Világ, 1917. április (8. évfolyam, 88-112. szám)

1917-04-03 / 89. szám

Kjad­d — tíj EaiUm gj­ermk&UMWt^diisa 8 Bsbit««»». ÍA gyeriwrkk^au­stóriumi tanác* Romy B*l* jUbMM titkár elnöklete aluli Mért tartolt, uwajyett 4r. Fodor Os­­kár !í­r. tanácsos igazgató bejdentette, hogy JfaSalem­­szabadja a felette­tebáz háború* körülnwmynt ‘tatóra megépült a hadiárául elló gyerm­ekszamitpriuma, melyben fige ágyon « tudom.»»* erejével 4* a Beiitó# áldásítival fogjak «joMi­e-brifli * ■­*»**! Hreainek be­teg árváit. Wriwsty György kír, te»»«#©# suit*tett rá a megoldandó szociátie kérdések négy tömegére A magyar föld két leggyönyörűbb teremt»»«»?®, a Hala­ton ét a magyar gyermek egymásé legyen. Legyen * Balaton a magyar gyermeké és a magyar anyáé, (fi) jear i­s.) Ha * tündérazáp tavai és festői szép környé­két ezek népesítik be és száműzünk róla minden visszatetsző léhaságot, olyan virágos kertet terem­the­­tünk, alfiilyen nincs a világon, amiből az újjáéledő, újjászülető h­atalmas és négy Magyarország ereje, lelke, szíve, karja millió meg millió fényt fog e vi­lágra sugározni. (Éljenzés.) Förinety G­yörgy javas­latára nagy lelkesedéssel megválasztották ügyvezető elnökké dr. Óvári Ferenc ország. képviselői, ki is­­­többel fáradozott és áldozott a balatoni gyerm­ek­­szanatóriumok érdekében. Dr. Adorján Antal bel-­­ügyminiszter­i tanácsos bengortalta ezután annak nagy szükségességét, hogy a Bözvedlendír« tervezett központ» nagy gyűjtő gyermekkórház, m­elynek felépítése a Tanács legközelebbi progra­mja m­ielőbb árlejtés alá bocsáttassák. Dr. Fischer Aladár és dr. Liechtenbens Kornél egyetemi tanárok ama reménynek adtak ki­fejezést, hogy a fennálló nehézségek dacéra sikerülni fog a központi kórház kérdését előbbre vinni. D­r. Óvári Ferenc ország, képviselő javaslatára küldöttség kereste fel a városházán dr. Hitely István polgár­­mestert, s aki előtt dr. Fodor Oszkár központi igazgató mutatott rá arra, hogy mit köszönhetnek a gyermek­védelmi intézmények Bárczy István fáradhatatlan te­vék­enységének és kérte annak lehetővé tételét, hogy a központi kórház közművei mielőbb megépíttessenek. Bárczy István polgármester válaszában kijelentette, hogy teljesen átéért, hogy mily nem­es a központi gyermekkórház célja és mily sürgős a segítség, melyet nyújtanunk kell a háborútól sújtott beteg árváknak és ezért minden rendelkezésre álló eszközzel siettetni kívánja a kórház felépítését. Ab­nak igazolására pedig, hogy a főváros közönségének szivéhez mily közel áll a Balatonszabadi új hadiárva gyermek szarva tóri­um is kijelenti, hogy abban több ágyalaptványt kíván lé­tesíteni. — A nők napja. A régi kém­i­ előház vasárnap délután új muzsikától zsongott. A magyarországi szervezett munkásnők a Kük napját ünnepelték, az öreg parlamentben, jöttek össze azok, akik új parlamentet akarnak, a mostaninál sokkal újabbat. Az emelvényen remierfiortviszők Ültek a szószé­ken, a kerek padsorokban, a gyorsírók helyett, a sajtó, arisztokrata, diplomáta, szépasszonykarpá­tokon mindenütt nők, ropogósra keményített kés,­kötények, tarka selyemblúzok, szép fejkendők ve­­gyesen olcsó kalapkákkal és mindenütt meleg, áj­­tatos ünnepi hangulat Ként szabad azonban azt hinni, hogy csupa nő —­ok a nők nem oly essu­­­zívak, mint a terem hajdani lakói sok volt közöt­tük a férfi is, értelmes, komoly munkásfejek, fi­gyelő katonák. Az első szónok Mittler Ernőné elv­társ. Gyönge kis hangja erősen küszködik a nagy, nagy femninel, nagy, mitív tömeggel. (Itt 24 sor közlését nem enged­élyezték.) Várnai Zseni szén verse után Kunfi Z­km­ond tart ünnepi beszédet, üdvözli ez elmúlt napok oroszországi gyönyörű gyümölcseit, s két erő érlelte meg ezeket, mondja, az egyikről vannak híreink, ez a munkásság, a másikról nin­csenek és ez a másik mégis épp oly fontos faktor: a tiúk, az orosz anyák, feleségek, nővérek, orosz diákókisasszonyok, proletárasszonyok. (Itt a sor közlését nem engedélyezték.) *— A gárdista és­­ A kegyelmes asszony. A fioyal-Apolló tegnapi premierje a legelőkelőbb iro­dalom jegyelé­n folyt le. Két ühndráma kerül­ be­mutatásra, melyek egyike A párás Ma című. Honoré Balzaz nos diójából készült, a márknak, .4 kegy­v­enes asszony cim­ű­ drámai játéknak Henry Rátáll.' v a­­szerzője. Min­dk­ét mozgó fénykép a filmművészeti tökéletesen auteztikus produkciója ót hatataias si­kert am­lott a publikum körében, amely a tegnapi presnierén swnncig meglöttötte a Hóvas-Apolló mo­numentális nézőterét. A gárdista kettős főszereepél­­egnépszerű­bb amerikai fihnszm­én., Robert VVgr­­rtrieff a fa kft­ja, aki ebben a szerepben ImcMizáA post publikumától — a jövő szezonig. Úgy a mindvégig értfegeszító drámai c­ele­kmény, mint Rober­t Warwick közvetle­n játéka valósággal fam­izálta a svédeke, akik régen nem láttak el­yhez, hasonlóan , nagyszerű és nagystilű mo­zgó fény­képet. A kegyel­mes asszony című BataLie-drámában a híres szerző bomprítváta színpadi miniját és olyan filmet csi­­nált, amely a szó teljes értelmében „mi“ az elithez hasonló témájú filmdalai miat Nagy volt a sikere és méltán. A Programm vidám­ elemét a Lipót a Vgárnezön című r­wlat­ságos bohózat képviseli, amely valóságos kacagó-orkánokat váltott ki a pirbljlványból A Royal­ Apolló c­o*dásai tekint ét­tel a xia#ry*»tbá«­ műsorosa, i, fi és 8 órakor k­ezdődmek. — Gyer'm­eknintiné. Az Országos Gyermek­védő Egyesület leányosztálya sikerült gyermekma libáját a közönség kívánságára megismétli. A 4­­­ 14 éves szereplők program­­jában némi változás lesz, amennyiben most csak magyar nyelvű dara­bok kerülnek ,Madhera, a műsor azonban néhá­ny humoros számmal bővül. Az “Kiadás húsáét hét­főtt délelőtt 11 órakor a Magyar Színpad (IV., Korona herceg-u­. e. sz.­ helyisége!*“# lese. A jövedelem a szegény gyermekek felruházására szolgál. A 4 és fi koronás belépőjegyek Zipser és König zenemű kereskedésében /VI., Andrássy-ut 4. «*,; kaphatók. — Az Érdekes Újság festési száma, mely ma jelent mma *zui«s nuHvnyojaászi 1­­orit okképeivel, közel kétszázdid'aho» tmtalmával és kísfap mellékle­­teiperi sokaságával szenzációja « húsvétnak. A m­á léptetett közül kiválik két kis könyv: az egyik (/óbor Andor „Meghalni jobb'‘ című regénye. « másik 6. „Húsvéti kttba«*", Matyár Ferenc, Itettar Jenő, Karinthy, Szép Ernő, Katit­ Endre, Fűtőd Ta­más és m­ások Ifszsáker­ntebb kaberétréhiíval. A szín­zációs hús­véli szám­ára az összes iliciteks tök­­kel együtt egy korona. — Adomány, Szilasy László hadnagy a vak katonák rész­ére 50 koronát küldött hozzánk. ,— Rabló bosz­yák katonák. A Hársfa­ utca 2. .szám alatt lévő kávémé­tétbe km este két brnyák katona lépett l­e, ahol igazolásra szólít­tták fel az ott tartózkodó Takó Dimitri görög kertészt. A két katona azután magával vitte a kertészt, akitől Kő­bánya határában elszedték igazolványait, melléke­sen azonban az erszényét is, melyben 64 korona volt. Takó Dimitri a történtek után jelentést tett a rendőrségen, mely a tetteseket még az este folva­mán kinyomozta. A két katonát, Freljeviett I­lej­­man őrvezetőt és Sáli Rehroed tizedest behozták a főkapitányságra. A tétlenért bosnyékok a rendőr­ségen részegségükre hivatkoztak és semmire sem akartak emlékezni. Mindkettőjüket átadlják a ka­­tomai bíróságnak. — Halélozás. Báró Wttaufensteinz Gyula Deb­recenben március 1­7-én net­ven hároméve­s korában, sláyos betegség után meghalt. Az elhunyt thüringiai intentes Maradból származott, mi­v eredete a 16.­­századba viszi vissza. Halálos özvegye Klebelsberg Valeria grófnő és Kis Ha Sándor gyászolja. Az elhunyt nagybátyja volt I.ónyay István országgyűlési képvi­­selőnek. Özvegy Váradi t’eranoné született Simet Lmita velt vámgazgattóné, a nyugdíjas tzínértek­­esztor«, az úttörők közül való érdemes matróna nyolcvanhatéves kmában, Budapesten, aggkori v­í­gelgy­engülésben meghalt. Schotte Margit, a Deák-téri ág. hi­tv. evang. polgári leányiskolának tizenöt éven át­ volt tanárnője, Schutta Giuztter püspök leánya, ma reggel meghalt. Szerdán délitán négy órakor­­emelik a Farkasréti-temető ha­­lottasházából. Báró Bohus Zsigmond v. b. t. i, 92 éves korában, Aradon eltunnyt. Itali­át egyeten leánya, gróf Bréda Viktor őrnagy felesége és kiterjedt roknoxág gyászolja. Ferber Lajost, a képviselőhöz elhunyt tisztviselö­­jét, m* délután négy ómkor temették a Farkasréti- temető halottasházitól iagy részvét mettatl. A képvi­­selőház, st azt vise­löt kara, Totti Perane elnöki osztály­­tanácsos vezítésével teljes számban jelent meg.­­ A Fővárosi Orfeum változatos és élvezetes áp­rilisi műsorának elevensége. A nézőtér zsúfoltsága ala­posa­n rácáfoltak ti han­vathí szvernit. Lewi*, a v­arsói Kapuinszki-jjrgin-szin!.tíz jtlicnjszinésze. bogot „Az­ őrült“ című hatásos jelenetében szenzációs sikert arat. A varieté-szónok közölt Kitty Traner és Roston go­­rilla-utánzó­­finnek ki. Kadelburg „Cím­b­en" című bo­hózatát az Orfeum magyar művészei játsszák el. Hu­szár Károly egy­öntvemosó «szerepében»» iRandó derűit* »égben tartja a közönséget.­­ A Gólem és a táncosnő. A Mozgókép-Otthon a­­ héten egy új , W­rgoner-film­et hoz­ ki, amely a híres timiszínészt vígjátél­-szereplőn mutatja ki. A film u­gyis szenzációs mint Wegener és Lyda Salmanova egy fittes, párviatul nagyszerű játéka, úgy is mint filméig játék. Wegener oly mesterien bonvoltja a vigjáték-helyzeteket benne, hogy a közönség kényte­len végigkacagni azt az órát, amir a tilni előadása laei. A­öhn oly újszerű és művé«», mint vígjáték, akiit a Geiem vagy Rübezahl a mag« nemében. x ^Mirl“ ásíivésBt Interienrük r.l.-hoz (Fasor 1­l­/ai most érkezett antikvitások, műtárgyak, bútorok, képek, megtöbbizörtek d. e. H- -1-ig, d. u. 4 —7-ig. x ffwbedrk a Télikertben. A mai szomorú na­pokban jótéteményként hatott az a mulatságos est, mely t­­éli a Télikertben lezajlott. Nem ul a közönség előtt Gizella Wtrbczirk neve, aki ma Európa legmu­­latságosabb komikája, aki e­gy libásassz­ony szerepé­ben frenetikus tapsokra ragadta a folyton kacagó közönséget, a Pfeffer és Salz című bohózatban. Társu­latának többi tagjai Lola Becker, Friedrich Becker, Blanka Vallon és Max Matfeld is kiválóak. A remek Programm artista részének a legkimagaslóbb pontja, Willy Pantzer, a világhírű artista 9 személyből álló csoportjának föllépése An der russischen Front“ cimű­­ eredeti uj szkeedsben, ' VILÁG '1917. aprBSs 3. || °ie r«-,ir— r-rm4 ’ írtysugpr ",J ,,u“ NYILTTÉR Ezen t«w «i*tv köttettokort a **erke«ztí»ég #wn vállal feM&wéset. lem CjmanMf i «ksMidk. hygy a ·"*«» fiú; r:ke ”drj, ac «nised» a»« Tihanyi Jenő aaékssf&TároBi taaitá Má <dmjmitL vs ivébm, Iuxiosm, b>«*taté •»«­rrtiéft rns faty* ént áprtíií i>í) 1-é®. «sonkái Smj 5B1 )m íldi SU* Mete rinsrtr««. «U«bvv F6J<k u,ar»Hrv*iy9*i « l»é .»-én á. m. 4 Mi T?; WiVm hely««««* a tojt V«jti sw­íMS fUMto* úrik nynspstunv* * zÄwa- §W m toaramutn bil&äm WujwJ • r Loitterassaa-i |S J'i'l.‘j·4iaietje­ i hadottuatete a* ›s«geBEtel6 SB aus» oka *(·lo**i r he t~ec o. e »0 ceaJmr H KI f*y» !·n«i«s4*«teá a ttAtsáv,t)Mr*úiu. KrzséhM-tunkrtirmtjari. áfái« üveg u«m MiMé kegj­otettrtiK­ünk«- HBB m­io «ailsaw felei*. m«lA#e«, k­tff. Iptré- M l-Zm. Ba túr TtbMirs Jmvbnz nmjl Htot* hette fele­krsj TitMmvt Zoltán g.v-«®or«ke, Vcener Sin­kfvS «ne, Verául .társaf »«k­urei, MaMvei témet, Ul«*i H Vii*»r, men Irynle, fíime Ottó «a»or«£, Vanu |Pk« B »iáMvmét. szóé és mün 4*aa, Msttsi Jtooem' »»Mi. Blow Juh». I**. W«f (ii»w(iv»»é. mH. 3L. HE teurerer Arme., BÚ»» 0”-·jia»·t «öl. \”re* jMj trkudl«. Hiú#. (Héráé *#Jatrá P«rr* viirá*», JU-«je loum »4e»mö» A Világ ezerkiasyJiSsege a* kiad'ifetv»- ■ fala fájdalommal tudatja, hogy I Tihanyi Jenő % » Világ belső munkatársa, gjS hintenek 45-ióc ó.'óben fájdalma* szám- S3 g sedaeek utó«, fólió évi április uó 1-én 'TexnetAié o hó 3-án d. u. A creior ^8 H lesz a t. 'net. egriáz saerterteam szerint ■­­iM a rákoskeresztúri temetőben, a temető MB ' bre-záflt, szorgalm­as Icollégánkinek ratt M eailéket résztvevő ezivvel őriztük meg. A Magyar Országos Központi Taka­­saj fókixvnztár igaeeatdtega és felügyelő- HB - bizottsága mély fájdalommal jelent,­­ hogy az intézet igazgatóságának tagja . Németh Titus 1­94­1.­4. márecitus 11-é­n elhalálozott. Az elhunyt több évtizeden át lan- “fái H­ La italian buzgalom mai­att m­nkálkodott az­­ intézet javára s kivált, szaktudásra és gP bőséges tapasztalatai révén elévülh­etetlen M is . ideoneket szerzett intézetünk fejlesztése *'‘: El­hunytát őszintén fájlaljuk és cm- ^ST­S lékét min'ienkor igaz kegyelettel fogjuk M FBudalvjst, 1917. április 2-án. A A Magyar Országos Központi Tata- Hfi fi'Aj rékpénztár tisstviseldi kara mély megis­­zgk­t­tetődéssel tudatja, hogy fi Németh Ti­tus ff március hó 31-én elhunyt. aK Mt A BMgeoMognlt, mint az Intézet iga&­­S gabunácának tagjH, .mindenkor lanujelefc jM adta a twetriwslek irtott m­eleg érdek- gw ^ ladvrónak és azok javát jó ak*H^.tt.al Emléket hálas kegyei­ttel önszi­k. Budape»ti»i, 1917, április 3 án.

Next