Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-15 / 195. szám
JM IVa. ^BLasm , VILÁG fee oroszoknak, tehát azok a pénzügyi merhézségek, amelyek Japánt most visszatartják,az angol és francia piac segítségével egy perclatt megszűnnének. Illetékes helyről utalnak azokra a rendszabályokra, amelyekhez a török kormány anyyit, hogy eltávolítsa az örményeket azokróla területeikről, ahol a jelenlétük a nemzeti védelem szempontjából károsnak és a belső nyugalomra veszedelmesnek nyilvánul. A közlemény sejtheti a kormány eljárásának szükségességét, mert csak ilyen módon lehetett a forradalmi örmények üzelmeit az ország érdekében meggátolni. A Mythileneből jelentik, hogy tegnapelőtt erős támadást intéztek az angol-francia hadierők Acsibaba és Krithia táján a törökök hadjárásai ellen. Különösen az első helyen tettek a szövetségesek hihetetlen megerőltetéseket, de annak dacára sem voltak képesek valamelyest sikert elérni. Hivatalos jelentés A török főhadiszállás közli: Kaukázusi front: "Az ellenség veszteségeit, melyeket halottakban és sebesültekben az Araz vidékén lefolyt harcokban szenvedett, 2000 emberre becsülik. E harcok csapataink és az ellenséges lovasság és gyalogság között folytak le, és az ellenség állandó visszavonulásával végződtek. Legutóbb 600 halottat számláltunk meg az ellenség visszavonulási vonalán. ^ Dardanella-front: Július 12-én reggel az ellenség Ari Burnu mellett heves tüzérségi és gyalogsági tüzelés után, bombák dobálása mellett, előnyomulást kísérelt meg jobbszárnyunk ellen. Tüzelésünkben az ellenség támadása öszszeomlott és az ellenség vissza is vonult. Ugyancsak könnyen visszavertük az ellenségnek balszárnyunk ellen intézett hasonló kísérletét. Az ellenség futva menekült. A menekülök egy része a szakadékokba zuhant. Sok muníciót és más hadiszert zsákmányoltunk. Szedil Bahr mellett az ellenség ugyanaznap reggel mindkét szárnyának heves tüzérségi tüzelése után támadást kísérelt meg jobb- és balszárnyunk ellen, flottája egy részének támogatása mellett. Az ellenség háromszor kísérelte meg támadását jobbszárnyunk ellen, de súlyos veszteségei mellett visszavertük. A balszárnyon lövészárok-harccá fajult a küzdelem, amely eredmény nélkül éjjelig tartott. E szárnyon két gépfegyvert zsákmányoltunk. Jóllehet az ellenség a tegnapi csatában mintegy 60.000 gránátot pazarolt és bár súlyos veszteségeket szenvedett, semmiféle eredményt sem ért el. (Elkésve érkezett.) A főhadiszállás közli: A Dardanella-fronton június 11-én Ari Burnu mellett jelentéktelen tüzelés volt. Délután Ari Burnu előtt egy cirkáló torpedónaszádok védelme mellett és egy repülőgép támogatásával tüzelt egy ideig jobbszárnyunkra anélkül, hogy hatást ért volna el. Azután visszavonult. Szedil Barhr mellett kölcsönös tüzérségi tűz megszakításokkal a jobbszárnyon és a középen. Anatóliai ütegeink hatásosan bombázták a mortolimani ellenséges csapatokat, ütegeket, hangárokat és repülőket. A többi hadszíntéren nem történt különös esemény. A lapok jelentései szerint az egyesült angol-francia haderő veszteségei a Dardanelláknál meghaladják 87.000 embert. A támadás folytatása halatlan tömeggyilkolás, mert a törökök ellentállását megtörni lehetetlen. Budapest, július 14. A háború és a románok. Krassó-Szörény vármegye ma tartotta rendes közgyűlését Medve Zoltán kamarás, főispán, elnöklésével. Az olasz hadüzenet tárgyalása után a közgyűlés határozati javaslatot fogadott el, amelyhez Huszár Károly magyarul és Branisce szerkesztő román nyelvű beszédben csatlakozott. Branisce hazafias beszédét a román tagok felállva, tapssal fogadták. Ezután az alispán javaslatára a hadiárvák ellátására árvaházat létesítenek. A megyebizottsági tagok a főispánt és Issekutz alispánt jelentésük kapcsán lelkesen megéljenezték. A Balkán hírei A római Tribuna legutóbbi számában Tedeschi ismert balkán tudós azt fejtegeti, hogy az egyes Balkán államokkal külön-külön folytatott tárgyalások meddők maradnak és nem lesznek politikai gyümölcsei. A Balkán problémák megoldásának csakis egy módja volna lehetséges és pedig az, hogy a Balkánállamok képviselői tartsanak kongresszust Rómában. A gordiusi csomót így megoldanák, de Nagy Sándor módjára, karddal vágnák szét. A francia és angol követek Nisben és Cettinjében barátságos hangú közös jegyzéket nyújtottak át Albánia felosztására vonatkozólag. Válaszul errea szerbek Durazzótól északkeletre hét helységet megszállottak. A montenegróiak megszállták Skutarinak egész hátvidékét. A görögök a Semeni-folyóig nyomultak előre. A skutarii események óta Cettinjében és Antiváriban nap-nap után zajos tüntetések ismétlődnek meg. A lakosság tüntető tömegekben vonul fel és azt hangoztatja, hogy nem adják vissza Skutarit. Cettinjében a tüntető menet a királyi palota elé is felvonult, de Nikita nem volt hajlandó a néphez beszédet mondani. A török-bolgár egyezkedés A Kölnische Zeitung szófiai távirata szerint a török minisztertanács még nem hozott végleges döntést a bolgár követelések tekintetében, mert a hadügyminiszternek rövid időre el kellett utaznia. Bolgár irányadó körök nem kételkednek, hogy a megegyezés rövid időn belül meglesz. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a szerb negotini kerület Romániához isazoltassék, ami által azonban ott a Duna mindkét partja Romániáé lenne. Bulgária elvesztené összeköttetését Magyarországgal és a folyón való közlekedés Románia kényétől függne. Ebbe pedig Bulgária bele nem mehet. Anglia Görögország ellen Az Embros legutóbbi vezércikkében a következőket írja: Anglia velünk szemben nem úgy viselkedik, mintha barátunk volna, hanem mint feljebbvalónk. Ma már nyilvánosan megmutatja nekünk ökölbe szorított kezét és erővel akar ránk hatni, miután minden kísérlete megbukott, hogy bennünket egy kétes kimenetelű és nekünk szüségesen háborúba belevigyen. A La Politique közli az alábbi érdekes athéni levelet: Az angol admirális, az égei egyesült flotta parancsnoka táviratot intézett az athéni lapokhoz, melyben kijelenti, hogy blokád alá fogja helyezni a görög partokat, mert meg akarja akadályozni a hadisugárok és különösen a német tengeralattjáróknak szükséges benzin szállítását, ami szerinte, idáig görög hajók segítségével történt. Ez a távirat óriási visszatetszést keltett Görögországban, mert hiszen állami tekintélyén, érdekein ejtett súlyos csorbát, egyenes szuverén jogaiban támadva meg az államot. Megdöbbenve kérdezhetjük most egymást, hát ez a jutalma jóindulatú semlegességünknek, melyet különösen az entente irányában mutattunk? Ha azt hiszi az entente, hogy ilyen represszáliákkal megfélemlíti Görögországot, amely nem volt hajlandó oldalán a világháborúba keveredni, úgy nagyon elszámítja magát és éppen ellenkező eredményeket fog elérni. Görögország nem tartozik egyik nagyhatalom befolyása alá sem és féltékenyen őrködik jogai fölött, hogy olyan irányban vezesse külügyi politikáját, mely leginkább biztosítja érdekeit és állami méltóságát. Nem kulissza mögötti számítgatás és gyávaság volt az oka, hogy az ország nem követte Venizeloszt, hanem egyszerűen az, hogy a görög nép a két balkáni háború óriási áldozatai után nem akarta magát megint kitenni egy bizonytalan jövőnek. Anglia erőszakossága könnyen visszafelé sülhet el. Mi semlegesek vagyunk, de önrendelkezési jogunkról semmi szín alatt le nem mondunk. CsDKMQIt A Times jelenti: Gunaris miniszterelnök közététette, hogy a görög képviselőház július 20-án ül össze. .Venizelosz pártja azt hiszi, hogy a kormány a kabinetválságot el akarja odázni. A kormányhoz közelálló sajtó azt írja, hogy a kormányválság kérdése legfeljebb egy hónapig marad megoldatlanul. Ez alatt valamelyes irányban tisztázódik a helyzet és a kormány állásfoglalása a dolgok menetétől függ majd. Venizelosz hívei szerint, ha Venizelosz újra miniszterelnök lesz is, a külpolitikában addig nem történik döntés, amíg a király nem lesz teljesen egészséges. Athénból jelentik: A sajtó egyhangúan azt követeli, hogy a kormány tegye meg nyomban intézkedéseit annak meggátlására, hogy az angolok az egész görög tengerhajózást megfojtsák. VádaK Genadiev ellen Genadiev volt bolgár külügyminiszter letartóztatása újabb megerősítést nyert. A letartóztatást azért kellett elrendelni, mert olyan váddal illetik, amely miatt halálbüntetéssel sújthatják. A bombamerénylet bűnpörében Anasztazov, a fővádlott bevallotta, hogy a bűnszövetkezet még egész sereg merényletet tervezett. Különösen nagy gonddal dolgozták ki annak a bombamerényletnek a tervét, amelyet Ferdinánd bolgár király ellen akartak elkövetni. Anasztazov házában okmányokat és táviratokat találtak, amelyek súlyosan terhelő adatokat tartalmaztak az egykori külügyminiszter ellen. Kiderült ezekből az adatokból, hogy — amint már megírtuk — Anasztazov Genadievtől tízezer frankot kapott. Mikor megkérdezték, hogy miért állott anyagi összeköttetésben az egykori külügyminiszterrel, bevallotta Anasztazov, hogy merényleteivel elő kellett volna segítenie Genadiev diktatúrájának létrejöttét. Genadiev azelőtt híve volt a monarchiának, de hirtelen a hármas entente hívé vált belőle. Egyre nyomatékosabban és jelentőségteljesebben beszélnek arról a bolgár fővárosban, hogy Genadiev ügyében olyan nagyhatalomnak van keze, amely hasonló módon már ismételten igyekezett Bulgária politikai sorsába beavatkozni. Rómában kínos hatást keltett Genadiev letartóztatása. Napok óta csak erről beszélnek s arra magyarázzák, hogy Bulgáriában végleg az oroszok ellen fordult a hangulat, mert Genadiev az oroszbarát elemek vezére. Szófiából táviratoztak a B. Z. am Mittagnak. Genadiev a vizsgálati fogságban öngyilkossági kísérletet követett el. Közelebbit senki sem tud, de mindenfelé beszélik és általában hitelre talált. Henry Max Ironside, a fölmentett szófiai angol követ Nisen át Angliába utazott, és ismeretes, hogy a követet Ferdinánd király ellen tervezett bombamerénylet részességével gyanúsították meg. Budapest, július 14. A fiumei delegazione ülése. Fiuméból jelentik: Az ui rapprezentanza megalakulásáig a dele,gazione municipalenak nevezett városi állandó bizottság vezeti a város ügyeit a satutum 105. paragrafusa alapján. Ez a bizottság tegnap este Corossac Ferenc podeszta elnöklésével ülést tartott, melyen a podeszta bejelentette, hogy a nyert megbízás értelmében a miniszterelnök tudomására hozta, hogy Fiume szabad város és kerülete a horvát diétán elhangzott felszólalásokkal ellentétben, közvetlenül és elszakítatatlan kötelékkel akar Magyarországhoz tartozni. A miniszterelnök arról biztosította a podesztát, hogy Fiume nemzetiségét úgy, mint az ország egyéb nemzetiségét, továbbra is megvédelmezik. A podeszta bejelentését helyesléssel veszik tudomásul. Hosszabb indokolás után javasolja, hogy a delegáció írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy a háború alatt a községi választásokat ne rendeljék el. Rövid vita után a delegáció elfogadja Gotthardt indítványát és fejli a kormányhoz, kérve, hogy a háború vége előtt ne legyen községi választás. Ezután egy interpellációra adott válaszában a podeszta közölte, hogy átírt a haditengerészeti vezetőséghez, hogy Póléba csak annyi élelmiszert vigyenek Fiuméból, amennyi a hadihajók személyzetének két napra elegendő.