Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-08 / 7. szám

Csütörtök gyár előadásán is. A szerepeket a Népopera leg­jelesebb operettegyüttese között osztották ki. Eleinte úgy tervezték, hogy Montarini Anetta szere­pét Berki­ Lily, Zazáét Hudacsek Nelli fogja ját­szani. Utóbbi azonban —­ mint már jelentettük — a közel­jövőben megválik a színháztól és így új szerepkiosztásról kellett gondoskodni. Időközben megérkezett darabjának próbáira Kálmán Imre is, aki megtudva a szerepkiosztás gondjait, arra kérte fel Márkus Dezső igazgatót, hogy Montarini Anetta szerepét adja Szoper Ilonának, mert ez a szerep kifejezetten komoly, énekes szerep, amit a Nép­operában csak Szoyer asszony vihet diadalra. Az igazgatóság figyelembe vette a zeneszerző óhaját és így „A kis király“ egyik női főszerepét, amelyet Bécsben a nálunk is jól ismert Betty Fischer kreált, Szoyer Hana fogja alakítani. A szép Kartousch Lujza szerepe: Zaza, a kis táncosnő. Berky Lilinek jutott, akinek Szoyer mel­lett kétségkívül szintén nagy sikere lesz ebben a hálás, vidám alakításban. A címszerepet Gázon Gyula fogja játszani, akinek külseje pompásan illik a „kis kirá­ly“-ra, emellett pedig kitűnő hangja van ahhoz, hogy Kálmán Imre szép dalait érvényre juttassa. Hűek mulatságos, táncos szerepére a Nép­opera Budapest egyik legnépszerűbb komikusát, Sziklai­ Kornélt szerződtette. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy két valóságos, aktív szín­­házdirektor vesz részt benne. Az egyik Sziklay, a másik Faragó Ödön, a jónevű vidéki színész, aki ez év őszétől a kassai nemzeti színháznak az igaz­gatója. Faragó a rendőrfőnököt játszsza. Lincoln generálist, a kis király őszhajú apai barátját Bihar Sándornak osztották ki. A kisebb szerepekben szó­hoz fognak jutni a színház többi népszerű mű­vészei, Horti, Mátrai, Pajor is. A zenei részt a Népopera fiatal operettdiri­gense, Feszler Géza tanulja be Kálmán Imre veze­tése alatt, az előadást Sziklán Kornél rendezi. Az eredeti partitúra tizenhat kitűnő számból áll, ezek­hez azonban Kálmán a budapesti­­előadásra még két hálás számot komponált: egy szép érzelmes áriát Szoyer számára és egy markáns, ropogós indulót Biharnak. Egyelőre ennyit „A kis király“­­ról, amely előreláthatólag még sokat fogja foglal­koztatni a budapestieket. (*) Bundán helyett Taccani. Az Operaházban ma estére a Carment hirdették Don José szerepében Burrián Károlyival. A művész — nem ezúttal elő­ször — a késő délutáni órákban lemondta az elő­adást és helyette Taccani Guiseppe jelent meg a színpadon. A címszerepet Szamosi Elza énekelte, Escamillo Parvis volt. Utóbbi időben megint na­gyon sűrűn szerepelnek az olaszok, akik egyáltalá­ban nem válnak dicsőségére az Operaháznak. Az előadás a szokottnál is gyengébb, nívótlanabb volt. Szerencsére kevesen voltak a nézőtéren. (*) A Népopera hírei. Csütörtök este lesz a Geller Emil igazgatása alatt álló Neue Wiener Bühne egyetlen előadása a Népoperában. A közön­ség minden rétegének izgalmas érdeklődése előzi meg ezt a vendégjátékot, mert a kiváló együttes a Brieus szenzációs darabját, a „Mételi­“-t hozza színre, amely az egész kontinenst meghódította. Az orvost Iwald, Karriert Czempin, a feleségét Hertha W­olff, az öregasszonyt Emmy Förster játsz­­sza, mellettük Walter Blemke, Heinz Schulbaur, Maria Atham a többi főszereplő. Az előadás fél - nyolc órakor kezdődik. A ,,Katonadolog“ legköze­lebbi előadása jubiláns előadás lesz. Szombaton ugyanis ötvenedszer kerül színre a Mérei—Béldi— Zerkovitz operett. Az operett szombati előadását színesebbé teszik az alkalmi betétek. A „Katonado­log „A kis király“ bemutatójáig műsoron marad és vasárnap este is megismétlik a jubiláris beté­tekkel. (*) Dalestély: Kassicsné Durigo Hana, aki ma este a Royal-teremben dús és válogatott műsort énekelt le, kétségkívül nem azzal a céllal tette ezt, hogy értékeit és képességeit e helyen újból meg­állapítsuk. A művésznővel szemben a kritika már évekkel ezelőtt megtette a magáét akkor, amikor elő­ször jelent meg hangversenytermeink dobogóján, az ítéletet azóta szentesítette a külföld véleménye is, a sikereit közben színpadi diadalok is gyarapították és a mai dalestély alkalmából nem lehet más fel­adatunk, mint hogy örömmel és megelégedéssel szögezzük le: Durigo Hona ma is legelső a magyar dalénekesnők között. Művészete magas kultúrájú, előadása előkelő és artisztikus, az orgánuma meleg mélységgel csengő, terjedelmes alt-hang, amely csak a magasságban tremolál kissé fáradtan. Lehet azonban, hogy ez csak annak az indiszpozíciónak a velejárója volt, amit a művésznő egész este nem tu­dott leküzdeni és ami kissé színtelenné tette a Bach-cantate és a Schubert-dalok előadását. Úgy ezekben, mint a későbbi Hugo Wolf-sorozatban hiányzott valami a szívből, a bensőséges megérzés­ből, a művészi produkció meggyőző erejéből. Sok­kal nagyobb, intimebb hatása volt a rendkívül fino­man előadott négy finn dalnak, amelyeknek északi fénye közelebb állt a művésznő egyéniségéhez. Tet­szett, a műsort befejező magyar ciklus is. Radnai Miklós, Dienzl Oszkár és Hubay Jenő melodikus, invenciózus alkotásai. A hangversenyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, amely lelkesen ünne­pelte egész este Durigo Ilonát. (*) Az Operaház mű­sora. Az Operaházban csütörtökön Aida kerül színre. Ez Lesz a dalmű nyolcadik előadása a felújítás óta s eddig minden­kor zsúfolásig megtelt ház nézte végig Verdi e re­mekművét. A szereposztás ugyanaz, mint a repriz alkalmával. Kezdete kivételesen félnyolckor lesz. Pénteken Manon-t adják. Az újra műsorba iktatott Mossenet-dalmű­nek e második előadása iránt is ér­deklődés nyilvánul meg. Szombaton, e szezonban először kerül színre A val­kár, Burrián Károly, Me­­dek Anna, Graselbeck Olga, Szemere és Venczell közreműködésével. (*) Weingartner Félix operája. A bécsi Hof­­oper volt igazgatójának, Weing­artner Felixnek, aki nemrég nagy feltűnést keltő felolvasást tartott Bu­dapesten, új operáját május 17-én mutatja be­ a darmstadti udvari színház. A hesseni nagyherceg kívánságára a zeneszerző maga fogja vezényelni az operát, amelynek „Kain és Ábel“ a címe, a női fő­szerepet pedig a komponista-karnagy felesége, Lu­cille Marcell-Weingartner fogja énekelni. (*) A Nemzeti Színház ujj nyugdíjasai. Január elsejével a Nemzeti Színház régi együttesének há­rom érdemes tagja vonult nyugalomba: Paulai­ Edéné, Fesserichné Demjén Róza és Horváth Zol­tán. Az állami színházak nyugdíjintézetének igaz­gatósága minap tartott ülésén tárgyalta meg L­iházi Ede nyugdíjazását is: a művész nyugalombaküldése, amelyről gróf Bánffy Miklós kormánybiztos hóna­pok előtt értesítette, január elsején vált aktuálissá. (*) Bemutató — közönség nélkül. Különös bemutató-előadás volt a múlt héten a kasseli vá­rosi színházban. A „Hellmund lelkész“ című új dráma első előadását hirdette a színlap, de a premierre mindössze tizenhatan voltak kiváncsiak. A tizenhat főnyi közönségből is hat úr színházi kritikus volt, vagyis csak tizen váltották meg a jegyüket. Az előadást nem tartották meg és a pénztár a tíz elszánt kiváncsinak visszafizette a jegy árát. (*) A legdrágább színház, Európa legdrágább színházépülete lesz a Londonban most készülő Shakespeare-szính­ázé. A telek, amelyre a szín­házat építik, közel másfélmillióba került, az építés költségei pedig a költségvetés szerint tizenkét­millióra fognak rúgni. A hatalmas tőkét gyűjtés útján hozzák össze, a legkisebb adományt is szí­vesen fogadják a vállalkozás megindítói. (♦) Premier az Urániában. Az Uránia-színház legközelebbi újdonsága Pekár Gyulának „A Caesa­rok“ cím­ű darabja lesz. A darab bemutató-előadá­sát c. hónap közepére tervezi az igazgatóság. (*) Nagy hangverseny a Műcsarnokban. A téli tárlaton, a városligeti Műcsarnokban, csütörtö­kön, január 8-án ig nagy hangverseny lesz, amelyen Friesau Richard vezetésével a honvédzenekar az alábbi változatos műsort adja elő: 1. Smetana: A király bevonulása a Dalibor-operából; 2. Hubay: A kremonai hegedűs opera előjátéka; 3. Wagner: Részletek a Rajna kincse dalműből; 4. Lányi: Ma­gyar ábrán­d; 5. Fricsor: Kuruc világból, ábránd: 6. Massenet: Scéne Pittoresouez, suite, a) Preludes, b) Angelus, c) Féte Bohém®. 7. Goldmark: A ki­rálynő bevonulása a Sába királynője operából. — A Műcsarnok délután öt órakor nyílik, a hangver­seny félnyolctól tizenegyig tart s arra az egykoro­­nás pénztári jegyeken kívül az idei és a multévi tag- és családjegyek is érvényesek. Az 1913. évi je­gyeik azonban már csak e tárlaton használhatók és a legközelebbi kiállításon teljesen értéktelenek. Az utolsóelőtti hangverseny január 1- én, az utolsó­­ pedig 22-én lesz, amikor a tárlat kezé*'*­­(*) Parsifal. A magyar zeneértő közönség olyan könyvet kapott a napokban, mely ké­nyelmesen nyitja meg előtte az utat Wagner , Richard halhatatlan művéhez, a „Parsifal“­­hoz. Különösen aktuális most ez a kis kötet, amikor Wagner ünnepi színjátéka felszaba­dult a szerzői jogvédelem alól és a bayreuthi magántulajdonból az egész világ közkincse lett. A kötetet, amelynek Cserna Andor zene­kritikus, kedves kollégánk a szerzője, a „Parsifal“ budapesti bemutatója alkalmából, a „Modern Könyvtár“ adta ki. Cserna Andor tájékoztató bevezetés után objektív irodalmi, esztétikai és zenei jellemzését adja Wagner gigantikus zenedrámájának, melynek egész­­ históriáját, keletkezését, forrásait is ismer­teti. A szerző azonban nem elégszik meg a históriai tények száraz felsorolásával, hanem tömören és művészi stílusban megírt zenei kommentárral világít be a nagy szerző egész világot alkotó orkesztrális művészetébe. Ép­pen ezért ez a kötet nemcsak a zenészeknek és zeneértőknek jelent értéket, hanem a zenét kedvelő laikus közönségnek is, mely e kötet révén minden nagyobb megerőltetés nélkül juthat el Wagner művészetének meg­értéséhez. Negyvenegy hangjegypélda illusz­trálja a kötetet, melyek zongorán is könnyen lejátszhatók és így a legszigorúbban értelme­zett zenei szempontból is instruktív célt szol­gál. Ezek a hangjegypéldák szervesen élce­lődnek a nagyszerűen és mély intelligenciá­val megírt magyarázó szövegbe, mely új, az eddigieknél járhatóbb utakat nyit meg a ma­gyar közönségnek Wagner művészete felé. Az ízléses kötetet az Athenaeum adta ki- Ara 60 fillér. A füzet minden könyvesboltban, valamint a Népopera jegyszedőinél és pénz­táránál is kapható. (*) Hangverseny a Művészklubban. Pénteken este nyolc órakor a Müvészklub rózsa­ utcai palotá­jának földszinti dísz­termében Gerő Margit énekesnő és Löblowitz Géza hegedűművész hangversenyt ren­deznek. A hangversenyre a Müvészk­ub meghívta a tagjait és a Művészház tagjait is, akik 30 százalé­kos kedvezményes jegyeiket a Művészház pénztá­ránál válthatják ki naponta délelőtt 10—1 és dél­után 3—5 órák között. (*) Nemtudomka. A Király­ Színház legköze­­li­tán­ság­a Bakomn­­i Károly, Harsányi Zsolt és Huszita Jenő „Nemtudomka“ című operettje, már azzal is biztosabban indul neki az ígérkező szezon­­sikernek, hogy a színház minden jó erejét foglal­koztatja. Fedák Sári sparcias beszédű, tűzről pat­tant pezsgőslányt játszik, akiről azt hiszik, hogy kokott, holott titokban olyan tisztességes, mint egy apáca. A címszerep, a bájos, szelíd, szerelmes kis virágárusleány, Lábas Jucié. Az ő társa a szerel­mes diák szerepében Király Ernő, Fedák Sárié pe­dig Rátkai Márton, aki egy fürge, mulatságos rik­kancsot játszik. A diák szüleit, a derék budai nyárspolgár-házaspárt Németh József és Bethlen­­ Gilda, a házmester nénit pedig Erdei Berta játs­­­s­szák. Piki grófot, az elegáns vivért Latabár Árpád­­ alakítja, öt kitűnő komikus­ szerep van még ezen­­­ kívül. Boross Endre egy szelid, tisztes irodalomta­­­­nárt játszik, felesége Gerő Idában talál személye­s­­ sitőt. Hajnal egy rémült kávést. Szabolcs egy gro­­­­teszk pincért, Kabos pedig egy mulatságos diákot­­ alakít. Az operett­­bemutatóját j­övő hét végére­­ tervezik. A darab főpróbája kedden lesz meghí­­­­vott közönség előtt, egykoronás belépődíj mellett. A földszinten minden jegy ára egy korona lesz, de páholyt is lehet kapni öt koronáért. A főpróba teljes jövedelme a Király Színház és Magyar Szín­ház nyugdíjintézetének vagyonát fogja szaporítani. (*) Az Opéra Comique új dirigense. A párisi Opera Comique új igazgatósága, amely a múlt napokban kezdte meg működését, Paul Vidal-t, a Nagy Opera első karmesterét szerződtette zene­­igazgatói címmel karnagyául. Vidal­ t a mi közön­­­ségünk is ismeri: „Maladetta“ című egyfelvonásos hallétje néhány év előtt a budapesti Operaházban is színre került. Vidal helyére a francia közoktatás­­i ügyi miniszter Henri Rabaud-t nevezte ki a Nagy­­ Opera első karmesteréül. (*) A Vígszínház előadásai. A Vígszínházban­­ csütörtökön a Mértföldköveket, Knoblauch és Bennet szenzációs életképét ismétlik, amelynek teg­napi előadását is zsúfolt nézőtér előtt tartották meg. Pénteken a színház legújabb nagy sikerét, a Paumaliont ad­ják, amelynek eddigi előadásaira az utolsó állóhelyig keltek el a jegyek. Szombaton két előadást tartanak. Este a Mértföldköveket adják, délután pedig az Aladár, nem szamár. VILÁG 1914. január 8. IS

Next