Világ, 1915. március (6. évfolyam, 60-90. szám)
1915-03-29 / 88. szám
/ff $91$. március 59. VILÁG LEGÚJABB A Dardanellák előtt / * Athénba az Estic külön tudósítója jelenti Mundrosból, hogy, egy francia cirkálót e hó 22-én a Darrianos török erőd közelében torpedólövés ért és a cirkáló másfél perc alatt legénységével együtt elsülyedt. A cirkáló nevét titokban tartják. Török részről ezt a hírt még eddig nem érést tették meg. A török főhadiszállás közli, hogy ma reggel a török megfigyelőállomások a Boszporusban néhány orosz hadihajót vettek észre, melyek igen nagy távolságból néhány gránátot lőttek a török őrhajókra és azután gyorsan eltávoztak. Japán és Kína A Morning post jelenti Sanghajból. A rendőrség az izgatott hangulatra való tekintettel óvintézkedéseket tett. Két század önkéntest rendeltek a kínai hatóságok mellé, hogy az európai negyeden kívül előforduló zavargásokat megakadályozzák. Tokióban e hó 26-án heves választási harcok után megtörténteka választások. A konzervatívok ideiglenes becslése szerint a kormány kis többséget kapott. Azt hiszik, hoggy a kormánynak sikerülni fog a parlament májusban történő összeillése előtt többséget szerezni, amely biztosítja a parlament munkaképességét. Tiencsini jelentések szerint Kínában egyre nagyobb izgalom észlelhető arra a hírre, hogy japán csapatok érkeztek Mandzsúriába és Shangtungiba, Sinanjuban, ahová ezer japán katona érkezett, veszedelmes a helyzet. A Kínában élő japán vállalkozók el vannak készülve a legrosszabbra. Bár a japán lapokban katonai szakértők nyíltan fejtegetik a Peking ellen és még tovább az ország belsejébe való előnyomulás eshetőségét, kínai részről még mindig békülékeny hajlandóság mutatkozik. Ha mégis kitör a konfliktus, ennek ódiuma egészen Japánra hárul. Vencsangot, a kínai pénzügyminisztérium másodállamtitkárát, Pekingben kivégezték, mert Japánnak fontos állami okiratokat adott el. Az orosz vámok A Daily Telegraph pétervári jelentése szerint az orosz kormány új vámtarifát léptetett életbe, mely szerint a vámok átlag 25—30%-kal emelkednek. Ezek a felemelt vámok a háború befejezéséig maradnak érvényben mindaddig, míg új kereskedelmi szerződéseket kötnek. A békéért Londoni jelentés szerint Lyttelton, az Eton kollégium igazgatója, beszédet mondott, mely nagy feltűnést keltett. Lyttelton többek közt ezeket mondotta: Semmi értéke sem lesz annak, amit a béke helyreállítása érdekében Európában tehetünk, ha be nem bizonyítjuk, hogy hajlandók vagyunk olyan alapelv szerint cselekedni, hogy minden nemzet teljes bizalommal viseltetik a másikkal szemben és olyan idő bekövetkezését várja, ahol szabad lesz neki a maga kedve szerint élni és fejlődni. Ha Anglia nem lép idejekorán elő és ki nem jelenti ugyanazon okból, amit másra akar rákényszeríteni, hogy a maga részéről is koncessziókat fog tenni, úgy joggal fogják képmutatónak nevezni. Anglia köteles minden kétséget eloszlatni afelől, hogyha alkalom kínálkozik reá, hajlandó áldozatot is hozni. Prasznisz ostroma az Világ tudósítójától Amsterdam, március 25. Egy német katona, ki részt vett Prasznisz ostromában, ott meg is sebesült, Amsterdamban lakó rokonának a következő érdekes levelét küldte. Február 21-én reggel érkeztünk Bukat elé. Már állandóan a gépfegyverek kattogását hallottuk, az ellenség már nem lehet távol. De még nem került ütközetre a sor, az oroszokat hátba akartuk támadni. Vezetőink utunk irányáról nem világosítottak fel. Bukóiban, négy kilométernyire van Prasznisztól, találkoztunk az első orosz gránátokkal. Tüzérségünk hamarosan kitűnő állást foglalt el, s hevesen válaszolt a gránáttűzre. Féltizenkettőkor századunk parancsot kapott egy major megostromlására. Meg kell történnie. — volt a parancs. Egy félóra alatt megtörtént. Az oroszok az előre elkészített lövészárokba vonultak vissza. A nap további folyamán a majorságban ütöttük fel tanyánkat s este jobbról is, balról is lövészárkok ásásához kezdtünk. Hétfőn délben tizenkét óljaskor újabb parancs érkezett „mindent készenlétbe helyezni“. Az orosz lövészárkokat, s a város előtt az orosz kaszárnyákat kellett elfoglalni. Felfűzött bajanettel nyomultunk előre. Az oroszok oly erős tüzelést vittek véghez, mintha az ördög szállotta volna meg őket s ma már magam is csodálkozom, hogyan mehettünk ily tűz között előre. Mikor harminc méternyire közelítettük meg őket, fehér kendőt tűztek szuronyaik hegyére s a tüzelést abbahagyták, hogy megadják magukat. Századunk száz oroszt ejtett foglyul. A kaszárnya átkutatása a pótszázad feladata volt. Mi tovább nyomultunk a város belseje felé. Az oroszok itt jobban elsarcolták magukat, mint azt eleinte hittük. Alig haladtunk száz méternyire, mikor már a földbe kellett beásni magunkat a rettenetes golyózápor elől. Az est beálltával lövészárkot készítettünk. Kedden továbbnyomultunk, de nem juthattunk messzire, az ellenséges tüzelés igen erős volt. Két bajtársammal előre haladtunk, éppen beásni akartam magamat, amikor őket ellenséges golyók találták. Semmi életjelt nem adtak többet magukról. Estig feküdtem a földben, csak a sötétség beálltával tértem vissza csapatomhoz. Szerdára kellett a várost elfoglalnunk. Tizenegy órakor kezdtük az előrenyomulást. Tüzérségünk a várost és a lövészárkokat szuronyrohamra már megértette. Az oroszok erősen elsáncolták magukat. Egy hosszú termelőfal volt a fedezékük, azt lőrésekkel bőven ellátták. A fal előtt még egy lövészárok is feküdt. Ötven méternyi előrehaladás után ismét le kellett feküdnünk. Három órakor délután kaptuk a parancsot az utolsó rohamra. Hurrá! kiáltással nyomultunk előre. Alig tettem egy-két lépést, amikor egy golyó talált. Gyorsan visszakúsztam, hogy magam némileg biztonságba helyezzem. Az első orosz vonat megadta magát, mikor bajtársaim tíz méternyire közelítették meg őket. Amint a temetőkerítés mögött álló oroszok látták, hogy más menekvés nincs, követték társaik példáját. A további előrenyomulásról nem irthatok, mert azon már nem vehettem részt. Engem az ostrom után a kötözőhelyre vittek, onnan pedig kórházba. Később hallottam bajtársaimtól, hogy óriási hadianyagot és sok ezer foglyot zsákmányoltunk. Veszteségeink elég nagyok voltak, legkevesebb volt az én ezredemben. G. E. Zavargások Mexikóban A Morning Post szerint az Egyesült Államok egyik, a mexikói vizeken tartózkodó flottájának parancsnoka elrendelte, hogy a Georgia hadihajó Veracruzból Progresoba menjen, ahol kisebb jelentőségű zavargások törtek ki. Az angol munkások bére A választott bíróság a londoni kikötők munkásainak naponta 3—18 cent hadipótlékot engedélyezett. A királyi dokkokban dolgozó munkásoknak heti 1—3 sterling hadipótlékot engedélyeztek. mmvmmmmmmim mm mmtmmmm 1mmifwwmxsaWMtMi'OT» ammmu Ne adjunk a katonáknak alkoholos italt HÍREK Elestek Latikóczi Latkóczy Rezsőhonvédhuszárszázados az északi harctéren kapott sebébe életének negyvenkettedik, házasságának hatodik évében Máranyarosszigeten meghalt. Ma temették el Kunszentmiklóson. Fekete Jenő debreczeni bútorgyáros, a 61. gyalogezred önkéntes káplárja, a harctéren szerzett súlyos betegsége következtében huszonhétéves korában Sátoraljaújhelyen a katonai kórházban, hosszas szenvedés után meghalt. A kancellár Berlinben. Bethmann Hollweg birodalmi kancellár Berlinbe érkezett — Lehmann kapitány a király előtt. A király ma délelőtt külön kihallgatáson fogadta Schönbrunnnban Lehmann kapitányt, aki Stanger hadnagyéval együtt repülőgépével utolsónak hagyta el Parzemyslt. A kapitány jelentést tett a királynak. — A Világ mai tárcája épp arról a hatásról számol be, amelyet Lehmann kapitány utjának elbeszélése közben a sajtóhadiszállás tudósaira tett. — Új kúriai bírák. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király Balogh Jenő igazságügyi miniszter előterjesztésére, saját kérelmükre történt nyugalomba helyeztetésük alkalmából,sok évi hű és buzgó szolgálataik elismeréséül. Kovács Károly szegedi ítélőtáblás birónak és Nemlaha Gyula ítélőtáblabírói okalél és jelleggel felruházott kassai törvényszéki birónak a kúriai bárói címet adományozta. — Poincaré a fronton. Tegnap Poincaré elnök a minisztertanács után elhagyta Parist és a frontra utazott. — Angol szakértők Ausztria-Magyarországon. Német lapok hivatalos közleményt hoznak, amely szerint Anglia kereskedelmi szakértőket szándékozik Németországba, Ausztriába és Magyarországba küldeni, hogy itt adatokat gyűjtsenek a termelési és bérviszonyokról és egyéb titkokról, úgyszintén, hogy kiviteli cikkek árait és gyári jegyeit is kipuhatolják. Ezekkel és ezek közvetítőivel szemben, még ha ez utóbbiak nem is tartoznak valamely, velünk ellenséges állam kötelékébe, különös elővigyázatosságot kell tanúsítani —■ írja a Fremdenblatt. A Hír szerint a szóbanforgó közvetítő egyének máris tudakozódnak hazai cégeknél, hogy bizonyos statisztikai adatokat szerezzenek a hazai be- és kivitelről, a belföldi termelésről, a munkás és termelési viszonyokról stb., az 1914-ik év második felére vonatkozólag. A legnagyobb elővigyázatosság ajánlatos. — A béke mártírjai. Megírtuk, hogy a magyar származású dr. Makoviczky Dusánt, Tolstoj titkárját, bizalmasát és irodalmi hagyatékának végrehajtóját, Oroszországban letartóztatták. Mai újabb jelentések szerint ez a letartóztatás azért történt, mert a vád szerint aláírt egy a háború befejezése és a békemegkötése érdekében propagált röpiratot. Nikolajevics nagyherceg katonapártjának hatalma fogja dr .Mákoviczkyt április elején a haditörvényszék elé állítani, c csak azért, mert milliók és milliók titkos szívdobbanásával mást mert óhajtani, mint amit Nikolajevics magának a cárnak ellenére parancsolt. Mákoviczkyt hiába akarták az orosz udvar köréből is híved és tisztelői kiszabadítani, fogvatartották sok europei arisztokrata békebaráttal együtt. A felsőmagyarországi Makoviczky - család minden tagja a kultúra, emberszeretet, felebaráti segítés melegszívű apostola. Tolstoj szavai szerint élnek: Dolgozzatok, amíg mecsetek ki nem alszik. Dr. Makoviczky Dusán letartóztatása az orosz irodalmi, művészi kultúrkörökben is nagy elkeseredést keltett. — Dr. Varga Jenő előadása. A Társadalomtudományi Társaság e hó 30-áin, kedden este fél hét órakor saját helyiségében (VI., Anker-köz 2.) ülést tart, amelynek tárgya: dr. Varga Jenő előadása: A világháború gazdasági problémáiról. Vendégeket szívesen látnak. Hárs