethetni helyben a szerkesztő - hivatalban (Uri-utcza »sz. alatt, Isö emeletben], félévre postán tí. különben b ezüst forinttal az országban minden — azon kívül csak a bécsi cs. kis fő postahivatalnál Bécsben. Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának*1 czim alatt kéretik beküldetni Tártál« .. M.vogardiszkö É.9 Erdély. Kitüntetés. — Kinevezések. Praeparandiák Halálozás. Kereskedésünk (IV.Nugat-északon.) Vám -szabályi rendelkezés. — István cs. k. főherczegünk. — Fővárosi hírek. Hazai első takarékpénztárt illetőleg. Figyelmeztetés. —Budai jótékony nőegyesület. Az Orvositár önkénye. Tudósítások: Zólyom és Veszprém megyék közgyűlésiről. Pozsegai levél vége. (a bán beiktatása. Hírek. Casinoisták. Gál.) Közgyűlések és törvényszékek határnapjai Decemberben. — Szabadkán uj kórház létesül. Politikai fejtegetések (II. A Magyar földbirtok és ősiség. Vége.)—Hírlapi kalászok. KÜLFÖLD. Oláh ország (Suvarov gr. Bukarestben; a tartomány jelen helyzete.) Törökország (Jóslatok a dunavidéki tartományok sorsáról.) Görögország (A dunavidéki fejedelemségek sorsa mély benyomást szül.) Nagy b r ita n nia (Oroszország befolyása a chinai háborúra 'sat.) Francziaországi Gutzkow könyve Parisban. Az 1841 -i szerződvény megerősítésének megtagadása’sat.) Spanyolország (A fiatal királyné férjhezmenése iránti nézetek.) Portugália ( pénzügyi zavar; ellenzéki lapok következetlensége ) Olaszország (Syrakuza erősség lesz) Németalföld (A németalföldi kereskedés érdeke.) Belgium (Spanyol-belga szerződvény.) Egyiptus (A Nil pusztításai.) Jezyria (A maroniták és druzok egyesült lázadása. Vegyes közlések. TaRCZA. Episodok a franczia forradalom idejéből. III — Néhány szó a „Mezei Naptár“ ügyében. Hivatalos és magány-hirdetések.— Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. „ Magyarország és Erdély. Öcs. ’s apóst, kir- Felsége Stürmer Bertalan bárót, az ottomán portánál cs. kir. internuntiust ’s fölhatalmazott minisztert, cs. kir. német tartományaiban és Magyarországban grófi rangra emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. ’s apost. kir. Felsége hazánkban a népnevelés előmozdítására tanitókat képező intézetek fölállítását (Pesten, Szegeden, Miskólczon, Érsekújvárod, Nagy-Kanizsán) méltóztatott legkegyelmesebben meghatározni. A nungu m- kir. udv. kamara a szlatinai sóaknai számvivőségre Grosschmidt Antal sugatagi ellenőrködő mázsamestert alkalmazá. Továbbá breganai k. harminczadhivatali ellenőrré Szeicz Vincze sz. cosmai k- harminczadost; pesti ideiglenes lisztirnokká Murgács Mihály budai kh- harminczad-kezelési gyakornokot, ’s végre a megüresült zengi tisztirnokságra Rudmann Alajos károlyvárosi k- harminczad-kezelési gyakornokot nevezte ki. Zala-E ge r sz e g, nov. 21. — Тек. Szekeressy Örzsébet, néhai köztiszteletben állott, ’s felejthetlen Fleischhacker József nemes Zalamegye t.birájának ’s főorvosának özvegye f. hó 1dán reggeli 3 órakor hosszas betegség után 50dik évében meghalálozott. Az elhunytban Zalamegye egy erényes legjobb nevelőnőt vesztett Érdemei és tettei az elhunytnak emléket emeltek a már nevelésből haza került nemes családok számos leányiban,’s ezek szüléiben. —Békén nyugodjanak hült tetemei! Mereskedésünk. IV. (Nyugat-éjszakán.) Azon hatalom , mellytől kereskedésünk tekintetében keleten leginkább tarthatunk, annak emelkedését éjszak felől is legnyomosabban akadályozza, ésannyira, hogy kecsegtető kilátás éjszakra épen nem mutatkozik. Mindenki tudja, mint vivé az orosz kormány vámzári rendszerét a legmagasabb, mondhatnék legtulságosbb fokra, hogy azáltal messze terjedő birodalmában mind a termesztést, mind a kéz- és gyarmai ipart is emelje. A szurony-sorompók, mellyeket Poroszország átellenében állitott, a galicziai és bukovinai határokon is — kisebb nagyobb mértékben — feltalálhatók. Vámszabályiban egyedül az ausztriai borokra nézve van némi könnyítés, de milly mondhatlanul csekély hasznát veszi Magyarország ezen orosz kedvezésnek , mutatja kivált azon körülmény, hogy hegyaljai szőlősgazdáink borművelése egészen hanyatlik , sőt, hogy az maholnap , mindamellett, hogy ott állnak még mindig a kopár bérczeken a véres verítékkel müvelt szőlőhegyek, ’s ugyanazon kegyes nap sugárzik rajok, és a termesztés szintolly jeles, mint régente volt, a lengyel nemzet eltűntével teljesen tönkre jut!— A hazánk felsőrészeiben csak nemrég állított szesz-gyárak sem igen dicsekhetnek szép jövővel, mert a szeszes italok bevitele Oroszországba már szinte csökken, ’s általában — amennyire mégis kereskedési tabellák nyomán indulhatni — az orosz-ausztriai kereskedés 1830—1837 ig Ausztriára nézve volt szenvedőleges;*) ’s ha így van ez az összes monarchiára, bizonyosan nem fog kedvezőleg állani miránk nézve sem, kik — borainkat kivéve — egyéb termékekben kivitelre csak annyiban is alig bővelkedünk, mint maga Oroszország! De nincs is egy egy bajosabb dolog, mint olly nemzetekkeli kereskedésből várni jó sikert, melyekhez sem nemzeti, sem politikai rokonszenv nem köt bennünket,’s mellyek útban lévén a polgárisodás felé, az önkénynek egész súlyával nehezítik a műveltebb nemzetekkeli érintkezést!Miért előttünk legalább tisztán áll, hogy hazánk éjszakkalikereskedése nagyobbjelentőségü sohasem leend. — Nem szólunk itt Galiczia és Sziléziáról, melly tartományok ausztriávali viszonyaink érintéséhez tartoznak; csak Poroszországot említjük meg, hova úgyszólván kizárólag csak gyapjúnkkal és borainkkal űzhetnénk kereskedést. De ezen ország is a német vámegyesülethez tartozván, miután érdekei azzal teljesen összeforrtakul tekinthetők, éjszakra kereskedésünknél , mellynek a lengyel nemzet kiirtása majdnem halálos döfést adott, számba nem igen vehető. Nyugaton Ausztrián és a német vámegyesületen túl, az ezzel még nem szövetkezett Hamburg érdemel figyelmet. Ezen át küldözzük termékink egy részét Angliába , innen hordatjuk legnagyobb részben a szükségesekké lett gyarmati árukat, ’s hihetőleg még soká úgy fognak állani a kereskedési combinatiók, hogy e vonalon vitessék a magyar termék külföldre, és hozassák a gyarmati áru hazánkba! Minden politikai conjunction oda mutat, hogy Európa békéje fentartásán minden hatalom őszintén dolgozik; de ha mégis megtörténnék, hogy a Rajna miatt zaj támadjon, akkor hamburggali összeköttetésünk tetemesül fog hanyatlani,s talán még el is akadand! A németországi és ausztriai vaspályák a keleti kereskedésre nézve ismét a földközitenger felé irányulnak. Azon két vonal, melly az adriai partokat érintendi, kikerülendi a szulmnai zátonyokat, ’s igy idővel elvonhatandja tőlünk az átmeneti kereskedést is elannyira, hogy elszigetelve nyugattól és kelettől itt állunk majd egész ridegségben, körülölelve a legönzőbb külérdekek által! Francziaország és Nagybritannia politikai viszonyaik legtöbb biztosítékot nyújtanak a kereskedési öszszeköttetéselnek,ámde tőlünk ekkorig mindkettő keveset is ritkán vásárol. Távol feküvén, kiviteli czikkeink, mint durva anyagok, a szállítási költségek által olly igen megdrágulnak, hogy általuk csak különös helyzetekben kerestetnek, azonfelül egyik sem űzhetvén velünk cserekereskedést, a nálunk található árukat inkább ott szerzi meg, hol sajátait szinte eladhatja. Egyébiránt ha kivált a szállítási módokban könnyítés eszközöltetnék, és ezáltal egyszersmind a hosszú távolság is megrövidittetnék, kivált azon sympathiánál fogva, melly nálunk a britek iránt tapasztalható, remélni lehetne , hogy az angol-magyar kereskedés a lehető legjobb sükert ígérő kereskedési combinatiókhoz legközelebb állna. Ezen országokkal tehát, mint a föld legmiveltebb és egyszersmind leghatalmasabb népei hazáival közelebbi kereskedési viszonyokba léphetnünk csak kívánatos, politikai tekintetekből is; de még azért is, mert ott termékeink majd minden neme többnyire kész vásárra találna. A velük kötendő szerződésekre nézve azonban, valamint egyrészről óhajtható, úgy másrészről igazságszerető , és haladási ügyeinket napról napra nagyobb figyelemre méltató kormányunktól bizton remélhető is, hogy — mint alkotmányos képviseleti ország — megkérdeztessünk aziránt: mint válhatnék az illy kereskedési szorosú összeköttetések meghatározása hazánknak leginkább üdvére; ’s így ott, hol hazánk egyes és egyetemes polgárinak közjóléte forog fenn rólunk nélkülünk lépés ne történjék. A német vámegyesület irányát, törekvéseit ismerjük. Ezen egyesületben, melly mindegyre növekedik kiterjedésben és gyarapodik erőben, nem csupán a mű- és gyáripar emelkedése által bekövetkezendő anyagi jólét eszközlése czéloztatik és szorgalmaztatik:a német nemzetiségnek egy erős, megdönthetően politikai testté forrasztása, és szilárd, bármilly ellennel is daczolható hatalommá alakítása a főczél, melly az által eléretni szándékoltatik. — Ezt kellő figyelembe véve, habár kimutattatnék is a jó siker, melly az avvali egyesülésünk által kereskedésünk, ’s így közvetlenül anyagi jólétünkre háramlanék, még akkor is nagy óvakodással, ’s mindenesetre meglehetős árván álló nemzetiségünk tökéletes biztosítása mellett eszmélhetnénk csak az ahhozi csatlakozásra; mi ha megtörténnék, politikailag kifogás ezen szövetkezés ellen alig lehetne , mert az azt képező tartományok biztos polgárzati állása, ’s lakosaik műveltsége egyiránt jó, ’s állandó sikert ígérnének termékink vásárinak, mellyeken azok — a főbb czikkekre nézve — majd mindig bátran számíthatnának vevőkre. *) Lásd: N e b e n i u s , der deutsche Zollverein, ’sat.; és Becher, statistische Übersicht des Handels der öster. Monarchie, ’saL A VILÁG tÁbCKÁJA. Episodok. A franczia forradalom idejéből. III. Minthogy a történetben, mintegy tükörben szemlélhető az állodalmak volt képe, melly a mennyiben borzasztó, visszaijeszt, ’s arra bír, hogy a hasonló következményeknek bizonyos előzményekül szolgált tényeket kerülni iparkodjunk, folytatjuk ,epizódjainkat ama híres népboldogító férfiakról, kik csak embervérben hitték rejteni az állomány polgárainak közboldogságára szolgáló panaceát. Amint tudva van, Marat egy gonosz hírlapot adott ki, mellyel ö ,,L’ ami du peuple“nek nevezett. — Mocskos egy lap volt ez, minden sorában lázadásra szólítá a népet. — Ma az ,ami du peuple-ben egy dühös értekezés jelent meg, ’s Páris reggel óta rendkívüli ingerültségben volt, minden nyilvános téren a legmerészebb indítványok létettek ; — hanem a lázadás , főpontja a Saintandré város negyede volt, ’s a Cordelier-eknél. A club állandóan össze volt gyűlve. A háborgatott nemzetgyűlés, miután a lázongókkal annyiszor egyezkedett, ’s tehetlen apathiába süllyedett, parancsot adott ki: a megyei igazgatóknak, minisztereknek, és a hat nyilvános vádlónak a törvények szigorú megtartására — Hanem, ki nem ismeri a ,Caveant consules-t! — Más oldalról minden club, különösen pedig a Jakobinusoké és a Cordeliereké folytonosnak nyilvánító gyülekezeteit; ezzel azonban be nem érik, ügyvivőik a város és külvárosok minden kerületiben szertejártak, a kitöréshez közelgő ütközetre minél több népet gyűjteni. A veszély rendkívüli volt. Halljuk, miként adja azt elő Georges Duval: ,,Újságvágyam — mondj — a cordelierek egy gyűlésébe vitt. Midőn megérkezem, a gyülekezet teremében egy zárda régi kápolnájára ismerek. Gondolatomban egybevetém a dolgok csudálatos változását, melly e helyet érő , béke idején szorgalmas iskolások jövének e helyre az egyetemi koszorúért vín; jelenleg zajos arénává vált, írni a legaljasabb népszenvedélyek játszanak szerepet; — egykor a muzák menedékhelye, — most a fúriák temploma *) A tagok tömérdek számmal jelentek meg, a terem megtelt, mindnyájan egyszerre szólottak; mert hiszen mindnyájan "egyenlők' voltak, ’s így hasonló joggal bírtak — a szóláshoz is!? Momore elnök csengethetett a meddig tetszett, senki sem ügyelt rá. Danton, Legendre, Poinsot, Julisen föllépének a szószékbe, indítványokat tettek, mellyekre senki sem hallgatott ’s ismét leszálltak. Hanem a szószéket legtöbbnyire Marat foglalá el, ’s úgy belekapaszkodék , hogy (az athleta) Danton, ’s (a mészáros) Legendre hiában iparkodtak őt lerántani, nevetséges látvány volt, mikint védé magát e két férfi ellen a másfél lábbal kisebb Marat 's mikint kiáltoza szünetben : „Az áruló Lafayette” ” Végre Danton legyőzé a gyülekezet zaját mennydörgő hangjával, ’s igy szólt: „Nincs most ideje a beszédnek, hanem tenni kell. Holnap fegyverkezetten a színház térre is . Szavai köztetszést találtak, ’s azzal a gyűlés berekesztetett. Midőn ekkint mindenki haza takarodott, Marat az observance-utczában, kétségkívül az áruló Lafayette kiküldötteitől megismertetett, kik őt, jól el akarák döngetni; azonban barátja, Poinsot, hazafi érzetből, saját testével fogá fel a Maratra mért csapásokat, ’s ez néhány üveggel a fején odább illant. Illy módon készültek azon vasárnapra, melly a franczia forradalom történeteiben olly nevezetes időszakká vált, mintegy 40,000 ember, ’s köztök számtalan idegen, különösen pedig angol *) (kik pénzt szórtak ki) gyűlt össze a Marsmezőre , kik XVidik Lajosnak királyszéktőli megfosztatását, ’s a köztársaság felállítását kivánák. I #) Fenn áll ma is a hely, ‘s ismét a tudományok tiszteletére van szentelve ,Musarum Dupuytrenaiév alatt. * 1830 ban is angol volt az első , ki a ,Hotel de Maurice'ből a Xolik Károly csapatjaira lőtt. *