Világ, 1920. május (11. évfolyam, 105-129. szám)

1920-05-28 / 127. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VT., Andrássy­ út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 ko­­ona, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A­­VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 1 korona. XL évfolyam Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J, Győri és Nagy,Jaulus és Tsa,Tenczer Gyu­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leo­­pold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Jó­­zsef, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernát hird. irodák­ban. Bécsiem Hausenstein és Vogler, M. Dukes Nacht, Rudolf Mosse. Berlinben Rudolf Hei­ban, Berlin NW, Unter den Linden 40/41* Budapest, 1920 PÉNTEK május 28♦ 127-ik szám Így korona egy levél - öt korona a legkisebb csomag Cíjra felemelték a telefon, a távirat és a posta díjszabását . Június elsején már magasabb ár díjat kell fizetni (A annak s­zással, (A Világ tudósítójától az Alig néhány hónapja annak, hogy az általános drágulásra való hivatko­zással, s a kereskedelemü­gyi minisztérium a postai, a távirtai és a telafondíjszabásokat lényegesen fel­emelte anniak a rm­ényt keltő megjegyzésnek kísé­­retében, m­ogy­ valószínű, „miszerint a drágaság a postát nem fogja új emelésre kény­szerít­eni“, ha­nem majd lassan-lassan a normális élet visszatéré­sével — visszatérünk a régi postadíjszabásokhoz is. A Magyar Távirati Iroda csütörtökön éjszaka kiadott hivatalos híradása azonban ezzel ellentétes eseményről számol be, amennyiben jelenti, hogy a kereskedelemügyi minisztérium elhatározta, hogy június hó elsejei hatálylyal a posta-, távírda- és a telefondíjszabásokat ismételten felemeli. Az új díjszabás szerint egy rendes levél pertó­díja 1 korona, egy levelezőlap 60 fillér, egy aján­lott levél 3 korona 50 fillér lesz. Postautalványoknál minden, száz korona után 80 fillér fizetendő. Csomagot, ha élelmiszert tartalmaz, öt kilo­­gramm­monként 5 koronáért, ha más egyéb a tar­talma akkor öt kilónként 8 koronáért fog szállí­tani a posta. A külföldre szállított csomag szállí­tási díja öt kilogrammonként 15 koronába kerül. Az expresszdíj - levélpostai szállításoknál 3 ko­rona, csomagoknál 10 korona. A részletesen fel nem sorolt díjakat július elsejei hatálylyal átlag száz százalékkal emelték fel. A szomorúan érdekes listában a távirati díj­szabás sem marad el, amennyiben egy távirat egyetlen szava 40 fillérbe fog kerülni, de kisebb táviratot, mint tíz szóból állót, nem vesznek fel. A telefondíjszabásnál a következő új árak lesznek: Egy mellékállomásnélküli rendes telefon évi díja 2400 korona, ugyanilyen telefon nyilvános helyiségben 5400 korona, nyilvános rendes állomá­sokon pedig 4500 korona. Minden új állomás úgy­nevezett belépési díja 1000 korona. A telefondíjszabás felemelésének bejelentésé­hez azt a vigasztaló megjegyzést fűzi hozzá a hi­vatalos híradás, hogy ha valakinek a felemelt díj­tételek mellett a telefonállomás nem tetszik, jú­nius tizedikéig írásban felmondhat és ebben az esetben a használat egyidejű beszüntetése mellett a telefonhivatalok intézkedni fognak a készülék azon­nali leszereléséről. Hetven centime-mal emelkedett a magyar korona, százhatvannal hanyatlott a márka Zürichben 1 Öz osztrák korona öt centime mal evett A­knai zürichi jelentére a magyar korona nagyarajnyt javulás­ár­ól számolnak be. A budapesti kifizetést tegnapróbjrásra hetven centime-mal, 3,8­iranáról sickk-rl emelkedett. Az egy hét előtti 2.40-es mély­­ponttal szemben ez több mint ötven százalékos javulást jelent. Annál jelentősebb ez az emelkedés, mert ugyanekkor ,a márkakifizetés a tegnapi 17.60-nal szemben 160 centime-mal vissza­esett és jelenleg 16.5 frankon áll, úgy, hogy a tegnapelőtti árfolyamot most már csak 90 centime­­mal haladja meg. Esett — öt centime-mal — a bécsi kifizetés árfolyama is, a mai 4.20-as kurzus azonban még mindig 75 centime-mal jobb a tegnapelőttinél. A zürichi­ jegyzések hatása alatt a bécsi deviza­­központ a márka árfolyamát 28 fillérrel —­ 496-ról 468-ra — szállította le, a dollárét 5 koronával 150-re, az angol fontét 685-ről 630-ra, a többi valu­ták árát pedig ennek megfelelően szintén csökken­tette. A bécsi tőzsde megnyitásakor a pazarok árfo­lyama ismét hanyatlott, minthogy az osztrák korona gyenge zürichi megnyitásáról még nem tudott a tőzsde közönsége. Főleg a valutapapírokban volt nagy a kínálat és az árfolyamok jelentékenyen csök­kentek, míg az indusztriális papíroknál az erős kí­nálattal szemben erő­s kereslet jelentkezett és csak­hamar megállította az árfolyam hanyatlását. Ké­sőbb, mikor hírül érkezett az, hogy a tegnapi zárlat 4,25-ös árfolyama helyett ma a forgalom megnyitá­sakor 4-gyel jegyezték a koronát Zürichben, erős spekulatív visszavásárlások és fedezések következté­ben meglehetősen általános és részben nagymértékű javulás állott be. A berlini tőzsde a márkán lanyhulását tartósnak tekintette és így erős vételkedv mutatkozott a devi­zák iránt, még­pedig lényegesen emelkedett árfolya­mok mellett. A valutapapírok emelkedése részben viharos volt: a gyarmati papírok közül Oltavi 95, a „német gyarmati"­ éppen 600 százalék volt. Erő­sen javultak a külföldi kölcsönök is, úgyszintén a hajózási és a bányarészvények. Izgalmak Masaryk niee választása­­ körül/ ’Prágából jelentik. A neizetgyűlés két kamará­jának együttes ülésén Masarykot köztársasági el­nökké választották. Ekkor a szavazócédulákat be­adták, a vask­ét t aviselők, akiknek keresztnevét cseh nyelven olvasták, élénk közbekiáltásokban törtek ki és éles megjegyzéseket tettek- összesen All érvényes szavazólapot adtak le. A­ leadott szavazólapok közül 281-en Masaryk neve volt, amit a cseh képviselőknél és szenátoroknál viharos tet­szés követelt. Az ünneplés alatt közölte az elnök, hogy dr. August Naeglerre 61 szavazatot adtak, ami viszont a német képviselők és szenátorok körében okozott viharos tetszést. Hatvan szavazólapot üresen adtak le. Ezután az elnök félbeszakította az ülést és fel­kérte a miniszterelnököt és a szenátus elnökét, hogy menjenek együtt Masaryk elnökhöz és kérjék fel őt, hogy a nemzetgyűlés előtt tegye le a fogadal­mat az alkotmányra. Ekkor tumultus keletkezett. Ugyanis Lodgemann képviselő szót kért, amit az el­nök azzal az indokolással tagadott meg, hogy az ülést már félbeszakították. Mikor Masaryk elnök a terembe lépett, a német képviselők és szenátorok Lodgemann vezetésével kivonultak az ülésteremből, a német szociáldemokraták azonban helyükön ma­radtak.. Tomasek elnök üdvözölte az elnököt és szeren­csét kívánt új megválasztásához, amire Masaryk elnök a fogadalmat tette. Tomasek elnök beszédet intézett a köztársasági elnökhöz, azután pedig be­zárta az ülést. Lukács J­ászló visszalépett Lukács László volt miniszterelnök a nemzeti közép párt programra jóval tudvalevőleg jelöltséget vállalt a beregdaróci kerületben. A kerületből érke­zett hírek szerint Lukács László megválasztása majdnem bizonyos volt, de Lukács László tegnap mégis bejelentette­ visszalépését, hogy kerületét meg­kímélje a választási izgalmaktól. Patek külügyminiszter a cseh-lengyel viszonyról Patek lengyel külügyminiszter a varsói diéta külügyi bizottságában kijelentette, hogy a tescheni kerületben a csehek állították élére a helyzetet és Lengyelország nem térhet ki az így teremtett hely­zet konzekvenciái elől, akkor sem, ha a fegyvereket kellene latba vetnie. A tescheni bányavidék sorsa fölött tudvalevő­­leg népszavazásnak kellene döntenie. A tescheni szénbányák rendkívüli nagy gazdasági értéket kép­viselnek és ez megmagyarázza azt, hogy Lengyel­­ország népszavazás nélkü­l szeretné biztosítani magá­nak Jeschen birtokát, mégis különösen hangzik a lengyel külügyminiszter kijelentése most, amikor a lengyel hadsereg az ukrán fronton olyan válságos helyzetbe került, hogy a lengyel kormány Anglia közbenjárását kérte az orosz fegyverszünet sürgős kieszköz­lésére. Baisse Baisse vol­t, x x x ma a budapesti tőzsdén* baisse, x x x x van több napja Ebesben és Ber­linben, baisse van, sőt egyes vánatkozásokban pá­­nikjellegü faisse a világpiacért egy-két hét óta. Az igazán nagyon fontos ájjelentős esemény a világ*­piac baisse-nSUáBMi^^udapesthez azonban a buda-' pesti baisse áll legközelebb és igy előbb erről kell szót ejtenünk. (Itt a cenzúra 35 sort törölt.) x­xxxxxxxxxxxx És hd a magyar korona néhány nap alatt 2.40-ről 3.70-re szökött fel Zürichben, akkor ez minden valószínű­ség szerint csak annak az eredménye, hogy a márka meredek emelkedése és az osztrák koroná­nak a márka­ hausse által előidézett javulása némi késéssel ugyan, de mégis hatott a magyar korona árfolyamára. Úgy látszik, hogy tegnap kulminált a márka viharos javulása, hiszen a tegnapelőtt elért 150 centime-os javulását tegnap egy újabb 250 centi­­me-os felfelé szökkenés követte, tehát negyvennyolc óra alatt 400 centime volt száz márkánként a kur­zusnyereség, nem sokkal kevesebb, mint amennyire, a kurzus mélypontján az egész százm­árkás bank­jegyet értékelték Svájcban. A márka hausse-moz­­galmának három motívuma volt. A német export emelkedése, a német piac külföldi vásárlóinak meg­növekedett márkaszükséglete adta meg a kurzus felszökkenésének alapját. Úgy látszik, hogy ezt a természetes és indokolt tendenciát kihasználva, új­ból meggyorsította a kurzusjavulás tempóját az a nagy és erős angol bankkonzorcium, amely már márciusban, majd pedig április elején nagyarányú vásárlásokkal vitte feljebb a márkát. A harmadik elem a svájci, a németalföldi és a más külföldi kis spekulánsok tömege lehetett: ezek mint tipet ke­zelték a márka árfolyamának javulását, részesedni akartak a konjunktúrában és mohóságukkal, tö­­meges vásárlásukkal a kis spekulánsok tipikus módszere szerint túlfeszítették a húrt és irreálisan magasra verték fel az árfolyamot, vagy legalább is irreálisan meggyorsították a márka gyógyulásának folyamatát. Hiszen a 17.60-as kurzus mellett a né­met árak éppen a legfontosabb exportcikkek nagy részénél már többé-kevésbbé jelentékenyen megha­ladják a világpiaci árakat és ezzel útját szegik a­ német exportnak, tehát aláaknázzák a márka­­kurzus egyetlen szilárd bázisát. Hiszen a német ne­héziparnál már akkor megindult a külföldi rende­lések nagyarányú sztornója, mikor tizenkét cent­time-ot ért el a márka­ A tizenöt centim­e-os márka­­kurzus pedig már alapjaiban ingatott meg jó egy­néhány iparágat Németországban. Végleges prognózist ma azért bajos volna fel­­­állítani a márka árfolyamának alakulásáról. A ma bekövetkezett visszaesés 17­60-ról 16-ra lehet egy­szerűen a természetes visszahatása a tegnapi és a tegnapelőtti nagy emelkedésnek, amely a spekulán­sok egy részét a nyereség realizálására hangolta és így a márkakínálat megnövekedésére vezetett. Nem lehetetlen tehát, hogy egy-két napos fennakadás után még újból és erős hullámveréseikkel emelkedni­ fog a márka árfolyama, hogy végül egy többé­­kevésbbé meredek esés után stabilizálódjon a reális árfolyamon. Ezt a reális árfolyamot papirosan ba­jos kiszámítani, hiszen a vasárak ugyan a márka új kurzusa szerint Németországban egyes cikkekben 40—50 százalékkal haladják meg az angol vagy az amerikai piac árait, viszont a gabona vagy a szén még a márka mai vagy tegnapi kurzusa szerint is jóval olcsóbb Németországban, mint a világpiacon. A keresletnek és a kínálatnak minden spekulatív beavatkozástól ment, természetes kiegyenlítődése fogja a gyakorlatban kialakítani és stabilizálni a márka árfolyamát, kétségkívül több ponttal 10 fö­lött és alighanem több ponttal 20 alatt A világpiac nagy baisse-je abból áll, hogy kez­denek összeomlani a háború alatt kialakult­ kon­junkturális árak a nyersanyagok piacán, és az ár­zuhanás még sokkal meredekebb a készáruknak e­gy egész csoportjánál. Néhány hónap előtt, a gyapot­­ínség következtében kialakult konjunktúra csúcs­pontján, Egyiptom a békeárak tízszeresén értékesí­,­­tette gyapottermését. A gyapottermelés tehát egyre inkább terjeszkedett Egyiptomban, a gabonaterme­lés rovására és így Egyiptom tavaly már 1.300.000 méter mázsa gabonát importált, noha a háború ele­jén még exportcikk volt Egyiptomban a gabona. Most alig néhány hét alatt harminc százalékkal

Next