Világ, 1920. március (11. évfolyam, 53-78. szám)

1920-03-26 / 74. szám

2 1920. március 26. Pernek VILÁG Helyén micsil a Kormány Friedrichék kilépése a 3­ét végére várható — Kern alakul kormánysópárt — Elhalasztották az államtitkárok kinevezését — A politika eseményei — Három pótválasztás (A Világ­ tudósítójától.) A Friedrich-csoport kiválásának hírére bizonytalanná vált helyzet m­a KT­ némileg tisztázódott. A keresztény egye­sülés pártjában a kilépés valószín­ű­ségéről szóló hírt nyugodtan fogadták, annál is inkább, m­­ert erre már hetek óta el voltak készülve. A párt­ban hangsúlyozzák, hogy a kilépők számát il­letőleg forgalomba került hírek túlzottak. Nem hiszik, hogy Friedrichet Grg képviselőnél több követné és azt mondják, hogy a kilépések nem lesznek káros hatással, sőt ellenkezőleg, remé­lik, hogy a párt fokozottabb erővel és minden­esetre egységesebben fog tudni dolgozni, ha az állandóan békétlenkedők új pártot alakítanak. Politikai körökben tegnap válsághírek ke­ringtek, aminek az oka a miniszterelnöknek egy tegnapelőtt tett nyilatkozata volt, amely­ben kijelentette, hogy ha a Lingd­uer interpel­lációjához és az Erekynek Huszár ellen intézett támadásához hasonló eseteik megismétlődnek, nem hajlandó tovább a helyén maradni. Ezzel kapcsolatban arról is beszéltek, hogy legjobb volna, ha Apponnyi alakítana kormányt szak­miniszterek részvételével. Ez a kombináció azonban, mint értesülünk, ezúttal minden kü­lönösebb aktualitást nélkülöz és csak egyike azoknak az óhajtásoknak, amelyek már hóna­pok óta szeretnék Apponyit az aktuális politikai életbe belekapcsolni. Bármennyire kívánatos volna is az, hogy Apponyi a kormány vezeté­sére vállalkozzék, e pillanatban ez már csak azért is lehetetlen, mert Apponyi jelenléte Neuillyben nélkülözhetetlen. Amellett a pártok vezetői tisztában vannak azzal, hogy a parla­menti munka nehézsége tulajdonképpen nem is a miniszterelnök személyében, hanem, a pár­tok együttműködésének kérdésében rejlik. Ha sikerülni fog a két vezető párt tagjait a nyugodt és­­egységes munka szükségességéről meg­győzni, ha sikerül biztosítani a nemzetgyűlés komolyan veszélyeztetett munkaképességét, ak­kor egészen mindegy, hogy ki a miniszterelnök. Vannak ezenkívül olyanok is, akiknek az a vé­leményük, hogy pártonkívü­li szakminiszterek még kevésbbé tudnák fegyelmezni a nemzet­gyűlést, mint a pártminiszterek. A helyzet ma az, hogy a Friedrich­-csoport kilépése a kormány összetételében nem fog semmiféle változást előidézni. A pártok vezető­­köreiben megvan a szándék arra, hogy a Si­monyi-Semadam-kormányt a tiszántúli vá­lasztásokig munkájában támogassák. A minisz­terelnöknek az a terve, hogy a belügyi tárcát a keresztény egyesülés pártjának tagjával töltse be, nincsen összefüggésben az aktuális politi­kai eseményekkel. A kormány­zópárt terve, amely tegnap új­ból kisértett, mára lekerült a napirendről. A miniszterelnök a kisgazdapárt minisztereivel folytatott tanácskozásaiból azt a meggyőződést­­szerezte, hogy a kormányzópárt megalakítá­sának forszírozása csak a pártok további bom­lására vezetne, anélkül, hogy ez az abszolút­­többségű kormányt támogató pártot létre tudná hozni. A kisgazdapárt minisztereinek sikerült­ Simonyi-Semadamot arról­­ meggyőzni, hogy ha a keresztény egyesülés pártja hasonló fegyel­met tám­ájt, mint a kisgazdapárt, akkor a megvalósításra váró­ reformok tárgyalásának idejére kormányzópárt nélkül is sikerülni fog a parlament munkaképességét biztosítani.­­ Az államtitkári állások betöltését egyelőre elhalasztották, további döntésig az eddigi ál­lamtitkárok maradnak meg hivatalukban. A Friedrich-csoport kilépését a hét végére várják. A Huszár—Ereky-ü­gy zsűrije holnap délelőtt fog ülést tartani. A Háttér István és Friedrich István lemon­dása következtében megüresedett kerületek­ben ma kezdődött meg a választás. A legheve­sebb a harc a budapesti I. kerületben, ahol négy jelölt küzd a mandátumért. A keresztény­­egyesülés pártjának hivatalos­elöltje Schlachty Margit, a Friedrich-csoport Csilléry Andrást, a Friedrich-kormány volt közegészségügyi mi­niszterét küle­te a küzdelembe. Török Elemér az an­tiszemita párt jelöltje, Szentirmay Ödön, ítélő­táblás bíró színtén a keresztény nemzeti egye­sülés pártjának programmjával lép fel. A vá­lasztást már hetek óta heves küzdelem előzte meg. Ez a kerület különben nagy jelentő­ségre tett szert, mert itt vívták meg harcukat Friedrich­, Ereky és Csilléry, Huszár Károly el­len, aki Schlachta Margitot támogatta. Ennek a harcnak a következménye az is, hogy Fried­­richék kilépnek a keresztény egyesülés pártjá­ból. A választás napjára a küzdelem elcsende­sedett és csak a hosszú sorokban felvonuló női szavazókból lehetett a Schlach­ta-párt hetek óta folytatott agitációjára következtetni. Az ed­digi jelek szerint Csiltéry és Sch­lachia Margit fognak pótválasztásra kerülni. A cinkotai kerületben hét jelölt küzd a mandátumért. A keresztény egyesülés pártjá­nak hivatalos jelöltje Wein Dezső, a­ kisgazda­­párt jelöltje Bulla Aladár. A zalalövői kerületben, amely szintén lag­alább idáig névtelen költő háborús verseit gyűjti össze. A lövészárok versei ezek, nem egyes kül­lőké: névhez fűzni nem szabad őket, csak olyan kevéssé, mint Yvette Guilbert breton és proven­­cal népdalait. A püspök áldását adja a zászló­aljra és elmondja a visszatért katonáknak, hogy mit hozott nekik a háború. Azután megszólal­nak a sánták, a bénák, a vakok, a lélekben rok­kantak és elmondják ők is a püspöknek, hogy mit hozott nekik a háború. Nincsenek felkiáltó­jelek, nincsenek még jelzők sem, csak tiszta, egyszerű, plasztikus tények és tiszta, egyszerű, plasztikus szavak, mint a népdalban. Szavak, nem­ vádak. Csak éppen ezek a szavak zúgnak, mint az orgona, ak­kor is, ha kis­lányok vékony gyerekhangján szólalnak meg. A háborús irodalom termékei­­ közül két könyv növekedett világsikerre, két könyv éke­lődött Európa köztudatába: Barbusse Le Feb­­re és Latzkó Andor Mensch­en im Kriege-ja, amely, nemrég jelent meg magyar fordításban. Latzkó Andor írói stílusa érdekes meta­morfózison esett át ezekben a novellákban, vagy legalább a kötet néhány igazán értékes darabjában. Az árnyalatok, az átmenetek, a lélek mély üledékei érdeklik most is Laszkót, de a­ történés mégsem lélekrajz alakjában bon­takozik ki, hanem a külvilág eseményeinek sorozata gyanánt.­ Der Sieger: ezt a címet vi­seli az egyik novella, amely a háború lelki történetének egyik fontos dokumentuma gya­nánt fog megmaradni. Itt nincsenek finom analízisek, sem aprólékos hangulatfestések. A­inden történik, élesen, pontosan, úgy, mint gy filmképen, szinte szavak nélkül. A százé­ves platánok széles koronája, gazdag lombja emplomboltozat gyanánt karol össze a kis­vá­ros piactere fölött. Kis kávéház, egy sor fe­hérrel terített, virágdíszes asztal, a vezérkar számára. . Három óra, asztalához telepszik a győztes tábornok, a téren rajzanak a kisváros hölgyei, rövid szoknyában, selyemharisnyá­ban, lakk-félcipőben. Megszólal a katonazene, nem hallani többé a távoli ágyuk tompa dör­renését. A sebesültek sem idézik fel azt a har­cot, amely hatvan kilométerre innen hal életre-halálra. A felkötött karok és a mankók rontanák a szilárd kitartás hangulatát, tehát nem tolakodhatnak a térzene köré. A győztes körülnéz a téren: „Ezt a sürgész­­forgást látnák a pacifista urak,, akik azt hi­szik, hogy a háború mindig csak csúnya mé­szárlás. Látta volna ezt a várost a békében! Olyan volt, mint egy altatódat. Most a hordát többet keres­ik, mint a háborít előtt a leg­gazdagabb kereskedő." És a pacifista megje­lenik egy újságíró személyében. „Ön a frontr­a megy most, boldog ember! Mennyire irigy­lem. Lássa, a modern hadvezér életében van egy tragikus vonás: nem lehet többé a­­tiki­vonatban, csapatai élén. Egy egész életen át készül a háborúra, katona testtel-lélekkel és csak hallomásból ismerheti ti harc izgal­mait" — sóhajt fel a győztes.. Az újságíró most egy tapintatlan szót ejt ki. A béke: sok arany az uniformison és kevés a zsebben. A hosszú villanyosul a harmadik emelet szerény lakásáig. A szürke névtelenség, a nyugdíjazás napjának kérlelhetetlen közeledése. Most pe­dig, ide tekint Európa szeme, a gyönyörű kastély, Brivenuto Gellini ezüst­ tálaival, , a legjobb szálloda konyhafőnöke, aki sohasem főzött még olyan lelkiismeretesen, mint most­, ötven fillér napi zsoldért, a hit, a dicsőség, a hatalom. Estig kisért ez a tapintatlan szó. De éjszaka azután halkan, egész halkan tompa zümmögés szűrődik át a kastély ablakán, egy tompa, alig hallható kopogás, mint a favágók visszhangja az erdőben . . . A pergő­tűz . . . Nem, nincsen még, nem lesz még vége! Ugyanígy történés, esemény-sor­ozat­­! Tűzkeresztség: egy csoport ember találkozása a halállal, mikor a halál még szokatlan és az ember még nem öltötte fel az ellompultság pán­célját. Egy h­atásvadászatra épült regény leg­izgalmasabb fejezete sem lehet inkább akció, csak éppen minden lépés és minden fordulat új és új gyökérszálakat tár fel a lélek mélyén. Barbusse-nél ilyenkor azok a nagy ösztönök törnek elő, amelyek közösek az emberben és az állatban. Laszkónál nem olvad meg, nem illan el a specifikusan emberi, a gránátok vizében sem. Latzkó dramatizál. Hiszen a dráma stílu­sának legfőbb törvénye: cselekményekkel, tör­ténésekkel kifejezni azt, ami a lélek mélyén­ forr alaktalanul és formátlanul. A háború leg­több írója lírikus, már­pedig a dráma kemé­nyebb kézzel fogja meg a tömeg lelkét, mint a líra testetlen zenéje. Itt van Latzkó sikerének titka, és abban, hogy maradék nélkül átélt, elszenvedett élmény minden elbeszélése. A de­­faltizmus egymagában ugyanolyan kevéssé művészet, mint a háborús rajongás. A forra­dalom évének német defaitista drámái ugyan­abba a kategóriába tartoznak, mint az 191­0. év telének sikerei. A document humain az ér­ték, nem a konvencionális rajongás, vagy a vér és a vas törvényének konvencionális hí­radá­sa. Ser István kerülete volt. Fertsák Gyula küzd a keresztény nemzeti egyesülés programmjával, a kisgazdapárt jelöltje pedig Mándoky Sándor. Fellépett még Kellner László blokkon kív­ül keresztényszocialista programmal. KÜLFÖLD Miért késik az osztrák béke ratifikálása? ! Rómából jelentik. A szenátus tegnapi ülésért Itacciotti szenátor azt kérdezte, vájjon tud-e a kor­­m­ány arról, hogy a szövetséges kormányok milyen o­kból nem eszközölték még ki az Ausztriával kö­tött és az olasz kormány­­részéről dekrétum útján csalthamoss ITFváh­agyott osztrák­ békeszerződés rati­fikálását. Sforza helyettes külügyi államtitkár azt vála­szolta, hogy Franciaországban a parlamenti ifjunka akadályokba ütközött. Az olasz kormány kifeje­zésre juttatta azt, hogy Olaszország a maga részé­ről azért ratifikálta gyorsan a versaillesi szerződést, mert Franciaországnak és Angliának akart szolgá­latot tenni és mert­ hasonló bánásmódra számít. A francia nagykövet azóta kijelentette, hogy az osztrák békeszerződést nemsokára ratifikálni fog­ják. Anglia azt határozta, hogy a szerződést a par­lament mindkét háza elé terjeszti jóváhagyás vé­gett. Nitti miniszterelnök Londonban tett legutóbbi látogatása alkalmával Lloyd George-tól kedvezői ígéretet kapott. Boliinból jelentik: A Hollandsch­­ieuwe B­­1­­reau szerint Lloyd George kijelentette az alsóházi bán, hogy nem hiszi, hogy az osztrák békeszerződés ratifikálása Franciaország részéről hús­vét előtt m­eg­­történhetik. Az angol parlament is alaposan meg fogja vizsgálni az osztrák kérdést. Kijelentette to­vábbá, hogy a szerződésnek a parlamentben való tárgyalására­­ egy napot szánnak. A török kérdésben még nincs döntése Parisból táviratoztak. A Temps jelentése sze­rint a­ török kérdésben még nem történt végleges döntés. A szultánt, már csak Anglia érdekében is, minden körülmények között meg kell hagyni Konstantinápolyban. Magyarországon, tengeri ad 1918. évben 2­ millió méter Hitem termett. Ebből 6.9 millió a jugoszláv, 6.5 millió a román, 1.5 millió a cseh, 0.2 millió pedig az osztrákok által követelt területre eselt.

Next