Világ, 1911. szeptember (2. évfolyam, 207-232. szám)

1911-09-10 / 215. szám

18 1911. SZOP L VIL, A­l& )( U] rekord. Etampesból jelentik, hogy Ellen aviatikus, aki a Michelin-díjra pályázik, tegnap ezerkétszázötven kilométert és nyolcszáz mé­tert tett meg 14 óra 7 perc alatt. NYILT-TER CB rovat alatt közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztőség.) Garde Meuble bútorok beraktározása elzárható fülkékben e célra épült 4 emeletes házban. H8BY8R vacuum CLEARER lí. kér., lfssegi*ádS-utca 62. (Saját ház) Telefon 47-57 és 4:-26. • Szt.-Lukácsfördözési és nyári gyógy f)ily, Budán cans, tiszveny, ideg- és bór­bajok ellen. Iszapfürdők, iszapborogatások, ki- és kádfürdőit, külön férfi- és női vizgyögrymt­zet, gőafürdők és gyógyvizozzodák. Szállodák, gondos penzió. tfOKTAlV forrás-AsványvU étrtryat Javít, gycny ^»10­0**-» negakad&lyoB. vidék»cii kosSSfifea fuvardíj mentes szál­litási. Hölgyek figyelmébe! Az arczán vagy karján lévő csúnya hajszálak nem okoznak önnek többé kellemetlen órákat, ha bizalommal fordul Pollák Saroltához, Andrássy­ út 36., I. em., ki bámulatos eredményeket ér el a kozmetika e te­rén, biztos hatású ártalmatlan módszerével, amely minden eddigit fölülmúl. Vidékre a szert pontos utasítással diskréten küldi. Ártalmatlanságáért eredményért felelősséget vállak «filiz­ad­e» törv­evényesen védett hajeltávolítószere a párizsi koz­metikai kiállításon '907. aranyérem kitüntetést nyert. Óvakodjunk utánzatoktól, fogad egész nap. Telefon 1S7—9S. jkomács éSBv. ker.. Gresham-palota ------- - Bulyovszky-utcai ■ 1 ---­leánynevelő - intézet az ország egyetlen nevelő-intézete, mely iskolákat végzőta un lányoknak tökéletes (óviloblírozást nyújt és a külföld­ m­­szd­osó­­póto­ja. Idegen nyelvek, tens, festés, Irodalmi átképzés, főző­ iskola sportok, szabadban való tanú A. stb., c­élra épült kertet villában, a villanegyedben a városliget melle . Külön osztály magántanulók és azok részére, akik fővá­rosi nyilvános iskolákat látogatnak. Bonnak francia, angol, német nevel­nők. Egész és félbentlakók bejárók. Előjegyzés és be­­íratás naponkint 3—6-ig­. Prospektust kvánaira küld Dr Foretner Gya­ánó igazgatónő. Budapest VI., Bu­­lyovszky­ utca 10 Telefon *71—93 illCTDIlPTHD egyetemi hallgató, izraelita, aki m k felelően mu I nUU I Uffi erelYe » JH* pim azistához kere­stik. Aján­­* latok részletes személyleirással .Előkelő házi jeligére a kiadóhivatalba továbbítandó. Vidékiek előnyben részesülnek. INSTRUCTOR Legjofobb QürbéhhlljHfl || tűzifa o. rain­on­UiiuUJ Nagy fuvarral házhoz szállítva 45 kor*. Aczél és Társa fűrésztelep és parkétagyár V., Újpesti rakpart 1414—1415. sz. Telefon 25-32. Telefon 25 - 32. Bizalmi állást keres volt nagy szálloda-tu­ajdonos elsőrangú üzletember, aki esetleg 30—50.000 korona óvadékot is adhat Ajánlatok R. G. jeligé­­­vel a kiadóhivatalhoz küldendők.­­ F­igyelmeztetés ! Auto-pneu-gyártmányaink jó hír- H neve érdekében figyelmeztetni bátor- ||| kódunk az automobilozó t. közönséget, n| hogy az u. n. irtásit beszüntettük­ I és hogy a jövőben kizárólag csak a H világhírű W-Pik­M I gyártására fogunk szorítkozni. E figyelmeztetéssel szolgálatot vélünk­­ tenni mindazoknak, akik a gyárunkból |s kikerülő pneumatikokkal szerzett jó tapasztalatok alapján súlyt helyeznek ||| arra, hogy általunk készített elsőrangú­­ pneumatikokat kapjanak szállítójuktól. M Budapest, 1911 szeptember 10. VI., Révai-u. Semperit qummlművek I vezérképviselősége. Budapest egyik körútján egy kizárólag intelligens publikum által sűrűn látogatott (kávéháznak is beillő) Mrémércs más vállalkozás miatt eladó.­­ Ajánlkozók kik 25.000 korona készpénzzel rendelkeznek, küldjék be ajánlatai­kat „Kávémérés 25.IX 0“ jelige alatt e lap kiadóhivatalába Segédkönyvelőt keres helybeli nagy részv­éytársaság, kinek a könyvelésben több évi alapos jártassása van és a magyar-német nyelvben tökéletes. Részletes ajánlatok „Segédkönyveid 20929* Tender Gyula hirdetésébe Szerbita tér 8. szám, 4-5 szobás lakost keresek az V—VI. kerületben. Ajánlatokat 30—31. telefonszám alá kérek. Moden külön értesítés helyetti Rozgonyi Sándor özvegye, szv­­entsch Ilona saját és gyermekei István és Ágnes valamint az alulírottak és nagyszámú rokonság nevében fájdalmas szívvel tudatja hogy fonón szeretett férje, apjuk dr. Rozgonyi Sándor fogorvos 1 91. szeptember h1­ 7-én Berlinben rövid szen­vedés után elhunyt. Drága haltunkat ma vasárnap f. hó 10-én, t­ra órakor a rákoskeresztúri temető halottas házából helyezzük örök nyugalomra. Nyűgod­ik békében! Dr. Ho­enberg Emil, özv. Ime Gyuláné szü­lő e.­bérc Elet testvérei. özv. ear­­­g­onéné szül. Deutsch Sósa, Beer Lajos, Beer lajosné szül. Deutsch Amália Deutsch ármi és neje szül. Hoffmann Ilonka, deutsch Béla Dr. Masai Lezső és neje szül Deutsch Kamilla, Füredi Gyula és neje szül. Deutsch Zelma sógornői és sógorai Vasárnap FŐVÁROS A szerb hús — Negyvenhétmillió koronával csök­kent állatexportunk — A szerb húst ismét aktuálissá tette a drá­gaság és a politikusok. Az osztrákok tudvalévően argentínai hússal akartak enyhíteni a húsdrága­­ságon, a magyar kormány azonban — mint is­meretes — csak rekompenzációk ellenében akarta megengedni az osztrákoknak az amerikai hús im­portját. Az osztrákok viszont a rekompenzációba nem akartak belemenni, inkább lemondtak az argentínai húsról. Hús nélkül azonban még­sem lehet el Ausztria, így lett aztán aktuális a szerb hús. Gautsch osztrák miniszterelnök néhány nap­pal ezelőtt Budapesten járt. Tanácskozott a magyar­ kormány tagjaival és abban állapodtak meg, hogy megkezdik a tárgyalásokat Szerbiával. Kilátás van tehát rá, hogy a szerb húsbehozatali kontingenst föl fogják emelni. Szerbia m­ár leszállította azt az ötvenezer darab sertést, amelyet a kereskedelmi egyezség értelmében a monarchia területére szál­líthatott. Ha most az érdekelt kormányok fölemelik a kontingenst, annak az első következés© az lesz, hogy Szerbiában azonnal megdrágul az import-hús. Ezt a drágulást csak úgy lehet valamiképpen para­lizálni, ha az exkontingenst nem az autonóm, ha­nem az olcsóbb vámtételek mellett hoznák be a monarchia területére. A szerb sertésexportőrök véleménye szerint egyébként a közös vámterület mai sertésárai mellett még autonóm vámtarifa al­kalmazása esetén is lehetne Szerbiából a közös vámterületre mintegy tízezer darab kész sertést behozni. Mindenesetre helyesen tenné az osztrák és a magyar kormány, ha a szerb kormánynyal indí­tandó tárgyalások során megfontolná, vájjon nemi lehetne-e Szerbiára ruházni a Románia számára biztosított húsbehozatali kontingenst, amelyet Ro­mánia nem tudott kihasználni?! A monarchia, tud­valévően, a nyugtalan Szerbiát akarta megbüntetni azzal, hogy az exportképtelen Romániának nagyobb húsbehozatali kontingenst engedett, mint Szerbiá­nak. Most aztán kiderült, hogy az osztrák és a magyar kormány tulajdonképpen az osztrák és a magyar publikumot büntette meg ezzel a fogá­sával, míg Szerbiának nem ártott. Ausztriában és Magyarországon jelentékenyen megdrágult a hús ára azóta, hogy a szerb állatimport előtt elzár­ták a közös határt, ellenben Szerbia új piacot keresett és talált magának. Most Olaszországba és Franciaországba szállítja az élő állatot. Ausztriában pedig a hasinség küszöbén állnak. Egyelőre csak az osztrákok panaszkodnak, az osztrákok lázonganak és követelik az olcsóbb húst; ha azonban a viszonyok megmaradnak olyanok­nak, mint amilyenek, akkor rövidesen mi is el­jutunk a hasinségig. Csak a központi statiszti­kai hivatal a külkereskedelmi forgalomról most közreadott kimutatására utalunk. Nagyon szomorú dolgokat mond el ez a kimutatás. A jelentés sze­rint a vágó- és igásállatok kivitele az előző év első hét hónapjának eredményeihez képest csök­kent s az előző évi 164,4 millió ko­ronával szemben csak 117,5 millió ko­rona értéket képviselt. A csökkenés a sertéskivitelnél 21.7 millió, az ökörkivitelnél 15.5 millió, a tehénkivitelnél 8.9 millió, a bikakivitel­nél 859 ezer koronát tett. Ebben a kimutatásban nem az az érdekes, hogy az országnak ez év első hét hónapjában 46.9 millió­val volt kisebb a vágó és igás állatok kivitelé­ből származó bevétele, hanem az, hogy Magyar­­ország állatállománya olyan nagy mértékben csök­kent, hogy ha a depekoráció így folytatódik, akkor nemcsak, hogy nem lesz exportanyagunk, de sa­ját szükségletünket sem fogja kielégíteni a le­­rongyolódott állatállomány. Az idén ismét nagyon gyönge volt a takarmánytermés. Egyes vidékeken valósággal takarmányinség van. A tengeri és a takarmány­árak hihetetlenül megdrágultak és a magas állatárak sem bírják meg a költséges hiz­lalást. A gazda tehát sietve túlad az állatárn lés

Next