Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)

1915-07-15 / 195. szám

JM IVa. ^BLas­m , VILÁG fee oroszoknak, tehát azok a pénzügyi merhéz­­­ségek, amelyek Japánt most visszatartják,­­az angol és francia piac segítségével egy perc­­­latt megszűnnének.­­ Illetékes helyről utalnak azokra a rend­szabályokra, amelyekhez a török kormány anyyit, hogy eltávolítsa az örményeket azokról­­a területeikről, ahol a jelenlétük a nemzeti vé­delem szempontjából károsnak és a belső nyu­galomra veszedelmesnek nyilvánul. A közle­­­mény sejtheti a kormány eljárásának szüksé­gességét, mert csak ilyen módon lehetett a forradalmi örmények üzelmeit az ország érde­kében meggátolni. A Mythileneből jelentik, hogy tegnapelőtt erős támadást intéztek az angol-francia had­ierők Acsibaba és Krithia táján a törökök had­­járásai ellen. Különösen az első helyen tettek a szövetségesek hihetetlen megerőltetéseket, de annak dacára sem voltak képesek valamelyes­t sikert elérni. Hivatalos jelentés A török főhadiszállás közli: Kaukázusi front: "Az ellenség veszteségeit, melyeket halottakban és sebesültekben az Araz vidékén lefolyt harcokban szenvedett, 2000 emberre becsülik. E harcok csapataink és az ellenséges lovasság és gyalogság között folytak le, és az ellenség állandó visszavonulásával vég­ződtek. Legutóbb 600 halottat számláltunk meg az ellenség visszavonulási vonalán. ^ Dardanella-front: Július 12-én reggel az ellenség Ari Burnu mellett heves tüzérségi és gyalogsági tüzelés után, bombák dobálása mel­lett, előnyomulást kísérelt meg jobbszárnyunk ellen. Tüzelésünkben az ellenség támadása ösz­­szeomlott és az ellenség vissza is vonult. Ugyan­csak könnyen visszavertük az ellenségnek bal­szárnyunk ellen intézett hasonló kísérletét. Az ellenség futva menekült. A menekülök egy része a szakadékokba zuhant. Sok muníciót és más hadiszert zsákmányoltunk. Szedil Bahr mellett az ellenség ugyanaz­nap reggel mindkét szár­nyának heves tüzérségi tüzelése után támadást kísérelt meg jobb- és balszárnyunk ellen, flot­tája egy részének támogatása mellett.­­ Az el­lenség háromszor kísérelte meg támadását jobb­­szárnyunk ellen, de súlyos veszteségei mellett visszavertük. A balszárnyon lövészárok-harccá fajult a küzdelem, amely eredmény nélkül éj­jelig tartott. E szárnyon két gépfegyvert zsák­mányoltunk. Jóllehet az ellenség a tegnapi csa­tában mintegy 60.000 gránátot pazarolt és bár súlyos veszteségeket szenvedett, semmiféle ered­ményt sem ért el. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton június 11-én Ari Burnu mellett jelentéktelen tüzelés volt. Délután Ari Burnu előtt egy cirkáló torpedónaszádok vé­delme mellett és egy repülőgép támogatásával tüzelt egy ideig jobbszárnyunkra anélkül, hogy hatást ért volna el. Azután visszavonult. Szedil Barhr mellett kölcsönös tüzérségi tű­z megsza­kításokkal a jobbszárnyon és a középen. Ana­tóliai ütegeink hatásosan bombázták a morto­­limani ellenséges csapatokat, ütegeket, hangá­rokat és repülőket. A többi hadszíntéren nem történt különös esemény. A lapok jelentései szerint az egyesült angol-francia haderő veszteségei a Dardanellák­nál meghaladják 87.000 embert. A támadás folytatása halatlan tömeggyilkolás, mert a tö­rökök ellentállását megtörni lehetetlen. Budapest, július 14. A háború és a románok. Krassó-Szörény vár­megye ma tartotta rendes közgyűlését Medve Zol­tán kamarás, főispán, elnök­lésével. Az olasz had­üzenet tárgyalása után a közgyűlés határozati ja­vaslatot fogadott el, amelyhez Huszár Károly ma­gyarul és Branisce szerkesztő román nyelvű be­szédben csatlakozott. Branisce hazafias beszédét a román tagok felállva, tapssal fogadták. Ezután az alispán javaslatára a hadiárvák ellátására árva­­házat létesítenek. A megyebizottsági tagok a fő­ispánt és Issekutz alispánt jelentésük kapcsán lel­kesen megéljenezték.­­­ A Balkán hírei A római Tribuna legutóbbi számában Tedeschi ismert balkán tudós azt fejtegeti, hogy az egyes Balkán államokkal külön-külön folytatott tárgyalások meddők maradnak és nem lesznek politikai gyümölcsei. A Balkán problémák megoldásának csakis egy módja volna lehetséges és pedig az, hogy a Balkán­államok képviselői tartsanak kongresszust Rómában. A gordiusi csomót így megoldanák, de Nagy Sándor módjára, karddal vágnák szét. A francia és angol követek Nisben és Cettinjében barátságos hangú közös jegyzéket nyújtottak át Albánia felosztására vonatkozó­lag. Válaszul erre­­a szerbek Durazzótól észak­keletre hét helységet megszállottak. A monte­­negróiak megszállták Skutarinak egész hát­vidékét. A görögök a Semeni-folyóig nyomul­tak előre. A skutarii események óta Cettinjé­ben és Antiváriban nap-nap után zajos tünte­tések ismétlődnek meg. A lakosság tüntető tömegekben vonul fel és azt hangoztatja, hogy nem adják vissza Skutarit. Cettinjében a tün­tető menet a királyi palota elé is felvonult, de Nikita nem volt hajlandó a néphez beszédet mondani. A török-bolgár egyezkedés A Kölnische Zeitung szófiai távirata sze­rint a török minisztertanács még nem hozott végleges döntést a bolgár követelések tekin­tetében, mert a hadügyminiszternek rövid időre el kellett utaznia. Bolgár irányadó körök nem kételkednek, hogy a megegyezés rövid időn belül meglesz. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb negotini kerület Romániához isazoltassék, ami által azonban ott a Duna mindkét partja Romániáé lenne. Bulgária el­vesztené összeköttetését Magyarországgal és a folyón való közlekedés Románia kényétől függne. Ebbe pedig Bulgária bele nem mehet. Anglia Görögország ellen Az Embros legutóbbi vezércikkében a kö­vetkezőket írja: Anglia velünk szemben nem úgy viselkedik, mintha barátunk volna, hanem mint feljebbvalónk. Ma már nyilvánosan meg­mutatja nekünk ökölbe szorított kezét és erővel akar ránk hatni, miután minden kísérlete meg­bukott, hogy bennünket egy kétes kimenetelű és nekünk szüségesen háborúba belevigyen. A La Politique közli az alábbi érdekes athéni levelet: Az angol admirális, az égei egyesült flotta parancsnoka táviratot intézett az athéni lapokhoz, melyben kijelenti, hogy blokád alá fogja helyezni a görög partokat, mert meg akarja akadályozni a hadisugárok és különösen a német tengeralattjáróknak szükséges benzin szállítását, ami szerinte, idáig görög hajók segítségével történt. Ez a távirat óriási visszatetszést keltett Görögor­szágban, mert hiszen állami tekintélyén, ér­dekein ejtett súlyos csorbát, egyenes szuverén jogaiban támadva meg az államot. Megdöb­benve kérdezhetjük most egymást, hát ez a jutalma jóindulatú semlegességünknek, me­lyet különösen az entente irányában mutat­tunk? Ha azt hiszi az entente, hogy ilyen re­press­záliákkal megfélemlíti Görögországot, amely nem volt hajlandó oldalán a világhá­borúba keveredni, úgy nagyon elszámítja ma­gát és éppen ellenkező eredményeket fog el­érni. Görögország nem tartozik egyik nagy­hatalom befolyása alá sem és féltékenyen őr­ködik jogai fölött, hogy olyan irányban ve­zesse külügyi politikáját, mely leginkább biz­tosítja érdekeit és állami méltóságát. Nem kulissza mögötti számítgatás és gyávaság volt az oka, hogy az ország nem követte Venize­­loszt, hanem egyszerűen az, hogy a görög nép a két balkáni háború óriási áldozatai után nem akarta magát megint kitenni egy bizony­talan jövőnek. Anglia erőszakossága könnyen visszafelé sülhet el. Mi semlegesek vagyunk, de önrendelkezési jogunkról semmi szín alatt le nem mondunk. CsDKMQIt A Times jelenti: Gunaris miniszterelnök közététette, hogy a görög képviselőház július 20-án ül össze. .Venizelosz pártja azt hiszi, hogy a kormány a kabinetválságot el akarja odázni. A kormányhoz közelálló sajtó azt írja, hogy a kormányválság kérdése legfeljebb egy hónapig marad megoldatlanul. Ez alatt vala­melyes irányban tisztázódik a helyzet és a kormány állásfoglalása a dolgok menetétől függ majd. Venizelosz hívei szerint, ha Venizelosz újra miniszterelnök lesz is, a külpolitikában addig nem történik döntés, amíg a király nem lesz teljesen egészséges. Athénból jelentik: A sajtó egyhangúan azt követeli, hogy a kormány tegye meg nyomban intézkedéseit annak meggátlására, hogy az an­golok az egész görög tengerhajózást megfojt­sák. VádaK Genadiev ellen Genadiev volt bolgár külügyminiszter le­tartóztatása újabb megerősítést nyert. A letartóztatást azért kellett elrendelni, mert olyan váddal illetik, amely miatt halál­­büntetéssel sújthatják. A bombamerénylet bűnpörében Anasztazov, a fővádlott bevallotta, hogy a bűnszövetkezet még egész sereg me­rényletet tervezett. Különösen nagy gonddal dolgozták ki annak a bombamerényletnek a tervét, amelyet Ferdinánd bolgár király ellen akartak elkövetni. Anasztazov házában okmányokat és táv­iratokat találtak, amelyek súlyosan terhelő adatokat tartalmaztak az egykori külügymi­niszter ellen. Kiderült ezekből az adatokból, hogy — amint már megírtuk — Anasztazov Genadievtől tízezer frankot kapott. Mikor megkérdezték, hogy miért állott anyagi összeköttetésben az egykori külügymi­niszterrel, bevallotta Anasztazov, hogy me­rényleteivel elő kellett volna segítenie Gena­diev diktatúrájának létrejöttét. Genadiev az­előtt híve volt a monarchiának, de hirtelen a hármas entente hívé vált belőle. Egyre nyoma­tékosabban és jelentőségteljesebben beszélnek arról a bolgár fővárosban, hogy Genadiev ügyében olyan nagyhatalomnak van keze, amely hasonló módon már ismételten igyeke­zett Bulgária politikai sorsába beavatkozni. Rómában kínos hatást keltett Genadiev letar­tóztatása. Napok óta csak erről beszélnek s arra magyarázzák, hogy Bulgáriában végleg az oroszok ellen fordult a hangulat, mert Gena­diev az oroszbarát elemek vezére. Szófiából táviratoztak a B. Z. am Mittag­­nak. Genadiev a vizsgálati fogságban öngyil­kossági kísérletet követett el. Közelebbit senki sem tud, de mindenfelé beszélik és általában hitelre talált. Henry Max Ironside, a fölmentett szófiai angol követ Nisen át Angliába utazott, és is­­meretes, hogy a követet Ferdinánd király el­len tervezett bombamerénylet részességével gyanúsították meg. Budapest, július 14. A fiumei delegazione ülése. Fiuméból jelen­tik: Az ui rapprezentanza megalakulásáig a dele­,­gazione municipalenak nevezett városi állandó bi­zottság vezeti a város ügyeit a satutum 105. para­grafusa alapján. Ez a bizottság tegnap este Coros­­sac Ferenc podeszta elnöklésével ülést tartott, me­lyen a podeszta bejelentette, hogy a nyert meg­bízás értelmében a miniszterelnök tudomására hoz­­ta, hogy Fiume szabad város és kerülete a horvát diétán elhangzott felszólalásokkal ellentétben, köz­vetlenül és el­szakít­atatlan kötelékkel akar Magyar­­országhoz tartozni. A miniszterelnök arról biztosí­totta a podesztát, hogy Fiume nemzetiségét úgy, mint az ország egyéb nemzetiségét, továbbra is megvédelmezik. A podeszta bejelentését helyeslés­sel veszik tudomásul. Hosszabb indokolás után javasolja, hogy a delegáció írjon fel a­ kormány­hoz és kérje, hogy­ a háború alatt a községi válasz­tásokat ne rendeljék el. Rövid vita után a delegá­ció elfogadja Gotthardt indítványát és fejli a kor­mányhoz, kérve, hogy a háború vége előtt ne le­gyen községi választás. Ezután egy interpellációra adott válaszában a podeszta közölte, hogy átírt a haditengerészeti vezetőséghez, hogy Póléba csak annyi élelmiszert vigyenek Fiuméból, amennyi a­­ hadihajók személyzetének két napra elegendő.

Next