Világ, 1920. június (11. évfolyam, 130-154. szám)

1920-06-03 / 132. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal VT., Andrássy­ út 47. szám. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 280 tUn.ana, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A .VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szára ára Budapesten, vidéken és pálya* udvarokon 1 korona. VgiVP ^p&i/rrn SESa . . . Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner J­, Gyfifi és Nagy Jaulus és Tsa.Tencser Gyrj. KV egyi l­aj­os, Klein Simon és Tsa, Leo­­pold Gyula, X­eopold Cornél, Schwart Jó­zsef, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckstein Bernét hird. irodákban, Bécsbem Hausenstein és Vogler, M. Lukes Na­ebi, Rudolf Mosse, Berlinben Rudolf Hei­ban, Berlin NW.unter den Sdaden 40/4 la XL évfolyam Budapest, 1920 CSÜTÖRTÖK június 3* 132-ik szám Itt a cenzusa egy közleményünket nem engedélyezte Athénben ostromállapotot hirdettek (A Világ bécsi tudósítói­tól) A­théni jelentések szerint Venizetosz miniszterelnök felhatalmazást kért a kaptárától az ostromállapot kihirdetésére, azzal a meg­okolással, hogy csupán így lehet kikerülni a vérontást, amely egyébként­ feltétlenül bekövetkeznék az ellenzék taktikája gyanánt. Az ostromálla­pot kihirdetése még a holnapi nap folyamán megtörténik. Venizelosi kijelentése szerint az ellenzék Konstantin király visszahívását tűzte ki céljává és a hadsereg egy részének segítségével akarja meg­valósítani tervét. .. A görög­ for­­adalmi mozgalmak miatt már néhány hét előtt számos elfogatás történt a görög tisztikar so­raiban. Venizelosz volt mindig a görög megalé­idé­nak, a nagygörög imperializmusnak legszélsőségesebb képvi­selője. A Törökországgal szemben megszabott békefel­té­telek tudvalevőleg meghozták, legalább papiroson, Ve­­nixelosz törekvéseinek teljes érvényesülését, aminek fejé­ben. Venizelosz százezer görög katonát ígért a görög békeszerződés végrehajtására. Ezért fordultak most Mustafa Kernel pasa főerői Trácia felé, és az entente­­lapok jelentése szerint hetvenezer török katona közele­dik a görög határhoz. Új háborút jelentene, és ellenséges viszonyt a szomszédok nagy részével Venizelosz politi­kája, és ez magyarázza meg az ellenzék hevességét, hiszen a választási erőszak és az ellenzéki politikusok tömeges elfogatása következében .Venizelosz többsége nem igen vallhatja magát a népakarat letéteménye­sének. A krízis hétről-hétre kiéleződött Görögországban és Sándor király éppen most érkezett Párisba, ami látszó­lag igazolja azokat a híreket, amelyek szerint Sándor akarata ellenére foglalta el apja eltávolítása után a gö­rög trónt, és szívesen visszaadná a hatalmat. Curzon angol külügyi államtitkár volt a legfőbb támasza Anglia újabban követett keleti politikájának, amely az angol impérium nagyarányú, kiszélesítésére törekedett, és az egyik bástya szerepét Görögországnak szánta­. Ha most hiteleseknek bizonyulnak a lord Curzon lemondásáról érkezett hírek, akkor valószínű, hogy Görögországban nem késhetik Venizelosz bukása, akár békés után, akár forradalom által, hiszen Curzon lemondása az angol keleti politika teljes átorientálását jelentené. Franciaoulag tiltakozik az angol-orosz tárgyalások ellen Tegnap találkozott először Lloyd George Krassin orosz népbi­zissal a külügyi hivatalban. A ta­lálkozásnak­­egyelőre csak udvariassági jellege volt. A beszélgetésben részt vett Lord Curzon külügyi ál­lamtitkár is. Franciaország tegnap formaszerűen tiltakozott a Lloyd George és Krassin között meg­indult tárgyalások ellen. Combon francia nagykövet megjelent a Downing­ streeten és kijelentette, hogy Franciaország az Oroszországgal szemben követett angol politikát nem fogja jóváhagyni, sőt­ kínosan érinti ez a politika. A francia tiltakozásnak nem csupán általános poli­túfón^kai^vaMafcEmniS|n]^jna£^j^^ag^^57kepszisse^ nyilatkozott az orosz kivitel lehetőségeiről, és így, ha Lloyd George csakugyan ígéretet tett Oroszország gaz­dasági segélyezésére és elsősorban mozdonyok szállítá­sára, akkor ezt csak a Krassin által felajánlott arany­­fizetés ellenében történhetnek. Az orosz birodalmi bank ötödfél milliárdos aranykészletéből harmadfél milliárd még mindig az orosz kormány birtokában van és ez szolgálhatna a fizetés alapjául. Csakhogy Franciaország a háború előtt huszonnyolc milliárd kölcsönt és a háború alatt csaknem ugyanannyi újabb hitelt adott Oroszor­szágnak és elsősorban a saját költségei fedezete gyanánt tekintik az orosz aranyfedezetet. Vszinségis áremeléseit özöne A főváros közgyűlést pótló tanácsa ma délután dr. Sipőczirenő kormánybiztos elnöklésével ülést tartott, amsrmelyen a tanács tagjai a soronlevő áreme­­lésekről referáltak és a közgyűlés-pótló tanácsülés ezeket az áremeléseket vita nélkül el is fogadta. Konstatálhatjuk, hogy az ülés rövid egy órán be­lül mintegy háromszázhúszmillió korona újabb ter­het rótt a főváros közönségére. Felemelték a tan-­­ díjat, nyolc koronára emelték a fogaskerekű vasút­­ viteldíját, felemelték a kővágóhidi hajtódijakat, 1 hűtődijakat, 50 fillérről 2 koronára emelték a vizi­­­dijat, 20 koronáról 51 korona 66 fillérre emelték a városi kórházak napi ápolási díját, egy koroná­ról 2 koronára emelték a gáz köbméterének árát és 35 fillérről 60 fillérre emelték a világítóáram hektowattjának az árát. Csupor József tanácsnok a­­kórházak ápolási díjának felemelésével kapcsolatban bejelentette, hogy tíz év előtt a városi kórházak összes rezsi­költsége évi négymillió korona volt,­ tavaly már negyvenkétmillió korona és idén pedig 127 millió. A vízdíjegneléssel kapcsolatban Bódy Tivadar polgármester szóvá tette, hogy a város magasabb fekvésű részeiben nincs víz. Kérdi, hogy mi ennek az oka? Városy és Buzáth János tanácsnokok is­mertették a vízhiány okát és megjósolták, hogy ha a kánikula ilyen tempóban fejlődik, akkor augusz­tusban és szeptemberben vizinség lesz Budapesten. Hogy a vizinség már most nem következett be, annak köszönhetjük, hogy a Duna vízállása meg­lehetősen magas. Mert ha a Duna vízállása alacso­nyabb lenne, akkor már most is csak reggel és akkor is csak egy órán át adna a vízvezeték vizet. Azonban a város egyik-másik vidékén a harmadik és negyedik emeleten már most sem ereszt vizet a vízvezetéki csap. A polgármester figyelmeztette a tanácsot, hogy a polgárságot sürgősen figyelmez­tetni kellene a várható veszedelemre és fel kellene hívni a legmesszebbmenő takarékoskodásra. Buzáth tanácsnok megjegyezte, hogy Budapesten hihetet­len vízpazarlás folyik. Nem elég, hogy a publikum­nak nincs érzéke a vízzel való takarékoskodás iránt, de baj az is, hogy a házivezetékek ötven százaléka rossz és ezeken a rossz vezetékeken nap­pal és éjjel egyaránt rengeteg mennyiségű víz fo­lyik el haszontalanul. Nagy baj az is, hogy a ház­­tulajdonosokat, akik már a háború egész ideje alatt nem javíttatták a vezetékeket, most nem igen lehet szorítani a reparatúrára, mert hiányzik az anyag. De hiányzik az anyag ahhoz is, amire a vízművek kibővítésével járó épikezési munkálatoknak lenne szükségük.Mint érdekességet említjük meg, hogy Sipőcz kormánybiztos megnyitójában — mint mondta — örömhírt jelent be, tudnillik, hogy a nemzetgyűlés elfogadta a­ fővárosi választásokra vonatkozó tör­vényjavaslatot. A tanács nem túlságos lelkesedéssel vette tudomásul az örömhírt. „Schröder szenátor kalandja (A Világ bepofostudósítójától.) Sok szó esik most arról a küj£«4fSl£alandról, amelyen a Schröder szenátor nevü__ jMffSszgőzös esett át. Április huszonegyedikén in­­(Wfr’él a halászgőzös Kuxhavenből. Este tíz órakor, mi­kor a nyílt tengerre ért ki a kis gőzös, Ewald kapitány egyszerre három ismeretlen utassal és két, odáig nem látott matrózzal találta szemben magát, akik a hajó egyik matrózának vezetésével fegyveresen kajütjébe kí­sérték, és reázárták a kajüt ajtaját. Nemsokára a ka­­jütba érkezett a hajó egyetlen utasa, az első kormányos és egy gépész, úgy, hogy az elfogott kapitánynak leg­alább volt társasága. A másik kormányost fegyveresen kényszerítették arra, hogy az ismeretlen vendégektől kí­vánt irányban vezesse a hajót: a kis legénység a kény­szer alatt engedelmeskedett a parancsoknak, amelyek úgy szólottak, hogy a halászgőzösnek Oroszországban, a Murman-parton kell kikötnie. Amint utóbb kiderült, a hajón az orosz kormánynak egy delegátusa. Utazott három német kommunista társaságában, és a halászgő­zös egyik matrózának segítségével szerezték meg maguk­nak ezt az utazási alkalmat. Kilenc napos út után érke­zett meg a gőzös a Murman-partra, ahol a négy foglyot orosz katonák vették őrizet alá. Három nappal utóbb felm­ehetett a négy fogoly a fedélzetre holmiaiért és május negyedikén azután elszállították őket Oroszország belsejébe. A hajó legénységének továbbra is szolgálatot kellett teljesítenie, vörös zászló alatt és a matrózok azt színlelték, hogy kommunista érzésűek, mert azt remél­ték, hogy így könnyeben sikerül megszökniök. Május tizennegyedikén hajnalban csakugyan sikerült útnak in­dítani a halászgőzöst, és három nappal utóbb már je­lentkeztek Tromsőben, a német konzulnál, ahol előad­ták a történteket. A német kormány természetesen azon­nal érdeklődött a foglyok sorsa iránt, de idáig semmi­féle felvilágosítást sem kapott. A legfeketébb péntek Holnapra gyászba borul^cr^magyar égbolt és elítélt a zene, elfullad a ,maffm­inden magyar ajkon. Holnap megállnak sjarrfetenük­ az országban a vona-­ tok és mefiáD­asszivünk üteme a gyásznak komor ünnepén. Holnap azt várja minden fia ennek a földnek, hogy meghasadnak az ég kárpitjai és meg-, rendül a föld, az elrabolt magyar föld, az orgazdák lába alatt. Valami csodát várunk, valami hatalmas igazságtevést, mely az utolsó pillanatban meg-, •hiusítja a szörnyű bűnt, amit földalatti hatalmak szőttek ellenünk és az egész emberiség ellen . •­ Holnap a Trianon-palotában megsercen a toll egy papírdarabon s ezzel befejeződik az, ami elől, úgy látszik, nem lehetett menekülni. Mily a­pró cse­lekedet, milyen elenyésző mozzanat a világfelfor­gató válságokhoz képest, amiben hatodik esztendeje átmegyünk! És milyen nevetségesen kicsiny, milyen, semmitmondó ez a gesztus ott messze a Trianon­­palotában ahhoz a monumentális, milliók szíveiből induló megmozduláshoz képest, amely holnap, a magyar nép igazi vágyát, hitét, akaratát fogja hir­detni a világnak! A gyász ünnepén holnap néma hódolattal felvonul az ország népe Petőfi és Vörös­marty szobra, Kossuth és­ a budavári honvédek emlékműve elé, hogy fogadalmat tegyen nekik, a magyar szellem legnagyobb hordozóinak, a magyar igazság örök reprezentánsainak arról, amit nem másíthat meg soha hatalmi szó, erőszak, kegyetlen és elborult agyú cézárok ítélkezése, rendíthetetlen hitünkről és akaratunkról, hogy ennek az ország­nak épségéről, egységéről nem mondunk le soha. Ez lesz az igazi pecsét, amit mi, Magyarország népe, ráülünk a békeszerződés papirosára. Valóban mindegy már, hogyan vezeti a jelenleg még meg­­föllebbezhetlen erőszak az aláírók kezét. Hiszen nem mi, magyarok mondottuk először, hogy „népeket nem lehet sakkfigurák módjára tologatni ide-oda!". Mi nem fogadtunk el és nem írtunk alá sem­mit! Párisban sercenhet a toll, a papiros türelmes, nincs szive, mely megdobbanjon, nincs lelke, mely­ fellobbanjon, nincs értelme és erkölcse, mely föl­ismerje az igazságtalanságot és fel­induljon ellene. De Magyarország népe nem élettelen hulla, mely némán tűrje a megrugdosást és érzéketlenül hever­jen a porban a győztesek lábai e­lőtt. Amíg élünk, nem hal el ajkunkon a­­tiltakozás és nem pusztul ki lelkünkből a törhetetlen hit, hogy e­­legfeketébb péntek után eljön még a húsvéti hajnal, amikor feltámadunk! Rapnak gabonát a magántisztvi­­selők s­ jzmi­reások is ! Megirtj^a^hogy a kisgazdapárt tegnap esti ér­­teseeelef6n a termésrendelet ügyében teljes elvi megállapodás jött létre. A részletkérdések megbe­szélésére pedig egy tizes bizottságot küldöttek ki, amely nagyatádi Szabó István közélelmezési mi­niszter elnöklésével ma délelőtt ült össze a köz­élelmezési minisztériumban. E­z az értekezlet az­után a két ellentétes álláspont összeegyeztetésével­ abban állapodot meg, hogy nemcsak a közalkal­mazottakat, hanem a többi közellátásban részesü­lőket is az államnak kell gabonával ellátni. Azon­ban két kategóriát állítottak fel. Az első kategó­riába tartoznak a köztisztviselők, a közalkalma­zottak, a hadsereg, azonkívül a munkaképtelen hadirokkantak, hadiözvegyek, hadiárvák, közintéz­mények, kórházak és a jótékony intézmények, ame­lyek a közélelmezési minisztérium kimutatása sze­rint szükséges teljes fejkvótát meg fogják kapni. A második kategóriába kerültek a gazdasági és ipari­­telepeken lévő köz­ellátásra szorulók, ide tartoznak a magántisztviselők és a munkások is. Ezeknek csak nyolc kilogramm gabona havi fej­kvóta számára hajlandók a gazdák gabonát b­eszol­­gáltatni. Ez körülbelül a fele annak, amit a köz­alkalmazottak és a köztisztviselők fogak kapni. Minden további gabonamennyiségre nézve az ér­tekezlet a szabadforgalom visszaállítását kívánja. A kormány a beszolgáltatott gabonáért körül­belül hatszáz koronát fog fizetni a gazdáknak, amire Gaál Gaszton szerint a gazdák holdanként hat-nyolc méter mázsa termés mellett ráfizetnek. Az export-monopólium kérdésével az értekez­let nem foglalkozom, mert e pillanatban még az sem biztos, hogy marad-e egyáltalán a belföldi szükségletek ellátása után fölösleg.

Next