Világ, 1918. október (9. évfolyam, 229-255. szám)

1918-10-15 / 241. szám

Kedd 14 pontjának közzététele után követtek el. Ezek közé tartozik a Leiicester nevű h­ajó elsülyesztése is. A szövetségesek követelni fogják azoknak a főbűnösökn­ek a kiszolgáltatását, akik a tervszerű kegyetlenkedések szerzői voltak. A lapok azt hi­szik, hogy Wilson csupán biztosítékok ellenében fogja javasolni a fegyverszünethez való hozzájá­rulást. Valamennyi lap azzal fejezi be fejtegetéseit, hogy Foch főparancsnokra rá lehet bízni ezek­nek a feltételeknek a megszabását. Genf, október 14. A Nouvellist de Lyon je­lenti Parisból, Washingtonból érkező hírek szerint az elnök álláspontja igen világos. kérdéseket in­tézett és egyszersmind azt az ajánlatot tette, hogy központi hatalmak kívánságait közli a szövetsége­sekkel. Ezt a közlést mint egy hadviselő nemzet képviselője teszi, az entente többi hatalma pedig kifejezheti majd véleményét arra nézve, hogy mi­lyen feltételek mellett hajlandó fegyverszünete.­­ Biztos forrásból tudjuk, hogy Wilson olyan han­­gon fog beszélni, amely Németországot meglepi majd. Bécs, október 15. (A Vitág bécsi szerkesztő­sédétől.) Az entente uszító sajtója nagyon kedve­zőtlen fogadtatásban részesítette a német választ. Az angol, francia és olasz uszító újságok most ki­jelentik, hogy Wilson csak a maga nevében be­szélt Németországgal. Az ententenak eddig még nem volt alkalma állásfoglalásra és ez csak most fog megtörténni. Az ententenak nem menetnézéses béke kell, hanem a sözelmi béke. Neki a Wilson követelései nem megfelelőek, azokat súlyosbítani akarja és Németországot olyan tehetetlenné akarja tenni, hogy képtelen lepvén ismét tenyverhez nyúlni. Az összes ujságok — mintegy jelszóra — kétségbe vonják a német válasz őszinteségét és ga­ranciákat követelnek arra, hogy dicső győzelmeik eredménye nem fog kárbaveszni. A Secolo nyíl­tan rámutat arra, hogy Wilson és Clemenceau között éles nézeteltérések forognak fenn. A fran­ciák azt kívánják, hogy az elfoglalt területek ki­ürítésének módozatait és feltételeit ne Wilson, ha­nem Foch állapítsa meg. A L'homme Libre azt mondja, hogy a francia feltételek legelsője az, hogy Franciaország joga Elzászra elismertessék. Német­ország kompromisszumos ajánlata hiábavaló, mert kiegyezés ebben a kérdésben ki van zárva. A fran­cia kamara külügyi bizottságának határozata is érdekesen világítja meg a francia hangulatot. Ha­­tározatilag kimondták, hogy helyeslik Wilson jegy­zékét, de egyben ama várakozásnak adnak kife­jezést, hogy a francia kormány nem fog hozzá­járulni olyan fegyverszünethez, amely nem bizto­sítja azokat a garanciákat, amelyekre Franciaor­szág fényes győzelmei alapján jogos igényt tart­hat. Ez a nyilatkozat önmagával jut ellentétbe, mert egyrészt helyesli Wilson jegyzékét, de más­részt állást foglal Wilson békefeltételeivel szem­ben és azokat lényegesen meg akarja súlyosbítani. Angol lapok Reuter-jelentése szerint szintén két­­ségbe vonják a német jegyzék őszinteségét és kije­lentik, hogy a wilsoni feltételek nem kötelezők az ententera. Az angol sajtó szintén egyhangúlag a feltételek szigorítása mellett foglal állást és éppen úgy, mint a francia lapok, azt hangsúlyozza, hogy a fegyverek győzelmének eredményeit biztosítani kell. A Stefani-ügynökség erélyesen tiltakozik az ellen a felfogás ellen, mintha az entente a Wilson­­féle feltételek alapján állana. Németország első­sorban Wilsonhoz fordult és csak az ő révén a többi szövetségesekhez. Wilson három kérdése , csak előzetes tájékozásra célzott. Wilson csak most fog az entente-tal tárgyalni, miután a német választ megkapta. A béke előfeltételeit azonban nem Wilson, hanem az összes ententerfllamok fog­ják megállapítani. Annyi bizonyos, hogy az angol, francia és olasz kormány és Wilson között tárgya­­lások folynak az entente-együttes válasza dolgá­ban. Wilson a megegyezéses békét óhajtja, a né­pek kibékülését, az entente-népek széles rétegei viszont még mindig a győzelmi békét hirdetik. Dr. Székely Béla, világ 1918. október 15. 3 A német kancellárvállés A német sajtó helyesli a válaszjegyzéket Berlin, október 13. Valamennyi lap a Wil­­sonnak küldött válaszjegyzékkel foglalkozik és hangsúlyozza, hogy a válaszhoz valamennyi ál­lamtitkár, a legfőbb hadvezetőség, a porosz ál­lamminiszter és a szövetségi tanács külügyi­­ bi­zottsága is egyhangúlag hozzájárult és a biro­dalmi gyűlés túlnyomó többsége is elfogadta, úgy hogy ezt a politikát valamennyi illetékes tényező közös megegyezéssel határozta­­el. A lapok rámu­tatnak arra is, hogy a német válasz nemzetközivé teszi Elzász-Lotharingia és Lengyelország kérdé­sét. A Lokalanzeiger ezt mondja: A német kor­mánynak Wilson kérdéseire adott válaszát egyet­len német ember sem olvashatja anélkül, hogy meg ne rendülne lelkének mélyén, minthogy a válasz olyan engedményeket ígér, amelyeknek következményeit Németország hosszú időn át fogja nagy súlylyal érezni.­­ A Vonwerts ezt írja: A német kormány válasza azt bizonyítja, hogy semmiféle erőkifejtésre sincs már szükség, hogy Németország békés hajlandóságát érvényre jut­tassa. Ez a válasz a német nép válasza, amelynek zárt tömegeivel szemben minden egyes szentély nagyon háttér­be szorul. A nép kezeskedik a vá­lasz teljes őszinteségéről. — A Germania rámutat azokra a nagy áldozatokra, amelyeket Németor­szág hoz és azt mondja, hogy a kezdet nehéz volt, mint minden kezdet. — A Börsenkurier írja: Annak felismerése, hogy új jegyzékünkkel döntő lépést tettünk a valóban tartós béke felé, lesz egyedül irányadó az eseményekről való ítéletünkre. — A Kreuzzeitung megemlíti a konzervatív párt tegnapi nyilatkozatát és ezt mondja: A szerencsét­lenség és a legvégső veszedelem óráidban meg kell óvnia a német népnek a méltóságát. Hasztalanul keresnénk a katonai hanyatlásban vétkes szemé­lyeket, ez nem lenne méltó a helyzethez. — A nagy­német lapok visszautasítják a válaszjegyzéke, közü­lük a T­ägliche Rundschau Németország leveréséről, a Deutsche Zeitung pedig Németország meggyalázá­­sáról szóló dokumentumnak mond­ta. A nagynémetek lapját betiltották Berlin, október 14. A hadsereg főparancs­no­kának rendelkezésére három napra felfüg­gesztették a Deutsche Zeitung-nak, a nagy­németek lapjának megjelenését. A birodalmi gyűlési szocialista párt akciója ... j fr ''-' Berlin, október 14. A Worwärts jelenti, hogy a birodalmi gyűlés szocialista pártja kedden ülést fog tartani, amelyen fontos politikai kérdésekről fognak tárgyalni.­ ­ A kancellárválság­ Berlin, október 14. Miksa badeni herceg­i kancellárnak a pacifista Hohenlohe Sándor herceghez intézett régebbi levele, amelyet az angol sajtó csak a napokban tett közzé, újabb kancellárválságot idézett föl, mert a szociál­demokraták körében nagyon rossz vért szült az a hang, amelyen a kancellár akkoriban nyilatkozott a birodalmi gyűlés békerezolu­­ciójáról. A Berliner Tagblatt szerint a levél sérelmes része így hangzik: — Én is azt kívánom, hogy hadseregeink sikereit a lehető legjobban használjuk ki. Az úgynevezett békerezolucióval szemben, amely csak gyermeki félelem és a berlini kánikula eredményei voltak, azt kívánom, hogy mi a le­hető legnagyobb kárpótlást kapjuk, hogy a há­ború után ne legyünk szegények. Belgium az egyedüli zálog a ravasz és okos Angliával szem­ben, amit mi a kezünkben tartunk. Bolond dolgot követünk el, ha az ardeu­tschokkal, de akkor is, ha a békerezokicióval tartanánk. Mind a kettő bolondság. A pártközi bizottság ülésén foglalkoztak ezzel az ügygyel és különösen a szocialisták hangoztatták, hogy Miksa herceg nem ma­radhat továbbra is kancellár, miután ilyen elítélőleg nyilatkozott a békerezolucióról. A kancellárnak szándéka is, hogy visszalép, ha a szocialisták bizalmát nem bírja tovább. A szocialisták legközelebb pártülésükön hatá­roznak további magatartásukról. A kancel­lárválságot különben olyan biztosra veszik, hogy már az utód személyével is foglalkoz­nak. Solf, Erzberger, sőt a szocialista Schei­­demann államtitkárok neveit emlegetik egy­előre. Friedberg, porosz miniszter Németország békekéréséről Berlin, október 14. Dr. Friedberg, a porosz állami minisztérium alelnöke, Holderre, a Nordd. Alig. Ztg. igazgatójával folytatott beszélgetésében a következőket mondotta:­ — Az új német kormány a legfontosabb pontra nézve teljesen egyetért Wilson elnökkel. A német kormány a jogon alapuló békére törekszik és visszautasít minden erőszakos békét. A mai kormány jól tudja, hogy ezekben a céljaiban a német nép nagy többsége mögötte áll. Ezért Wil­son második kérdésére adott válaszunk újból bi­zonyítja, hogy kormányunk elfogadja azokat a tételeket, amelyeket Wilson elnök különböző fej­tegetései során lefektetett. E kormány a legrövi­debb idő alatt biztosította az egyenlő választójog megalapítását Poroszországban. Tevékenységének ez az első gyümölcse biztosítékát szolgáltatja an­nak, hogy törekvése az összes néperöknek szabad­elvű alapon való összefogása. Azért tettük meg ezt a békelépést, mzért meg vagyunk győződve róla, hogy állami rendünk gyökeres megváltoztatása a jövőre nézve kizárja azt, hogy megbízhatóságun­kat ezután is kétségbe vonhassák. Mutassa meg a német nép, hogy tudatában van­­ez óra komoly­ságának; legyen bátor, erős, elhatározott és méltó az önfeláldozásnak ahhoz a mértékéhez, amely a harctereken és az országban magában is mind­végig uralkodni tudott. Az u£ Európa Lengyelország föltámad­ása Farsó, október 12. Tegnap koronata­nács volt, amely a kormányzás mielőbbi át­vételével és a hadsereg alakításával fog­lalkozott. Bécs, október 14. A varsói kormányzó­­tanács meghívta a lengyelek klubját, küld­jön képviselőket, fontos megbeszélések végett Varsóba. A lengyel klub több tagja, Tertil vezetésével, tegnap Krakkóba utazott, ahon­nan együtt folytatja útját a szintén meghí­vott szociáldemokrata és nemzeti demokrata , klub kiküldötteivel Varsóba. A lengyel kormány fegyverbe hívja a légió katonáit Krakó. október 14. Varsóból jelentik, hogy a régensségi tanács legközelebb felhívást tesz közzé, amely a volt lengyel légió valamennyi tisztjét és altisztjét a lengyel hadseregben való szolgálatra behívja.­­ » Svácban behozzák a proporcionális választójogot Bern, október 11. A svájci nép ma tartott népszavazáson 300­ O00 szavazattal 150.000 elle­nében elfogadta azt az indítványt, amely a nem­zet tanácsba való választásokon a proporcionális választójogot hozza érvénybe. Az ukrán-krímiai tárgyalásokat elhalasztották Kievből jelentik. Lyzogub miniszterelnök ki­jelentette a sajtó képviselőinek, hogy a Krímmel való tárgyalásokat megszakították, mert a krími delegációó nem rendelkezett elég teljhatalommal ahhoz, hogy kötelező megállapodásokat kössön. A lapok jelentése szerint Adimekovlcs, a krimi delegáció elnöke, elutazott. Bulgária nem fizet hadikárpótlást Genf. október 14. A Temps jelentése szerint az entente nem fog Bulgáriától hadikárpótlást követelni, sőt a Szerbiában okozott károk meg­térítését is el fogják engedni nekik. Törökország nem tárgyal az entenste-tam Bécs,­­október 14. (A Világ bécsi szer­kesztőségétől.) Konstantinápolyi távirat szerint a török parlament ülésszaka tegnap megnyílt. Talaat pasa nagyvezér felolvasta a trónbeszédet, amely bejelenti, hogy Tö­rökország Németországgal és Ausztria-Ma­­gyarországgal együtt békelépést tett és an­nak a reménynek ad kifejezést, hogy Tö­rökország és a központi hatalmak nem­sokára ismét a békét élvezhetik. A trón­beszédnek ez a kijelentése arra vall, hogy a török kormány nem tárgyal külön az ententé-ta.1. Egyébként Talaat pasa misz­­sziója meghiúsult és Izzet pasa tábornok kapott megbízást, de neki sem igen van igz­siv­u asm ice­n, c. r. kilatása. Dr. Sz. L. Aki a gitájg hiveiért, igazságaiért, céljaiért Ltarson, szerezzen mi a Vivácsínk. Tébonaislft Sitima­ratoSa érjük el céljunkat.

Next