Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)
1920-09-17 / 220. szám
— 1920. szeptember 17. VILÁG pin meggyilkolása — nem a forradalmárok műve volt. Szolypin halálának rejtélyéről most fellelbentik a fátylat Komaroff-Kurloff tábornoknak minap megjelent emlékiratai. Komaroff-Kurloff egyik gárdaezredben szolgált, majd katonai ügyész volt; később a moszkvai fel-lebbviteli bírósághoz osztották be polgári ügyész gyanánt, mzután a minszki, majd a loevi foormányzóság élére került. Szolypin miniszterelnöksége alatt lett Komaroff-Karloff az igazságügyminisztérium rendőri osztályának főnöke, majd pedig a csemőrfyultest parancsnoka és a belügyminiszter „segéde", ami az orosz hivatalnoki nomenklatúrában az államtitkári rangnak felel meg. EgészenSzolypin haláláig Komaroll'-ivurboil'nak kellett gondoskodnia az orosz forradalmárok ellenőrzésérülés a cár életének biztonságáról és Komaroff-Kurloff irányította a rendőrség tevékenységét Kievben is, s azokon a napokon, mikor Bagrov a kievi színházban lelőtte az orosz miniszterelnököt, Komaroff-Kurloff ellen már Szolypin utóda, Kokovcev is vizsgálatot indított vétkes gondatlanság, sőt bűnrészesség címén. A szenátus több mint egyesztendős nyomozás és vizsgálat után felmentette a tábornokot, azonban a márciusi forradalom után Komaroff-Karloff is a Péter-Pál-erődba került és újból tisztáznia kellett szerepét Szolypin meggyilkolása körül. Az emlékiratokban felsorolt adatokat nem tudjuk ellenőrizni, de a tábornok elbeszélése mindenesetre elég érdekes és elég karakterisztikus arra, hogy megérdemelje az ismertetést. Komaroff-Karloff protektora és legfőbb támasza gyanánt beszél Szolypinról és memoárjai szerint benne látta azt az államférfit, aki a legalkalmasabb az orosz politika súlyos problémáinak megoldására. Éppen ezért a tábornokát nagyon megdöbbentette az, amikor II.Miklós kievi utazása alkalmával látnia kellett azt, hogy Hír orosz udvari emberek már bukott ember gyanántbánnak a miniszterelnökkel. Azok voltak demonstratívan figyelmetlenek iránta, akik legmélyebben hajlongtak előtte, amíg Szolypin nem vesztette el a cár bizalmát. Sőt az emlékiratok szerint megtörtént az a különös eset, hogy a miniszterelnököt II. Miklósnak Kievből tett hajókirándulására nem hívták meg, azzal az indokolással, hogy már amúgy is sok a vendég a hajón. Szolypinnak vonaton kellett volna követnie a cárt és csak Komaroff-Karloff eszközölt ki számára meghívót azzal az indokolással, hogy a miniszterelnöknek ez a mellőzése . Minél feltűnést keltene. Komaroff-Karloff sem vonjakétségbe tehát, hogy Szolypin kényelmetlen és fölösleges ember volt az orosz udvar számára 1011 szeptemberében és nem vonja kétségbe azt sem, hogy Bagrow, a miniszterelnök gyilkosa, a rendőrség segítségéveljutott be a színházi díszelőadásra, csak éppen azt hangoztatja, hogy Bagrow megjelenése a kiadott utasítások ellenére történt és hangsúlyozza azt is, hogy nézete szerint Tarkov ezredes jóhiszeműen szegte meg utasításait akkor, amikor magával hozta Bagrowot a díszelőadásra. Bagrow ugyanis évek során át részt vett a forradalmi szocialisták akciócsoportjainak tevékenységében, azonban több alkalommal kémszolgálatot végzett az Ochtana számára és az innen kapott pénzből járta be Nyugat-Európát. Komaroff-Karloff elmondta, hogy a lehetőséghez képest korlátozni akarta az ilyen titkos kémek alkalmazását, amikor átvette a rendőrség vezetését. Ugyanis már régebbi tapasztalatai alapjánészrevette, hogy a titkes kémek gyakran agait, provocateur-ök gyanánt, viselkednek és maguk szerveznek merényleteket, hogy azután feljelentsék társaikat és jutalomban részesüljenek. Másrészt pedig nem egyszer megtörtént az is, hogy a rendőrségnek a forradalmárok közé vegyült bizalmi emberei egy ideig hamis vagy általános hírekkel vezették félre a rendőrséget és arra használták fel a nekik biztosított szabad mozgást, hogy maguk kövessenek el merényleteket. Miután több ilyen ,eset történt, a tábornok határozott utasítást adott ki arra nézve, hogy az ilyen titkos kémeket sohasem szabad a cár, a nagyhercegek és a miniszterek közelébe bocsátani. Ita pedig ez mégis kikerülhetetlen volna, olyankor, amikor a kémek azt állítják, hogy csak ők mutathatják meg a cár vagy a nagyhercegek közelébe férkőzött merénylőket. Komaroff-Karloff utasításai szerint egy rendőrt is,Isiselének kellett egész idő alatt szorosan a kém oldalán tiltania és élesen figyelnie minden mozdulatra. Azonban a tábornok szerint még a legszigorúbb ellenőrzés mellett is mindig rizikóval járt ez a módszer és ezért nem szívesen alkalmazták olyankor sem, amikor a kémek már régebben a rendőrség szolgálatában állottak és teljesen megbízhatóaknak látszottak. Kievben a rendőrfőnök helyettese, Vissarianov segédkezett a tábornoknak és mint a helyi viszonyok ismerője, Karpov csendőrezredes. Karpovnál jelent meg Bagrov azzal a jelentéssel, hogy merénylet készül a cár ellen és a merénylők már, útban vannak Kiev felé. A jelentés szerint .Bagrownak kellett volna gondoskodnia szállásról a merénylők számára, amit a rendőrség utasítása szerint csakugyan megtett: egy rendőrtisztviselő lakását adták át neki erre a célra. Azonban Bagrow napról-napra komplikált mesékkel tartotta jól Karpov ezredest és így gyanússá vált a tábornok szemében, aki meghagyta, hogy tartsák szigorít felügyelet alatt. Komaroff-Karloff szerint semmi szükség nem volt arra, hogy Bagrow megjelenjen a színházban, mert a meghívókat gondos mérlegelés alapján osztották szét, a meghívókkal jelentkezőket szigorúan ellenőrizték és így gondolni sem lehetett arra, hogy a merénylők egyike beférkőzhetik a nézőtérre. Komarov-Kurloff csak az előadás megkezdése után értesült arról, hogy Bagrow a nézőtéren van és, nyomban utasította Karpov ezredest, hogy kísértesse haza a gyanús színházlátogatót. Karpov azonban beérte azzal,hogy hazatérésre szólítsa fel Bagrowot és nem adott kísérőt melléje, sőt nem is ellenőrizte, hogy valóban távozik-e a színházból Bagrow. A második felvonás vége után csakugyan eldördült egy revolverlövés. A tábornok látta összeroskadni Szolypint és látta, amint a közönség egy része Bagrowra veti magát. Az emlékiratok szerint Karpov ezredes halálsápadtan, kétségbeesve kiáltotta a tábornoknak: Itt nincs más hátra! Én agyonlövöm magamat. A válasz nem volt nagyon szivélyes: Tegye meg, ha akarja, de addig ne, amíg a cár a színházban van! Azonban Karpov nem lett öngyilkos. A merénylet hírére nyomban Kievbe utazott Kokovcev pénzügyminiszter és már Szolypin haláltusája alatt átvette a kormány vezetését. A miniszterelnököt a kievi kórházban helyezték el és senkit sem engedtek be hozzá, Kokovcev szigorú utasítása szerint, noha Szolypin még eszméleténél volt és sürgősen hivatta halálos ágyához Komaroff-Karloffot. A tábornok nézete szerint azért, mert fontos közléseket álcáit, tenni a cár számára, olyan, közléseket, amelyeket nem akart Rokovcevre bízni. A nemzetgyűlés mai ülését délelőtt negyed tizenegy órakor ül-tozta meg Rakovszky István elnök. A Ház folytatta az ületékemelés részletes vitáját, melynek során Budaházi Lászlé a kártyailleték 25 koronában való megállapítst kérte. A Ház határozatképtelensége miatt elrendelt szünet után a javaslatot részleteiben is elfogadták. Ezután áttértek az egyetemi beiratkozás rendjéről szóló törvényjavaslat tárgyalására. Schandl Károly hangoztatta, hogy a mai súlyos viszonyaink egyik fő oka, hogy az egyetemek valóságos diplomagyárak voltak. Az egyetemeken destruktív izgatások folytak. A numerus clausus nem sérti a kisebbségek jogait. A zsidókérdést erőszakos eszközökkel megoldani nem lehet. A kereszténység igazságot és szeretetet jelent. Barátja, a keresztény liberalizmusnak, de nem barátja annak a liberalizmusnak, amely itt Magyarországon volt és amely okozta, hogy a kisgazdák kivándorolnak. A zsidóságnak kellene közreműködni, hogy a Bécsben még most is működő kommunista zsidó vezetők akciója megszűnjék. Ha szaporítanák a zsidó földművetek számít, akkor az asszimilálódás hamarabb bekövetkeznék. Az elnök bejelenti, hogy harminc képviselő írásban kérte, hogy e javaslat tárgyalásának tartamára az ülések idejét egy órávalmeghosszabbítsák' Aholnapi ülés dönt az indítvány fölött. Ugron Gábor, Giesswein Sándor, Drozdy Győző elállnak a felszólalástól, mire Prohászka Ottokár püspök beszédére került a sor. Prohászka Ottokár: Bizonyos vezető gondolatokra kell rámutatnom, amelyek e javaslatot ide hozták. Tisztában kell lennünk azzal, amit akarunk. Szociális irányban kell dolgoznunk és ez a törvényjavaslat lábra akarja állítani a leszoruló magyar középosztályt. (Taps.) Ezt az organizációt az esetemnél kellett kezdeni, mert az egyetem nyúlik bele legjobban a magyar közéletbe. Elfogadja a javaslatot Bernolák Nándor indítványával együtt,, mert e javaslat a komoly munkát sürgeti az ifjúság számára. Azegyetemen tanulni kell és nem politizálni. A tanuló ifjúság tanuljon elsősorban. Meg tudja érteni a szenvedélyeket, de nem menti azokat az erőszakosságokat, amelyeket azegyetemeken elkövettek. A numerus clausus nem jelenti a tehetségek elnyomatását. Ez a kiválasztás azonban igen nagy probléma. Éppen ezért nemcsak az egyetemi tanári karra kell bízni a tehetséges diákok kiválasztását, hanem szerepet kell adni itti középiskolai tanároknak.is, félni kell a protekciótól is, amely ellen alig lehet védekezni Magyarországon. Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy ebben a kérdésben szigorúan tiltva van a protekció. De nemcsak a tehetség szerint csináljuk ezt a szelekciót, hanem a hazafiasság és a magyar törekvések érdekei szerint is. A fuldalfilti tüzes erők feszülésétől szenved még ez az ország, éberen kell figyelni. A mozgalmakra, melyek a magyar keresztény nemzeti irány felhárítására törekszenek és lati nem vigyázunk, újabb katasztrófára vezethetnek. A már beiratkozottak szerzett jogát tiszteletben kell tartani. De ha kiderül, hogy olyan egyetemi hallgatóról van szó, aki nemzetközi, destruktív szellemű, akkor a nagyobb jognak kell győznie a kisebb felett. A bécsi egyetemen fegyveres diákok foglaltak villást a zsidó hallgatók ellen. Ez ma világprobléma, mely elől nem zárkózhatienlel. Engedve ennek a nyomasztó kényszerűségnek, elfogadjuk a numerus clausust. Nem örömest, nem boszuból, hanem kizárólag kényszerűségből. Nem merénylet ez a tanszabadság ellen. Minden szabadság csak forma, tartalmától függ minden, így van a sajtószabadsággal is. A tanszabadságnak nem szabad szellemi anarchiához vezetni. Tévednek, akik azt hiszik, hogy a numerus clausussal kiváltságot akarunk adni a keresztény ifjúságnak. Az utolsó ivyen év fejlődése teszi ezt szükségessé. Ezt a fejlődést a zsidók csinálták. (Breki Károly: No, nem egészen.) Nagyrészben. A keresztény, intelligencia háttérbe szorult, kicsúszott a talaj a lába alól. A zsidóság a magyar indaAzonban a kievi kórház orvosai inkább a jövő miniszterelnökének parancsát teljesítették, mint a halálosan megsebesült miniszterelnökét és így Komaroff-Kurloff tábornok többé nem válthatott szót főnökével. Komaroff-Kurloff volt azután a bűnbak Szolypin meggyilkolásáért és egy időre eltűnt az orosz közéletből, hogy azután a nagy forradalom előestéjén jusson újból szerephez. Szolypin halálának körülményeit nem tisztázzák eléggé Komaroff-Karloff tábornok emlékiratai sem, hanem legfeljebb Karpov ezredesre tolják át a gyanús szerepet a tábornokról. Jencia, a magyar úrhatnámság miatt és a maga nagy szorgalmával megteremtette a magyar kereskedelmet. A magyar nép sohasem volt antiszemita, mert a kereskedője mindig zsidó volt. A falusi nép el sem tudja képzelni életét a zsidó kereskedő nélkül. A zsidóság ra* vetette erős intelligenciáját és munkaképességét a suitóra. Ezt nem kifogásoljuk, mert ha ez az intelligencia átszűrődött meleg hullámaival a magyar vérkeringésben ez csak helyeselhető, de ez a helyzet a mi elnyomásunkra vezetett és itt most faji önvédelemről van szó. (Nagy taps és helyeslés.) Tisztelt zsidó polgártársaim ezt ne vegyék támadásnak vagy gyűlölködésnek. Az orvosok, ügyvédek fele zsidó, ezt nem engedheti meg a magyar társadalom, amely összes fiairól gondoskodni akar. (Taps és éljenzés.) A magyar irodalom azt mutatja, hogy a zsidó írók térfoglalása az irodalom elzsidósodására vezetett. Faji magyar kultúránkat, magyar érzéseinket kell megvédeni. Kern gyűlölség az amtiszemitizmus, magyar faji sajátságaink védelme vezet bennünket és azt hiszem, ehhez jogunk van. (Pető Sándor : Nem vagyunk ellenségei a magyar kultúrának.)] Önök nem ellenségei a magyar kultúrának, hanem megváltoztatják azt. (Taps.) Szívesen megadom , a jogot, a szabadságot a zsidó inspirációnak, de meg kell védelmezni minden erőnkkel a magyar kultúrát. (Pető Sándor: Részesei akarunk lenni a magyar kultúrának.) Ez csak akkor következhetne be, ha teljesen asszimilálódnak. Nem zsidó száműzetésről van szó, hanem a zsidóság értékes, becsületes és felszívódott elemeinek teljes bekapcsolásáról a magyar kultúrába, de a magyar kultúrát meghamisítani, kicsorbítani nem engedjük. Nem feszélyez egy cseppet sem, hogy mit mond a liberalizmus. A liberalizmusnak nagy áldásai voltak, de ma már a liberalizmus kiadta, mindez értjét, miután kifejlesztette gazdasági erejét. H Ha egy erő kiadja energiáját és túléli magát, akkor fölösleges olyasmit hangoztatni,, hogy nem követjük Kossuthot vagy Eötvöst. Ők nagyon helyesen cselekedtek, amikor a liberalizmus álláspontján voltak, de ma már másként kell gondolkodni, a fejlődés más irányokat szabott. Nem,lehet tehát letagadni, hogy a zsidóság is nemzeti eszme útjára lépett. Elhiszem, hogy Sándor Pál nem cionista és azt is elhiszem, hogy amagyar zsidóság nagy része nem cionista felfogású, de viszont ez nem tőlük fítig, hanem a zsidó eszme fejlődésétől világszerte. A zsidók lehetnek jó állampolgárok, de nem mondják, hogy a cionizmus bolondság. (Sándor Pál és a demokraták közbekiáltanak: De igenis, bolondság!) Rátér ezután a zsidók katonai szolgálatára. Azok előtt a hősök előtt, akik szenvedtek, vagy meghaltak a hazáért, lettek légyen zsidók vagy keresztények, egyaránt meghajtja lobogóját a nemzet. Felolvas egy német birodalmi statisztikát, amely szerint az osztrákmagyar hadseregben szolgált tartalékos tisztek közül magyar elesett 27%, zsidó 8%. Az egyetemi hallgatók közül ICO-nál 48 keresztény és 7 zsidó hallgató esett el. (A jobboldalon zajos közbekiáltások hangzanak rl. Hallatlan! Itt a hiteles statisztika!) Ami a legénységi íutatokat illeti, a keresztény legénység közül 17,9% p.-tett el, a zsidó legénység sorából pedig 1%. (1.Tjabbaj tör ki, aminek az elnök figyelmeztetése vet véget.) Mindamellett, hogy a statisztika szerint a zsidóság nem kedvelte a frontszolgálatot, az első évben 21.000 zsidó katona közül 6000 kapott vaskeresztet, ezért Németországban zsidókeresztnek is nevezték ezt a kitüntetést. A Ház nagy többsége felállva tapsolta meg Prohászka beszédét, mely után az elnök az ülést öt percre felfüggesztette. Szünet után Hermann Miksa fejtegette a numerus clausust és szükségességét. Ezután az elnök javaslatára kimondta a Ház, hogy legközelebbi ülését holnap délelőtt tartja és annak napirendjére az illetékfelemelésrőlszóló javaslat harmadszori olvasását, az egyetemi beiratkozásról szóló javaslat tárgyalásának folytatását és végül a javaslat tárgyalásának idejére a sáz tanácskozó idejének egy órával való meghosszabbításáról szóló indítvány fölötti szavazást tűzi ki. Ezzel az ülés délután két órakor, véget ért. Ps építész,fia ültokái* védi a numerus clausust-fSáztelket és Msfoés*ketet kapnak sürgősen a fötünélküüilest Néhány nappal ezelőtt nagyatádi Szabó István földmivelésügyi romináter Berky Gyula interpellációjára adott válaszában kijelentette, hogy miután a földbirtokreform tárgyalása hosszab időt fog igénybe venni, a minisztertanács felhatalmazására rendeleti úton fog intézkedni, hogy a földnélküliek rövid úton háztelkeket és kisebb bérleteket kaphatanak. Időközben azonban aggályok merültek fel a tekintetben, hogy nem lesz helyes, ilyen nagyjelentőségű kérdést, amely mélyen belenyúl a magánjogba, rendelettel szabályozni. Azonkívül a minisztertanács nem tudott megegyezni abban a kérdésben, hogy a rendelet a földigénylők mely kategóriájára terjedjen ki. Éppen ezért úgy határoztak, hogy pártértekezlet döntését fogják kikérni és a rendeleti megoldás helyett a törvény általiszabályozást fogják javaslatba hozni. A ma délutáni pártértekezleten Kubinek Gyula kereskedelemügyi miniszter azt az indítványt terjesztette elő, hogy a háztelkek és kisbérletek ügyében a földmivelésügyi miniszter nyújtson be egy kétszakaszos törvényjavaslatot, amelyet a nemzetgyűlés sürgősen le fog tárgyalni. Nagyatádi Szabó István és mások hozzászólása után az értekezlet a kereskedelmi miniszter előterjesztését egyhangúlag elfogadta. Eszerint a numerus clausus tárgyalását hétfőn vagy legkésőbben kedden újból megszakítják, amikor nagyatádi Szabó István-beterjeszti ezt a kétszakaszos törvényjavaslatot, amelyet hihetőleg vita nélkül el is fognak fogadni. A törvényjavaslat kimondja, hogy az arra jogosultak házhelyet és egy kétholdnyi bérletet igényelhetnek bármely nagybirtokból és a község határában fekvő közép- és esetleg kisbirtokokból is. Az igényjogosultságot a községi elöljáróság állapíja meg, amelynek alapján az illető birtokosok kötelesek eleget tenni a jogos igényeknek. Ha a birtokosok vonakodnak kötelezettségeiknek megfelelni, a földművelésügyi miniszter gondoskodik a törvény végrehajtásáról. A haszonbérlet egy évre szól. A pártértekezlet ezután elhatározza, hogy a kormány 1921 január 1-ig 3 havi indemnitást fog kérni a nemzetgyűléstől. Az indemnitás, a kisbérletekről szóló törvényjavaslat és a legsürgősebb pénzügyi törvényjavaslatok elfogadása után a nemzetgyűlés 12—14. napos szünetet kap, amely alatt az illetékes bizottságok letárgyalják a földbirtokreformot. Péntek