Világ, 1915. augusztus (6. évfolyam, 212-241. szám)
1915-08-01 / 212. szám
’ Tass -wri5jtjsan»-rTMvi ____________ V1CAG l^grryiltablrm —, már mindig — a suverafista párt lapja, az Avanti beszél: ^Romániát és Bulgáriát elidegeníteni magától, Olaszországnak semmiképp sem érdeke. Még kevésbé érdekünk, hogy ezt a DardapeHa-'kérdés oly megoldásával tegyük, mely minoriganknak gazdasági és agrárérdekeit veszélyezteti IV „Tíz hónapja, tehát csaknem az európai konfliktus kitörése óta, egyebet sem tesz a kormány, minthogy azt kiáltozza: „Itáliának legelső érdeke tartós és biztos barátokat szegezni a Balkán-félszigeten!“ [*• „Már pedig ez a cél nem egyeztethető meg a Dardanellák megoroszosításával, ami se Romániának, se Bulgáriának tetszését nem nyerheti el és ha mi most hozzájárulunk, az Egész akció felelősségét mi fogjuk viselni!“ • „De minthogy a Dardanella-akcióban való részvétel alakjában új probléma tűnt fel a politikai horizonton: hasznos és szükséges lenne, ha eszébe jutna a kormánynak, hogy Olaszországnak parlamentje is van és alkotmánya is. Gondoljuk meg, hogy a többi hadviselő állam is összehívja új hadikérdések feltűntén, az ország törvényhozó és elektrv fórumát, hogy időnként fegyelmezze ez után a kormány rendkívüli teljhatalmát.“ A parlament egy behívása! Jól tudja az Iivanti, hogy Sonninoék azért halogatják az új hadüzenetet. Ez bizony a parlament egybehívása nélkül aligha eshetnék meg. S dacára a kormány terrorizáló munkájának s kivételes haditörvények szibériai uralmának, a kormány nem nem látja bizonyosnak, hogy a kényszerrel és vesztegetéssel tömörített nagy többség követni fogja-e az új háborúba is, mit már nemzeti aspirációk köpenyével sem lehet takarnia. Míg ez a többség nem bizonyos, nem következhetik be az olasz-török háború. De pénz, szurony és sajtó nem pihen; Olaszországban ma a demagógia az úr. Még tart a hitszegők pünkösdi uralma: el lehetünk készülve rá, hogy Olaszország is résztvesz a Dardanella-kalandban. Ámde ez az új hadüzenet, ez az új komplikáció jelenti egyrészt az olasz haderő decentralizációját, jelenti az olasz hadiflotta végleges pusztulást, és jelenti az entente utolsó erőfeszítéseit nem győzni, nem húzni, lehet hosszúra csigázni ez áldatlan háborút. És jelenti azt is, hogy az olasz kormány kirántja maga alól az utolsó támpontot: az irredentát. Jelenti azt, hogy Sonnino kormányának megszámlálva napjai, s ha minden ellenvéleményt sárba tipor is kivételes törvényeinek zsarnokhatalma — nem gátolhatja meg a félrevezetettek, az éhezők, az elnyomottak tömörülését.És ez a népfelhő, ez az új és rettentő barna tömeg nem szavakat s zászlókat hord méhében, hanem csákányt és burrikádot. Ez nem honfitűz és spekuláció. Ez a forradalom. Benedek Károly: Az európai küzdelem ha Karácsonyig tart még, 150 milliárdba kerül. A háború eröltsége több egész Európa marhaállományának s gazdasági felszerelésének áránál. A Világ előfizetési ára: 11 magyar korona országaiba, Aászriába és Bosznia-Hercegovinába : Egy kára — 2.80 korona Negyedévre......... 8.— korona Félévre —____ 16.— korona Egész évre_... 32.— korona kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőinket, akiknek előfizetése lejárt, hogy a lap megrendelését minél előbb megújítani szíveskedjenek. Egyes szám ára: Budapesten és vidéken 12 fill. Anglia bűne A NorddeutscheAllgemeine Zeitung ma folytatja a belga levéltárakban talált aktadarabok szemelvényeinek közlését. 1906. és 1907. évekből származó jelentéseket ismertet és az erre vonatkozó bevezető sorokban kifejti, hogy e két év politikája világosan mutatja Angliának a Németország elszigetelésére és bekerítésére irányuló konzekvens törekvéseit. Az 1906. év. — írja a német félhivatalos — teljesen annak a ellenhatásnak jegyében áll, amelyet Németországnak válasza váltott ki az emtentebaai Delcassenak a marokkói kérdésben tanúsított provokálására. Hogy ez időben milyen szellem töltötte el a német politikát, azt fényesen jellemzi báró Greindlnak egy kijelentése. Főnökének a következőket írja: Vilmos császárnak legfőbb vágya az, hogy uralkodásának idejére fenntartsa a békét. Hogy elsősorban Anglia igyekezett akadályokat gördíteni a marokkói ügyből kifolyólag Franciaország és Németország között támadt ellentétek elintézése elé, az is hamarosan kitűnt. A belga ügyvivő január 14-én azt jeleníti Londonból, hogy az angol külügyminiszter több ízben kijelentette előtte, hogy Anglia Marokkót illetőleg oly kötelezettségeket vállalt Franciaországgal színben, amelyeket minden veszélyével dacolva, be fog váltani. E kijelentés aggasztó befolyását még növelte az a kínos benyomás, amelyet Delcassenak az angol király rövid idővel később Parisban tett látogatása alkalmával való kitüntetése keltett. Báró Greindt igen aggodalmasan írt erről a dologról, megjegyezve, hogy Anglia mindenképpen el akarja mérgesíteni a helyzetet. Oroszország pedig segítőtársa Angliának. Április havában báró Greindt utalt arra, hogy az angol sajtó mindent megtett, hogy az algezirasi konferencia kedvező hatását csökkentse és távol állott attól a szándéktól,hogy a Németország és Franciaország szempontjából egyaránt elfogadható megoldás jöhessen létre. Megállapítást nyert az, hogy Edward király az angol kormány tudtán kívül megígérte Delcassenak, hogy szükség esetén 100.000 főnyi sereget szállít partra Holsteinban. Körülbelül ugyanabban az időben, amikor Belgiumot be akarták, vonni a német-ellenes szövetkezésbe, a Huss című lap azt jelentette, hogy VII. Edward Oroszországnak felajánlotta a védés dac-szövetséget. Az angol és a francia sajtó buzgón támogatta az ilyen terveket. Báró Greindl a szemtelenség netovábbjának mondotta azt a törekvést, amellyel Törökország költségére akarták az angol és orosz érdekkülönbségeket kiegyeztetni. 1907. elején Edward király ismét látogatásával lepte meg Parist. Clemenceaux előzékenysége folytán oly világosan szembeszökött az a szándék, amellyel Anglia Franciaországot a maga terveinek meg akarta nyerni, hogy annak megakadályozására reakciós áramlat indult meg Fraciaországban. Ez az áramlat megmaradt a háború kitöréséig, de csak kicsiny arányokat öltött és nem volt hatással a hivatalos politikára. Edward politikája Franciaország fegyverkezésének fokozását tette szükségessé a veszélyeztetett egyensúly megóvására. Az orosz flotta Dortsmouthi látogatása volt első jelensége Izvolszky azon politikájának, amely az Angliával való érdekközösség irányában haladt. Igaz felháborodással szól báró Greindl Franciaország azon törekvéséről, hogy az algezirasi megállapodásokat minden kínálkozó alkalommal megszegje, valamint azon tárgyalásokról, amelyek az 1907. augusztus havában létrejött orosz angol egyezményre vezettek és amelynek tárgya Perzsiának egy angol és egy orosz érdekszféra való felosztása, úgyszintén az Ázsiában követendő angol és orosz politikára vonatkozott. A Németország elszigetelését célzó kampány folytatásáról van szó ,— írja Greindl, — amelyet ügyesen vezetnek s amely Franciaország és Olaszország kibékülésével kezdődött 1902-ben. Un 1 .rabbá azokkal az egyezményekkel, amelyeket Olaszország és Anglia kötöttek a Földközi-tenger kérdésében. . Báró Greindl 1907. április 8-án arra figyelmeztetett, hogy Franciaország,mint 1870. előtt, igényt tart arra, hogy beavatkozzék olyan ügyekbe, amelyek egyáltalán nem tartoznak rá, Így pl. a Bagdad-vasút kérdésébe. Franciaország is azt hiszi, hogy valót mondhat független hatalmak megegyezései ellen. Kétségtelen, hogy báró Greindl már akkor nagyon aggódott hazája, Belgium sorsán. Vasárnap! **-rr«-rii»w wiiijh.-ij L-» um- n« attrniw Népfelkelők behívásai A főváros tanácsa plakátokon adja tudtára az 1876. és 1877. években született, valamint az 1878. évi január elseje és 1890. évi december hó 31-ike között, továbbá az 1892., 1898. és 1894. évben született népfölkelésre kötelezett, fegyveres szolgálatokra alkalmasnak találtatott egyéneknek, augusztus 16-án történő bevonulását. A hirdetmény szövege szószónál a következő: A népfölkelésre kötelezetteknek az 1886. évi XX. t.10. alapján történt általános behívása folytán a m. kir. honvédelmi miniszter urnak folyó évi 10.500 számú rendelete következtében mindazok az 1876. és 1877. években született, valamint az 1878. évi január hó 1-e és ,1890. évi december hó 31-e közt és az 1892., 1893. és 1894. évben született szép i fölkelésre kötelezett, nemkülönben a népfölkelésről vagy a hadiszolgáltatásokról szóló törvény alapján kirendelt (igénybevett), de ebbből a szolgálatból időközben elbocsátott egyének (munkások, kocsisok, hajcsárok, stb.), ha népfölkelési bemutató szemlén, utóbemutató szemlén, illetőleg az elrendelt bemutató pótszemlén népfölkelési fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak. 1915. évi augusztus hó 16-án, — amennyiben név szerint felmentve nincsenek — a népfelkelési igazolványi lapon föltüntetett vn. kir honvédi kiiegészítő, illetőleg cs. és kir. kiegészítési kerületi parancsnokság székhelyére népfelkelési tényleges szolgálatra bevonulni taroznak. Azok az egyének, akik önkéntes belépés folytán a cs. és kir. közös hadseregbe vagy a honvéd-ségbe (akár mint egyévi önkéntesek is) már besorozhattak, tekintet nélkül születési évfolyamukra 1915. évi augusztus hó 16-án tartoznak tényleges szolgálatra bevonulni. Az 1878. évi január hó 1-je és 1890. évi december hó 31-ike közt és az 1892., 1893.. és 1894- években született azokra a hivatásos gépészekre és fűtökre, kik saját kérelmükre az illetékes kiegészítői parancsnokság által 1915. évi szeptember hó 15-éig már lszabadságoltattak, ez a bevonulási hirdetés nem vonatkozik, az 1876. és 1877. években született azoknak a hivatásos gépészeknek és fűtőknek tényleges szolgálata pedig, akik a mezőgazdasági (arató, cséplő, kaszáló stb.) gőz- vagy motorgépeső- nél alkalmazva vannak, beigazolt alkalmaztatásuk esetében, saját kérelmükre az illetékes kiegészítői parancsnokság által 1915. évi szeptember hó 15-éig elhalasztatik. A bevonulok lehetőleg erős lábbelit, evőeszközt, evőcsészét, aprólékos kéziszereket és 2 napi élelmet hozzanak magukkal. Ezek a felszerelési tárgyak, amennyiben a katonai szolgálatban használhatóknak minősíttetnek, értékük szerint meg fognak téríttetni. A bevonulás alkalmával a népfölkelési igazolványi lap birokosa a vasutakon harmadik osztályon, a gőzhajókon második osztályon ingyen utazik; a népfölkelési igazolványi lap azonban a vasúti, illetve gőzhajóállomáson jóval a vonat vagy a hajó elindulása előtt az állomás jegypénztáránál elebélyegzendő. Azt a behívott népifölkelésre kötelezettet, aki a kitűzött határidőre és helyre be nem vonul, karhatalommal vezetik elő , a katonai behívás iránt tanúsított engedetlenség megbüntetéséről szóló 1890. évi XXI. t.-c. 4. §-a értelmében két évig terjedhető börtönnel büntetik. A m. kir. honvédségbe vagy a cs. és kir. közös hadseregbe önként belépni óhajtó népfölkelésre kötelezett a törvényes korlátok között a csapattestet maga válaszhaja, a tényleges szolgálatra tör-ítélűt bevonulása után azonban csak ahhoz a csapattesthez kérheti a felvételét, ahová mint népfölkelésre kötelezettet beosztották. A hadi szolgáltatásokról szóló 1912. évi LXVIIr. t.-c. alapján annak idején kirendelt vagy ezután kirendelendő azok « 18—50 éves népfölkelésre kötelezettek, akik a fegyveres erő kötelékében teljesítenek személyes szolgálatot, illetőleg a kőszénbánya munkásosztagokhoz tartoznak, az 1886. évi XX., illetőleg az 1915. II. t.-c. alapján behívódnak tekintetnek.?!!! . Ne adjunk a katonáknak alkoholos italt is