Világ, 1920. szeptember (11. évfolyam, 207-231. szám)

1920-09-17 / 220. szám

/ ,vV$M * . ..'20 SEP, JTirdolfiek felvétetnek Budapestet a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner In Grófi is NegyfaoJus IsTGQ,Tenc­er Gyu­la, Hegyi Lajos, Klein Simon és Tsa, Leo­néid Gyula, Leopold Cornél, Schwarz Jd­­essi Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Lcbstein Bernit bírd. irodákban. Bi­estem Haisenstein és Vogler, M. Duke* N­ achf. budeif Mosse. Berlinben Rudolf Kot. din. Beton KW, Unter der Lil­den 40/41* Szerkeszt­őség és d­addhivatal VT, Andrássy-ut 47. száza. Előfizetési árait Magyarországban: Egész évre 280 Vuona, félévre 140 korona, negyedévre 70 korona, egy hóra 25 korona. A­­VILÁG* megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes szám in Budapesten, vidéken és pálya­udvarokon 1 korona. XL évfolyam Budapest, 1920 PÉNTEK szeptember 17* 220-ik szám összehivják a külügyi bizottságot A kormányzópárt mai értekezletén elhatározták, hogy a külügyi bizottságot, sürgősen összehívják. 1 X X­­ X 3. X­­ X X X X X x X X­­ X X­ X X X X X X X X X X btxxxxxixxxxxx xxxxxxx xxxxx x xx xxxxx xxxxx X X X X . X X X X X X X XX Beschamer elnök — elmebajos Gyégyiffe&taelan gsszZ­creozisa vart és tkérzysze&osxméfc gy&tpift Párisból ijesntik ■ Az újságok levetették eddigi tar­tózkodásukat és behatóan írnak K­í­chanel elnök beteg­ségéről. SuHis megírja, az So­io de Parisiban, hogy Deschanelt a k szeptenber 10-ire virradó éjszakán a rambouilleti c.parkban skruigy tó közeliben találták meg, ahova valami ellponthatatlanul vonzotta. Huttil azt is elmondja, hogy Loo elnök már megírta lem­ondó-kérvényét. A megindító szöveg mély hatást fog gyakorolni. De­­schanel azóta, hogy elhatározta lemondását, szabadab­ban érzi magát s azt remélik, hogy a magánélet, csönd­jében megtalálja ,a gyógyulást. A Journal Ocschanel elnök egészségi állapotáról a következőket közli: A montargisi baleset tulajdonkép­pen csak aránylag világosabb megnyilvánulása volt an­nak a beteges állapotnak, amely néhány héttel előbb, azonnal a Elysée-be való bevonulása után kezdett ki­alakulni. Az új elnökön mély melankólia lett úrrá. A pa­lotát nagyon szomorúnak találta s azt mondta, hiány­­zik belőle a levegő, sok politikus, akik a polgári élet­ben orvosok, a vele való társalgás után nyíltan meg­mondták, hogy az elnök akut neurasztémuis válságon megy át. A háború alatt Deschauel szellemileg túlszőltette magát­­ és­­ az új felelősség vállalása levon­zotta ellentálló erejét. Semmi áron sem akart, üdülésre menni, noha nagy­­ szüksége lett volna rá. Hamarosan reá kellett jönnie arra, hogy betegsége mélyebben fekvő, mint ahogy eredetileg gondolták. A betegség már az egész szervezetén elhatalmasodott. A betegség következtében tü­ vérelmeszesedés állott be, amely pusztítani kezdett a test szervezetében. Azok az orvo­sok, akiket a montargisi balesetet követő napon De­­schanel betegágyához hívtak, akut pszicéziát állapítot­tak m­eg, amely a tudomány mai állása szerint ki­zárja a gyógyulás reményét. Millerand miniszter­­elnök holnap közli minisztertársaival az orvosok jelen­tését. A francia elnökjelölt — özvegy Pariéból jelentik. Az elnökjelöltek élén Jon­art szenátor, a jóvátételi bizottság volt elnöke áll.,, Az ö .személyének hátránya az, hogy özvegy és így,,reprezen­tációs szerepét nem­­töltheti be töké­leter­ejű ", viszont Millerand nyíltan kijelentené, hogy Jon Wiltot­­ tartja az elnökségre alkalmat férfiúnak." Az Echo de Paris ez alkalommal megemlíti, hogy annak idején C­lémenceau is hasonló módon ezt jelentette ki. ..Loubet-re fogok szavazni ,­­ami akkor döntő jelentőségű volt. Rornan mellett legtöbb J­estive Teret kamarai elnöknek van. Szocializál tők — - esek jobboldali szocialisták lapját A Pravo ladu szerkesztőségének tagjai, kiadóhtva- i­tali alkalmazottai és nyomdászai ma délelőtt üzemi ta­nácsot alakítottak, amelybe felvették a prágai gyári munkásság képviselőit is. Az „üzem­i tanács kijelenti, hogy az egész vállalatot védelme alá helyezi, míg a pártkongresszus nem alakít új végrehajtóbizottságot. A lapot a pártban kialakuló minden irán­­nyal szemben semlegesen ve­zeti tovább és a A párti­iszály békés kiegyenlítése és az egység fenntartása érdekében óhajt működni: ott­­főképpen a Pravo L'du. szerkesztőségében alkalmazott cenzúrával szándékozik elérni. Ezt a munkát Seemann Kamilló (Olbrecht, Iván) szerkesztő veszi át, aki minap érkezett vissza Oroszországból. "Semec Antal képviselő, a Prato Lidu kiadója és Stivin­ József képviselő, a lap fölzerke­sztője, a tiltakozás jeléül lemondtak. Stziffiehiff az angol szénbányászok általános sztrájkja . Londonból jelentik­: A bányamunkások végre­hajtó bizottsága. Lloyd, George nyilatkozatait nem te­kinti ugyan teljesen megfelelőknek, de általános az a nézet, hogy már­ csak kevés hiányzik ahhoz, hogy az ellentéteket áthidalják és így a sztrájk valószínűleg el­marad. Egy haénap alatt tízszázalékokal csökkent a drágaság — Amerikában Kenyorkból jelentik. A kilencvenhat szükségleti cikk alapján kidolgozott árlajstrom átlaga 1797 dollár, a múlt hónap 19-17 dollárjával szemben. A legérzékenyebb az árhanyatlás a textiláruknál, főleg a gyapottermé­­keknél. Kisebb hanyatlásokat tüntetnek fel a fémfélék, a bőr, valamint a növényi olaj. D’Mamunzio kitűzi a régi kalózlobogot A Telek­aj jelenti Fiuméból. A Fenke-színházban tegnap tartott és több ezer embertől látogatott nép­­gyűlésen Fil­­unzio viharos tetszés közben jelentette ki, hogy a „Cosne11 nevű bérelt gőzöst nem adja ki, ha­nem százmilliió értékei­ rakományával csak akkor engedi szabadon, ha az olasz bankok folyósítják a Fiuménak már megszavazó**'ibl­sönt. Ha ez nem történik meg, akkor kitűzi a régi kalózlobogót s a régi romantikus me­sék ideje fog felújulni. Az olasz lapok most közüik D’Annunzio Fiume szá­mára kidolgozott alkotmányának teljes szövegét. Az al­kotmány már nyelvileg is eltér költői kifejezéseivel és színes hasonlataival a szokásos­ közjogi oklevelek szö­vegétől , és a poétikus szellem hatja át az alkotmány nem egy rendelkezését is, az a szubfilió költészet, ame­lyet nem tud többé értelemmel követni a közönséges halandó. Így például­ a 19. szakasz tíz testületre osztja Fiume polgárait, az elsőbe az ipari­­ és mezőgazdasági munkások tartoznak, a másodikba a gyáraknak, a har­madikba a kereskedelmi válla­latoknak hivatalnokai, a negyedik testületbe a munkaadók tartoznak, az ötödikbe a köztisztviselők, a hatodikba­­­a nép szellemi világa a tudósok, az írók, a művészek, a hetedikbe a szabad pályák munkásai, a nyolcadikba a­­ fogyasztási szö­vetkezetek, a­ kilencedikbe a tengerészek és most követ­kezik a tizedik testület, amely: „nem foglalkozik mű­vészettel, amely nem tartozik semmiféle csoportba és amelynek nem lehet nevet adni; csak a tizedik múzsá­val lehet összehasonlítani. Benne tolódnak helyükre a, megkínzott és mégis örökké fölfelé törő nép lelkének titokzatos erői. A tizedik testület az ismeretlen géniusz Oltárképe, a legújabb ember előrevetítése, a napok és a munkák ideális megtisztulása, a szellem felszabadulása, a véres verejték alól. Érvnek a testületnek jelszava a régi toscanai felírás: A fáradságtalan fáradság"­. .. Az alkotmány 64. szakasza igy hangzik: ,,A quar­­rerei államban a zene vallásos és szociális intézmény. Csak minden ezer, vagy minden kétezer évben merül fel a nép lelkéből egy­ olyan himnusz, amely a halhatatlan­ságnak van szánva. Fogy a nép az olyan, amely istent tud teremteni a saját képére, de nagy nép az olyan is, amely egy igazi himnuszt tud alkotni istenének tiszteletére. Mint ahogy a­ nemes emberek minden újjászületése, lírai lendületet jelent, úgy az áhitat kifejezése gyanánt­ fel­fogott zene az élet fordulatait és munkáját fejezi ki. A zene megszólal a munka szerszámaiban és a lármás gé­pek ritmusában is, és az zene szüneteiből formálódik a tizedik testület szent hallgatása."­ Nem lehet rossz néven venni Fiume lakosságának, hogy a mélységesen költői alkotmányt több álmélkodás­­sal fogadta, mint lelkesedéssel és az is nagy kérdés, hogy a fiumei kereskedőknek tetszik-e D’Annunzió leg­­■ újabb terve, amely a megszállás következtében elmaradt kereskedelmi hajózásért tengeri kalózkalandokkal akarja kárpótolni a­ kikötővárost, amelynek gyáraiban szünetel a munka, amelynek üzletei zárva vannak és am­elynek gyermekei már ihénhaltak volna, ha az olasz városok nem­ fogadták volna vendégeikké a fiumei családok gyer­mekeit. Jugoszlávia fegyveresen lép fel D’Annunzio ellen Belgrádi hírek szerint Verm­es miniszterelnök a fiumei függet­lenségi nyilatkozat, kézihez vétele után azonnal érinttktjezés­be lépett­ - a­ hadügyminiszterrel. A megbeszélések eredményeképpen a zágrábi negyedik hadtest parancsot kapott, hogy D‘Annunzio csapatainak minden,­ túlkapását fegyverrel akadályozza meg. A­l'tymbics külügyminiszter szeptember 20-ikap táján Gürzben vagy Abbáziában találkozni fog Glória, gróffal, Olaszország külügyminiszterivel A két külügy­miniszter az adriai kérdésről fog tárgyalni. Jugoszlávia annek­­tá­lni akarja az összes dalmát szigeteket. Olaszország viszont ragaszkodik a Wilson-vonalhoz és sem, Fiu­méról, sem Kelet-­Szíriáról nem hajlandó lemon­dani. Szolypin halála II Miklós már Oroszors­zágnak három jelentékeny, politikusa volt, három olyan epkfere, akik tisztán és pons­zapon felállították az orosz birodalom kortünete­in­ek diagnóziát, ha nem is­ voltak egyformán erélyesek a gyógyítás eszközeinek alkalmazásánál. Európa, legin­­kább gróf TViftg­ljevét ismeri. Witte vasúti mérnökbál sek gazdasági szakemberré és pénzügyminiszterré, maj­d pedig az 1905. évi orosz forradalom után minisz­terelnökké. Witto kétségkívül széleskörű ismeretekre támaszkodhatott a­ közgazdaságtan és a gazdasági élet területén, pontosan ismerte Oroszország gazdasági ad­minisztrációjának hibáit, mint politikusnak azonban nem volt elég biztos szemmértéke és főleg nem volt elég energiája arra, hogy gyorsan, és határozottan keresztül­. T­igye azt, mit helyesnek tartott. A legnagyobb, legértéke­sebb pozitív munkát, Krivosein végezte II. Miklós mi­niszterei közül. Krivosein közel egy évtizeden át állott­ a földmi­velés­ügyi tárca élén és mintaszerűen dolgozott az agrárreform megvalósításánál, a szibériai telepítések­ organizálásánál, úgyszintén Fürkesz­tán gazdasági feltá­rásánál. Krivosein volt az egyetlen orosz álamférfiú, aki nyíltan állást foglalt a háború politikája ellen és lemondott állásáról, mikor a minisztertanács a hadüze­net mellett döntött. A harmadik markáns államférfi Szo­­lypin volt, aki Witte és Goremykin fiaskója után pró­bálkozott meg a parlament­áris kormányzással. Wit­­a megismételte azt a hibát, amelyek Necker követett el J­SO-ban Mint XVI. Lajos,­minisztere, úgy Witte is­­z parasztoszkály királynőségétől várta a polgárság pro­­gre­ssiv törekvéseinek ellensúlyozását, és azért Witte­­a megadta a falvaknak az illatm­os választói jogot, úgy is hogy Kecker tette, amikor erizketi anötesztendős szünet­­után XVI.­I.ajos újból összehívta a rendek általános gyűlését. Ami politikai céljainak szempontjából nézve s­úlyos hiba volt Kecker részéről, az a jog súlyosabb hi­bának bizonyult Oroszországban az első­ duma összeillése után. Witte távozott a­ kormány­ éléről még a duma ra­gnyitása előtt és Goremykin-nek kellett megpróbál­koznia azzal, hogy kiépítse a közösen végzett produk­tív munka nejét a duma és a kormány között Pedáns, erélytelen bürokrata volt Goremykin már 1906-ban is, mint ahogy­ az volt egy évtizeddel utóbb, mikor a há­borús évek súlyos kríziseivel állott szemben második miniszterelnöksége alatt. A parlamentáris harcokra K'talypin sokkal alkal­masabb volt, mint elődje. Már programmbeszédének napján olyan gyakorlott és hatásos szónoknak bizo­nyult,­­mintha olyan gyakorlata volna a parlamentária életben, akár egy angol miniszterelnöknek. Szolypin ugyanolyan jól értett, a szónoki hatások titkainak al­kalmazásához, mint az ellenzék vezérei, azonban a szó­noki kvalitásokon kívül voltak benne államférfias kva­litások is. A haladás politikusának igazán nem le­hetne nevezni Stolypint, a szó nyugateurópai­­értelmében. Az általános választói jog dumájából Stolypin csinált egy cenzusos és kub­ilis választói jog alapján válasz­tott törvényhozást, és a harmadik dumában Stolypin­ reformja után csakugyan jelentéktelen frakciókká let­tek a szocialisták, ez orosz nemzetiségek képviselői és a­­sztaszt képviselők. Az első és a második duma hozta, meglepetés gyanánt, az ukrán nemzeti pártot és Ukrajna váratlan kibontakozását külön nemzet gyanánt. Az első duma minden tárgyalása megál­a­dt. azon, hogy a nagy­számban megjelent­ parasztképviselők mindenekelőtt a földosztást vagy legalább a radikális földreformot akar­ták kimondatni. A harmadik dumában azután Stolypin választói joga és Szolypin választási rendszere többséget szerzett a­ konzervatív pártoknak. Kemény kézzel nyomta le Stolypiu az ellenzéki mozgalmat 3. duma falain kívül is, künn az országban, viszont felismerte azt, hogy a földkérdés orvoslása gyors és radikális intézkedéseket követel és ezeket az intézkedéseket­­csakugyan meg­tette, még­pedig habozás nélkül és nagy energiával. Egy­­ideig Szolypinnek szinte korlátlan befolyása volt az ud­varnál, mert legalább látszólag megoldotta a­ parlamen­táris vagy inkább a félig parlamentáris kormányzás problémáit, helyreállította a rendet az országban és nem volt fukar Szuehomlinov hadügyminiszter gyakran bor­sos követeléseivel szemben. Azután kényelmetlenné kez­dett válni Szolypin, részben a földkérdés erélyes keze­lése miatt és, részben azért­, mert attól tartottak, hogy Szolypin nem fog jelenton megállani a reform­politikában 1911. augusztusában II. Miklós cár már elejtette Stolypint. Azonban még­ nem találtak ürügyet és formát arra, hogy ' felmentsék a­ kormány, vezetésétől a dumában és a dumán kívül egyre nép­szerűbb' miniszterelnököt. Augusztus­ ' végén Kievbe utazott a cár. Stolypin kíséretében és itt megoldáshoz jutott a probléma, amennyiben szeptember másodikén este a­ kievi Opera díszelőadásán egy revolvergolyó ha­lálos sebet ejtett Stolypinen. Nyomban a miniszterei,­nők halála, után széles körökben elterjedt az a gyatra, hogy a gyilkosságot­ a rendőrség rendezte és noha Szo­­lypin merénylőjét, Bagrowot kivégezték, ez a gyanú nem akart elhallgatni, stiljukat tette magáévá a­lá. Hat a duma előtt egy nagy beszédben.­ A szenátus szé­­les alapokon megkezdte a gyilkosság előzményeinek felderítését és arra az eredményre jutott, hogy sem a rendőrség, sem más hatóság nem követett , el hibát. Azonban a márciusi forradalom után újból és még na­gyobb nyomatokkal szóhoz jutott az a vád, hogy Szoly

Next