Világ, 1916. november (7. évfolyam, 304-334. szám)

1916-11-14 / 317. szám

io 1916. november 14. világ .. LEGÚJABB Poincare megválasztása Németország ellen irányult A Kölnische Zeitung berlini levelezője je­lenti: Az 1918. évi orosz mozgósítási parancs, amelyről a birodalmi kancellár megemléke­zett, alkalmas arra, hogy a Poincare megvá­lasztását megelőző tárgyalásokat, amelyek a francia és orosz személyiségek között, neveze­tesen Szujiomlinov orosz hadügyminiszter és Tardieur befolyásos francia politikus között folytak, különös világításba helyezte. Poincaré megválasztatása kétségtelenül Németország el­len irányuló orosz-francia támadó hadjárat jegyében állott. Hogy Poincaré választási esé­lyein javítsanak és a szenvedélyeket szítsák, pártjának hatalmas vezérei Szuhomlinovot Parisba hívták, ahol Tardieux-vel megbeszé­lést folytatott. Ebben a megbeszélésben Szu­­homlinov kijelentette, hogy Oroszország kato­nai helyzete most kitűnő, Oroszországnak sza­badkeze van Európában, bármi is történjék Ázsiában. Az orosz tüzérséget, nevezetesen a nehéz tábori tüzérséget, szaporították, amire a miniszter a jövendő offenzíva szempontjából nagy súlyt fektetett. A lőszerkészletek a néme­teket nemsokára felül fogják múlni Jeltov a hadihelyzetre! Szófiából jelentik: Az Ulro beszélgetést közöl Jelov generalisszim­uzszni, aki egyebek között ezt mondta: — Az fog győzni, aki nagyobb erkölcsi és anyagi harci eszközökkel rendelkezik. Ed­dig mi győztünk. Kivívjuk majd a végső győ­zelmet is, mert e tekintetben sokkal jobban állunk, mint ellenfeleink. Mi is óhajtjuk a bé­két, de ennek a békének igazságon és jogon kell nyugodnia. Minthogy mi a harci ráter­mettségünkben biztosak vagyunk, várhatunk, amíg ellenfeleink belefáradnak a bábomba. Lengyelország helyreállítása jeles politikai elhatározása volt a középponti hatalmaknak, akik ezzel beigazolták, hogy elég erőseknek érzik magukat már most, tekintet nélkül a jö­vőre, hogy megoldják a nagy háborús kérdések egyikét. .4 négyes­ szövetség helyzete minden fronton kitűnő. A Lo­mnc-menti angol-francia offenzíva nem járt sem katonai, sem politikai eredménynyel. Az a nyugtalanság, amely az entente államok politikájának vezetői között észlelhető, azt bizonyítja, hogy kezdik már megérteni a valódi helyzetet és belátják tehe­tetlenségüket abban a tekintetben, hogy a helyzetet a maguk javára megváltoztassák. A keleti fronton meghiúsultak mindazok az orosz fáradozások, amelyek döntő siker eléré­sére­ irányultak. Mostani fáradozásaik rész­sikerekre irányulnak, amelyek a háború végső eredményét nem befolyásolhatják. Világos, hog­y az oroszok transzig döntő dologra már nem vállalkozhatnak. Addig azonban sok min­den történhetik. Az idő mindenesetre a mi számunkra dolgozik, nem pedig ellenfeleink számára. Közös érdekeink nevében egyértel­műen fogjuk megmutatni ellenfeleinknek, hogy céltalan az ellenünk, való küzdelem folytatása. A polgári szolgálati kötelezettség Berlinből jelentik. A lapok egyértelműen ü­d­­vözlik a tervbe vett polgári kötelezettség alap­eszméjét és hangsúlyozzák minden egyes ember ama kötelességét, hogy e nehéz időkben a hazáért dolgozzék. A lapok szerint a polgári szolgálati kö­telezettség keresztülvitele a legfontosabb feladata a nemrég létesített hadihivatalnak, amely ezentúl az egész hadigazdálkodást és a hadiipar tevékeny­sége körébe fogja belevonni. Az új organizáció szálai a kereseti tevékenység minden ágában a bi­rodalom legszélsőbb részéig el fognak nyúlni. Min­denütt külön képviseleteit rendezik majd be az új hadih­ivatalnak. Az egyik ily képviselet székhelye a tulajdonképpeni ipari terület számára Düssel­dorfban, a másik a Luxemburg—Lotharingia-i te­rület számára Meld­en. Egyébként a képviseletek a hajbígttes főparmacsnokságok sarlatelsén lesznek­ mm — A király. Bécsből jelentik. Beavatott információk szerint a király állapota ma ki­fogástalan volt. Az éjszaka jól­ telt el, a felség a rendes időben kelt és étvág­gyal reggelizett, őfelsége ma a szokottnál több kihallgatást adott. Károly főherceg vezérezredest, továbbá gyedórai, báró Burián külügyminisztert ne­gyedórás kihallgatáson fogadta, m­eghall­­gatta továbbá Montenuovo herceg első főudvarmest­­rt, a két főhadsegéd, gróf Paar vezérezredes, báró Boltras vezérezredes és báró Schiessl kabinetirodái igazgató előter­jesztéseit. Mint látható, a hurutos tünetek, amelyek még nem szűntek meg teljesen, nem­­ gátolják meg őfelsége szokott tevékenységét. — Katonatiszt-újságírók előléptetése. A király dr. Fabro Henrik szolgálaton kívüli hadnagyot főhadi­ag­gyá nevezte ki. Dr. Vakra Henrik or­szággyűlési gyorsíró ez idő szerint a hadfel­­ügyeleti sajtóbizottságban fejt ki szorgalmas és értékes munkálkodást és ezzel a munkájával ép oly általános, igaz és megérdemelt elismerést szerez, mint korábbi munkásságával. Ugyancsak ÍVVhadnagygyá nevezte k­i a király d­r. Lukács Gusz­táv népfelkelő hadnagyot, a Pesti Napló segéd­szerkesztőjét. — A béke ellenségei. Cardiffban politikai gyűlést tartottak, amelyen Wiston, a dél-wa­lesi bányamunkások szövetségének elnöke ve­zette a tanácskozást. A béke ellenségeinek mintegy 10.000 főnyi tömege Tupper mun­kásvezető és Steanten képviselő biztatására a rendőrség védelme ellenére körülvette a gyű­lés helyét, s egy részük behatolt a terembe. Ramsay Macdonald képviselő visszavonult, de Wiston és Thomas képviselők ott marad­tak, hogy a benyomuló emberekkel vitatkozza­nak. A szónokokat azonban túlkiabálta a tö­meg. Thomast leszorították az emelvényről és kidobták a teremből. — Hústalan napok Franciaországban. Genf­b­ől jelentik: Merve Fícto­re-jában bejelentett az a tény, hogy szükséges, hogy a francia nép életmód­jában jelentékeny korlátozásnak vesse magát alá, megerősítést talál a Malin mai jelentésében. Esze­rint hústalan nap behozatala van kilátásba véve. Az alakulóban levő általános gazdasági tanács, amely Fatriéres elnöklete alatt áll, felhívást intéz a néphez, hogy ezt meggyőzze elkerülhetetlen nél­külözések szükségességéről, amiket a francia nép­nek épp úgy el kell viselnie, mint szövetséges­­társainak. — A segesvári Peté­-szobor Budapesten. Jankovich Béla közoktatásügyi miniszter a román betörés idején intézkedett, hogy az egyes, kiváló műemlékek biztonságba helyeztessenek. Így megbí­zást adott Radnay Béla szob­rásztanárnak, hogy a segesvári Pi­lőfyszobrot az akkor veszélyeztetett te­rvidről szállítsa Budapestre. Az október elején útnak indított szobor csak most érkezett Buda­pestre, ahol Radnay tanár Bajzat­ utcai műterme előtt fog állani 11 háború végéig. Az ötven méter mázsás szobornak fáradságos és viszontagságos, nehéz ukja volt és Radnay tanár szakértelmének és figyelmes gondosságának köszönhető, hogy épen érkezett meg Budapestre Segesvárról, a fahéregy­­házi csatamező vidékéről. Innen agyüdörgés hang­jai mellett menekült a fővárosba Petőfi Sándor szobra, annak a csatamezőnek környékéről, ahol a 48-iki szabadságharcban elesett a magyar nem­zetnek és a magyar szabadságharcnak legnagyobb költője. — Adományok. Jellinek Márk nagykanizsai tanár feleségének elhalálozása alkalmából koszorú­­megváltás címén az E. L. O. T. levesosztó intéz­mény részére a következő összegeket küldték be hozzánk: Goldstein Ignác 20, Mandl Mór és neje 20, dr. Binel Géza 20, Garai Jolán 20, dr. Garai Jenő 20, Goldstein Leó 10, Miklós László hadnagy 10, Radvány József és neje 30, összesen 150 ko­­ron­­át. — Kertész Jenő hadnagy, édesatyja elhunyta alkalmából a Nagyatádi Néptakarék­pénztár Rt. és annak igazgatója, Steiner Miksa, az Ingyenkenyér részére 20 koronát, az Ingyentej részére szintén 20 koronát küldött be hozzánk. — A Deák Ferenc­­páknki a hadbavonultak családjainak segítésére A korona 60 allé­rt küldött be hozzánk. , — Farkasházy László temetése. A gyászolók rengetege kísérte el utolsó tájára ma délután farkasházi Farkasházy Lászlót, a cs. és kir. 6-ik vártüzérezred önkéntes főtüzérét, dr. Farkasházy Hugónak, a kiváló és neves fővárosi ügyvédnek elhunyt fiát. Ez a nagytehetségű, kedvas, jó fiú élete virágjában hagyta itt az életet, mely olyan fényes jövőt ígért neki. Mindössze tizennyolc esztendős volt még csak. Kedves, drága gyer­meke az édesanyjának, aki a szülői szeretet meg­­ható gyöngédségével nevelte. Gyönyörködött a korai sikerekben, amelylyel az élet kitüntette, mert Farkasházy László nemcsak az iskolában, mindenütt eminens volt. A sportban és a konzuli akadémián, mindenütt első volt, a legelső. Min­denki szerette, aki csak ismerte, mert jó volt, kedves, tehetséges és szeretetreméltó. És meg­halt tizennyolc éves korában, kimondhatatlan gyászba borítva szüleit; jó apját, édesanyját, aki a jóság maga és aki élete céljául vállalta, hogy embertársainak szenvedéseit enyhítse. Ez a neppu­­sziva asszony, aki mint egy sebesültkórház főnöknője, a háború első napjától kezdve éjs­­napot eggyé téve dolgozott másokért és kötözte be sok-sok beteg katona fájó sebét: ez a nemes­i szivű­ asszony a kórházban hallotta meg, hogy katona fia meghalt. Mindenki, aki ismeri a gyász­­ba honfii családot, meghalva és megdöbbenve ér­tesült a tizennyolc esztendős gyerek­katona halá­láról. A kerepesi-uli temetőben hantolták el a halál ifjú áldozatát. A megboldogult Osti-Villa társai testületileg jelentek, meg. A komáromi és a 2-ik vártüzérezred és a helyőrség parancsnok­sága képviseltette magát. A rendőrfőkapitányság­, melynek színtén nagy szolgálatot tett a sok ide­gen nyelvet beszélő ifjú •— Csócsán rendőrtaná­­csos vezetésével szintén küldöttséggel képvisel­tette magát a Petesan. De megjelent az egyik tartalék hadikórház háromszáz sebesült katonája A sebesült katonák így demonstrálták­, hogy mennyire osztoznak főnöknőjüknek — ki velük annyi jót tett — anyai fájdalmában. A végtisz­tességen megjelent a piarista gimnázium igazga­tója, Barihos igazgató; ott volt a megboldogult osztályfőnöke is; a keleti pályaudvar székesfő­városi kirendeltsége, melynek Farkasházy Hu­gó már szintén tagja. Ott volt a MAC képviseletében dr. Veress Imre és még nagyon sokan, akik is­merték és szerették a korán elhunyt kis katonát. Százak meg százak könnyeztek gyászbaborult szülőkkel. Harminckét koszom borította a korán­­ elhunyt kis katona koporsóját. — Az osztrák újságkiadók a papíremelés ellen. Az osztrák újságkiadók középponti egyesü­lete vasárnap Bécsben gyűlést tartott, amelyen vidékről is sokan jelentek meg. A gyűlés határo­zata alapján megkérik a kormányt, akadályozza meg az u­jságpapíros árának felemelését és intéz­kedjék más pani­csfajtá­k árának leszállítása iránt. — Előadás a Galilei-Körben. E hó 14-én, kedden este félnyolc órakor Kiss Adolf tart elő­­­adást ,,Munkásbiztosítás“ cér­mel. A Kör minden­kit szívesen lát. — A Duna-konferencia iratai. A szeptember 4-én megtartott Duna-konferencia iratait a főváros a németnyelvű kormány hatóságok és érdekeltek részére német nyelven bocsátja rendelkezésére. Az Iratokat tartalmazó könyv, amelyet dr. Vita Emil tanácsnok állított össze, most került ki a sajtó alól s a konferencia, előkészületeinek ismertetésén kí­vü­l a konferencia jegyzőkönyvét, határozatait, Wiedegmann, Reich. Fock. Kvassay műszaki ér­dekű. dr. Bleyer közjogi és dr. Lobi magánjogi ér­dekű dunai tanulmányait és a konferencia részt vevőinek névsorát foglalja magában. Recíd ■Utó és támasztók.e­pek, ejo cnonlaiték, rugónélküli sérülsötők, itt cipók stb. módora Kivitsk­isn käsxäinek Bpmememceim Rgszviitytársaságnál I Budapest, HI, Nagyima-utca 4. I.­­ Gyors és individuális kiszolgálás. j

Next