Világ, 1843. június-december (1-104. szám)
1843-10-18 / 83. szám
83. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kivíit. Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három kiagózárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézethez bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA. October II..lefizethetni helyben és BudánErich Gusztáv úr könyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szögletén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal,, az országban minden — azon kívül csak a cseszi kir. fő-postahivatalnál Bécsben. 0.1. _ Minden közlés „a Világ szerkesztő-hivatalának“ ezon alatt kéretik beküldetni. Tartalom. Fiume. Adakozás a miskolcziak és fehérváriak javára. Fővárosi hírek és események. Kinevezések. Országgyűlési tudósítások. Oct. 10, 11, 12, 13án 1.XXV-LXXVIII. ker. ülések (Tanácskozási tárgy: az emiancipatio kérdése. A zsidók polgárjogiai képességük kimondatik. Polgárjogi qualificatiók: első választási jog, határozott birtok-mennyiség nélkül minden ingatlan vagyonú polgárra kiterjesztetik.) Országgyűlési rövid közlések: (az oct. 11. ’s Kikai kér.ülésekről).— Megyei ’s egyéb vidéki közlések: Varasdból (a főisp. helytartó a közgyűlést eloszlatja; illr szellem.) Sárosból (közgyűlés). Sárospataki ünnepély estéi Ferdinand főiig tiszteletére. Ausztria (Trieszti és raguzai földrengés.) Nagybritannia. (A királyné hirdetvénye a walesi csendzavarók ellen. — Udv. készületek Mihály oroszség elfogadására. Skótziában is mozgalom.) Francziaország (Francziák győzelmei Afrikában. Kereskedési szerződés a franczia és szardíniai kormányok közt. Postaszerződés Francziaország és Ausztria közt.) Spanyolország. (Összeesküvés Követválasztások; Prim beveszi Matarot.) — Görögország (Zendülesi körülmények.) Értekezés. Szabolcsból az utolsó hang folytatása. Hírlapi kalászok No 111 éve 1. Hivatalos és magánhirdetések. Gabonaár. Pénzkelet Dunavizállás. Pest, october 18. 1843. ID^IT Irányczikkel jelen számunkban terjedelmest) országgyűlési tudósításunk miatt nem szolgálhatunk. ---------м^ШУИаВИГГ t г m—------ Timité. Ha tengeri kereskedésünknek némi jövendőt biztosítni akarunk, biztos, tágas, és a lehetőségig kényelmes kikötőre van szükségünk. Csekély tengermellékünkön, csak három a hely, melly illy kikötő építésénél szóba jöhet: Fiume, Portore és Buccari. Már ezek közöl egyike sem bir jelen állapotában olly tulajdonokkal, mellyek egy világkereskedést űző kikötőben megkívántainak, akármellyikének nyittassák tehát az aranyalma, országos segedelmet kíván az , hogy a természettől megtagadottat emberi kéz által pótolni lehessen. Én — minden melléktekintetet mellőzve, tisztán mint tengerész szólok e tárgyhoz : Buccari természetes kikötője igen jó, és a benne horgonyzó hajók biztosságát tekintve, jobbat kívánni nem is lehet; de hatalmas éjszakkeleti széllel (bora), melly őszi és téli hónapokban sokszor húsz, és több napig egyformán dühösködik, a kikötőbe jutni vitorlás szinte, mint gőzhajónak is lehetetlen; épen olly nehéz, sőt veszélyes a kijövet is erős délkeleti széllel (scirocco). Portoré is gyönyörű kikötő, de dühös éjszakkeleti széllel hajóval bejutni hasonlókép lehetetlen; délkeletivel pedig helybeli igen gyakorlott és merész kapitányok bemennek ugyan némellykor, de idegen hajós nem könnyen fogja kockáztatni hajóját illy széldühöngéskor. Az éjszakkeleti szél, ha igen erős, a horgonyzó hajókat nem veszélyezteti ugyan, de nyugtalanítja, a ki- és berakodást pedig fölötte nehezíti. Fiume, mint kikötő, szóba nem jöhet, az csak partviz (Rhede), ’s az ezen horgonyzó hajók szelek és hullámok martalékjai. De ha Bainville urnák Császár Ferencz „Fiumei kikötő“ czimű II. füzetében közlött terve szerint ott kikötő építtetnék, az a hajókra nézve olly biztos volna mint Buccari,s éjszakkeleti szélnél csendesebb mint Portoré. Egy e terv szerint építendett kikötőnek még azon tulajdona is volna, hogy a fiumei Golfoba már beérkezett hajó a kikötőbe éjszakkeleti széllel is bejuthatna, holott sem Portoré, sem Buccariba nem mehet, hanem valahol a szigeteken menedéket keresendő, a csendesebb időt kell megvárnia. A kijövetel pedig akármicsoda széllel is könnyű. Ezen tervezett kikötő , a ki- és berakodást tekintve, olly kényelmekkel kínálkoznék, mellyeket talán kétszeres költséggel sem lehetne akár Buccariban, akár Portorében előteremteni. Mikor 's mennyi költség-áldozat után kínálkozhatnék akár Buccari, akár Portoré azon nélkülözhetlen kellékekkel, mellyeket egy kikötő igényelhet? talán amaz hegyek közé szorult városkájával, mellynek házai rögtön magasodó halmokon egymás hátára emelkednek? szűk partjaival, mellyeken ház, és raktárakra hely nincs, öble egy részét pedig betölteni (mit a kikötő használhatására elkerülhetlen megtenni kellene) jóformán többe kerülne , mint a tervezett fiumei gát? ’s a második talán tar-szikláival, kis helységével, és teljes forrásvíz szűkével ? — Ellenben Fiume csak kikötővé alakuljon, mindazon tulajdonokkal fog bővelkedhetni, mellyeket egy kikötőben csak kívánni lehet , és ha szűkölködik is ma még némi tisztán kényelmet illetőkben, azokkal is — csak a város felvirágozhassék — könnyen fog kínálkozhatni. Verebélyi Erdélyi Adolf, hajóskapitány. Szerkesztő-hivatalunknak legközelebb liszt Szűcs Istv. ur mindszenti segédpap 1) a miskolcziak részére következő adakozásokat küldött be: V. János urad. kasznár 1 p. f, DA. isp. 3 fr., Cs. F. ispánf,Gyöngyüsy Mihály jegyző 1 fr.; összesen 6 frtot pengőben. 2) A fehérváriak részére D. A. ispán 3 fr.; Khon Dániel 1 fr. összesen 4 frtot pengőben —’s így a miskolcziak részére a lapunk Sí számabeli 137 fr. 10 krral váltóban v. is 51 fr. 52 krral pengőben, az újabb küldeményi öszveg tesz GO f. 52 krt. pengőben. a fehérváriak részére pedig 4 iitot pengőben. --------—-------— Fővárosi Síírek ’s események. IS Pest, octob. 18. Estei Ferdinand félig ő fensége Zemplénből, hol dicső pályájának egy nevezetes örömünnepét ülte , f. hót kén testvérvárosunkba érkezvén a következett napokon meglátogatván nyilvános intézetinket ’s a budai vérmezőn érdekes katonai szemlét tartván, 13án délután Bécs felé utazott, ’s azon meggyőződést vihető magával a magas vendég, hogy a magyar haza két fővárosa mindenkép iparkodott hódoló részvéttel nyilvánítói, mennyire emlékezik még azon időkre, midőn, ő fensége mint főparancsnok falai közt lakott. — Tegnap viradóra iszonyú jajveszéklés költe föl bennünket szunnyadónkból, ’s ablakhoz lépvén, mintegy tíz ember ’s asszonytól látánk körülvéve egy a földön felrengő suhanczot, kit ezek irgalmatlanul dorongoltak. A ficzkó belopódzván egy házba zsákmányolni kezdett, de rajt kapatván rajt is vesztett. Az őt űzőbe vettek jónak látták mindjárt utcza közepén igazságot szolgáltatni. De még jobb volna a rendőrségnek nem járni csigalábon , azaz későn korán kéznél találkozni, hogy az efféle madarak neki átszolgáltathatnának, mi által az agybüfőbe verő embertelenségnek gát vettetnék. — Múlt vasárnap f. hó idén nyittatott meg ünnepélyesen a Tolnáról városunkba áthelyzett kisdedovó képző és példányintézet ideiglenes szállásán a király utczában. Jeles és számos vendégsereg gyülekezett össze, mellyet elnök gr. Festetics Leo lelkes beszéddel üdvözlőit előadván az intézet eddigi fönállásának , ’s Pestre költöztetésének történetét bemutatván egyszersmind az intézet derék igazgatóját Varga urat, ki is czélszerü ’s kedélyhez szóló beszédben ismerteté meg a közönséggel ez üdvös intézet működési körét. Mire a jelenvoltak arczaikon olvasható elégedéssel hagyák el a teremet. — Ugyan vasárnap délután ment véghez a miskolczi és fejérvári égettek számára Petrichevich Horváth Lázár ur által rendezett nagy dalverseny és felolvasás, szép számú közönség előtt a nagy redut-teremben, mellyben a rendezőn kivüil Frankenburg ur is olvasott, a dalszakokban pedig a többek közt Schodelné asszony, Moriani és Giabatli urak működtek. Köszönet a nemesszivü részvevőknek a segélyért, mellyet ezúttal szenvedő embertársaik javára áldoztak. — Mi hir a színpadon? kérdi a nyájas olvasó. Néhány adatkával szolgálhatunk. Veszter Sándor a magyar táncz művész Angolországból visszatért é s már tegnap megkezdő tánczait színpadunkon, szintúgy Döbler a bűvész is meg fog nem sokára érkezni, ’s meglepő mutatványait nemzeti színházunkban adandja; különösen dicsérik új találmányai bűvész mutatványit, mellyeket Anglia ’s Ausztria székvárosiban rendkívüli hatással mutatott , ’s mellyek közt hazai történetünkből is lelendünk néhány megható képre. Tegnapelőtt pedig Schiller egyik leghatásosb szomorújátékát adák: Ármány és Szerelem, Szernvey fordítása szerint. Ez est méltán a drámai érvek közé sorozható , és még inkább azzá leendhető, ha az előadás minden oldalról megfelelt volna a mű belbecsének. Legdícséretesb vola Laborfalvi Róza (Lady Mylfort),’s Lendvay (Ferdinand), Szentpétery (Müller), és Lendvayné (Luiza), nem különben Fáncsy (Wurm) működése. Kár, hogy a nyelv hibátlanságára még elsőrendű színészeink is „néha“ olly keveset látszanak ügyelni. A jutalmazott Hubenayné csekély szerepében (szobalány) igénytelen szerénységét szépen (anusilá. Közönség szép számmal. — Irodalmi ujdonságink közt egy sajátszerű nevezetes tüneményre figyelmeztetjük előlegesen — míg róla bővebben szólhatnánk — a f. közönséget, ’s ez : „A magyar nyelv szelleme“ czimü munkának első része, vagy is:,,Müveit magyar nyelvtan elemi része" Fogarasitól. Szerző neve a szótár-irodalom s nyelvbuvárlatok mezején már eléggé ismeretes, ’s ezen új munkájáról, mellyet a müvelt közönség pártfogásába méltán ajánlhatunk, csak annyit mondunk egyelőre, hogy az több évi fáradozásnak lévén gyümölcse, a szónyomozás tárgyában sok tekintetben kimerítőt nyújt, és hor talán szerző véleménye az eddigi fölvett szabályoktól elütne, a gondolkozónak legalább anyagot nyújt további hasonlítások és fejtegetésekre, a kevésbbé önálló , vagy kevésbbé avatottnak pedig mindenesetre becses vezérfonalul szolgálhat. Dicséretre méltó kiadó Heckenast urnak nyelvünk körüli buzgalma, ki e munkát valóban igen díszes ’s ajánlatos külsővel látta el, ’s ez által nyomdája csínjának mintegy új bizonyítványát akará az olvasó közönség kezei közé letenni. — Megjelent legközelebb Galetti, J. G. A. Egyetemi Világismeretetének ltd. füzete, ellátva Anglia, Skóczia, Izland földképével. E négy ívnyi füzet is kitűnőleg csinos, és becsületére válik mind Vállas Antal urnak, a munka ügyes magyar szerkesztőjének, mind pedig Hartleben Konrad A. urnak, a műkiadó tulajdonosának. • Nemzeti színházunkban szombaton, od-21 -én, Konti Károly rendező javára, bérletszünéssel adalandik: ál éj. Nagy opera 5 felvonásban. Irta Seribe, fordította Szerdahelyi, zenéjét szerző Auber. Az álarczos bálban Veszter ur és társai a jutalmazandó iránti szívességből részt vesznek. Holnapután pedig, azaz pénteken oct. 20-án 1843. borfolyamban először kerülend színpadra ,a Vén sast, eredeti bohózat 4 felvonásban: Gaáltól, zenéje Szerdahelyitől. Az utolsó felvonást egészen uj é s a balatonfüredi sétatért egész látkörével ábrázoló díszítményt festette Neefe Herman, nemzeti színház volt díszítője ’s a bécsi cs. kir. képzőművészeti akad. tagja. _____ 0 cs. kir. Fölsége a nagyváradi görög-egyesült székes káptalanban Cornély János olvasó kanonokot nagypréposttá; Borbola Miklós éneklő kanonokot olvasó kanonokká; Christian Vazul nagyléthai plébánost éneklő kanonokká; Pák János makói plébánost őrkanonokká; Dobra Sándor nagyváradi plébánost iskolaikanonokká, és Alexy János váradolaszii plébánost canczellariai kanonokká méltóztatott kegyelmesen kinevezni. U. cs. kir. Felsége az eperjesi görög-katholicus székes-káptalanban megüresült tisztb. kanonoksággal Zubriczky Mihály zdobi, Michalics György jarembini plébánost, Dudinszky Mihály szent-széki jegyzőt, és Stephancsik Mihály sémi plébánost mél- tóztatott felruházni. a cs. ap. kir. felsége Stálossy Józsefet a kir. m. udvari kamránál tisztb. titoknokot, és Keszler Jánost a cs. k. közöns. udv. kamránál tisztibeli udv. fogalmazót a magy. kir. udv. kamrához valóságos litoknokokká méltóztatott kegyeim, kinevezni. Ő cs. ap. kir. fölsége Judi Jurjevích Józsefet a pesti kir. egyetemnél a stabslika ’s bányatörvény tanítóját saját folyamodása következtében legkegyeim. nyugalmazni méltóztatott. Ő cs. ap. kir. fölsége Pálffy grófnak a velenczei tartományok kormányzójának a pápa ő szentsége által ajándékozott Krisztusrendjel elfogadhatását legkegy. megengedni méltóztatott. Országgyűlési tintósítások, Pozsony, octobertőkén. LXXV. kerületi ülés (kezdete d. e. 10edfélkor.) A k. városokróli törvényezikknek 99. §a jött tárgyalás alá , melly igy hangzik : „99. §. A városi községnek mindazon tagjai, kik sem atyai, sem gyámi, sem úri hatalom alatt nincsenek, születés és valláskülönbség nélkül, a zsidókat is ide értve, polgárok; ha: a) vagy a város környékéhez tartozó olly fekvő tulajdont bírnak, melly egyedül és kirekesztőleg őket magokat illeti; b) vagy a város környékén mint kézművesek, gyárosok, kereskedők három évig állandóul laktak , tulajdon gyárral, mühelylyel és illetőleg kereskedési teleppel bírnak és az általuk folytatod kéréseitől egyenes adót fizetnek. c) Ezeken kivül lehetnek polgárok mindazok, kik a város környékén legalább négy évig letelepedve vannak ; ha nagy városokban 400, középvárosokban 300, kis városokban pedig 200 forint állandó tisztességes és biztos jövedelmet kimutatni képesek, és azon jövedelemtől egyenes adót folyvást fizettek és fizetnek.• Az először szóló megyei követ úgy hiszi: itt az ideje, hogy a zsidók e hazának polgáriul befogadtassanak , ’s óhajtaná, hogy a polgárosítás kérdése ex asse tárgyalás alá vétessék, annyival inkább, mivel nemcsak a kir. városokban, hanem az egész hazában kivánja őket polgári jogokkal felruháztatni, de míg ez nem történnék, a föntebbi szerkezetből kihagyatni kivánja a zsidókat. Egy