Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)

1915-03-19 / 78. szám

Péntek Harc a Dardanellákért Ma már a francia jelentések is elismerik azt a súlyos veszteséget, melyet pár nap előtt közölt a török hivatalos kommüniké, amikor beszámolt az Ametiszt páncélos cirkáló pusz­tulásáról és három akna­kereső fel­robbanásá­ról. A francia jelentés csak azt közli, hogy a török ütegek az Ametiszt páncélzatát és egyik ágyúját elpusztították, a hajó falát a vízvona­­lon öt gránát átütötte. A következtetést, hogy az ostromló flotta teljesen elvesztette ezt a páncélost, már nem fűzik a vallomáshoz. Az Osmanischer Lloyd mai jelentése leleplezéssel szolgál. Elmondta, hogy miért szünetelt a március tizennegyedikét követő három nap az ostrom? Az ostromló hajókról több tengerész a tengerbe vetve magát, élete veszélyeztetésével a Dardanellák partjaira menekült és ott el­mondták a török katonáknak, hogy a hajókon sztrájk ütött ki, mert az emberek nem akar­ták az aknamezőkön egymást ért hajórobba­nások folytán életüket kockáztatni. A Darda­nellák védelme most fokozódott az automobil­­ágyúik által, melyek gyorsasága lehetővé teszik a partok meg nem erősített helyeinek hatásos védelmét. Anglia indiai helyzete világít bele a Daily News szigorú megrovása, melyben negy­venhét peert részesít vezércikkében. Ezek a peerek nem szavazták meg a felsőházban azo­kat a rendkívüli intézkedéseket, melyeket a kormány a m­oh­amed­án­­ lak­ta Agrában és O­hribban akart létesíteni. Itt külön végrehajtó­­testületeket akartak fölállítani, melyeknek statáriális intézkedési joga lett volna a moha­medánokkal szemben. Az nem derül ki a Daily News megrovásából, hogy miért emelt vétót a javaslat ellen a negyvenhét peer, de az kiderül belőle, hogy miit akartak ezzel a javaslattal. Az említett tartományokról beismeri a cikk, hogy lakosságuk túlnyomórészt F­­la­­medán, „akiknek a lejalitása most sok próbá­nak van kitéve“, mégis azt mondja, hogy a közvélemény „óhajtotta igen erősen“ a statá­riális intézkedéseket és hogy a vétó az angol kormány indiai presztízs­politikáján súlyos csorbát ejtett­ , nincs semmiféle veszedelem, hanem a tenger­­szorosokon való átkelés kierőszakolása az ed­digi mód szerint kizártnak látszik. A grá­nátok ezrei, amelyek körülbelül tizennégy ki­lométernyi területen a Dardanos-, Hamicie- és Medsidje-erődöknek voltak nappali és éjjeli támadásokban irányítva, kivétel nélkül célju­kat tévesztették és csak egyesek estek le közü­lük a cél közelében. Mindössze néhány érték­telen házat romboltak össze. Ezzel szemben öt angol hajó vált használhatatlanná és kény­szerült eltávozni. Azok a hírek, melyek arról szóltak, hogy Tenedoszban nagyszámú szállító­­ha­jó várakozik, még nem nyertek megerősí­­tést. Hogy azonban ipilsen nehéz volna a partraszállás, amelyet rakpartok vagy mólók hiányában csónakokkal kellene végrehajtani és amely ezredenként legalább egy nanot venne igénybe, mutatja a március 3-án végrehajtott kísérlet, amikor nyolcvan ellenséges halott maradt a helyszínen. A Vossische Zeitung jelenti Konstantiná­polyból: Goltz basa, tábornagy, a német követ feleségének hadiestélyén következőképp nyilat­kozott: — A Dardanellák ellen intézendő újabb támadást a törökök még nagyobb előkészület­tel verhetik vissza. Meg vagyok győződve róla, hogy a jövő történészei a Dardanellák meg­védését, mint fényes haditettet fogják magasz­talni. E küzdelmekből azt a tapasztalatot me­rítettem, hogy a kisebb és a középszerű tü­zérség is nag­y sikerrel alkalmazható páncélos hajók ellen. Sztrájk az ellenséges flottán Az Ozmanischer Lloyd megírja, hogy az ostrom sikertelenségén kívül, miért szüntette be az ellenséges flotta támadásait? A hajókon sztrájk ütött ki, a személyzet nem akarja éle­tét kockáztatni. Március 14-én — írja az Ozmanischer Lloyd — a Szmirna és a Dardanellák ellen­­ vonuló hajók gépészet, fűtői és segédmunkásai sztrájkba léptek. A Hellespontusba, a Hero és Leander öbölben ma számos olyan sztráj­koló angol tengerészt fogtunk ki, akik hajóik­ról, bár életük kockáztatásával, megszöktek. Amint ezeknek elbeszéléséből kitűnik, a sztrájk oka az, hogy az utolsó napok nagy aknarob­banásai miatt, nem akarják életüket a biztos és el nem maradó veszélynek kitenni. Az iz­galmat és a félelmet még fokozza a 13-án éjjel felrobbant aknakutató szerencsétlensége, ami­kor is tudvalevőleg a hajó teljes személyzete is odaveszett. Most óriási díjazásokat ígér az ostromvezető parancsnokság a hajósoknak, erélyesen azonban nem mernek a sztrájkolók ellen fellépni, mert a katonaság belátta, hogy Anglia és főleg Franciaország kényelmi szem­pontból pazarolta a tanult hajóivarosok életét. Konstantinápoly védelme Konstantinápoly megerősítéséről írja az Embros, a görg kormány félhivatalos orgá­numa. Az összes Konstantinápoly felé vezető utakat nagyszerű védművekkel és kitűnő ne­héz tüzérséggel zárták el. A várost erős sáncok veszik körül az európai oldalon. A kisázsiai ol­dalt, Szkutari környékét sarok építésével erő­sítik és elzárják a Szakari völgyét erődökkel egészen az Izmid-öbölig. A Prinkipos-szigeten lévő új erődökben körülbelül 60.000 főnyi új katonaságot­­ helyeztek ismét el. Ha sikerülne is szárazföldi csapatoknak partraszállni, olyan hatalmas török erők fognak mindenütt szem­benállni velük, melyek alkalmasak lesznek visszavetésükre. Konstantinápolyi távirat szerint a Szíriá­ban és Arméniában tartózkodó német tisztek parancsot kaptak Sieman von Sanders tábor­nok főparancsnoktól, hogy nyomban térjenek vissza Konstantinápolyba. A török fővárosban német tisztek és mérnökök vezetése alatt foly­­nak nagyszabású védelmi intézkedések. Hallgat az ostrom A Wolff-ügynökség levelezője jelenti a Dardanellákból: * A Csanak Kaleh és Kilid Bohr közelében levő két erőd sikertelen ostroma után az an­gol-francia hajóraj tevékenységében szünet ál­lott be Kétségtelen, hogy az ellenség tanácsta­lanul áll szemben a körültekintő védelemmel, a parti védőművekkel és az aknamezőkkel. Egy angol hidroplán naponként elröpül a tö­rök állások­ felett, azonban a török ütegek he­ves tüze csakhamar visszavonulásra kénysze­ríti, anélkül, hogy sikerülne megfigyelést ten­nie. Ugyancsak sikertelenek maradtak az an­golok törekvései, hogy az aknákat felkutassák és ártalmatlanokká tegyék, s hogy a fényszó­rókat megsemmisítsék. Hétfőn egy angol cir­káló igen rövid harc után visszavonult, mikor egy hatalmas lövést kapott. Azóta csönd van a Dardanellák körül. A Reuter-ügynökség jelenti Tenedosból. Halászhajók tegnapelőtt egy hadihajó védelme alatt ismét megkezdték az aknák eltávolítását. Eközben egy halászhajó a levegőbe röpült. A Berliner Tageblatt kiküldött tudósítója egy konstantinápolyi táviratában jelenti a Dardanellákban tett látogatásáról: — Olyan helyzetben, amely részben ma­tematikai példája lehet a támadó hajóágyúk hordóképességének, konstrukciójának és mu­níciójának, valamint a véderőd-ütegek hordó­képességének stb. és az aknák hatásának, fő­képp a laikusnak minden előzetes kijelentéstől tartózkodnia kell. Mindazok után azonban, amiket nekem mutattak és megmagyaráztak, kijelenthetem, hogy­ nemcsak ezidőszerint VILÁG 1915. március 19. ft Az indiai akció kudarca Az ango­l felsőhöz tárgyalta a kormány előterjeszté­sét, az indiai Ágra és O­udha tarto­mányokban felállítandó, végrehajtó hatalom­mal felruházandó bizottságok szervezéséről. Ugyanezeket az­ előterjesztéseket már 1909-ben meg akarta tenni a kormány, de ez akkor nem mutatkozott opor­tums­nak. A festeőház ülésén Mac­Donnell lord rámutatott arra, hogy a ja­vaslatok előterjesztése írta épp oly inoportunus és javasolta, nyújtsanak át a királynak felira­tot, amelyben kérjék fel, hogy­ attól a prokla­­mációtól, amely az említett hatóság szervezé­sét mondaná ki, a háború alatt tagadja meg hozzájárulását. Ezt a javaslatot elfogadták. A Ház ezután április 14-ig elnapolta üléseit. A Daily News vezércikkben a következő­ket írja: A felsőházban a peerek szavazással olyan döntést hoztak, amely egész Indiában kellemetlen visszhangra fog találni. Az alkatély és az egyesült tartományok kormányzója java­solta a kormányaik, hogy létesítsen Agrában és Oudhaban végrehajtó hatalommal bíró testüle­teket, amelyeket az említett tartományok köz­véleménye igen erősen óhajt. Negyvenhét p­er, akik semmit sem képviselnek és senkinek fe­lelősséggel nem tartoznak, ez ellen vétót emel­tek. A felsőház ezzel a kormánynak Indiában való presztízsére a háború kellős közepén sú­­lyos csapást mért. Annál sajnálatiasab­b ez, mert a két kormány lakossága legnagyobbrészt mohamedán és a mohamedánok lojalitása, kü­lönösen most, amúgy is sok próbának van kitéve. Véres harcok Szudánban Egy Egyptomból nemrég visszatért német kereskedő a következőket mondta el: November 1-én a szenussziak nagysejkje, aki mintegy 70.000 harcos felett rendelkezett, elfoglalta a Szivah oázist és az angol határőr­séget lemészárolta, úgyszintén a Nílustól há­romnapi járásnyira a hozzáküldött angol kö­vetség legnagyobb részét A szenussziak az el­lenük küldött angol haderők elől déli irányban­ kitértek, szétrombolták a vasútvonalat és ál­landóan nyugtalanították az országot. Amikor Mahur el Asl dervis, akit uj mádinak neveznek, a szent háború vérvörös zászlóját a Nílus völ­gyébe vitte, az elégedetlenek mindenfelől kö­réje sereglettek. November 13-án mintegy 40.000 dervis Fashodába vonult. Hawley tá­bornok mintegy hatezer emberből álló brit egyptomi csapattal szállt velük szembe. E csa­patok soraiból valamennyi bennszülött ka­tona átpártolt a dervisekhez úgy, hogy a kor­mánycsapatokat, alig kétezer embert, a láza­dók első rohama elsöpörte. Hawley tábornok valamenyi tisztjével elesett. A katonák leg­nagyobb részét a vad pusztai lovasok dárdáik­kal öldösték le. Ezen első nagy fegyvertény következtében valamennyi törzs, amely eddig Angliával tartott, elpártolt a kormánytól és az egyptomi kormány kénytelen volt jelentős csapattömegeket, amelyeket különben a törö­kök ellen a Szuez csatornánál használtak volna fel, a fenyegetett Szudánba szállítani. Március 1-én az egész Szudán Kdrtun főváros­sal, valamint Nubius egy részével elvitathala­­nul birtokában van. Budapest, március 18. Az erzsébetvárosi választás. Márkus József halálával megüresedett az erzsébetvárosi man­dátum. A k­épvis­előh­­áz elnöksége ma megkeresést­ intézett a főváros központi választmányához s­ felhívta, hogy a választás előkészítése és megtart­­ása dolgában tegye meg a szükséges lépéseket.­ A megkeresés következtében a választmány e hó­i nap 20-án, szombat délelőtt ülést tart, amelyen­ megállapítja a választás határidejét, helyét és új választás intézőit. A főváros VI. kerületének polgársága ma este az Erzsébetvárosi Körben gyűlésre jött össze, hogy a képviselőségre a jelö­­­­lést megejtse. A gyűlésen Ehrlich G. Gusztáv a­ VII. kerületi munkapárt végrehajtó bizottságának­ nevében Paksi­ Bélát ajánlotta a választóknak a VII. kerület képviselőjelöltjéül. A Men voltak a magukévá tették az elnök indítványát ~ V...'T4

Next