Világ, 1843. június-december (1-104. szám)

1843-10-25 / 85. szám

85. PESTEN, 1843. Megjelenik e politikai, tudományos és művészeti Lap minden héten kétszer: Szerdán és Szombaton. Hivatalos tudósításokon kívül, Hirlője közöl minden hirdetményt, egy negyed-szelet sorától három krajczárért pengő pénzben. Nem-rendes levelezők kéretnek az Intézetben bérmentesen küldeni közléseiket. SZERDA. October 25. 00.16 fizethetni helyben és BudánEmieh Gusztáv úr onyvkereskedésében (Úri és kígyó utczák szövetén) félévre postán 6, különben 5 ezüst forinttal, az országban minden — azon kívül csak a cs. kir. főpostahivatalnál Bécsben. Minden közlés ,,a Világ szerkesztő-hivatalának 10/11,1 alatt kéretik beküldetni. Turulom. Adakozás a miskolczi és fehérvári tizkárvallottak jji részére. — Fővárosi hírek ’s események. — Országgyülési tudósítások: Oct. 16.17.1ldikán LXXX.—LXXXII. kerületi ülések (Városügybeli választmányi munkálat vizsgálata folytatólag; kik által és kik közül választathatnak a városi képviselők, hivatalnokok és országgyűlési követek; polgárőrségbeli szolgálattétel iránt; az asszonyi emancipatio megbukik; szerkezetbel: módosítások ’sat.) — Országgyűlési rövid közlések: (az oct. 20 és 21 kei 83 és 84dik kerületi ülésekről ) Folytatása a Csanádi püspök vegyes házasságok ügyébeni beszédeinek a sept. 28kai országos ülésben. Pozsonyi hírek. — Megyei közlések: Esztergom és Zólyommegyei tisztválasztás. — Ко m á г о m megyei közgyűlés. Bács megyei követutasító gyűlés. Túró ezi közgyűlés. Ausztria (Aggály a görög zendület miatt.) — Spanyolország. (A követek pártok szerinti felosztása. Tartományi hírek. Sevilla katonasága a pronunciamentohoz áll. — Saragossai ínség. — Madridban új összeesküvés ’sat.) — Nagybritannia. (Izland ingerült állapotja. — Connell által tartatott gyűlésben hozott legújabb határzat. Az Izlandban létező hadsereg száma,’sat.) — Francziaország (Ledru Rollint a mayenni esküdtszék fölmenti. Az ország népessége.) — Olaszország (Súrlódás a franczia és ausztriai követek közt Turinban. — Egy papnak az angyalvárban feje vétetik.) Németország (A bajor dicscsarnok alapja letétetik. — Hatósági éberség a zendülők irányában. — A florenczi képzőművészeti és zene-académia Markó Károly magyar hazánkfiát tanárul választja.) — Görögország (Viszálkodás a követek választása iránt.) Egyesületi és intézeti közlések. Jelentés az iparmű— kiállítási díjazásról. (Vége.) —Pestbudai hangász-egyesület. Felszólítás a magyar hatóságokhoz és gazd. fiókegyesületekhez. Hírlapi kalászok. Tereza, a ghymesi miseruha(Történeti beszély, folytatása.) Statistikai adatok (a brit parliament tagok országok szerinti felosztásáról.) — Világhír. Hivatalos és magán hirdetések. Gabonaár. Pénzkelet. Dunavizállás. Pest, october 25. 1943. Irányczikkel, országgyűlési és egyéb elkéshetendelt közleményink miatt jelen számunkban nem szolgálhatunk. Szerkesztő-intézetünknek legközelebb Nagyváradról egy magát megnevezni nem akaró emberbarát átszolgáltatott a miskolczi tizkárvallottak részére 15 pf. a fehérváriak részére pedig 10 p. forintot; ’s igy a miskolcziak javára a lapunk 82 d. számabeli 60 f. 52 krral pengőben az újabb küldeményi öszveg tesz 75 frt 52 krt. p.p.; a fehérváriak javára pedig a 82 számbeli 4 p. fttal 14 forintot pengőben. Fővárosi hírek ’s események. Pest oct. 25. Múlt pénteken az az oct. 20kán adaték nemzeti színpadunkon először a ,Vénsas', bohózat Gaaltól, a ,Pereskei Notarius'-nak, ezen annyiszor kitűnő részvéttel fogadott eredeti bohózatnak, elmés szerzőjétől. A szerző neve szép számú közönséget bűvölt ezen új darabnak láthatására — különben nem mindig népes színházunkba. Sokáig fürkésztük, miért .Vén sas' e darab czime, ’s nem találtunk más okot, mint hogy a főszemélyt ököritói ’s porcsalmai Benedek uramat vénsasnak szokták nevezgetni; azután kerestük: miért nevezgetik őt igy? ’s azt találtuk, mivel hát igy nevezik. — Kimondjuk nyíltan, hogy e bohózat a legszerencsétlenebb férezmü; egy minden összefüggés nélküli zagyvalék, mellyel taglalni, bírálni nem méltó; itt ott felbukik egy két csárdás ötlet, egykét úgynevezett witz, mellyeken nincs több mit nevetni — mert ez ötletek, e witzek régiek ’s kopottak lévén, már a nevettetés ingerét is elvesztették.— Hozzá képest, mind a mellett hogy nyomtatásban is megjelent, a szomorú emlékezetű, Visegrádi kincsásoki és ,Köcsmei sárkánymolieres müvek. — Igen, e bohózat — jóllehet ,Vén sasnak hívják, — azon ázalékférgek osztályába tartozik, mellyeknek csupán egynapi életök van. — Ha a ,Vén sas'-ról nem nyilatkozhatunk dicsérö- reg, annál örvedetesbet mondhatunk egy más újdonságról, melly épen tegnap került először színpadra, ’s az Vachott Imre ,Országgyűlési szállás"czimű 4 felvonásos vigjátéka. E darab, mind szerkezetre, mind élénkségre és nemzeties irányánál fogva egyike legjobb eredeti vigjátékainknak , minél fogva reményijük, a szinpadon fen is fogja magát tartani. Az életből merített jelenetek különösen érdeklették a nagy közönséget; azonban némelly — talán szinte az életből vett — nagyon is kirívó kifejezések, valamint szinte némelly nagyon is felhőben nyargaló, túl-túlszárnyaló, ’s pártszínt képviselő czélzások ’s kifakadások elsimítandók volnának. A játék egészben véve jól folyt; Szentpétery a pozsonyi német polgár, ’s László a fiatal Vigari szerepében kitűnők valának. A jutalmazott Erkelné ez egyszer ugyan könnyű szerével jutott jó jövedelemhez azon pár szóért,mi mondani valója volt. Csak a karzat hőseihez van még egy észrevételünk, hogy t. i. nem a legillőbb mód a szerző vagy színjátszó iránti bármilly nagy méltánylatot is vadordítozással, fütykösökkel, dörömbölés és lábbali topogásokkal kijelenteni. Ez inkább arra mutat, hogy lerombolni, nem pedig emelni akarják a nemzeti színházat. — Ha már annyifelé kiterjed — ha még is terjed mindig — a városi hatóság figyelme, nem volna talán fölösleges , sőt igen is hasznos és czélszerű a favágókra nézve is bizonyos szabályzatot létesítői. Ha némelly jártabb utczákon ’s más utczákon is némelly házak előtt — hol kétség kívül a háziúr figyelme őrködik — úgy tudják magukat elhelyezni a favágók, hogy a járdát nem egészen zárják el, miért ne lehetne ez általános és hatósági parancscsal megerősített szabály? Valóban ember átmehetésére nem kell nagy tér, és mégis e kényelmet is elzárják a faragatlan favágók legtöbb helyen a járókekelőktől, ’s pedig épen olly helyeken is, hol az embernek, az utcza közepére lévén kénytelen kerülni, szükségkép sárba kell tapodni. Csudálatos, hogy ez még olly házak előtt is történik, mellyekben a városi hatóságnak olly tagjai is laknak, kiktől várná az ember, hogy komoly szemöldeiket olly tárgyakra is fordítják, mellyek nemcsak másoknak, de saját magoknak is jártukban keltükben kellemetlenséget szereznek. Egyébiránt itt csak a házigazdák részéről kellene egy kis felvigyázat, és azért is legelőbb ezeket kellene hatóságilag megintetni; de sokféle ám a házigazda! ’s isten mentsen meg minden becsületes embert olly házbani lakástól, mellynek tulajdonosa házon kívül lakik, és hol házmesterné az ur a háznál! Valóban egy kis házmesteri ’s házmesternéi reform a VILÁG TÁRCZÁJA. A ghymesi fiiserulia. ii. Szövetkezés. Míg ezek úgy, a mint előadtuk, fen a várteremben történtének, azalatt az alsóbb osztályok egyikében egy kerekded kőasztal körül négy ifjú ült, hévvel ürítgetve a nemes zamala hegyi bort, melly kőserlegekben áll vala előttük. ,Ugy-ugy, tehát ezentúl minkezünkre élünk, mondá egy mogorvaképü barna férfi , — igen igen, le ezen apródi köntössel, hordja, kinek tetszik a büszke várur után a kardot és kucsmát, én többé nem teszem;—kiszáguldok a szabad természetbe, összegyűjtök egy bátor csapatot ’s isten úgy segéljen, két hónap alatt erős kőváram lesz, mellyböl kirohanva, királyi szabadalom nélkül is szedek vámot minden utastól." „Igazad van Bakics! — kiálta kancsóját emelve egy másik levente, kinek szép arczvonalaiban szenvedély festekezett, — ezen apródi élet ördögöt érvén apám ide adott, az öreg Forgách sziklafészkébe,, mert egy ősünk után, ki szent István alatt élt, rokonság láncra fűz a Forgách családhoz.— ’S valóban mivel olly szent korból származik a rokonság, életünket is szentté akarja tenni, az öreg Pál ur. No ugyan gyönyörű kis mulatság egy vén ur apródja lehetni; kard helyett imakönyv, víg lakoma helyett böjt; no ez kellene még." ,Ugy úgy Holosies: innen mennünk kell; fogadjon az öreg ur barátokat apródivá, ’s ne hősi tettekre sovárgó vidám leventéket; — mi kirepülünk e szomorú fészekből, melly ezentúl valóságos remete-lak leend, mert azon egy is, mi igéző volt benne, a szép Zsuzsi, kinek angyalszeme felejteté az ember baját, im Révay urammal elvonul Holicsra .Ha! ha! nézzétek csak Bakics pajtást, mint sóhajt, mint mélyed serlege öblébe; ő kegyelmét nagyon utolérte a baj; mit bámultok? hát nem tudjátok, mi baja ő kegyelmének? a szép Zsuzsika szemei zavarták meg szegény fejét; a hagymáz-beteg merész volt vágyait Forgách uram egyetlen leányáig emelni. Báti Imre szavait víg kaczaj kiséré, mellynek szüntével bosszúsan ugrott fel a kigunyolt Bakics, de Peterdi Péter a negyedik czimbora elibe tartá izmos jobbját, ’s hatalmas torokkal e szavakat dörgét ,Társaságot akartok alakítói, ’s szövetkezni vágytok, ’s az első perezben már czivakodva hintitek el a rút gyűlölködés sárkány-fogait. Mi tagadás benne, Zsuzsika szép leány; én is, Bakics is, ’s velünk együtt ti is örömest bámuljátok kecseit, de ki tehet róla, hogy apródok vagyunk •És nem lehet mienk az úri hölgy! azért vigye öt bízvást el Révay uram! majd kerül nekünk más, csak rám hallgassatok el innen, mihelyt a lakodalom vigalmit átéltük; honunkban elég kóborló, elég sziklavár van, néhány száz czimbora még ’s urak vagyunk; lesz pénz, étel, bor, ’s délczeg paripa ’s ha a pórhölgyek kecseit elégtettük, ki tiltja meg, hogy elrabolván miénk legyen a vár ur szép mennyasszonya. Kardomra mondom, én jövőmet nem cserélném fel senki sorsával; — mert a szabadság, a férfiépen nem volna fölösleges Pest városában, közbevetőleg legyen mondva, mig e tárgyról majd bővebben szólandunk. Abnyzág-gyűlési íBfiílósídiVsoSi. I*o*soi»y? oeleber ipkan. LXXX. kerületi ülés. Elnökség: Ruttkay Károly (Turócz), Dráveczky Alajos (Zemplén). Jegyző: Szemere Naplóvivő: Komlósy (Debreczen). A 100 -tól kezdve folytattatván a városokról a törvényjavaslat tárgyaltatása , egy megyei követ azonat szükségtelennek tartá, egy másik pedig azt épen logikai következetesség okáért megtartatni kiváná. Felszólalván egy harmadik érdemes követ, a 100 § a 101 §alá s mindkettőt a 112 §al összefüggésben lenni állítván, arra figyelmeztetés őket, hogy itt elv forogván kérdésben, először is tisztába hozatandó volna a 112 § tartalma. — Az érintett §§ így hangzanak: Ю0 §. Azon egyének, kik a 99 § a) és b) pontjai alá tartoznak, feltétlenül polgárok, és ezen tulajdonságnak el — vagy el nem vállalása szabad akaratoktól nem fu cruoe.* 101. §. Ellenben azon egyének, kik a 99 §■ c) pontja alá tartoznak, nem feltétlenül polgárok, és ezen tulajdonságnak el— vagy el nem vállalása szabad akaratoktól függ. 112. §. Minden polgár a polgári őrseregben szolgálatot tesz. Az érdemes szónok tehát mindenek előtt ama főkérdést: várjon a város minden lakosának, ki polgár, részt kell-e venni az őrseregben? eldöntetni kívánván, véleménye szerint azt tartja, hogy igenis kell részt venni; de minthogy vannak a városnak olly lakosai, kik polgárok lehetvén, kereseti módjuk minőségénél fogva u. m. orvosok , ügyvédek, a polgári őrseregben személyesen részt nem vehetnek, ezekre nézve a 115. §ban körülírt helyettesítésnek kellene életbe lépni. Szóló ezen — vallomása szerint — nem csekély terhet illetőleg bizonyos elveket kíván felállítatni,s aknek a 112 §nak mindenek előtti tárgyalását ajánlá. — Egy más érdemes követ úgy tartja, hogy ki egyszer polgár, az kötelességét teljesítői tartozik ; de minden embert, ki a városban lakik, arra kötelezni, hogy polgárrá legyen, nem lehet; minélfogva szóló a 100 és 101 §-kat meghagyatni kívánván azt jegyzi meg, hogy miután a legutóbbi kerületi határozat a 99 §t még egy d) ponttal szaporítá, a 101 §ban a c) után „és d)“ volna teendő. — Utána egy más megyei követ szólalván fel, úgy vélekedek, hogy most, midőn a városok belszerkezetéről van szó, a polgári őrseregről tanácskozni nem szükséges, — ellenben egymás szóló igen helyeslé a választmánynak ebéli gondoskodását, mondván: mikép a polgári jogok felöli rendelkezés a kötelességek megállapítását is magával hozza; szóló, miután kifejté az őrseregre nézve eddig divatozott gyakorlatot a kir. városokban, megjegyzé, mikép a státusnak érdekében áll, hogy minden polgár aránylag vegyen részt a kötelességekben, minthogy pedig a városban sok olly ember van, kik alkalmasok ugyan polgári élet ezen édene lesz sorsunk, ’s míg mindenki más béke alatt nyög, mi mint független urak élünk majd hatalmas fészkünkben.E szavak némikép lecsilapíták Bakicsot, ki azonban csak vad szitkok közt ült le. Most újólag Báli kezde beszélni. ,Ugy hát dologra! imhol kardom, esküdjünk meg, hogy egész életünkben hívek ’s összetartók leszünk; négyen vagyunk most, ámde akarnunk kell csak és számunk légió leend; ha hírünk fut a honban, be kell csukni várainkat, annyi nép tóduland körünkbe. — Ide hát kezeitekkel,— közveszély, közkereset, alaptörvényünk ez; gazember ki hátrál, gaz fattyú ki visszavonást kezd: e négyes jelszóval miénk a félvilág." A négy ifjú a kardra lévő jobbját, esküt monda, ’s a négy apród, mint megannyi rablólovag kele fel a kerek asztaltól. A várban azalatt fényes ünnepély készült; — a termekben egybetódult az egész felvidék nemessége, míg len az udvaron a pórság vigadott. Együtt volt minden, mit azon kornak fényűzése adhala, mert a boldog vőlegény nem kimért semmit, ’s míg vendégei a kéj, ’s vigalom mámorába merültek, ő —a boldog vőlegény ’s másnap a még boldogabb férj — Zsuzsánnája bájkörében éldelé az isteni késeket, mellyek után évek hosszú során epedett a forrón szerelő ’s hévvel viszonszeretett tulboldognak kebelezni. A rabló fészek. Fussunk által három évet a képzelet nyilsebes szárnyain, melly alatt tetemes változások történtek beszélysre-