Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-11-18 / 92. szám
azonban, hogy a teendők hosszú sora az országgyűlésnek minél gyakoribb tartását kívánja; kívánja ezt maga a czélszerű képviseleti rendszernek behozatala is, kívánja végre a legközelebb keletkezett hir az országgyűlés eloszlatásáról. Ha ezen hir nem egészen alaptalan, a városok rendezésének be nem végezhető kérdése, a honi kereskedéssel, megyei kihágásokkal és több fontos tárgyal foglalkozó kerületi választmányok munkálatai nem kívánják-e meg, hogy az országgyűlés minél előbb ismét összehivassék. Szóló hiszi, hogy a magyar nemzet addig át nem alakulhat, míg országgyűlése rendezve nem lesz, és épen azért, mivel ez első lépés az országgyűlés rendezésére, pártolja az indítványt. Egy másik megye követe a szási előadásra megjegyzé, miképp a napokban szavazattöbbséggel mondá ki a kerületi ülés, hogy a helyhatóságokat a központosításnak semmi ága nem korlátolhatja az adókivetésben, és nem csodálja, ha az előtt, ki ezt kivívta , az országgyűlés akadálya a haladásnak , és ki ezt kivíni képes volt, az ellen harczolni bajos. Szóló hite szerint azonban mégis az országyűlés szükséges eszköze a haladásnak, mit az 1791 diki ’s az erre következett több hongyülés a legközelebbiekkel együtt eléggé bizonyítanak. Talán ezen országgyűlés is akadálya a városok rendezésének, a honi kereskedés emelésének , a megyei kihágások meggátlásának, ’s azon haladási kérdéseknek, mik a ki. előadásban foglalvák ? Ezt hallani az érdemes követ úrtól nem épen meglepő, azt azonban felfogni mégis bajos, mikép alkalmazza a centrálisaim eszméjét a törvényhozásra, mellynek egyedül csak a kormányzásban lehet helye. — Az érdemes követ úr igen sokat kíván az évenkint tartandó országyűlés előtt, szóló érti nem a népképviseletet, hanem az utasítási és visszahívási jog eltörlését. Szerinte elébb kell bejőni a népképviseletnek, elébb kell az ország termében 5 — 6 száz olly tagnak helyet foglalni, kiket hivatalokkal , czimekkel ellátni ne lehessen; ’s csak ezután lehet az utasításokat nélkülözni; de ott, hol a képvislő testület ellenére is lehet kormányozni; ott, hol sajtószabadság nincs,utasítások szükségesek. Tudja szóló, hogy az utasítások gyakran szoktak magyaráztatni; de mégis bajos dolog az elmagyarázás, ’s csak mindig van egy kis erő az utasításban; ’s mig a követ érdeke és nagyravágyója tántorithatlan erénynyel nem cseréltetik fel, addig mindig szükség lesz rá. Ha minden, mit a magyar nemzet közélete eddig kifejtett, elenyésznék,’s alkotmányunk papirosa tisztán maradván , rá egészen új elrendezését akarnék írni országgyűlésünknek, talán mellőzni lehetne az utasításokat, de most, midőn nemzeti közéletünk eddigi fejleményeit le nem rázhatjuk ; és midőn ezektől az országyűlésnek évenkénti tartása felfüggesztve nincs , nekünk históriai előzményekhez kell magunkat kötni. E tárgy érdeméhez szólni akkor fog, ha a felvétel kérdése előbb eldöntetik. Utasítás van-e iránta vagy nincs, szóló azt nem kérdi, mert e kérdés a követnek küldőikezi viszonyába vág, hova idegennek tolakodni nem lehet. — Egy más megyei követ a minden oldalról megtámadott szái előadásra következőleg szólt: engedjen meg az érd. követ, ez kerületi ülés, és nem conversatío, és nem a conversálás vágya, hanem azon nézet volt az érd. követ előadásának alapja, hogy okait az ujságlapok széthordván, az indítvány pártolásától a küldőket elvonja ; ezen illy nézetből tett nyilatkozat iránt is van egy pár szava. Két okból ellenzé az érdemes követni az indítványt: először mert az országgyűlésnek elrendezésébe vág. Ezt az érd.követ egy más más testülettől tanulta,melly az 1836dik évi országgyűlés óta szeret minden fontos tárgyakat a rendszeres tárgyalásra, ’s az országgyűlésnek elrendezésére utasítani; holott tudja, hogy átalakulás csak lassú fejlődés után, ’s nem egyszerre történhetik meg kellő csendben ; miért nem utasitá az érd. követ a városok rendezését is az országgyűlés elrendezésére, hiszen az méginkább oda tartozik, mert meg vala győződve, hogy ezt tenni annyi volt volna, mint örökre elhalasztani a városok rendezését. — Ellenzé Sz, megye követe az indítványt másodszor azon okból, mert a gyakori országgyűléseket egyenetlenségek szülőinek hiszi ; pedig e tekintetben csak egy visszapillantás a múlt időre minden gyámokot ki fog rántani az érd.követ úr alól; minél ritkábbak voltak országgyűlésink, annál inkább sínylett a nemzet; ellenben minél rendesebben tartottak , annál jótékonyabb volt hatásuk. Ezt bizonyítják a külnemzetek is. Ha ritkán tartalik hongyül és a végrehajtó hatalom rendesen bevág a törvényhozás körébe, ha más, tekintetben nem, legalább a törvények magyarázgatásába , melly egyedül a törvényhozó testületet illeti, így van ez megfordítva is; ha állandó a törvényhozó hatalom , ez is gyakran belevág a végrehajtó hatalom körébe. Ezért általánosan elismertetik azon elv igazsága , hogy évenként bizonyos meghatározott időben szükség tartani országgyűléseket. És ezen politikai alapigazságot őseink századok előtt Szilágyi kormányzó , Mátyás és Is. Ferdinánd királyunk alatt — törvénykönyvünk bizonysága szerint — már elismerték, ’s igy az indítvány őseink meggyőződésének szüleménye és nem új tünemény nemzeti életünkben. — Egyébiránt ha a többség úgy kívánja , szóló megnyugszik abban is, hogy ez indítvány tárgyalása — utasítások eszközlése végett —december végéig halasztassék el. — A mindenfelől megtámadott követ saját védelmére kelvén, a december közepéig leendő elhalasztást annyival inkább pártolta, mivel ez — úgymond — eléggé bizonyítja, hogy a té i. rémképektől tartani mit sem lehet. És ha csakugyan decemberben vétetik fel ez indítvány tárgyalása, mi lenne a mai ülés egyéb parlamentáris conversationál? melly szónak egyedül csak értelme felett nem egyeznek meg szólóval az ellenvéleménynek. Nem mondom, hogy az országgyűlések akadályai a haladásnak, de azt sem hiheti, hogy a lutheránusok megégetését rendelő hongyűlések a haza javát előmozdították volna; az újabb országgyűlések érdemeiből pedig legkevesebbet sem vont le. P. megye követe szóló okoskodását megfordítá , midőn az utasítás eltörlése előtt népképviseletet kívánt, szóló elemében, ki az utasítás eltörlését egy lépésnek tekinti a népképviselethez , ’s hogy a követ a nemzet képviselője legyen, az utasítások eltörlését szükségesnek tartja. Az érd. követ a czélt feláldozza az eszköznek, — ’s végre utasítási jogát a nemesség a népképviselet behozatalával sem fogja kezei közöl kiereszteni. — Egy előbb szólott megyei képviselő, követtársa ezen előadásra megjegyzé, mikép követtársa szavai mások által előállított rémképeket érdekeltek, szerencsétlennek állítá azon egyes embert, és nemzetet is, kit vagy mellyet határozatiban rémképek vezérelnek, nem józan megfontolás, de az imént szólott követnek ez iránti visszatolása nincs helyén. Mi a fenforgó kérdést illeti: szóló veszélyesnek látja megállapítani, hogy utasítás nélkül az indítványok tárgyalásába bocsátkozni nem lehet; mert igy csekély pártok a megyékben vég nélkül elhalasztgathatják a tárgyak felvételét; ’s utasítás kell majd arra is, lehet-e valaminek tárgyalását december közepéig elhalasztani. Ki időhaladékot kíván, szavazzon ellene a tárgynak, ’s ha így többséget nyer, legyen elfogadva , ellenkező esetben vettessék el. Két fontos kérdés csatoltatott ez indítványhoz, mi az indítványozónak szándékában sem volt; t. i. az utasítási és követvisszahívási jog eltörlésének kérdése. De olly országban , hol megyéinkhez hasonló municipiumok léteznek, az önállás kívánja az utasítást; máskép áll a dolog, hol a követet nem illynemű helyhatóságok küldik, ’s hol a követválasztás után a választók többé össze nem jöhetnek. Megvan ugyan mindennek jó ’s rész oldala, de szóló az utasítások körül túlnyomónak látja a jót a rész felett. A centrálisaimra nézve szóló megjegyzi, hogy a jó centralisation melly az élet nedvét rejti magában, ’smelly a nemzetből foly ki, az országgyűlésben kell keresni; mert a kormányokban közönségesen csak azon centralisatiot találhatni fel, melly a nemzeteket a kormány által forgatott gépnek tekintvén, fél a gyakori hongyülésektöl. Hogy az országgyűlés hatása káros nem lehet, bizonyítja az 1825 is 1840-i hongyülés is, mindkettőnek sikerülvén nagy nemzeti bajokat egyenlíteni ki. — Különben a csei indítványnak igen tág fenék adatott; az indítványt tevő az országgyűlésnek rendezését legkisebb részben sem kivánta, csak a teendők öszvetolulása miatt kérte, hogy addig, míg teendőink végezve nem lesznek, minden évben tartassák országgyűlés. Ha később látni fogja a nemzet, hogy ezt minden évben megtartani szükségtelen, ismét rendelkezhetik iránta tetszése szerint. Illy értelemben a tárgyalás elhalasztásának semmi oka, valamint nincs a javaslati választmány kiküldésének is, mivel a jelen állapot megtartása mellett létezvén az indítvány, az nem olly szövevényes, hogy felette határozni e nélkül ne lehessen. Szóló egyenes szavazást kívánva a tárgy érdemére, pártolja az indítványt. — Végül az indítványozó követ szólalt fel, előadván, mikép indítványa tételekor szóló előtt állott azon tény, hogy az indítványok sorozata a küldőkkel régen közöltetett, és rá azóta utasítások már érkezhettek volna. Azt állítani fel, hogy küldőkkeli közlés előtt semmit tanácskozás alá venni nem lehet, nem lenne egyéb , mint az országgyűlés működését minden tárgy iránt addig elhalasztani, míg 15 — 20 megyének tetszeni fog utasításával késni. Különben indítványa legkevésbbé sem vág az országgyűlés elrendezésének körébe , mert a jelen állapot fentartása mellett csak azt kívánja, mit ez előtt a számos törvény rendelt, és mire , ha valaha szükség volt, most igazán van. Első felírásunk szerint aggasztóig sodortatunk a közelszegényedés örvénye felé; kereskedelmi mérlegünk több millió veszteségre mutat; és azon phrasisok közadóssági mentességünk felől, nem egyebek szép szavaknál. Jobb szereti szóló , ha egy nemzet birtokára kölcsönt vesz fel, s ezt nemzeti kezesség mellett hasznos czélokra fordítja, mint ha a nemzet egyénei egyenkint adósságokba sülyedvén koldusokká lesznek. Ez a métely, melly mindig beljebb ’s beljebb harapózik, ’s innen magyarázható , miért hogy egy megürült hivatalra 30an 40en is versenyeznek. E nemzet független csak akkor lehet, ha egyénes adósságaikból menekülnek, ’s ha külkereskedésünk olly tetemes veszteségre nem mutat. És ezen körülmény főképen az, melly jelenben sürgetőig kívánja az országgyűlésnek minden évben tartatását. De hongyüléseink alkalmatlanoknak tetszvén, kormányunk jelenleg három éven át is inkább csak tűri, mint ápolja azokat. Ez legfőbb oka a bajnak, mit csak úgy háríthatunk el, ha megszoktatjuk kormányunkat arra, hogy ne tartson évenként előforduló országgyűléseinktől. Szóló indítványát azon értelemben tette , mellyben azt F megye követe kifejté ; a magyar jelenleg hátra van az európai nemzetek közt, ’s hogy köztök illő helyet foglalhasson, szükség , hogy dolgai elintézésére minden évben tartson országgyűlést; ’s a küldök rész néven nem vehetik, ha követeik a nemzeti jólétet mozdítják elő; ha kiváltságok eltörléséről lenne a szó, méltánylandó lenne némelly követ urak kívánsága az utasítás bevárása iránt. Nálunk, hol sajtószabadság nincs, országgyűlésnek kell megérlelni a kérdéseket, és már csak e tekintetből sem lehet hatóság, melly ellenezze az országgyűlésnek minden évben tartását. És ha fél valaki küldőitől e tárgyban , félelme mindenesetre alaptalan, mert ez indítványnak nem czélja országgyűlésünket rendezni, mi csak lépcsőnként történhetik, és mire az indítványnak foganatbavétele a legszelídebb első lépés lenne, mi veszélyes nem lehet semmi esetre. Kívánja ezt mind saját kormányunknak, mind a közös kormánynak jelen állása. Évenként tartatván országgyűléseink, mik a közös kormányt szoktatni fogják az alkotmányos elvekhez, ezeknek jótékonyságában nemcsak mi fogunk nagyobb mértékben részesülni, hanem a közös kormány alatt álló szomszéd népek is. Egyébiránt az indítvány első felírásunkkal is szoros kapcsolatban van; ha ebben kimondók milly sok teendő várakozik országgyűlési intézkedésre; és ha a jelen országgyűlés 10 — 12 évig nem tarthat szükség az indítványt foganatosítni mindaddig, míg átalakulásunk kérdései eldöntve nem leendőnek. A tökéletes biztosság végett azonban kimondandó, hogy országgyűlések alatt mindennemű perek szakadatlanul folyjanak, mivel csak ennek mellőzése lehetne az indítvány életbe léptetésének legnagyobb akadálya. Szóló kéri az érdemes követ urakat, hogy minden félreértés kikerülése tekintetéből ne sorozzák indítványát azon indítványok közé, mik a nemesség adóztatását tárgyalják, vagy kiváltságokat sértenek, és tekintsék ezt egyedül a teendők szempontjából. Szükség azonban, hogy még most készíttessék el a törvényjavaslat, az illető üzenettel, már a szárnyaló hírek tekintetnel is. A törvényjavaslatban pedig mondassák ki, hogy míg teendőink végezve nem lesznek, tartassák minden évben a téli hat hónap alatt Pesten országgyűlés, mialatt mindennemű perek rendesen folyjanak. A kir. tábla 9 —11 tagjának elég jelen lenni országgyűlésinken, a többiek kötelességöket végezhetik. Az országgyűlési meghívó levelekbe foglaltassanak mindig a királyi előadások is. — Ez indítvány egyetértést kíván e tábla részéről, mert ha mi egyetértünk is, lészen ki velünk egyetérteni nem fog; ha pedig e részben egyetérteni nem fogunk, egyetnemértésünknek áldozatja a hon leend. Infdítványát annyival inkább ajánlja a KK és RR pártolásába, mivel ez a küldök jogát nem csak legkevésbbé sem csökkenti, hanem inkább szélesíti. Szavazatra kerülvén a dolog 28 megye 19 ellenében az indítvány tárgyalásának elhalasztását kivánta. A kisebbségben maradt megyék következők: Abaúj, Ung, Szabolcs, Gömör, Bihar, Máramaros, Csongrád, Békés, Csanád, Arad, Temes, Torontál, Zala, Komárom, Bars, Hont, Zólyom, Pest, Tolna. — Az elhalasztott indítvány december 15én fog tárgyalási szőnyegre kerülni. November 13ktín. LXIXd.országos ülés a m.FőReknél(1 kezdete 1 Ókor.) A tegnapelőtt befejezett börtönrendszer folytában az 1825 18ik.ez. által a rendszeres munkálatok vizsgálatával megbízott országos választmánynak a kerületi börtönök felállítását illető javaslata olvastatott fel. Minthogy az I pont szerint a hatósági börtönök nagyobb része az 1827i tervhez lennének alkalmazandók, egy érd. báró ezt azon terv és börtöneinknek evvel egészen ellenkező szerkezete miatt lehellennek tartá, melly szerint tervet kívánt előterjesztetni, miként ezen börtönök alkalmaztassanak ; egyes grófnak azon megjegyzésére, hogy most csak elveket közlünk a Rkkol, ’s csak ha ezek elfogad- ш