Világ, 1911. június (2. évfolyam, 128-153. szám)

1911-06-15 / 140. szám

Csütörtök kész hírt az orosz irodalomról. Egy roppant nép roppant kultúráját sejti. A humoruk is minő sa­játos. Álarcban énekel­ három törpe. Ezeket az álarcokat az orosz népi bábuk után tervezte a rendező. Síró, vigyorgó, pityergő és nevető arcok. Minek a szószaporítás? Oroszosak. Pak­st most teljesen lenyűgözte ez a titok­zatos, mély és sötét, ravasz és cifra, tartózkodó, érzéki szláv művészet. A star Karlavina kis­asszony. Mellette leginkább Nijinszkyt ünnep­ük. De a rendezés is csodákat művelt. Oly furcsa­­színes csodákat, amelyekről még Reinhardt se álmodik. A szia egyik haltétben a tengeralatti­­életet mutatja be a színek zsúfolt szikrázásával. Kagylóval ékes, kék-bíbor alakok, fűvel körül­aggatott nők, aranypikkelyes szörnyek cikáznak a szemünk előtt, gyöngyökkel terhes najádok, ame­lyeknek pikkelyével összeolvad a nyakláncok sú­lyos gyémántja. Orosz pompa. A mély vizek kék­sége, a falak azoros csilláma, a tengeri hullámok átlátszósága a legnagyobb rendezői művészettel jelenik meg­­előttünk. A rendezés mestere­­A n i s f e­­­d, aki — úgy látszik — méltán verseng már; a másik híres orosz rendezővel, Baskt-tal. A közönség estéről-estére szinte lázasan ün­­nepli az oroszokat. Irodalmi esemény minden új darab. Akadémikusok és snobok tarkítják a néző­teret. A felvonásközökben lelkes viták hangzanak el az orosz művészet jövőjéről. Azt mondják a­ francia snobok, hogy nincs is más, csak ez. Akár­csak nálunk, egy Reinhard­t-bemutató után. Mert a snobok mindenütt egyformák. B-n. (*) Vígszínhal. A Vígszínházban holnap­után,­ pénteken, az «Utánam...» (Aprés mois...), Bernstein Henry színműve kerül előadásra, amelyet az operett-társulat vendégszereplése miatt hosszabb ideig pihentettek. A három vezető szerepet Varsányi Irén, Hegedűs Gyula és Tanay Frigyes adja. (*) Nemzeti Szalon. A Nemzeti Szalon választmánya kedden délután választmányi ülést tartott, amelyen Déry Béla igazgató beterjesztette a jövő évi művészeti programmot, amelyet a Nem­zeti Szalon januárban Feszty Árpád gyűjtemé­nyes kiállításával kezd meg.­­ A Szalon tavaszi kiállítása és az ezzel kapcsolatos Novák Andor­­n és Esgő Erzsébet-féle idáilitás június hó 26-ig marad nyitva, mert akkor kezdetét veszi azí Nemzeti Szalon nyári szünete. A tárlat reggel 9-től 6 óráig van nyitva és belépődíj egy korona. (*) Városligeti Színház. Holnap, csütörtö­kön délután fél négy órakor Oh­ner György ha­tásos színműve, «A vasgyáros», mérsékelt hely­­árakkal kerül Iszinre. Este harmadszor adják a nálunk nagy sikert aratott «Az ártatlan Zsuzsi» c. pompás operettet. (*) Vacsora a párisi Operaházban. A pá­risi Operában tegnap először vacsoráztak a felvo­nások között. Ez tudvalevőleg német szokás,­ ame­lyet a hosszú ,Wagner-operák honosítottak meg.­­A «Walkür»-t adták. Az első felvonás középen sok­sok apró asztalkát állítottak föl az Opera csarno­kaiban, de azért a közönség jórészt éhen maradt. Némelyek a páholyban téríttettek és ott­­ettek­, akár­csak Shakespeare korában. A diner különben ke­rek tizenöt frankba került. * (*) Tanulók hangversenye. Jól sikerült hangversenyt rendezett Ob­lath Drága zongora­tanárnő a Lloyd Társulat dísztermében. Különösen feltűnt a növendékek kézi technikája. A közönség tapsokkal tüntette ki a tanárnőt, de megtapsolta az egyes közreműködőket is, különösen Polacsek Rózsika, Scheller Erzsiké és írónké szép já­tékát, valamint Kun ősi Margitot és Villányi i W­e­­­s­s Erzsikét.­­ A Nemzeti Zenede hónn­ap, csütörtökön, délelőtt 10 órakor tartja Kladivkó Vilmos tanár hegedű-osztályaival és Kováts Sán­dor tanár gordonka-osztályaival, eső 19-én, hétfőn, délután három órakor pedig a hegedű-tanszak V., VI. és VII. osztályaival nyilvános évzáró vizsgáját, a fővárosi Vigadó kistermében. (*) A színészfelvételi vizsgák. Az Orszá­gos Szinfészegyesül­etben befejezték a felvételi vizs­gákat. A Ditrói Mór elnöklete alatt működött bizottság a jelentkezők közül igen sokat visszave­tett és csak azokat bocsátották gyak­orlatra, akik feltétlen biztossággal megítélhető jelét adták annak, hogy a szinipályára hivatottságuk van. Egyesek meglepő színészt­elen tárnokról tettek bizonyságot, így Szebeny Margit és Dénes Lujza, akik, bár fiatalkoruknál fogva háromévi gyakorlatra uta­sították őket, rögtön kaptak szerződést. . ......................V­ILÁG­­I 1911. június 13."116­­ TUDOMÁNY IRODALOM.­ ­ A Nő és a Társadalom. «A­ Nő és a Társadalom»., folyóirat júniusi száma ismét érdekes és gazdag tartalommal jelent meg. A júniusi szám legnagyobb részét azok a cikkek foglalják el, a­melyek a nők politikai egyenjogúsításáért folyta­tott harc egyes mozzanatairól számolnak be. Igen érdekes ezek közül Schwimmer Rózsa «Állomások» című cikke. Dr. Goitein Sándor «Életmentő bü­dösök» címen ostorozza finom sarcasmussal társa­dalmi morálurak hazugságait. Dr­ Edelmann Meny­hért «Katonáséi az iskolában» című cikkében szól hozzá az ifjúság neveléséhez. «Az anya és gyermek­védelemről Svájcban» dr. Platzhoff Lejeunne tájé­koztatja az olvasót. Szellemes «Glossa» és «Szemle» rovat, valamint a Feministák Egyesületének és a Nőtisztviselők Országos Egyesületének hivatalos köz­leményei és 1910. évről szóló jelentése egészítik ki a lap tartalmát. «A Nő és a Társadalom» ki­­adóhivatala Andrássy­ ut 83. alatt van. Előfizetési ára egy évre 6 korona. 0 Magyar Figyelő. A «Magyar Figyelő» 12. számát Tisza István tanulmánya dominálja, amely «Osztrák mű a 67-iki kiegyezésről» címen dr. Zol­­gernek a kiegyezésről írott könyvével foglalkozik. Az új angol szociális biztosítási törvényjavaslattal foglalkozik egy másik tanulmány. Bársony Ist­ván «Dinamit» címmel novellát irt. Újhelyi Nán­dor Justh Zsigmondról irt irodalmi arcképet, Dr. Kallós Ede pedig «A kontár történetírás és a köztudat»-ról értekezik. Az ifjú horvát generáció egyik tagja, dr. Andrea Iván, egy horvátországi levélben az uniamismus elvi álláspontjára áll. Ugyanebben a számban találjuk még Sikabonyi Antal cikkét a szecesszionizmus túlzásairól, egy bé­késcsabai levelet, mely Békéscsaba sajátságos vi­szonyait tárja fel és a feljegyzés-rovatot.­­ A Nemzeti Múzeum­ könyvtára. A Nemzeti Múzeum könyvtárában ötévenkint revíziót szoktak tartani. A revíziót a múlt évben kellett volna végrehajtani, de minthogy ez külön kiadá­sokkal jár s az államnak 1910-ben nem volt költ­ségvetése, a revíziót az idei nyárra halasztották. Valószínűleg július elején kezdődik a nagy munka s eltart egész augusztus végéig. A könyvtár sze­mélyzete erre az időre permanenciában lesz. Reg­geltől estig megszakítás nélkül, egymást fölváltva, fognak dolgozni a tisztviselők. A revízió alatt csak némileg korlátoznák a könyvtár látogatását s min­denképpen arra törekednek, hogy a kutatókat semmi se zavarja munkájukban. A revízió kapcsán külön­böző tervek merültek föl, hogy a könyvtár techni­kai hibáin valamiképpen segítsenek. Ezeknek a bajoknak orvoslását maga a vezetőség sürgeti leg­buzgóbban, de keresztülvitelük egyelőre anyagi okok miatt lehetetlen. Remélhető azonban,­ hogy már a jövő évi költségvetésbe beállíthatnak egy nagyobb összeget a reformtervek megvalósítására. A re­vízió kezdetéig különben, mint rendesen, 9—4 óráig nyitva van a könyvtár. A Huszadik Század- A «Huszadik Század» júniusi (hatodik) száma most jelent meg a követ­kező gazdag tartalommal: Edward Hahn:’A mező­­gazdaság keletkezése. Balkán­yi Béla: Több ter­melés. Vér Mátyás: Anatole France (II. közle­mény.). Doktor Sándor:­ D­e­t­r­e Rászl­ó­­és A­p­át­h­y István: A fajnemesítés problémái. N­y­á­r­i Jenő: Az ókor szociológiai megismeréséhez.­­Biró Lajos: Bánffy. Kern­stock Károly: Rövid­­epi­lógus egy kiállításról. Kortörténeti jegyzetek, könyv­­ismertetések és bírálatok és bő folyóirat szemle zárja be a füzetet, melynek­­ára 1 korona 60 fillér. KÖZOKTATÁS E Vakok vizsgája. A Wechselmann-élő vakok intézetében vasárnap, e hónap 18-án, dél­előtt tíz órakor lesznek az évzáró vizsgálatok. Az érdekesnek és tanulságosnak ígérkező vizsgára ezúton is meghívják az érdeklődőket. E Tanítók árvah­áza. A Magyarországi Tanítók Árvaházi Egyesülete az ezévi közgyűlést f. évi június 17-én d. u. 6 órakor a Magyarországi Tanítók Árvaházában (I., Alkotás­ utca 44.) tartja meg, melyre az egyesület tagjait és a tanító-árvák sorsa iránt érdeklődőket az egyesület elnöksége tisztelettel meghívja. □ Tanári jubileum: Ritka ünnepre készül az aradi középiskolai tanárok szövetsége. Ugyanis Székely Salamon, az aradi főreáliskola tanára most tölti be közszolgálatának ötvenedik esztende­jét Ebből az alkalomból az aradi tanárok szövet­sége július hó 15-én, szombaton délelőtt 11 óra­kor az aradi városház dísztermében jubileumi dísz­közgyűlést tart. Az ünnepet bankét követi. * FomRQS A főváros telekpolitikája Bárczy István polgármester még a nyári szünet előtt tető alá akarja vinni néhány nagy tervét. A főváros ma délutáni közgyűlésének apro­­grammján szintén néhány igen érdekes téma sze­repelt. A városatyákat természetesen legjobban a nagy­­ telekvásárl­ások érdekelték. Ezért jöttek el annyian, szakadó esőben, a váci­ utcai közgyűlési terembe. Dönteni akartak arról, hogy jó üzlet-e vagy sem­, ha a főváros hatmillió koronáért meg­vásárolja a Krausz—M­ayer-féle angyalföldi telke­ket? Sok-e, ha ezeknek a telkeknek a négyszög­öléért átlag 14 és fél koronát fizet a főváros? Ezeket a kérdéseket azonban ma délután nem tud­ták eldönteni. Kifáradtak a vitában és a vita foly­tatását péntek délutánra halasztotta a főpolgár­mester. Ennek a négy óráig tartó nagy szócsép­­lésnek egyetlen pozitív eredménye az, hogy a pol­gármester kifejtette, hogy mit akar a nagy telek­­komplexumok összevásárlásával. Egészséges, rezo­­nábilis községi telekpolitikát akar. Eddig a telek­spekulánsok irányították a város fejlődését és ugyanezek a telekspekulánsok rakták zsebre a hasz­not, az értékemelkedési differenciát, amelyet a város fejlődése idézett elő. A jövőben maga a fő­város akar pénzelni, abból, hogy a város fejlődik­ a jövőben, maga a főváros akarja megszabni a fej­lődés irányát és a fejlődés iránya természetesen a főváros telkei felé vezet, nem a spekulánsok telkei felé. Elmondta, hogy a fővárosnak azért van s­züksége ezekre a nagy telekkomplexumokra, hogy idejében kiszakíthassa belőlük az utak, terek és középületek helyeit, nehogy úgy járjon, mint a Lágymányossal, amelyet sietve beépítettek a spe­kulánsok, sietve verték­ föl a telkek árát és a kö­vetkező öt esztendőben középületek céljaira olyan drágán lesz kénytelen a főváros telkeket venni, hogy ezért a pénzért, nem is nagyon régen, az egész Lágymányost megvásárolhatta volna, végét akarja vetni az ötletszerű városfejlesztésnek. Nagy érdek ez és a főváros nem fog ráfizetni az angyalföldi telkekre. Beszélt arról is, hogy gondos­kodás történik­, hogy a nagy vásárlások, a nagy, interkalárék ne­ nyomják agyon a budgetet. Megmagyarázta, hogy miért kell megvásárolni a Károly-körúti házat, amely a kiépítendő Erzsé­­bet-sugárút torkolatában fekszik. Ennek a háznak négyszögöléért 1600 koronát fizet a főváros. Ez az ár a mai abnormis telekárak mellett túlságos­nak nem­ mondható és a fővárosnak épp azért van szüksége erre az egységárra, hogy a sugárút meg­építése előtt, a kisajátításoknál precedensül szol­gáljon. De mondott még Bárczy egyebet is, ami valószínűleg nagyon le fogja lohasztani azoknak a kedvét, akit­ a sugárút kiépítésére spekulálnak. Elmondta, hogy mielőtt a sugárút megépítéséhez hozzákezdenének, javaslatot fog előterjeszteni egy új hetterment-törvény megalkotására. Igazságos dolog, hogy azok­, akiknek a háza az új sugárút megépítésével frontot kap, akiknek az ingatlana a sugárút kiépítése révén értékben gyarapszik, az segítsen viselni a sugárút kiépítésének jelentékeny költségeit. Egy érdekes és nagyszerű perspektívá­ját mutatja a polgármester beszéde Bárczy­ István okos várospolitikájának.. . A mai közgyűlés lefolyásáról való tudósítá­sunk ez. A közgyűlésen F­ü­l­e­p­p Kálmán főpolgármes­ter elnökölt, aki kegyeleten szavakban­­­mlékezett meg M­a­d­a­r­y Gábor bizottsági tag elhunytéról. Helyébe G­y­ö­m­r­ő­i Manót hitták be. Több jótékony adomány bejelentése után Pl­a­tt­h­y György a németvölgyi és a sasadi árkok sürgős rendezésére vonatkozó és a Gellért-té­rnek és a Fehérvári-út­­nak préselt gázzal való világítására vonatkozó in­dítványait tárgyalás és javaslattétel céljából ki­adták a tanácsnak. (A fizetésrendezés) A napirend tárgyalását Bárczy István pol­gármesternek rövid, beszéde nyitotta meg, aki a tanács nevében azt az előterjesztést tette, hogy a közgyűlés a fizetésrendezési és az ezzel össze­függő javaslatok letárgyalására vegyes bizottságot küldjön ki. A közgyűlés egyhangúlag­­ elfogadta

Next