Világ, 1915. július (6. évfolyam, 181-211. szám)
1915-07-15 / 195. szám
Csütörtök tett és kelt még most is, 2055 millió márka a birodalmi hadikincstár átutalására esik, a maradékot— a külföldről beszivárgott mennyiséget eltekintve — önként adta a forgalom a birodalmi banknak birodalmi bankjegy ellenében. Hogy ily módon a Németországban levő aranykészlet még sokáig nincsen kimerítve, az kiderül a hétről-hétre folytatódó aranybevételből. Az a körülmény, hogy ez óriási háborúban a lakosság önként adja aranypénzét a jegybanknak bankjegyek ellenében, példátlan minden nép és ország érme- és banktörténelmében, és meggyőző bizonyítéka annak, mily teljes értékű és megrendíthetetlen hitelű a német birodalmi bankjegy. Az olasz háború s Times, a berni Bund és a krisztiániai Morgenpost foglalkozik az olaszok reménytelen háborújával. A Times szerint az olasz háború sikertelenségét jelenti, hogy eddig húsz tábornokot és ezredest nyugdíjaztak. Cadorna nem engedi és nem engedheti, hogy csapatait a Dardanellák miatt felosszák, minden csapatára szükség van és ez ellen Salandra hiába fejti ki minden tekintélyét. Cadorna rögtön leköszönésével fenyegetőzött, egyre sűrűbben hangzanak fel panaszok, hogy Anglia eltitkolta Olaszország ellen a harcmezőkön a valódi hadállásokat és csak így tudta Olaszországot a háborúba belevinni. Olaszország gazdasági helyzete rendkívül nehéz. Az árak rettenetesen emelkednek. Viharok, felhőszakadások, árvizek elpusztították sok helyütt a vetést. A hadipénzekkel visszaélések történtek, Rómában 1.180.000 lírából 380.000 lírát adtak át, a többi elsikkadt. Ha októberig nagy döntő sikereket nem ér el az olasz hadsereg, belső katasztrófa fogja érni az országot. A berni Bund szerint az olaszok majdnem négyszeres túlerővel állanak az ellenség előtt, de ennek megvan a védelem előnye, amelyet a természet is támogat s végül az osztrák és magyar csapatok az oroszok elleni harcok következtében kipróbáltak és harcedzettebbek. Ilyen csapatok, ilyen állásokban, kell, hogy minden túlerőt ellensúlyozzanak.A hiba a felelős olasz diplomatákban van, akik lekicsinyelték a monarchia erejét és bizonyos olasz lapokban, amelyek az olasz közönségben azt a hitet keltették, hogy csak az utolsó lökésre van szükség Olaszország részéről a habsburgi birodalom rombadöntésére. Ausztria-Magyarország a termés biztosítása után gabonafölöslegéből még szövetségesének is juttathat s hogy ez a szegény, éhenhaló és eladósodott birodalom közel négymilliárdnyi újabb hadikölcsönt tud nyújtani. Várjon az olasz államférfiak mindezt tényleg nem tudták, vagy tudták és azt hitették, hogy közbelépésük a monarchia erejét elfojtja? Majdnem az a látszata a dolognak, hogy a monarchia erejét Olaszország közbelépése nemcsak nem bénította meg, hanem fokozta és legnagyobb erőkifejtésre késztette. A nagyon elterjedt Morgenposten saját értesülései alapján a következőket fejti ki: „Az olaszok hadjáratát máris elveszettnek tekinthetjük. Az Alpesek vidéke nem való az olasz hadseregnek téli hadjáratára, mert nincs meg a kellő ellentállási képessége. Olaszországban a kijózanodás mind általánosabbá fog válni, ha az olaszok további kísérletei is olyan siralmas kudarcot vallanak, mint az eddigiek. Olaszországban mindinkább átlátják, hogy a kormány elvakult volt, mikor az osztrák-magyar uralkodó ajánlatát visszautasította. Harcok a határon A Neue Freie Presse tudósítója beszélgetést folytatott a főparancsnoksághoz beosztott magasabb rangú tiszttel, aki visszatérőben volt a tiroli határról és a következőket mondta: Nem tudom tt-e már valaha szó arról, hogy a 1 határszakaszon lehetséges harci harmada ma már eltelt. Legkésőbb hónap múlva, szeptember végén, vár elején pedig a korai tél az ellen törési kísérleteinek ,egyáltalán véget VILÁG A hivatalos jelentés szerint: Tüzérségi harcoktól és csatározásoktól eltekintve, a délnyugati hadszíntéren semmi sem történt. Höfer altábornagy. Olasz félhivatalos jelentés szerint, úgy látszik, hogy az olasz háborút már a legközelebbi időben intenzívebben fogják folytatni. * Az Avanti jelentette, hogy a görzi csatákban az alpini ezredből elestek: Raverra marchese vezérőrnagy, Gelli ezredes és Anchisi ezredes. A lapot ezért elkobozták. Az Avanti tegnapi számát is elkobozták, mert erősen támadta a kormányt a sebesültek rossz ellátása miatt. Az elfogott olasz tisztek azt mondják, hogy a hadsereg köreiben nagy a csalódás és elégedetlenség, mert a gyors sikerek helyett, amikkel biztatták őket, eddig csak véres kudarcokban volt részük. A nap-nap mellett ismétlődő fegyelmi vétségek is onnan vannak, hogy a veszteségek és vereségek láttára a csapatok morális szelleme meglazult. Az Isonzo felső völgyében Kriegspresse-Expositur IL, július 14. Ji Világ haditudósítójától Predil, Raibl, Heuser, Flitsch nevei különösen sokszor szerepelnek Cadorna jelentéseiben. Ezek a jelentések ismételten beszámoltak arról, hogy védel műveinket nehéz ágyúik szétrombolták. Az olaszok azzal biztatják a közvéleményt, hogy ágyúik rövidesen utat nyitnak ezen vidéken Isonzó felső völgyébe, a Malborghet, Predil szorosokba. Katonai szakértőik azt ígérgetik, hogy frontunkat itt megingatják s elválasztják egymástól Krajna,Karinthia és a partvidék védelmét. Az igazság az, hogy az olaszok hét hetes erőlködés után is távol vannak céljaiktól, bár itten elsőrendű csapatokat s nehéz tüzérségük nagyrészét kockáztatták. A hadműveletek itteni frontunk ellen május huszonötödikén kezdődtek. Huszonötödikén reggel a predik út közelében lecsapott az első gránát és az olasz azóta szakadatlanul lő Predil ellen. Raibl művei válaszoltak az olasz tüzelésre és megalapították, hogy az olaszok Neuensattelből tüzelnek nehéz ágyukkal, hegyi ütegekkel. Rövid tüzérségi párbaj után jelentékeny veszteséget okoztunk az olaszoknak, a hegyi ütegeket visszavonulásra kényszerítették. Ezzel egyidőben kisebb olasz osztagok Malborghet-szoros felé próbáltak előretörni, de mi apró ütközetekben visszavonulásra kényszerítettük őket. Ugyanekkor az olaszok nagyobb erőket koncentráltak Flitschtól délre. Június 12-én nehéz tüzérséget koncentrálnak a Malborghet-szoros ellen. Nemsokára nehéz ágyúikat, de partvédő ütegeiket is idehozták a Hensel leküzdésére. Július 10-ig nagyon sokat adtak le legnehezebb gránátjaikból. A karinthiaiakból, stájerokból, morvákból és csehekből álló védősereg felülmúlhatatlan hősiességgel állja a tüzet, kijavítja a károkat és viszonozza az olasz tüzelést. A Hensel egész védőseregét dekorálták. A Hensel nem hallgatott el, javában tüzel, — aminek tanúi lehetünk, — egyidejűleg folytatta az olasz Predil lövetését a legnehezebb kaliberekből. A Predil szintén viszonozta a tüzelést. Az olasz tüzérség több célra dolgozott ezen a fronton, legerősebben a Hensel ellen. Operációik eredménye: minden védőművünk akcióképes maradt, mindegyik viszonozza a tüzet. Nehéz tüzérségünkkel egyidejűleg gyalogságunk is akcióba lép június huszonhetedikén. Flitschtól délre a Kun-területen kisebb-nagyobb harcok fejlődnek gyalogságok között, amelyek még tartanak. Az olaszok talán négyszeres túlerővel támadnak helyenként. Aránylag rövid fronton nagy erőket, számos alpini zászlóaljjal kergettek tűzbe ál 1915. junUS 15. ’l rásaink ellen. Jellemző az olaszok offenzív szellemére, hogy állásaik mögöt lövészárkokat ásnak, drótsövényt, akadályokat építenek, mintha támadásunktól félnének. Az eddigi harcokban az olaszoknak halottban, sebesültben jelentékeny vesztesége volt. A foglyok egybehangzó vallomása ez: — Mi azt hittük, hogy itt nem tesz háború, csak fegyeres séta. Tisztjeink azt mondták, hogy a monarchia békésen, puskalövés nélkül engedi megszállani a területeket és nagyon kiábrándultunk, mikor lőttek reánk. Magyar Lajos: A Dardanellák kérdése A Giornale d‘Italia jelenti, hogy az olasz minisztertanácsot csütörtökre hívtákössze. Dönteni fognak arról a javaslatról is, mely Olaszországnak a Dardanellák ostromában való részvételét újból forszíroza. Római jelentések szerint egy nagy csatahajókból álló olasz hajóraj pár nap óta az Aegei-tengeren tartózkodott, hogy részt vegyen a Dardanellák ostromában. Közben azonban más parancsot kapott. A torpedóraj Korfu felé indult azzal a parancscsal, hogy egynapos ott tartózkodása ideje alatt szikratávíróját ne használja és senkit legénysége közül partraszállni ne engedjen. A Dardanellák ostroma A Ruszkoje Szlovo feltűnést keltő vezércikkben pártolja egy orosz-japán szövetség felvetett eszméjét. Konstatálja, hogy a japán sajtóban is igen élénk diskusszió folyik erről a kérdésről és a tokiói félhivatalos kormánylapok állandóan hangsúlyozzák, hogy a háború után szükséges lesz a két állam közti jóviszonyt még szorosabbá fűzni. Az orosz és japán érdekek a Keleten azonosak és Japánnak volt alkalma meggyőződni arról, hogy az orosz népet nem vezeti vak sovinizmus. Érdekes, hogy most, amikor erről a témáról cikkeznek, Japán és a nyugati államok közt a viszony elhidegült. Még a tavaszszal szó volt arról, hogy a japánok segítséget fognak nyújtani Franciaországnak, miután azonban az angol diplomácia nem tudta megtalálni a helyes módot, ez az akció meghiúsult. Most az orosz diplomácia vette kezébe a franciák ügyét. A Ruszkoja Szlovo ennek kapcsán kijelenti, hogy hibának tartja azt, hogy Japán már a londoni konvenció aláírása alkalmával kijelentette, hogy nem hajlandó európai földön is harcolni. Most a kedvező pillanat volna az orosz-japán szövetség létrehozására és könnyen revideálni lehetne a rendkívül komplikált viszonyt Anglia, Franciaország és Japán között. Nagyon könnyen létre lehet hozni egy szövetségi megegyezést, amely m°gállapjtja a két állam közötti érdek- és befolyási szférákat és az ottani világrészben mindkettőnek biztosítja érdekei biztonságát. Japán kötelezte magát, hogy szükség esetén Angliát támogatja Indiában. Helyes. Ha Indiában nagy érdekei is vannak Angliának, az oroszoknak viszont nem kevésbbé fontos, hogy megnyíljék a Márványtenger és szabad útjük legyen a Földközi-tengerre. Éppúgy, ahogy Japánnak létérdeke egy kikötő az ázsiai kontinensen, éppúgy érdeke az orosznak a Dardanellák megnyitása, így egy orosz-japán szövetségnek az egész világpolitikára nagy befolyása lehetne attól kezdve, amikor Oroszország garantálja a japánok mandzsúriai érdekeinek teljes elismerését és Japán viszont elismeri az oroszok keleti érdekeit és hozzásegíti Oroszországot a Dardanellák megnyitásához. Ha ezenfelül arra kerülne sor, hogy Japán beavatkozik az európai háborúba is, akkor technikailag a legkönynyebb lesz Japán részvétele a Dardanelláknál, mert itt hadserege élelmezését saját flottája tudná biztosítani. Egy ilyen szövetség létrehozatala nehéz dolog, mert ennek az egyezménynek nem szabad sértenie az angolok és a franciák párhuzamos érdekeit és helyzetét. Az oroszok szövetségeseinek, a franciáknak és angoloknak a Dardanelláknál éppoly nagy érdekeik vannak, mint