Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-08 / 7. szám
Csütörtök gyár előadásán is. A szerepeket a Népopera legjelesebb operettegyüttese között osztották ki. Eleinte úgy tervezték, hogy Montarini Anetta szerepét Berki Lily, Zazáét Hudacsek Nelli fogja játszani. Utóbbi azonban — mint már jelentettük — a közeljövőben megválik a színháztól és így új szerepkiosztásról kellett gondoskodni. Időközben megérkezett darabjának próbáira Kálmán Imre is, aki megtudva a szerepkiosztás gondjait, arra kérte fel Márkus Dezső igazgatót, hogy Montarini Anetta szerepét adja Szoper Ilonának, mert ez a szerep kifejezetten komoly, énekes szerep, amit a Népoperában csak Szoyer asszony vihet diadalra. Az igazgatóság figyelembe vette a zeneszerző óhaját és így „A kis király“ egyik női főszerepét, amelyet Bécsben a nálunk is jól ismert Betty Fischer kreált, Szoyer Hana fogja alakítani. A szép Kartousch Lujza szerepe: Zaza, a kis táncosnő. Berky Lilinek jutott, akinek Szoyer mellett kétségkívül szintén nagy sikere lesz ebben a hálás, vidám alakításban. A címszerepet Gázon Gyula fogja játszani, akinek külseje pompásan illik a „kis király“-ra, emellett pedig kitűnő hangja van ahhoz, hogy Kálmán Imre szép dalait érvényre juttassa. Hűek mulatságos, táncos szerepére a Népopera Budapest egyik legnépszerűbb komikusát, Sziklai Kornélt szerződtette. Külön érdekessége lesz az előadásnak, hogy két valóságos, aktív színházdirektor vesz részt benne. Az egyik Sziklay, a másik Faragó Ödön, a jónevű vidéki színész, aki ez év őszétől a kassai nemzeti színháznak az igazgatója. Faragó a rendőrfőnököt játszsza. Lincoln generálist, a kis király őszhajú apai barátját Bihar Sándornak osztották ki. A kisebb szerepekben szóhoz fognak jutni a színház többi népszerű művészei, Horti, Mátrai, Pajor is. A zenei részt a Népopera fiatal operettdirigense, Feszler Géza tanulja be Kálmán Imre vezetése alatt, az előadást Sziklán Kornél rendezi. Az eredeti partitúra tizenhat kitűnő számból áll, ezekhez azonban Kálmán a budapestielőadásra még két hálás számot komponált: egy szép érzelmes áriát Szoyer számára és egy markáns, ropogós indulót Biharnak. Egyelőre ennyit „A kis király“ról, amely előreláthatólag még sokat fogja foglalkoztatni a budapestieket. (*) Bundán helyett Taccani. Az Operaházban ma estére a Carment hirdették Don José szerepében Burrián Károlyival. A művész — nem ezúttal először — a késő délutáni órákban lemondta az előadást és helyette Taccani Guiseppe jelent meg a színpadon. A címszerepet Szamosi Elza énekelte, Escamillo Parvis volt. Utóbbi időben megint nagyon sűrűn szerepelnek az olaszok, akik egyáltalában nem válnak dicsőségére az Operaháznak. Az előadás a szokottnál is gyengébb, nívótlanabb volt. Szerencsére kevesen voltak a nézőtéren. (*) A Népopera hírei. Csütörtök este lesz a Geller Emil igazgatása alatt álló Neue Wiener Bühne egyetlen előadása a Népoperában. A közönség minden rétegének izgalmas érdeklődése előzi meg ezt a vendégjátékot, mert a kiváló együttes a Brieus szenzációs darabját, a „Mételi“-t hozza színre, amely az egész kontinenst meghódította. Az orvost Iwald, Karriert Czempin, a feleségét Hertha Wolff, az öregasszonyt Emmy Förster játszsza, mellettük Walter Blemke, Heinz Schulbaur, Maria Atham a többi főszereplő. Az előadás fél - nyolc órakor kezdődik. A ,,Katonadolog“ legközelebbi előadása jubiláns előadás lesz. Szombaton ugyanis ötvenedszer kerül színre a Mérei—Béldi— Zerkovitz operett. Az operett szombati előadását színesebbé teszik az alkalmi betétek. A „Katonadolog „A kis király“ bemutatójáig műsoron marad és vasárnap este is megismétlik a jubiláris betétekkel. (*) Dalestély: Kassicsné Durigo Hana, aki ma este a Royal-teremben dús és válogatott műsort énekelt le, kétségkívül nem azzal a céllal tette ezt, hogy értékeit és képességeit e helyen újból megállapítsuk. A művésznővel szemben a kritika már évekkel ezelőtt megtette a magáét akkor, amikor először jelent meg hangversenytermeink dobogóján, az ítéletet azóta szentesítette a külföld véleménye is, a sikereit közben színpadi diadalok is gyarapították és a mai dalestély alkalmából nem lehet más feladatunk, mint hogy örömmel és megelégedéssel szögezzük le: Durigo Hona ma is legelső a magyar dalénekesnők között. Művészete magas kultúrájú, előadása előkelő és artisztikus, az orgánuma meleg mélységgel csengő, terjedelmes alt-hang, amely csak a magasságban tremolál kissé fáradtan. Lehet azonban, hogy ez csak annak az indiszpozíciónak a velejárója volt, amit a művésznő egész este nem tudott leküzdeni és ami kissé színtelenné tette a Bach-cantate és a Schubert-dalok előadását. Úgy ezekben, mint a későbbi Hugo Wolf-sorozatban hiányzott valami a szívből, a bensőséges megérzésből, a művészi produkció meggyőző erejéből. Sokkal nagyobb, intimebb hatása volt a rendkívül finoman előadott négy finn dalnak, amelyeknek északi fénye közelebb állt a művésznő egyéniségéhez. Tetszett, a műsort befejező magyar ciklus is. Radnai Miklós, Dienzl Oszkár és Hubay Jenő melodikus, invenciózus alkotásai. A hangversenyen nagyszámú előkelő közönség jelent meg, amely lelkesen ünnepelte egész este Durigo Ilonát. (*) Az Operaház műsora. Az Operaházban csütörtökön Aida kerül színre. Ez Lesz a dalmű nyolcadik előadása a felújítás óta s eddig mindenkor zsúfolásig megtelt ház nézte végig Verdi e remekművét. A szereposztás ugyanaz, mint a repriz alkalmával. Kezdete kivételesen félnyolckor lesz. Pénteken Manon-t adják. Az újra műsorba iktatott Mossenet-dalműnek e második előadása iránt is érdeklődés nyilvánul meg. Szombaton, e szezonban először kerül színre A valkár, Burrián Károly, Medek Anna, Graselbeck Olga, Szemere és Venczell közreműködésével. (*) Weingartner Félix operája. A bécsi Hofoper volt igazgatójának, Weingartner Felixnek, aki nemrég nagy feltűnést keltő felolvasást tartott Budapesten, új operáját május 17-én mutatja be a darmstadti udvari színház. A hesseni nagyherceg kívánságára a zeneszerző maga fogja vezényelni az operát, amelynek „Kain és Ábel“ a címe, a női főszerepet pedig a komponista-karnagy felesége, Lucille Marcell-Weingartner fogja énekelni. (*) A Nemzeti Színház ujj nyugdíjasai. Január elsejével a Nemzeti Színház régi együttesének három érdemes tagja vonult nyugalomba: Paulai Edéné, Fesserichné Demjén Róza és Horváth Zoltán. Az állami színházak nyugdíjintézetének igazgatósága minap tartott ülésén tárgyalta meg Liházi Ede nyugdíjazását is: a művész nyugalombaküldése, amelyről gróf Bánffy Miklós kormánybiztos hónapok előtt értesítette, január elsején vált aktuálissá. (*) Bemutató — közönség nélkül. Különös bemutató-előadás volt a múlt héten a kasseli városi színházban. A „Hellmund lelkész“ című új dráma első előadását hirdette a színlap, de a premierre mindössze tizenhatan voltak kiváncsiak. A tizenhat főnyi közönségből is hat úr színházi kritikus volt, vagyis csak tizen váltották meg a jegyüket. Az előadást nem tartották meg és a pénztár a tíz elszánt kiváncsinak visszafizette a jegy árát. (*) A legdrágább színház, Európa legdrágább színházépülete lesz a Londonban most készülő Shakespeare-színházé. A telek, amelyre a színházat építik, közel másfélmillióba került, az építés költségei pedig a költségvetés szerint tizenkétmillióra fognak rúgni. A hatalmas tőkét gyűjtés útján hozzák össze, a legkisebb adományt is szívesen fogadják a vállalkozás megindítói. (♦) Premier az Urániában. Az Uránia-színház legközelebbi újdonsága Pekár Gyulának „A Caesarok“ című darabja lesz. A darab bemutató-előadását c. hónap közepére tervezi az igazgatóság. (*) Nagy hangverseny a Műcsarnokban. A téli tárlaton, a városligeti Műcsarnokban, csütörtökön, január 8-án ig nagy hangverseny lesz, amelyen Friesau Richard vezetésével a honvédzenekar az alábbi változatos műsort adja elő: 1. Smetana: A király bevonulása a Dalibor-operából; 2. Hubay: A kremonai hegedűs opera előjátéka; 3. Wagner: Részletek a Rajna kincse dalműből; 4. Lányi: Magyar ábránd; 5. Fricsor: Kuruc világból, ábránd: 6. Massenet: Scéne Pittoresouez, suite, a) Preludes, b) Angelus, c) Féte Bohém®. 7. Goldmark: A királynő bevonulása a Sába királynője operából. — A Műcsarnok délután öt órakor nyílik, a hangverseny félnyolctól tizenegyig tart s arra az egykoronás pénztári jegyeken kívül az idei és a multévi tag- és családjegyek is érvényesek. Az 1913. évi jegyeik azonban már csak e tárlaton használhatók és a legközelebbi kiállításon teljesen értéktelenek. Az utolsóelőtti hangverseny január 1- én, az utolsó pedig 22-én lesz, amikor a tárlat kezé*'*(*) Parsifal. A magyar zeneértő közönség olyan könyvet kapott a napokban, mely kényelmesen nyitja meg előtte az utat Wagner , Richard halhatatlan művéhez, a „Parsifal“hoz. Különösen aktuális most ez a kis kötet, amikor Wagner ünnepi színjátéka felszabadult a szerzői jogvédelem alól és a bayreuthi magántulajdonból az egész világ közkincse lett. A kötetet, amelynek Cserna Andor zenekritikus, kedves kollégánk a szerzője, a „Parsifal“ budapesti bemutatója alkalmából, a „Modern Könyvtár“ adta ki. Cserna Andor tájékoztató bevezetés után objektív irodalmi, esztétikai és zenei jellemzését adja Wagner gigantikus zenedrámájának, melynek egész históriáját, keletkezését, forrásait is ismerteti. A szerző azonban nem elégszik meg a históriai tények száraz felsorolásával, hanem tömören és művészi stílusban megírt zenei kommentárral világít be a nagy szerző egész világot alkotó orkesztrális művészetébe. Éppen ezért ez a kötet nemcsak a zenészeknek és zeneértőknek jelent értéket, hanem a zenét kedvelő laikus közönségnek is, mely e kötet révén minden nagyobb megerőltetés nélkül juthat el Wagner művészetének megértéséhez. Negyvenegy hangjegypélda illusztrálja a kötetet, melyek zongorán is könnyen lejátszhatók és így a legszigorúbban értelmezett zenei szempontból is instruktív célt szolgál. Ezek a hangjegypéldák szervesen élcelődnek a nagyszerűen és mély intelligenciával megírt magyarázó szövegbe, mely új, az eddigieknél járhatóbb utakat nyit meg a magyar közönségnek Wagner művészete felé. Az ízléses kötetet az Athenaeum adta ki- Ara 60 fillér. A füzet minden könyvesboltban, valamint a Népopera jegyszedőinél és pénztáránál is kapható. (*) Hangverseny a Művészklubban. Pénteken este nyolc órakor a Müvészklub rózsa utcai palotájának földszinti dísztermében Gerő Margit énekesnő és Löblowitz Géza hegedűművész hangversenyt rendeznek. A hangversenyre a Müvészkub meghívta a tagjait és a Művészház tagjait is, akik 30 százalékos kedvezményes jegyeiket a Művészház pénztáránál válthatják ki naponta délelőtt 10—1 és délután 3—5 órák között. (*) Nemtudomka. A Király Színház legközelitánsága Bakomni Károly, Harsányi Zsolt és Huszita Jenő „Nemtudomka“ című operettje, már azzal is biztosabban indul neki az ígérkező szezonsikernek, hogy a színház minden jó erejét foglalkoztatja. Fedák Sári sparcias beszédű, tűzről pattant pezsgőslányt játszik, akiről azt hiszik, hogy kokott, holott titokban olyan tisztességes, mint egy apáca. A címszerep, a bájos, szelíd, szerelmes kis virágárusleány, Lábas Jucié. Az ő társa a szerelmes diák szerepében Király Ernő, Fedák Sárié pedig Rátkai Márton, aki egy fürge, mulatságos rikkancsot játszik. A diák szüleit, a derék budai nyárspolgár-házaspárt Németh József és Bethlen Gilda, a házmester nénit pedig Erdei Berta játssszák. Piki grófot, az elegáns vivért Latabár Árpád alakítja, öt kitűnő komikus szerep van még ezen kívül. Boross Endre egy szelid, tisztes irodalomtanárt játszik, felesége Gerő Idában talál személyes sitőt. Hajnal egy rémült kávést. Szabolcs egy groteszk pincért, Kabos pedig egy mulatságos diákot alakít. Az operettbemutatóját jövő hét végére tervezik. A darab főpróbája kedden lesz meghívott közönség előtt, egykoronás belépődíj mellett. A földszinten minden jegy ára egy korona lesz, de páholyt is lehet kapni öt koronáért. A főpróba teljes jövedelme a Király Színház és Magyar Színház nyugdíjintézetének vagyonát fogja szaporítani. (*) Az Opéra Comique új dirigense. A párisi Opera Comique új igazgatósága, amely a múlt napokban kezdte meg működését, Paul Vidal-t, a Nagy Opera első karmesterét szerződtette zeneigazgatói címmel karnagyául. Vidal t a mi közönségünk is ismeri: „Maladetta“ című egyfelvonásos hallétje néhány év előtt a budapesti Operaházban is színre került. Vidal helyére a francia közoktatási ügyi miniszter Henri Rabaud-t nevezte ki a Nagy Opera első karmesteréül. (*) A Vígszínház előadásai. A Vígszínházban csütörtökön a Mértföldköveket, Knoblauch és Bennet szenzációs életképét ismétlik, amelynek tegnapi előadását is zsúfolt nézőtér előtt tartották meg. Pénteken a színház legújabb nagy sikerét, a Paumaliont adják, amelynek eddigi előadásaira az utolsó állóhelyig keltek el a jegyek. Szombaton két előadást tartanak. Este a Mértföldköveket adják, délután pedig az Aladár, nem szamár. VILÁG 1914. január 8. IS