Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)
1914-01-08 / 7. szám
14 1914. január 1. vilÁg ■— Huszárok és rendőrök csatája. Az éjjel az István-út 9. számú házban levő Bükkösi Dénesiek „Négyrózsa“ kocsmában hat huszár mulatott. Egy óra felé felkerekedtek és kurjongatva vonultak ki az utcára. A Bethlen-utca sarkán a járókelők közül többen, rendre intették a vidám társaságot. Többek közt Prock Géza henteslegény figyelmeztette a huszárokat, hogy a Thököly-úton több tiszt közeledik. Néhány lépést tettek csak, amikor egy borbélylegény jóakaratúlag szintén figyelmeztette a huszárokat a Thököly-út felől közeledő tisztekre. Az egyik katona, Busáki erre kirántotta kardját és nekirontott a fodrászlegénynek. Ebben a pillanatban értek a Garay - utcából a Bethlen-utcába Déry János és Takács Péter rendőrök, akik éjszakai őrszolgálatot teljesítettek. A rendőrök a vagdalkozó huszár elé álltak s igy kiáltottak rá: — Vissza a kardot, csend legyen! Ekkorra a többi huszár is odaérkezett. — Rendőr nekünk nem parancsol, — kiáltották a huszárok és a rendőröknek támadtak. Erre a rendőrök is kardot rántottak s valóságos ütközet támadt a hat huszár és két rendőr között. A járókelők a véres verekedésre figyelmeztették a közeli Garai-mulatóban tartózkodó rendőröket, akik futva siettek társaik segítségére.Antal Imre rendőrellenőr, Dávid János, Bresszai József és Kaszner János rendőrökből állott e segélycsapat. Mikor odaértek, Déry János rendőr már a földön eszméletlenül feküdt, Takács Péter a fején kapott erős vágástól szintén tehetetlenül állt a huszárokkal szemben. Ahogy Antal Imre rendőrellenőr a huszárokhoz ért, hatalmas durranás hangzott. Singer Frigyes, a Bethlen- és Garaiutca sarkán levő Portugál-kávéház tulajdonosa, aki végig szemtanúja volt a verekedésnek, tette a lövést. A lövéssel azt akarta elérni, hogy a környéken posztoló rendőröket figyelmessé tegye a verekedésre. A lövés zajára a huszárok annyira megijedtek, hogy megfutamodtak. Kettő közülök, Busáki György és Komáromi József a keleti pályaudvar felé menekült s a czinkotai helyiérdekű vasút indóháza mögött bujt el. Az utca népe most már a rendőrökkel utánuk iramodott és el is fogta őket egy bokor tövében. A megsebesült rendőröket és a huszárokat bevitték a Mosonyiutcai rendőrkórházba, ahol bekötötték sebeiket. A rendőrök közül Takács Péter, Déry János és Antal Imrének olyan súlyos a sérülése, hogy a kórházban tartották őket. Takács a fején kapott óriási vágást, Déry a karján sebesült meg, Antal ellenőr pedig az arcán szenvedett erős sérülést. Busáki Györgyöt és Komáromi József huszárokat szintén ott tartották a kórházban. Az utcai harcról értesítették a katonai hatóságot, amely őrjáratokat küldött ki a huszárok elfogására. Egyik őrjárat, amely négy emberből állott, a két sebesült huszárt vitte, el a Mosonyi utcai rendőrkórházból. A másik tizenkét katonából álló őrjárat valóságos razziát tartott, hogy a az összes kantjáró huszárokat elfogja. A verekedésben résztvevő huszárok közül sikerült Pias Ferenc és Horvát Károly 10. huszárezredbeli káplárokat. Az elfogott huszárokat a kaszárnyába vitték és lefogták. A katonai hatóság szigorú nyomozást és vizsgálatot indított. — Az értékes kézirat. A meráni iparosegyesület titkára és az iparosegyesület hivatalos lapjának szerkesztője, Schorer József Bózenből ládikát kapott, amelyre az volt írva, hogy értékes kéziratokat tartalmaz. Scihorernek azonban gyanús volt a ládika és azért a rendőrségre vitte. Itt megvizsgálták és megállapították, hogy a ládikában veszedelmes pokolgép van. Schorer több ízben kapott fenyegető levelet, azt hiszik, hogy a nem sikerült merénylet sztrájkoló nyomdászmunkások műve. — Modern betörők* Mai lapunkban megírtuk, hogy a Monorkerületi Hitelbank alsódabasi fiókpénztárába ismeretlen tettesek betörtek és a kasszát kirabolták. A betörők a csendőrség jelentése szerint autogénnel olvasztották meg a kassza vaslemezét; ezt a budapesti detektivfőnök kizártnak tartja. Nagy detektivfőnök ma kiment a helyszínére, hogy a nyomozást személyesen vezesse. A délelőtt folyamán detektivekkel és a nyomozásban résztvett csendőrökkel átvizsgálta a betörés színhelyét. Húsz évig pincében, Orleánstól tíz kilométernyire fekvő Olivet faluban egy hatvannyolcéves asszonyt, harminchároméves fiával együtt letartóztattak. Az volt a bűnük, hogy Dura Mária nevű távoli rokonukat húsz évig a pincében megvasalva tartották. A szerencsétlen asszony elvesztette az eszét és leírhatatlan állapotban találták meg. A két szörnyeteg Duna Máriának az örökségét akarta megkaparitani. — Életmentő biblia. A Pensylvania állambeli Blairsvilleben egy eddig ismeretlen merénylő gyilkos kísérletet követett el Rev. R. E. McClure ellen, aki az ottani United Presbyterian-templom lelkésze s elnöke Indiana megyében a szalonellenes ligának. A merénylő rálőtt a lelkészre, de a golyót fölfogta a biblia, amit a lelkész a karja alatt vitt. A golyó keresztülfúródott a könyv lapjain s még a pap oldalát megsebesítette, de csak jelentéktelenül. A hatóság két emberre gyanakodott s azokat nyomozzák is. Egyikük menekülés közben elveszítette a kalapját, amit a rendőrség megszerzett s a nyomozást ezen az alapon folytatják. — Életuntak. Polgár-Fuchs Irén, tizenötéves varróleány, az újpesti hajóállomás mellett a Dunába ugrott. Az öngyilkos leány egy jégdarabra esett s ott elalélt. Az esetet észrevette egy hajóslegény, aki kimentette. A mentők eszméletre térítették. A szegény varróleány sírva panaszolta el, hogy mostohaapja többször elzavarta hazulról, ugy hogy kénytelen volt szolgálni menni, azonban mivel epilepsziás, sehol sem fogadták föl. Ez keserítette el és öngyilkossá akart lenni. A mentők elszállították mostohaapjának Jókai utca 14. szám alatti lakására. A lelketlen ember azonban nem akarta a beteg leányt befogadni s azt mondta, hogy vigyék a kórházba. A mentők a lakásán hagyták a leányt. — Jóé Katalin, huszonhároméves cseléd, Ügynök utca 11. szám alatti helyén arzént ivott. A Rókus-kórházba vitték. — A Népligetben ma délután egy ötvenöt év körüli munkás ismeretlen okból felakasztotta magát. Meghalt. A holttestet a törvényszéki bonctani intézetbe vitték. Kilétének megállapítására a rendőrség megindította a nyomozást. — Halálozás. Dr. Ruhland Gusztáv, a tudós német agrárius író, a Bund der Landwirte egyik vezére, Bajorországban, Bad Tölzben, hosszú szenvedés után, elhunyt. Marich Ágoston, a Pesti Naplónak ötven éven át volt technikai vezetője, ma reggel hetvenegyéves korában Major utca C. szám alatt levő lakásán meghalt. A megboldogult 1910 május végén vonult ötvenévi munkálkodás után nyugalomba; akkor meleg ünnepléssel búcsúztatták és a Pesti Napló plakettet készíttetett félszázados érdemes közreműködésének emlékére. Neumann Dávid, hites tőzsdeügynök, a budapesti gabonatőzsdének egyik legrégibb, ismert és rokonszenves tagja, hetvennyolc éves korában Budapesten meghalt. Halálát neje, szül. Stern Katalin, és gyermekei Neumann Béla tőzsdeügynök és Neumann Ilona gyászolják. Temetése pénteken délután lesz a rákoskeresztúri temető halottasházából. RENDŐRI HÍREK. Tűzbalesettel. A Verbőczy utca 25. számú házban, amelynek gróf Zichy Rafael a tulajdonosa, ma délután kéménytűz volt. Az első kerületi tüzőrség vonult ki, oltáshoz fogtak, közben Horváth János tűzoltó négy méter magasságból lezuhant és súlyosan megsérült. A tüzet hamarosan eloltották. A megsebesült tűzoltót a Rókus-kórházba vitték. Karambol. A Kápolna utca 27. számú ház előtt a 419. számú Városi villamoskocsi összeütközött egy teherkocsival. Az összeütközés következtében a kocsis, Parányi György, leesett a bakról és súlyosan megsérült. A Rókus-kórházba vitték. A rendőrség megindította a vizsgálatot . Zongorák, pianinók, harmóniumok, valamint a „Virtuola“ művészek játékát leghívebben reprodukáló önműködő zongorák minden igénynek megfelelően, készpénzért, valamint a legkedvezőbb fizetési feltételek mellett, nagy választékban szerezhetők be a „Musica“ részvénytársaság zongoratermeiben (VII., Erzsébet körút 511. cm. Körúti fürdőpalota.) A Royal-Orfeum nagyszerű januári műsora páratlan nagy érdeklődés és kiválóan hangos siker jegyében kerül esténkint bemutatásra. Budapest legelőkelőbb színházlátogató közönsége estéről-estére zsúfolásig tölti meg a Royal-Orfeumot és zugó tapsokkal honorálja Gussy Holl, Paul Jülich Adler és Arline, Schicht és Royal Maronen, Marco Twins, Fred and Paulette, Will Cummins and Partner felülmúlhatatlan produkcióit. Ma, csütörtökön, január 8-án, délután 3s órakor mérsékelt helyáru családi előadás lesz, amelyen az összes nagy attrakciók fellépnek. Csütörtök SZÍNHÁZ A40Vfe*SZE*T A kis király A Népopera legközelebbi bemutatója A Tisza Kálmán téren álló színház, miután méltó módon ünnepelte meg újév napját a „Parsifal“ nagysikerű előadásával, erősen készül a szezon további részére, nem feledkezve meg a könynyebb műfaj múzsájáról, amely már sok diadalt hozott számára és a mai napon megkezdte a próbákat legközelebbi újdonságából „A kis királyi című operettből, amelynek a jövő hét végén lesz a bemutató előadása. Ezzel a premiere-rel három jónevű, népszerű magyar szerző vonul be a Népoperába: Kálmán Imre, az új operett komponistája, Bakonyi Károly a szövegíró és Martos Ferenc, aki a dalok verseit írta. Mind a három többszörös tűzpróbát diadallal megállt név, Kálmáné és Bakonyié különösen: ez a köztudatban már régóta összeforrott dualizmus jelentette a magyar operett első nemzetközi sikerét, a „Tatárjárás“-t három éven át a világ minden operett -színháza bemutatta és sorozatosan játszotta hosszú időkön át. Kálmán Imre, aki a Zeneakadémián Koessler János vezetése alatt lett a fiatal magyar komponista-gárda egyik legelső tagja, annak a speciálisan magyar „Gassenhauer“-nak a megteremtője, amely minden népszerűsége és népszerűségre való törekvése mellett is elbírja a legkomolyabb zeneesztétikai bírálatot. Kálmán zenéjének művészi nívója van és ez tette lehetővé nemzetközi elterjedését. A helyi koloritot, a magyar motívumokat Kálmán olyan értékekkel alkalmazza partitúráiban, amilyenekkel a faji jellegű, de egyúttal nemzetközi sikerű nagy komponisták tették ismertté faji zenéjük sajátosságait. ..A kis király“ Kálmán Imrének negyedik operettje. A ,,Cigányprimás“-sal keletkezett egyidőben és a múlt évben a magyar Karczan Vilmos igazgatása alatt állott .Theater an der Wien-nek volt a „szezonsláger“-je. Azóta három országban és száznál több színpadon került sikerrel előadásra, jelenleg a legkitűnőbb operett-staggionék járják vele sorba az olasz színpadokat, most pedig végre színre kerül Budapesten is. Igen érthető tehát, hogy a Népopera a legnagyobb gonddal készül a bemutatójára, hogy előadása méltó legyen az operett eddigi diadalmas pályafutásához. A darab különben is nagy és hálás feladatok elé állítja a színházat, mert minden tekintetben elüt az operettek megszokott sablonjától, a szövege is, a zenéje is közel jár a vígopera stílusához, a meséje érdekes, komoly drámai jelenetekben is bővelkedik és ehhez képest a zeneszerzőnek is alkalma van működésének első fázisában sikerrel bevált szimfonikus zenei szövését a könnyebb fajsúlyú operett keretében érvényre juttatni. Először hangzanak fel e színpadon Martos Ferenc üde, finoman csengő versei is, amelyek, gyors népszerűségre tarthatnak számot. „A kis király“ dalait eddig Bodanzky Zsóbertnek, Karcag haiti szövegírójának átdolgozásában ismerte meg a külföld közönsége. Ugyancsak ő fordította le Bakonyi szövegét is, amely a legsikerültebbnek mondható az utóbbi évek librettó-termésében. A darab hőse a „kis király“, akinek alakját kétségkívül Manuel, a portugál exkirály után mintázták meg a szövegírók. Ez a fiatal, vígkedélyű, gondtalan életet élő uralkodó áll a dráma középpontjában. Az egyformán kedves és mulattató, mint érdekes és izgalmas mese többi szereplői Anetta Montarini, egy híres énekesnő, a szép és bátorszívű leánya annak a nemzeti hősnek, aki már kihalált szenvedett a népszabadságért. A vidámságot egy Hiek nevű, szeretetreméltó szélhámos és Zaza, a kis szókimondó táncosnő képviselik. Nagy, szerepet játsszanak még a vezérlő tábornok és a rendőrfőnök. Ötleteiben teljesen új operettország elevenedik meg a darab három felvonásában. Udvari intrikák, politikai és szívbeli cselszövések, bombamerénylet, modern romantika és meghatóan szép, tiszta szeretem bonyolítják le a cselekményt, amely kétségkívül nagy hatásra, számíthat „A V. király“, ma-