Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-11-18 / 92. szám

szolgálandó börtönt, a 15. pont szerkezetében megegye­zik. — A munkálat követk. §-aira csak futólagos észre­vételek történtek. A 35­­.§., mellynél fogva „a magány­­kamrácskák nemcsak földszint, hanem a körülményekhez képest egy vagy több emeletekre is építhetők“ — a szük­ségesnek talált sétatér mikénti alkalmaztatása iránt némi kétségeket támasztott; azonban a §., minthogy csak a helyzettől függend a földszinti, vagy emeletes építés — változatlanul helybenhagyandónak találtatott. A 362. §. felolvasása folytában egy érdemdús megyei püspök kivá­­ná, hogy a raboknak minél jobb alkalom ad issek a szent misén személyesen jelen lehetni, ’s­­ végre behozatandó­­nak hívé azon szokást, melly London mellett egy, nem panopticus mód szerint épült börtönben fenáll, ’s melly szerint a rabok álarczczal látatnak el , 's akkint válasz­tatnak el egymástól, hogy minden közlekedés lehellenn­é válik.— De a mgos Fő­k többsége úgy tartá, hogy míg az építészeti terv iránt határozat nem hozatik , a javas­lat feletti tanácskozás czélhoz nem vezetne, és azért a 362.§. helybenhagyatott. A következő §§ban szinte nem történt változás. — А XVII. fejezet ,,a kerületi börtönök helyeiről, és a kerületek kiterjedéséről“ — minthogy a főrendi vitatkozások csak a m­i­n­ta börtönre vonatkoznak, mellőztetet­. — Következett а XVIII. fejezet „a törvény­hatósági kerületi börtönök első felállítására , és azontúli fentartására szükséges költségekről.“ Az erről rendelkező 382 — 387.§§bon ezen mgos tábla, minthogy már gr. A. Gy. múltkor közlött indítványa szerint a mintabörtön a kincstár költségein fogna épülni — sok vita nélkül elha­ladott. Szóba jövén , mikép a törv.hatósági börtönök javítási költségei iránt határzottan kellene rendelkezni, egy nagy szónok előterjesztése folytában oda hajlott a többség véleménye, hogy míg az adókivetési kulcs a két tábla által tisztába hozva nem lesz, addig nem lehet e kérdést ő Felsége­­k­be terjeszteni. Egy érd. szó­nok mindezek ellenében előadó , mikép küldői „ante ca­­tastralem dimensionem stabile onus in nobilitatem assum­­mere nolvit“, úgy tartván, hogy ezen „quaestio ex pro­­fesso pertractari debet.“ — E vitatkozásokból kifejlett a főrendi táblának azon határozata , miszerint a mintabör­tön felépítése, bútoroztatása, és fentartása a kincstárt, az egyes rabok tartása pedig az illető törvényhatóságot illetendő. A 386 és 387.§§.az elfogadott gr.­­-féle in­dítvány értelmében kihagyattak. — Bevégeztetvén­ekint a börtönrendszer tárgyaltatása, jövő alkalommal, a tör­vényhatósági fogházak javíttatásának alapul szolgálandó 182­7. évi orsz. választmányi munkálat fog tanácskozás alá vétetni. — Az ülés 2 óra felé eloszlott. November tikén. CI. kerületi ülés­­kezdek­ d. c. tizedfél óra­kor.) A napi­rendre tűzött es—i indítvány az országgyű­lésnek minden év téli hónapiban tartandása iránt, tanács­kozási szőnyegre kerülvén: nem emelkedők százai, melly azt egyenesen ellenzette volna, ’s a véleményszakadás e tárgy felett csak ezen kérdés körül forgott: felvehető-e az, a nélkül hogy a küldők utasítása bevárassék, vagy nem? Azok, kik az indítvány felvétele ellen nyilatkoztak, többnyire elismerve annak czélszerűségét, utasításukra hivatkoz­nak, melly nagy részben a Fejér megyei körlevél szellemében a fontosabb tárgyak felvételét hat hétig tiltja, ha csak a képviselő testület két harmada irántok utasítás­sal ellátva nincs. Ezen rész utasítása mellett halasztás iránti kérelmének gyámolitására előadá, mikép a törvény­­ mindig a nemzet kivonatából merítendő, különösen pedig e tárgyra nézve, melly az országgyűlés elrendezésével válhatlan kapcsolatban van. — Az időhaladékot sürge­tők részéről, csak egy megyei követ találkozott, ki az indítvány érdemébe bocsátkozva, azt jelen körülmények között ellenző. Ez indítvány felett — m­ond szóló — uta­sítás nélkül nem határozhatni, mint nem lehetett a kerü­leti választmányok munkálatai iránt; ha azonban tetszik a t. KK. és RRknek felette con­versalni, e conversalioból ő sem kívánja magát kizárni, de érdemleges szavazatára nézve küldői utasítását minden esetre bevárja. — Az in­dítványozott tárgy az országgyűlés elrendezésében első helyen áll, ez elvitázhatlan; valamint elvitázhatlan az is, hogy a központosításnak bizonyos módját nélkülözni nem lehet, melly a nemzet kifejlődésének akadály­át elhárítsa, az indítványt tevő követ e központosító erőt az országgyű­lésben kívánja feltalálni, mellyet minden működésében a nemzet éber figyelme szokott kísérni. És az ez ellen szó­lónak elméletben észrevétele nincs , de van kivitel tekin­tetében , mert míg némelly teendőink végezve nincsenek, addig ő a jelen indítványt életbe léptethetőnek nem tartja. Ki a múlt időkre visszatekint, az tagadni nem fogja, hogy a régi hongyűlések sokszor inkább akadályai, mint emel­tyűi valának a hon emelkedésének, minek okát némáb­ban találjuk fel, mintha az országgyűlés elméletben ká­ros volt volna, hanem azon elemekben, mikből ezen or­szággyűlések állottak. Azon országgyűlések nem nemzet képviselőinek, hanem olygarcháknak gyülekezetei’s min­den egyéb valának, csak törvényhozó testületek nem. Újabb időkben törvényhozó testületünk változott, ’s a nemzet érdekeit felfogván ’s szüntelen szem előtt tartván, hivatásának megfelelni inkább törekedett. De most is, vájjon kép­viseltetik-e az egész nemzet? nem állnak-e még fen olly szabadalmak és kiváltságok, mik a nemzet éle­tére jótékony hatással nem bírnak? Ha illy körülmények közt, minden évben fognak tartatni országgyűlések, lesz­­nek-e ezek üdvösek a nemzetre nézve? ’s ezen elemek mellett nem lehet-e minden évben újabb zavartól tartani? ’s a minden évi hongyűlés , midőn ez csak a nemzet egy részének kifolyása, nem fogja-e a szakadásokat öregbít­hetni? Az országgyűlésnek most sok elemmel kell küz­deni, ’s e küzdelem, ha évenkint újult erővel támad fel, nem fog-e növekedni, nem fogja-e a státust veszélyez­tetni? Az országgyűlés állását előbb szilárdabb alapokra kell tenni, és csak azután lehet ezt minden évben tar­tani. Míg castok állnak fel, a tiszta népképviselet mindig száműzve leend törvényhozó testületünkből. A castok megdöntésére kell tehát előbb törekedni, de meg kell szüntetni előbb a követutasításokat is, mert nem találhatni hazát egész Európában, melly utasítá­sok mellett tartana évenkint parlamentet. Szóló nem kívánja vizsgálni, mi ok inditá a nemességet az uta­sítási rendszer behozatalára, de hite szerint ezen uta­sításokban nem rejlik a közvéleménynek valami vsz­­pontosulása. Rég ezen rendszer lehetett jó, de most, mi­dőn az utasítások kórsága minden legkisebbre kiterjed, midőn kötelező erejük nőttön nő, az utasítási rendszer ártalmai mind inkább feltűnők. Ebből foly az országgyű­lés működésének csigalassúsága; ebből foly az utasítások­nak jobbrabalra magyarázgatása; holott egyedül a kö­vet egyénisége az , melly kezességet nyújthat a nemzet­nek a törvényhozás pályáján, mellyen hogy minden kö­vet függetlenségre törekszik, igen természetes. — Elle-nezven az utasítási rendszert, ellenzeni kell egyúttal a­z Uszahivást J°got is, mert bármi természetesnek látszik is az, hogy ki képviselőt választ, azt vissza is hívassa, a nemzeti képviselet elveivel mégis ellentétben van a vis­­szahdás joga; provinciái érdeknek áldozza az fel a köz­érdeket, ’s a foederalismusnak legveszélyesb nemébe ve­zérli a nemzetet. 11a három év mellett ekép hat az orszá­gyűlés a nemzet életére, ezen hatást az évenkénti or­szággyűlések háromszorozni fogják. — A indítvány-el­fogadás esetére szóló czélszerűnek látná a követeket leg­alább öt évre megválasztatni, ’s kerületi választmányt neveztetni, melly az inditványnyal öszefüggésben levő kér­dések iránt javaslatot terjeszszen elő.­­ Utasítással a­­zonban ellátva nem lévén, mindezek csak saját nézetei­ként tekintendők. — Ezen előadást czáfolgaták többen a haladékot sürgetők közöl is, megjegyezvén rá, mikép ezen ülés valóságos kerületi ülés és nem conversatio, minek a sétatéren és magány­körökben van helye; mi­kép abból , hogy a kiváltságok kártékony hatása a hön­gyülés állását gyengíti, nem következik, hogy ország­gyűlést minden évben tartani káros volna, sőt épen az ellenkező, mivel azon kiváltságokat csak országgyű­lés enyésztetheti el lassanként, és így minél gyakrabban tar­tatnak az országgyűlések, annál inkább enyészik a ki­váltságok káros hatása; ha a nemzet életében valami rész tűnik fel, épen az országgyűlés annak orvosa; pe­dig minél gyakrabban meglátogatja az orvos betegét, annál gyorsabban állíthatja helyre annak egészségét ; annál szükségesbek pedig az évenként tartandó ország­gyűlések, mivel alkotmányunk nem a fejedelmi kénynek od­rogrozott szüleménye, hanem századok szüleménye ’s ma sokkal tökélyetebb,mint szent Istv. idejében,de a tökély mér­tékétől még távolálló ’s csak idővel és önmaga által fejlődhető, mellynek czélszerű képviseleti rendszerré alakulása an­nál könnyebben fog megtörténni , minél gyakoribb lesz annak tartása.­­ Az időhaladékot sürgető fél elle­nében számosan kívánták jelenleg elhatároztatni, hogy or­szággyűlés minden év téli hónapiban tartassák, mégpe­dig a közlekedési könnyebbség tekintetéből Pesten, és hogy a kir. előadások az országyűlésre meghívó levelekben a törvényhatóságokkal mindig közöltessenek, hogy az e­­zek iránt szükséges utasításokra hónapokig várni ne kell­jen. Annyival inkább kívánták pedig a es­t­i indítványt az előadott módosításokkal együtt jelenleg elhatároztatni, mivel az már az indítványok sorozatában a küldőkkel ré­gen közöltethetett, ’s a melly törvényhatóság akart, iránta már utasítást küldhetett; ’s mivel ez indítvány a két tábla között hosszas vitára számolhat, pedig nélküle a nem­zetnek jövendője nincs; más nemzeteket az előhaladás pályáján utol nem érhetünk, és sérelmeink ezrede soha orvosolva nem lesz, mert a constitutionális életnek fő­­működése az országgyűlésben összpontosul. Az indítványt ellenző követ fentebbi előadása és az időhaladékot sür­gető fél okai különösen a követk. érdekesb előadásokra nyújtanak alkalmat. Egy megye követe felek­ mindenek előtt azon követnek, előadván, mikép­p ha soha meg nem volt volna is győződve a cs—i indítvány életbe­ lépteté­­sének szükségéről, a szesi előadás képes vala teljes meggyőződésre vezérelni az iránt. Szóló csodálja, hogy az érdemes követ úr ismét a centralisatio bajnokává lön, midőn csak néhány nappal ez­előtt a municipiumok ha­táskörét terjesztgeté, ellenében azon centrálisaimnak, mi­nek szóló sem akkor nem volt, sem most nem barátja. Hisz új világban, néhány percz múlva megúsztatva mindenétől pusztán áll az ismeretlen emberezrek közt, kik közül egy sem fedözendi fel a szemtelen tolvajt, kik közöl egy sem, de egy sem ludakolandja részvéttel a szenvedő baját, nyo­morát, váratlan csapását. Már ugyan Európában kiveti há­lóját a balszerencse illy kivándorlók után, találjanak olly kikötőbe vetődni, del nincs a hajókra nézve szabályzoti indulási pontosság, még mielőtt útra kelnének, elkölthe­tik vagyonkájukat, a pénzt, mit eladott jószágukért kap­tak, melly mindenök, ’s egyedüli reményük az uj földöm kissé biztosabb települhetésre. E tekintetben a levelező leginkább ajánlja Havre ’s Bréma kikötőit. A brémai ha­jókat még annál is különösebben ajánlja a kiköltözők fi­gyelmébe, mivel ezek viselvén a tartozást, utazóikat éle­lemmel ellátni, ami mindig biztosabb, mint mikor az utas önmagát tartja ki) nincs eset, hogy a kiköltözők éhség veszélyében forogjanak, mi egyéb kiköltözőkből jövő ha­jókon, hol, ha a reménytelinél tovább tart az út, a még élelemmel bíró az eledelefogyottal osztozni kénytelen, gyakran megtörténik, Ki Amerikába költözik, fődolog , hogy pénzt hozzon magával, legalább annyit, mennyi egy öt táplálható telek megvételére elégséges. Azonban sen­kivel se tudassa, hogy pénze van, mert ez öröme ez eset­ben igen rövid lehetne, mint ezt számtalan példa mutatja. Mivel pedig a súlyos pénz, bármi vigyázat mellett vélet­lenül is könnyen elveszhet, legtanácsosabb, a vagyont szilárd hitelű házakra utalt váltókban hozni. Mindenekfö­­lült ajánlja pedig az értesítő, hogy a megérkezett kiköl­­tüzültek, (legjobb New­ Yorkot választani kiszállási helyül) tudakozódjanak azonnal a német társulat ügyvivője után, ki mindenképen, m­inden díjkövetelés és haszonlesés nél­kül, segítségökre teend. — Ezen a német atyafiakhoz in­tézett jóindulatú, figyelmeztetés annyiból is becses adatul szolgál, mivel kiviláglik egyéb más dolgokon kívül ez által is, hogy minden dolognak, minden hazának, még a par excellence szabadság honának is vannak tetemes árnyol­dalai ; é s ha valahol, itt önkénytelenül is eszünkbe jut a közmondás: mindenütt jó, de otthon mégis legjobb. Azért tartson bennünket erőben istenünk, hogy ne legyen okunk az Amerikába költözésre, sőt készítsük el a kép terjedel­mes lakatlan földtereinket, hogy másoknak adhassunk ké­nyelmes vendégelést, állandó szállást, — ’s legyünk rajta, nehogy nálunk is, efféle váratlan zaklatások által reménye­ikben csalatkozottaknak érezzék magokat azok, kik bizo­­dalmasan netán hozzánk fordulnának, kopárabb vidékekről jővén a boldogabb hazába- N­ 763 Egyveleg. Óriási telescop. Rosse lordnak van egy tele­­scopja, 3 lábnyi átmérőjű tükörrel, melly minden, eddig Európában ismeretes telescopokat jóval meghalad­ni. Robinson körülményesen leírja annak szerkezetét ’s alkat­részeit, ’s állítja, hogy az ezen csövön általi vizsgálata a csillagos égboltnak számos astronomiai jelenetekre uj vi­lágot ömleszt, igen sok tévedést felfedez, ’s imígy e tudo­mánynak felszámíthatlan hasznára szolgál. Különösen ér­­­­dekesek ’s eredménydúsak a hold körüli vizsgálódások­ Ha valamelly közép-nagyságú épület volna benne, úgy ezt e csövet elég tisztán észre lehetne venni, ’s egész helyzeté­ben meghatározni. Ennélfogva tehát rövid idő múlva felsé­ges hold-térképekre tarthatunk számot, annyival inkább, mi­vel Rosse lord jelenleg egy még jóval nagyobb telescopot, mellynek tükre hat lábnyi átmérőjű leendő készíttet Corkban. A philosophus és a hajós, A .Jonathanc czí­­mű­ angol folyóirat következő érdekes anekdotont közöl: ,Egy philosophus átkelni akarván egy csok­nakra ült. Az áthajózás alatt kérdé a kormányostul: (ad-e arithmetikát? ,nem, meg erről soha mit sem hallottam- s­e a válasz)—• A philosophus viszonza: „sajnálom kendet, mert életé­nek egy negyedrésze elveszett/' — Néhány percz múlva ismét kérdezé: „Hát ért-e kend valamit a mathematiká­­ból?­­ — A kormányos mosolygva feleség ,Nem!­ — ... így kend életének egy másik negyedrésze elveszett!“ — A philosoph harmadik kérdése így hangzik: „Van-e kend­nek némi ismerete az astronomiából?“ — ,Nincs biz’ énnekem, kedves úr! —„No’s hát kend életének egy har­madik negyedrésze veszett el !:­ — Ugyanazon pillanatban a csalnak egy sziklacsúcshoz ütközik ’s merülni készül. — A kormányos felugrott, ’s leveté köntösét ’s aggályos tekintettel kérdé: Tud ön úszni. — „Nem!“ válaszolt a philosophus. — ,No’s , úgy hát kapaszkodjék ön sebesen hátamra, különben életének valamennyi részecskéje el­veszett.4 136*

Next