Világ, 1914. január (5. évfolyam, 1-27. szám)

1914-01-08 / 7. szám

14 1914. január 1. vilÁg ■— Huszárok és rendőrök csatája. Az éjjel az István-út 9. számú házban levő Bükkösi Dénes­iek „Négyrózsa“ kocsmában hat huszár mulatott. Egy óra felé felkerekedtek és kurjongatva vonul­tak ki az utcára. A Bethlen-utca sarkán a járó­kelők közül többen, rendre intették a vidám társa­ságot. Többek közt Prock Géza henteslegény figyelmeztette a huszárokat, hogy a Thököly-úton több tiszt közeledik. Néhány lépést tettek csak, amikor egy borbélylegény jóakaratúlag szintén figyelmeztette a huszárokat a Thököly-út felől kö­zeledő tisztekre. Az egyik katona, Busáki erre kirántotta kardját és nekirontott a fodrász­legénynek. Ebben a pillanatban értek a Garay - utcából a Bethlen-utcába Déry János és Takács Péter rendőrök, akik éjszakai őrszolgálatot tel­jesítettek. A rendőrök a vagdalkozó huszár elé álltak s igy kiáltottak rá: — Vissza a kardot, csend legyen! Ekkorra a többi huszár is odaérkezett. — Rendőr nekünk nem parancsol, — kiáltot­ták a huszárok és a rendőröknek támadtak. Erre a rendőrök is kardot rántottak s való­ságos ütközet támadt a hat huszár és két rendőr között. A járókelők a véres verekedésre figyel­meztették a közeli Garai-mulatóban tartózkodó rendőröket, akik futva siettek társaik segítségére.­­Antal Imre rendőrellenőr, Dávid János, Bresszai József és Kaszner János rendőrökből állott e se­gélycsapat. Mikor odaértek, Déry János rendőr már a földön eszméletlenül feküdt, Takács Péter a fején kapott erős vágástól szintén tehetetlenül állt a huszárokkal szemben. Ahogy Antal Imre rendőrellenőr a huszárokhoz ért, hatalmas durra­nás hangzott. Singer Frigyes, a Bethlen- és Garai­­utca sarkán levő Portugál-kávéház tulajdonosa, aki végig szemtanúja volt a verekedésnek, tette a lövést. A lövéssel azt akarta­ elérni, hogy a kör­nyéken posztoló rendőröket figyelmessé tegye a verekedésre. A lövés zajára a huszárok annyira megijedtek, hogy megfutamodtak. Kettő közülök, Busáki György és Komáromi József a keleti pályaudvar felé menekült s a czinkotai helyi­érdekű vasút indóháza mögött bujt el. Az utca népe most már a rendőrökkel utánuk iramodott és el is fogta őket egy bokor tövében. A megsebesült rendőröket és a huszárokat bevitték a Mosonyi­­utcai rendőrkórházba, ahol bekötötték sebeiket. A rendőrök közül Takács Péter, Déry János és Antal Imrének olyan súlyos a sérülése, hogy a kórház­ban tartották őket. Takács a fején kapott óriási vágást, Déry a karján sebesült meg, Antal ellenőr pedig az arcán szenvedett erős sérülést. Busáki Györgyöt és Komáromi József huszárokat szintén ott tartották a kórházban. Az utcai harcról értesí­tették a katonai hatóságot, amely őrjáratokat kül­dött ki a huszárok elfogására. Egyik őrjárat, amely négy emberből állott, a két sebesült hu­szárt vitte, el a Mosonyi­ utcai rendőrkórházból. A másik tizenkét katonából álló őrjárat valóságos razziát tartott, hogy a az összes kantjáró huszá­rokat elfogja. A verekedésben résztvevő huszárok közül sikerült Pias Ferenc és Horvát Károly 10. huszárezredbeli káplárokat. Az elfogott huszáro­kat a kaszárnyába vitték és lefogták. A katonai hatóság szigorú nyomozást és vizsgálatot indított. — Az értékes kézirat. A meráni iparosegyesü­let titkára és az iparosegyesület hivatalos lapjának szerkesztője, Schorer József Bózenből ládikát ka­pott, amelyre az volt írva, hogy értékes kézirato­kat tartalmaz. Scihorernek azonban gyanús volt a ládika és azért a rendőrségre vitte. Itt megvizs­gálták és megállapították, hogy a ládikában vesze­delmes pokolgép van. Schorer több ízben kapott fenyegető levelet, azt hiszik, hogy a nem sikerült merénylet sztrájkoló nyomdászmunkások műve. —­ Modern betörők* Mai lapunkban megírtuk, hogy a Monorkerületi Hitelbank alsódabasi fiók­­pénztárába ismeretlen tettesek betörtek és a kasszát kirabolták. A betörők a csendőrség jelen­tése szerint autogénnel olvasztották meg a kassza vaslemezét; ezt a budapesti detektivfőnök kizárt­nak tartja. Nagy detektivfőnök ma kiment a hely­színére, hogy a nyomozást személyesen vezesse. A délelőtt folyamán detektivekkel és a nyomozásban résztvett csendőrökkel átvizsgálta a betörés szín­helyét.­­ Húsz évig pincében, Orleánstól tíz kilo­méternyire fekvő Olivet faluban egy hatvannyolc­­éves asszonyt, harminchároméves fiával együtt letartóztattak. Az volt a bűnük, hogy Dura Mária nevű távoli rokonukat húsz évig a pincében meg­vasalva tartották. A szerencsétlen asszony elvesz­tette az eszét és leírhatatlan állapotban találták meg. A két szörnyeteg Duna Máriának az öröksé­gét akarta megkaparitani. — Életmentő biblia. A Pensylvania­ állambeli Blairsvilleben egy eddig ismeretlen merénylő gyil­kos kísérletet követett el Rev. R. E. Mc­­Clure el­len, aki az ottani United Presbyterian-templom lel­késze s elnöke Indiana­ megyében a szalonellenes ligának. A merénylő rálőtt a lelkészre, de a golyót fölfogta a biblia, amit a lelkész a karja alatt vitt. A golyó keresztülfúródott a könyv lapjain s még a pap oldalát megsebesítette, de csak jelenték­­telenül. A hatóság két emberre gyanakodott s azo­kat nyomozzák is. Egyikük menekülés közben el­veszítette a kalapját, amit a rendőrség megszerzett s a nyomozást ezen az alapon folytatják. — Életuntak. Polgár-Fuchs Irén, tizenötéves varróleány, az újpesti hajóállomás mellett a Du­nába ugrott. Az öngyilkos leány egy jégdarabra esett s ott elalélt. Az esetet észrevette egy hajós­­legény, aki kimentette. A mentők eszméletre térí­tették. A szegény varróleány sírva panaszolta el, hogy mostohaapja többször elzavarta hazulról, ugy hogy kénytelen volt szolgálni menni, azonban mi­vel epilepsziás, sehol sem fogadták föl. Ez keserí­tette el és öngyilkossá akart lenni. A mentők el­szállították mostohaapjának Jókai­ utca 14. szám alatti lakására. A lelketlen ember azonban nem akarta a beteg leányt befogadni s azt mondta, hogy vigyék a kórházba. A mentők a lakásán hagyták a leányt. — Jóé Katalin, huszonhároméves cseléd, Ügynök­ utca 11. szám alatti helyén arzént ivott. A Rókus-kórházba vitték. — A Népligetben ma délután egy ötvenöt év körüli munkás ismeretlen okból felakasztotta magát. Meghalt. A holttestet a törvényszéki bonctani intézetbe vitték. Kilétének megállapítására a rendőrség megindította a nyo­­mozást. — Halálozás. Dr. Ruhland Gusztáv, a tudós né­met agrárius író, a Bund der Landwirte egyik vezére, Bajorországban, Bad Tölzben, hosszú szenvedés után, elhunyt. Marich Ágoston, a Pesti Naplónak ötven éven át volt technikai vezetője, ma reggel hetvenegyéves korá­ban Major­ utca C­. szám alatt levő lakásán meghalt. A megboldogult 1910 május végén vonult ötvenévi mun­kálkodás után nyugalomba; akkor meleg ünnepléssel búcsúztatták és a Pesti Napló plakettet készíttetett fél­százados érdemes közreműködésének emlékére. Neumann Dávid, hites tőzsdeügynök, a budapesti gabonatőzsdének egyik legrégibb, ismert és rokonszen­ves tagja, hetvennyolc éves korában Budapesten meg­halt. Halálát neje, szül. Stern Katalin, és gyermekei Neumann Béla tőzsdeügynök és Neumann Ilona gyá­szolják. Temetése pénteken délután lesz a rákoske­resztúri temető halottasházából. RENDŐRI HÍREK. Tűz­balesettel. A Verbőczy­ utca 25. számú házban, amelynek gróf Zichy Rafael a tulajdonosa, ma délután kéménytűz volt. Az első kerületi tüzőrség vonult ki, oltáshoz fogtak, közben Horváth János tűzoltó négy méter magasságból lezuhant és súlyosan megsérült. A tüzet hamarosan eloltották. A megsebesült tűzoltót a Rókus-kórházba vitték. Karambol. A Kápolna­ utca 27. számú ház előtt a 419. számú Városi villamoskocsi összeütközött egy te­herkocsival. Az összeütközés következtében a kocsis, Parányi György, leesett a bakról és súlyosan megsérült. A Rókus-kórházba vitték. A rendőrség megindította a vizsgálatot . Zongorák, pianinók, harm­óniumok, valamint a „Virtuola“ művészek játékát leghívebben reprodukáló önműködő zongorák minden igénynek megfelelően, készpénzért, valamint a legkedvezőbb fizetési feltéte­lek mellett, nagy választékban szerezhetők be a „Musica“ részvénytársaság zongoratermeiben (VII., Erzsébet­ körút 511. cm. Körúti fürdő­palota.)­­ A Royal-Orfeum nagyszerű januári műsora páratlan nagy érdeklődés és kiválóan hangos siker jegyében kerül esténkint bemutatásra. Budapest leg­előkelőbb színházlátogató közönsége estéről-estére zsúfolásig tölti meg a Royal-Orfeumot és zugó tap­sokkal honorálja Gussy Holl, Paul Jülich Adler és Arline, Schicht és Royal Mar­onen, Marco Twins, Fred and Paulette, Will Cummins and Partner felül­múlhatatlan produkcióit. Ma, csütörtökön, január 8-án, délután 3­­s órakor mérsékelt helyáru családi előadás lesz, amelyen az összes nagy attrakciók fel­lépnek. Csütörtök SZÍNHÁZ A40Vfe*SZE*T A kis király A Népopera legközelebbi bemutatója A Tisza Kálmán­ téren álló színház, miután méltó módon ünnepelte meg újév napját a „Par­sifal“ nagysikerű előadásával, erősen készül a sze­zon további részére, nem feledkezve meg a köny­­nyebb műfaj múzsájáról, amely már sok diadalt hozott számára és a mai napon megkezdte a pró­bákat legközelebbi újdonságából „A kis királyi című operettből, amelynek a jövő hét végén lesz a bemutató előadása. Ezzel a premiere-rel három jónevű, népszerű magyar szerző vonul be a Nép­operába: Kálmán Imre, az új operett komponistája, Bakonyi Károly a szövegíró és Martos Ferenc, aki a dalok verseit írta. Mind a három többszörös tű­zpróbát diadallal megállt név, Kálmáné és Ba­konyié különösen: ez a köztudatban már régóta összeforrott dualizmus jelentette a magyar operett első nemzetközi sikerét, a „Tatárjárás“-t három éven át a világ minden operett -színháza bemutatta és sorozatosan játszotta hosszú időkön át. Kálmán Imre, aki a Zeneakadémián Koessler János vezetése alatt lett a fiatal magyar komponista-gárda egyik legelső tagja, annak a speciálisan magyar „Gassen­­­hauer“-nak a megteremtője, amely minden nép­szerűsége és népszerűségre való törekvése mellett is elbírja a legkomolyabb zeneesztétikai bírálatot. Kálmán zenéjének művészi nívója van és ez tette lehetővé nemzetközi elterjedését. A helyi koloritot, a magyar motívumokat Kálmán olyan értékekkel al­kalmazza partitúráiban, amilyenekkel a faji jellegű, de egyúttal nemzetközi sikerű nagy komponisták tették ismertté faji zenéjük sajátosságait. ..A kis király“ Kálmán Imrének negyedik ope­rettje. A ,,Cigányprimás“-sal keletkezett egyidő­­ben és a múlt évben a magyar Karczan Vilmos igazgatása alatt állott .Theater an der Wien-nek volt a „szezonsláger“-je. Azóta három országban és száznál több színpadon került sikerrel előadásra, jelenleg a legkitűnőbb operett-staggionék járják vele sorba az olasz színpadokat, most pedig végre színre kerül Budapesten is. Igen érthető tehát, hogy a Népopera a legnagyobb gonddal készül a bemutatójára, hogy előadása méltó legyen az ope­rett eddigi diadalmas pályafutásához. A darab kü­lönben is nagy és hálás feladatok elé állítja a színházat, mert minden tekintetben elüt az ope­rettek megszokott sablonjától, a szövege is, a ze­néje is közel jár a vígopera stílusához, a meséje érdekes, komoly drámai jelenetekben is bővelkedik és ehhez képest a zeneszerzőnek is alkalma van működésének első fázisában sikerrel bevált szim­fonikus zenei szövését a könnyebb fajsúlyú operett keretében érvényre juttatni. Először hangzanak fel e színpadon Martos Ferenc üde, finoman csengő versei is, amelyek, gyors népszerűségre tarthatnak számot. „A kis ki­rály“ dalait eddig Bodanzky Zsóbertnek, Karc­ag haiti szövegírójának átdolgozásában ismerte meg a külföld közönsége. Ugyancsak ő fordította le Ba­konyi szövegét is, amely a legsikerültebbnek mond­ható az utóbbi évek librettó-termésében. A darab hőse a „kis király“, akinek alakját kétségkívül Manuel, a portugál exkirály után mintázták meg a szövegírók. Ez a fiatal, vígkedélyű, gondtalan életet élő uralkodó áll a dráma középpontjában. Az egyformán kedves és mulattató, mint érdekes és izgalmas mese többi szereplői Anetta Montarini, egy híres énekesnő, a szép és bátorszívű leánya annak a nemzeti hősnek, aki már k­ihalált szenve­dett a népszabadságért. A vidámságot egy Hiek nevű, szeretetreméltó szélhámos és Zaza, a kis szó­kimondó táncosnő képviselik. Nagy, szerepet játs­szanak még a vezérlő tábornok és a rendőrfőnök. Ötleteiben teljesen új operettország elevenedik meg a darab három felvonásában. Udvari intrikák, politikai és szívbeli cselszövések, bombamerénylet, modern romantika és meghatóan szép, tiszta sze­retem bonyolítják le a cselekményt, amely kétség­kívül nagy hatásra, számíthat „A V. király“, ma-

Next