Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-30 / 26. szám

13 1914. január 30 VILÁG — Továbbképző kereskedelmi tanfolyamok. Oly nőtisztviselők számára, akik kereskedelmi is­mereteik egyik-másik ágát ki akarják egészíteni, újból nyit a Nőtisztviselők Országos Egyesülete továbbképző esti kurzusokat. Tanítanak e tanfolya­mokon könyvvitelt, magyar és német levelező és vita-gyorsírást, gépírást és német nyelvet külön csoportokban kezdők és haladók számára. A ta­nítási órák kizárólag esténkint vannak. A kurzu­sokról kikerülő növendékek az egyesület állásköz­vetítője útján nyernek elhelyezést. Jelentkezni e tanfolyamokra az egyesület irodájában (V., Vigadó­­tér 3.) lehet. — Halálozás. Dr. Schiller Bódog egyetemi ma­gántanár és a Kúriához mint jegyző beosztott törvény­széki bíró, ma éjjel féltizenkét órakor, rövid szenvedés után meghalt. Halála nagy gyásza a tudománynak. A kiváló és elismert tudós született 1877-ben Pozsony­ban, tanulmányait Pozsonyban, azután Budapesten és Berlinben végezte. A budapesti egyetemen sub auspiciis regis promoveálták. Harmadéves jogász korában 2000 koronás ösztöndíjat kapott „Az örökös főrendiség ere­­dete‘‘ című munkájáért, melyet később kibővített. Az elhunytat gyászolja özvegye Schiller Frida, dr. Schiller Zsigmond, a Pester Lloyd felelős szerkesztőjének leánya és kiterjedt rokonság. Francia Kis Károly, a budapesti református főgimnázium tanára, életének hatvanadik, tanári működésének 31-ik esztendejében meghalt. Temetése január 30-án, pénteken délután három órakor lesz a Kerepesi­ úti temető halottasházából. Ohcu Miklós, az aradi „Viktória“ takarékpénztár volt vezérigazgatója, a magyarországi román nem­zetiségi párt egyik vezető alakja a Gráe melletti Kreutzbachban meghalt. Az elhunyt jelentékeny sze­repet vitt három évtizeden keresztül a román nemze­tiségi pártban, több ízben képviselő is­­t. NAPONTA 10.000 KIVÁNCSI LEVÉL Kik és hogyan használják a színes esti­kes poudereket A ZÖLD SZÍNŰ POUDER KIVÉTEL NÉL­KÜL MINDEN NŐNEK JÓL ÁLL. Premiere a newyorki Metropo­­litain House-ban. Minden arc káprázatosan ragyogó lett. Minthogy a Yes-társaság képtelen a világ minden részéből naponta beérkező rengeteg kér­­dezősködésre külön-külön válaszolni, ez után tudatja az érdeklődő hölgyekkel, h­ogy ki műyen színű esti Yes-poudert használjon. Sötét arcbőrüek narancssárgát vagy fraise­­szint; szőkék mályvát vagy kéket; magas, soványtermetű hölgyek ideges arckifejezéssel és barna arcbőrrel lilát vegyenek. A zöld színű pouder kivétel nélkül min­den­kinek jól áll, tekintet nélkül a haj és arc színére — tehát zöld Yes-pondert minden nő használhat, mert ettől — ismételjük — min­­den arc káprázatosan ragyogó lesz. A­ színes Yes soirée pondereket a newyorki Metropolitain House egy premierjén az elmúlt év novemberében használtak először a felső tíz­ezer hölgyet. A páholyokból ragyogó diadémek közül az erős világításban csupa Vénusz-arc, csuna virág, csupa szín tündöklött. Ez az első estély felejt­hetetlen marad mindazok előtt, akik jelen vol­tak, még a komoly Lord Seymour is így kiáltott fel: — Íme a szépség diadala! . . . Azóta a színes Yes soirée pou­derek bejárták az egész világot, s immár nálunk is kaphatók még pedig ugyanabban az árban, mint a köz­isme­natnali Yes 'Arcelián-pouder: dobozon­ként 3 és 5 koronáért. Magyarországi főraktár: Erényi Béla „Diana" gyógyszer­­tára Budapest, Károly­ körút 5.­­ Zongorák, pianinók, harmóniumok, valamint a „Virtuola" művészek játékát leghívebben reprodukáló önműködő zongorák minden igénynek megfelelően, készpénzért, valamint a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett, nagy választékban szerezhetők be a „Musica“ részvénytársaság zongoratermeiben (VII., Erzsébet körút 51. I. em. Körúti fürdő­palota.) . Premier a Medgyaszay-kabaréban. A kabaré új műsorát január 31-én, szombaton, mutatja be. Színre kerül Molnár Ferenc párjelenete: A katona. Gábor Andor, Márkus László, Kővári­ Gyula, Lovászi­ Károly számos kacagtató tréfája, egy sereg aktualitás, két uj bluett, egy uj Pufidarab. Medgyaszay Vilma s a többi tagok csak uj dalokat adnak elő. Vasárnap délután fehér kabaré a teljes új műsorral. x Jardin d’Hiver. Ma utolsó fellépte Tony and Ch­ica kiváló mexikói duettnek, mert holnap már külföldre utaznak. Mexikóból Chihuahuaból jöttek Budapestre, hol a közönség nagyon megkedvelte a szép tenorhangú Tonyt, aki óriási sikert arat egy Fauszt-áriával, melyet egy régi mexikói hangszeren, „Saptemar“-on, ad elő. Azután nejével, Chicával, egy érdekes mexikói tangót táncol nagy bravúrral. Az egész januári műsor csak ma és holnap látható, mert február 1-én teljesen új műsor lesz. SZÍNHÁZ ARCTX/É­ SZJET Dalnoki Béni Les rou­s sien vont. Alig hogy eltemette a magyar színészvilág Solymosi Eleket, mára ismét gyász borul Bohémia színes országára, ismét eltávozott az élők sorából a veterán mű­vészgárda egyik derék, kedves, szeretett kato­nája, Dalnoki Béni. Negyedszázadnál hosszabb ideig volt az ország első zenei intézetének sokra becsült, népszerű tagja az öreg Dalnoki, akit a fiatalabb generáció már csak ritkán lá­tott színpadon, bár késő öreg koráig aktív részt vett a színház művészi munkájában. Né­hány év előtt történt nyugdíjaztatása után, amely alkalommal az Operaház tiszteleti tag­jává nevezték ki, teljes testi frisseségben és szellemi épségben, csendes visszavonu­ltságban töltötte napjait, egészen a m­últ hét végéig, amikor szélütés érte. Azóta betegeskedett a hetvenhétéves öreg úr, akit a leggondosabb ápolás, az orvosi tudomány rendelkezésre álló eszközei sem tudtak megmenteni az életnek. Már úgy látszott, hogy erős fizikuma diadal­maskodni fog a kor­on, egy második szélütés azonban örökre megváltotta szenvedéseitől. Dalnoki félszázadot töltött a magyar szí­nészet szolgálatában. Szabadkán született és ott kezdte meg színpadi működését mint kar­dalos. A hatvanas években már mint lírai te­nor volt kedvence a közönségnek. Huszonöt évnél hosszabb ideig aratott a vidéken nagy sikereket feleségével, a szintén ünnepelt Konti Fannival együtt, amíg 1880-ban a Nemzeti Színházhoz szerződtették. Innen került az Operaházhoz, amelynek első évtizedében Pauli Richárddal felváltva énekelte a lírai szerepe­ket. Később a buffó szerepkörre tért át és eb­ben a minőségben aratta legemlékezetesebb sikereit. Elsőrangú művészi alakításokat pro­dukált, mulattatott, anélkül, hogy túlzott volna és soha, hajszálnyira sem tért le arról a mösgyéről, amely a komikum artisztikus ha­tárát jelzi. Eredeti, ősi humora, egyéni felfo­gása és egészséges ösztöne mindig megtalálta a helyes hangot. Alakításai úgyszólván tradíciót jelentenek az Operaházban, ahol a fiatalabb tagok öröm­mel és szívesen tanultak az öreg Dalnokitól, akit a színház összessége szeretett és tisztelt. Sajnos, ennek a tradíciónak az érvényesülése most már lehetetlen az Operaházban: azok a művek, amelyeknek buffó-alakjait Dalnoki Béni kreálta magyar nyelven, úgy látszik vég­képp letűntek a játékrendről. Tehetségét legjobban Mahler Gusztáv méltányolta, aki a „Siegfried“ bemutatója al­kalmával rábízta Mime nehéz szerepét. Nagy muzikalitásával, elsőrangú színészi alakító­­képességével ebben is nagy, emlékezetes si­kert aratott Dalnoki, akinek távozása annak idején erősen megrázkódtatta az Operaház műsorát. Ezelőtt hét évvel vált meg a színháztól, amikor hetvenedik életévét betöltötte, ün­nepi előadáson búcsúzott el a közönségétől, leghálásabb két szerepét, a Nürnbergi baba Jonathanját és a Hoffmann mesés szolgáját énekelte akkor el, utoljára. Azóta is sokszor eljárt az Operaházba, gyakran lehetett látni főpróbákon, amikor kedves, jóakaró dobo­gással bírálgatott és meleg szeretettel oszto­gatott tanácsokat ,a fiatalabb kollégákénak. Most, örökre eltávozott a kedves, min­denkitől szeretett, jószívű „Dalnoki bácsi“, akivel a régi magyar színművészeinek egy típusa száll a sírba. Les rois sien vont, Dal­noki Bénit temetjük most el, az emlékét azonban, amelyet ő maga jegyzett fel alakí­tásával a magyar opera történetének anna­­leseibe, kegyelettel és szeretettel fogják meg­őrizni ittmaradt pályatársai, barátai és mind­azok, akik valaha látták, hallották. Az agg művész elhunyta mély gyászba borítja fiát, dr. Dalnokit Viktort, az Opera­ház kitűnő és népszerű baritonistáját, akihez nagy számban érkeznek minden oldalról a részvétiratok. Dalnoki Béni temetése holnap, pénteken, délután fél három órakor lesz az Andrássy­ út 32. számú házból. (*) A Népopera vendég-Parsifaljai. A Nép­opera legközelebbi Parsifal-előadásán Erich Schme­des,, a bécsi Hofoper hőstenor­ja fogja énekelni a címszerepet. Schmedes, bár felesége révén, aki Már­kus Emilia leánya, gyakran jön Budapestre, ezúttal fog először nálunk színpadon vendégszerepelni. A jövő hónap végén ismét ellátogat a Népoperába Friedrich Vogelstrom, a drezdai operaház ismert énekese, aki már sok emlékezetes sikert aratott eb­ben a színházban. Vogelstrom a Parsifal címszere­pét fog­ja ez alkalommal énekelni, a partnere Kundry szerepében Éva van der Osten lesz. (*) Az Operaház műsora. Az Operaházban pénteken „Aida“ kerül színre. A fényes sikerű rep­­riz óta ez lesz a dalmű tizedik előadása. A cím­szerepben Záborszkij Ilona lép föl. Szombaton „Faust“-ot adják. A címszerepet Burrián Károly énekli. Margitot — Marschalkó Rózsi, Mefisztót — ezúttal először Parvis, Márta szerepében — Pong­rác, Emma fog bemutatkozni az Operaház közön­ségének s ugyancsak új alakítást mut­at be Havas Gyöngyike mint Lieber. Weber „Oberon“-ját vasár­nap este ismétlik meg a bemutatóelőadás eredeti szereposztásban. (*) Főpróba a Magyar­ Színházban. A Magyar­ Színházban ma délelőtt tartották meg Herczeg Fe­renc „Az ezredes“ című darabjának főpróbáját. A Magyar Színházban ez volt az első belépődíjas fő­próba: a nyugdíjintézet javára egykoronás föld­szinti és ötkoronás páholyjegyeket adtak ki és a színház természetesen zsúfolásig megtelt közönség­gel. A főpróba tizenegy órakor kezdődött és dél­után két óra tájban ért véget. Az újdonság bemu­tató-előadása holnap, pénteken este lesz. (*) Az Iparművészeti Tárailat legközelebbi kiállításai. Az Iparművészeti Társulat legközelebbi kiállítása a dr. Rosenberg Márk-féle ékszer-kiállí­tás lesz, amelyet az Iparművészeti Múzeummal együttesen rendeznek s amely előreláthatólag már­cius hónapban megnyílik. A további kiállításokra nézve a választmány elé két javaslatot terjesztet­tek. Az egyik Lendvai Károly írónak az indítványa egy divatkiállítás rendezésére vonatkozólag, a má­sik dr. Rádai Pál javaslata, amely egy gyermek­­művészeti kiállítás eszméire vonatkozik. A választ­mány legutóbbi ülésén helyeslőleg vette tudomásul a kiállítások eszméjét, elvben a javaslatokat el­fogadta s azokat részletes kidolgozás céljából a ki­állítási bizottság elé utalta. (*) Eldőlt pályázat. Lugos városa tervpályá­zatot hirdetett egymillió korona költségen építendő szállodára és vigadóra. A tervek fölött ma döntött a bizottság, melyben Budapestről Palóczi Antal ta­nár és Fixter Jenő műépítész is résztvett és az első 3000 koronás díjat Pap Gyula és Szabolcs Ferenc budapesti műépítészek tervének ítélte oda. A má­sodik díjat Biró Mihálynak, a harmadikat Kopeczek György műépítésznek ítélték. Egyenként hatszáz ko­ronáért megvették még Modi Lajos, Bánlaki és Leimdörfer, továbbá Vajda Andor terveit. A kivitel fölött legközelebb döntenek. (*) Az új győri színház, Győr város a ma tar­tott közgyűlésén elhatározta, hogy 900.000 korona költséggel új színházat építtet. Az építési költsé­gekhez Bálint Mihály magánzó sajátjából 300.000 koronával járult hozzá és így lehetővé tette az új színház felépítését. Az új színházat a régi szín­ház helyére, a Rába folyó által alkotott szigeten építik fel. Péntek

Next