Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)
1920-10-27 / 254. szám
2 1920. október 27. törlesztés gyanánt Keynes számvetése szerint. Azonban a viszonyok megváltozása következtében optimista még Keynes számvetése is. Mindenekelőtt pedig Németországnak ötszázmillió font hitelt kell adni és ha Németország az ötszázmillió font hitel segítségével újból visszaállította gazdasági termelését, akkor lesz majd csak újból aktuális a reparáció kérdése. Egyelőre a békeszerződések bűneit kell reparálni és csak ha ez megtörtént már, akkor lehet a háborít bűneinek reparálására gondolni. ". Paish egyébként magáévá teszi azt a tervet, amelyet Keynes dolgozott ki a hadviselt államok..financiális helyzetének megjavítására. Keynes tudvalevőleg összeállította az euténbe-hatalmak kölcsönös tartozásainak összegét, amely a háború befejezésének időpontjában négymilliárd font starting volt, tehát a vegyszerese annak áss összegnek, amelyre két évszázad alatt, egészen, a világháború küszöbéig felszaporodtak Anglia államadósságai. A kisebb államokat nem számítva, Anglia,Franciaország és Olaszország a bábom alatt, 1717millió font kölcsönt vettek fel azEgyesült Államoktól, Angjol egymaga- 1,2 millió fontot. .Ezzel szemben Franciaország és Olaszország 975 millió fonttal tartoznak Angliának. Franciaország pedig 155millió fontot, adott kölcsön Olaszországnak, Belgiumnak, Oroszországnak és kisebb szövetségeseinek. A kölcsönös eladósodás a valutáik ■értékének ingadozása kövesz-téhet bizonytalanná teszik a győztes államok pénzügyminisztereinek minden számvetését. Már most Keynes megállapítja,, hogy Amerika 35 milliárd dolláros, hadikiadásaiból 10 milliárd dollár esik az európai szövetségeseknek adott kölcsönökre, és ezeknek nagyrészt amúgy sem fizet egy előre kamatot. Az Egyesült Államokszámára tehát nonit válttá, túlságosan nagy áldozat, ha törölnéezt a 1 rilliárd dollár követelést és feloldaná európai szövetségeseit a tartozások alól, azzal a feltétellel, hogy a kölcsönök terhétől megszabadult országok mondjanak le a m maguk részéről is a szövetségeseiknek adott kölcsönökről. Amerika megkapni rekompenzációját azáltal, hogy"'az idegen' tartozisoktól megszabadult európai tVf.i.Uk-- rásárlóképessége az amerikai piacon mkigr.óvel-Stléé; ír- így az amerikai gazdasági élet megtakarítaná azt a súlyos krízist, amely kikerülhetetlenül bekövetkezik, "ha Európa vásárlásai fokozossem csökkennek.Z Egyesült Államokban, miután- a háborúalatt- az amerikai ipar a nagy exportra álhiteten be termeléset. Mi a" nagy expornyilság több Iránt "okozna az Egyesült Államoknak 10 milliárd dollárnál, tehát az Egyesiélt Államtól,, jó üzletet csi" akkor, ha tízmilliárd részben amúgy is kétes, követelés törlésével mégelöd odahaza a nagy ílidíiét friális ̇•■■:: erbppgr.ást. Amint Amerikai léi íland követeléseiről, akkor..megtehetik ezt az európai'Wtálmak U. Az Oroszországnak kölcsön adott 560 millió" fontot nem számítva, mivel ez amúgy is behajthat a j Ab , és leszámítva' a'kisebb behajthatatlan követeléseket, Angliának 1170 millió, fonttal tartoznak vált ' szövetségesei, viszont Anglia. S.jó millió fonttal tartózik ATv-itkáruk. Mindössze 828 millió fontot veszit ,tehát Anglia,ha megtörténik a követelések és tartozások köle saftös időállója, ez a- oké. Millió font nem több, Mint a hájból'a 'átlát hyölcszorosúra sajtö födött' angol' ddahadósságok négy százaléka, amiről igazán lemondhat Anglia, hiszen neki ne fontos érdeke az európai kontinens íj-)-zs/. egji restaurálása. Franciaország államháztartása cgs/.-vtré’ R-s.: szolidálódnék Keynes és Paisii tervénekmegvaló-itása által, ' hiszen Franciaország mindössze 9 milliárd' frankot 'adott kölcsön'szövettétekknek és ezzel szemben '1058 millió font kölcsönt 'kapott Amerikától és' Anglától,'ofipu kölcsönt, ‘amely a fölvétel pillanatában 25 milliárd frankot jelentett, mást azonban a francia frank árfolyamának leromlása, által 70—75 milliárd frankra emelkedett. Ha Franciaországot nem oldják föl kötelezettsége alól, akkor Franciaország is állandóan ,gazdasági válsággal fog küzdeni, míg Francusország nyomban aktív szerepet vállalhat Európa újjáépítésében akkor, hatartozásai alól feloldják. Viszont az Egyesült Államok és Anglia ennek' fejében keresztülvihetnék 'Páriában.' a Németországgal szemben fölállított követelések radikális mérséklését. Végre Franciaország 60—70 'milliárd frankot nyer azonnal a stornó által, és ez a 60—70' ■milliárd papírfrank, amely pozitívum, talán kárpótolja a francia kormányt a Németországtól követelt aranyfrankok millárdjainak nagy seregéért. Hiszen ezek az aranyfrankok igazán nem pozitívumok. Paish hangsúlyozta azt, hogy amit prognózisa gyanánt állított fel "Keynes egy év előtt könyvében, az nem csupán pontosan következett be, hanem még sokkal súlyosabb következményekkel járt, mint ahogy, Keynes megjósolta. A háborús eredetű idegen tartozások stomája nem csupán az egyik súlyos gazdasági államháztartási krízis-forrástól szabadítaná meg, egyetlen tollvonással az európai államokat, hanem igen fontos és igen értékes pszichológiai hatása is volna. A problémák reménytelen súlyával szemben egyre több, európai állam helyezkedik a laissez faire, laissez , aller álláspont,jára és nincsen többé energiája arra, hogy minden erejének latbavetésével a súlyos helyzettől követelt erőteljes rendszabályokkal vegye fel a küzdelmet a problémák megoldására. De ha most bekövetkeznék , ez a megkönynyebbülés, akkor feléledt energiával kezdenékmeg a szanálás munkáját a most reményüket vesztett európai országok. A békeszerződések revíziója nem késhetik sokáig," hibákat elkövetni ugyan könnyebb, sokkal könnyebb, mint hibákat jóvátenni és vannak hibák, amelyeket teljesen jóvátenni nem lehet. Azonban a reparáció nem a francia, kormány által követelt, hanem a Sir George Paish által kívánt reparáció napja csakhamar elkövetkezik, mert nem lehet sokáig érvényben tartani olyan békeszerződéseket, amelyeket Angliának mind a két gazdasági békedelegátusa végzetes bűnnek, nyilvánis Európa és Anglia vitális érdekei ellen. A bizottságok befejezték a földbirtokreform tárgyalását. A nemzetgyűlés együttes bizottságai ma délután Gaál Gaszton elnöklésével illést tartottak, amelyen Kenes Béla előadó referátuma alapján befejezték a a földbirtokreform részletes tárgyalását. A nemzetgyűlésen majseakovszky elnök az ülés megnyitása után bejelentitte, hogy Horthy Jenő képviselő lemondott a sárbogárdi mandátumról és hogy Ruzics Ferenc összaférl miettenségi bejentést tett Rupert Rezső képmeló- eítuu’fieHHitatja Csanád vármegye közönségének felitlaiásl' melyben Károlyi Mihály és Hock ’ János vád alá helyezését sürget', végül jelenti, hogy több vármegye, kérvényt küldött be a nemzetiségi kisebbségek minisztériumának megszüntetése tárgyában Bejelenti az elnök,, hogy Széler István honvédelmi miniszter a holnapi ülésen fog válaszolni Rupert Rezső és Tasnádi- Kótyász József interpellációira. A szabadalmi törvény kiegészítéséről szóló javaslatot Hermann Miksa előadó ismertette és Rassay Károly szólott hozzá. A béke ratifikálásáról szóló javaslat, (amelyet lapunk más helyén ismertetünk) benyújtása után az elnök szünetet rendelt. Szünet után több megüresedett bizottsági helyet töltöttek be. Tomcsányi VilmosPál igazságügyminiszter -a királyfi diák is , ügyészeknek az igazságügyminisztériumban való ,ideiglenes alkalmazásáról szóló 1809. évi hatályának meghosszabbításaról szóló törvényjavaslatot, báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter pedig a dohánysívidéki kihágások és szabálytalanságok után megállapított , büntetések mértékének felemeléséről és az adóról való menekülés meggátlásáról szóló törvényjavaslatokat terjesztette be. Ezután inditványoc megokolása lvrt'Pekze't.. Érted, Kr.h István, aki azIfjságpapirnak nemzetiségek szerint való szétosztásáról ."tett annak idején indítványt,ez most nincs a teremben. . ... Lingauer Albin a sajtótörvény revíziójáról .4* ,az I ujsigirő kamara felelőti áráról szóló...indítványát okolta meg- Elmondta, hogy ii destruktív. Vájtónaknagy része volt a forradalmak felidézésében, de ezért nem hírnlő-. í dőlt meg. Megállapítja, azonban, hogy ezért a felelős-ség 90 százalékban nem bíz újságírókat,, hanem a kapitalista kiadókat terheli. Gondoskodtak a sajtószabadságról, de nem gondoskodtak arról, hogy a sajtót ne lehessen megvásárolni. fOrbók Attila: Pausák-sajtot) ! Nincsen rendezve az újságírók, és kiadók jogviszonya. I A kormány nyolc hónap alatt, csak a papirelosztásról és a cenzúráról gondoskodott. (Orbók Attila: Mind a kcit is kitünően sikerült!! A cenzúra túlkapásai türhe. !teltének. Amit a miniszterek mondanak és, a, polgári cenzúra átenged", azt a katonai cenzúra törli. Mi ,ez más, mint hogy a katonák politizálnak" Pedig Srétei- minisz- t ter itt a Házban jelentetteki, hogy lehúzza az uniformist arról, aki a "jövőbeli politizál. Plogya, katonatisztek cenzúrázhatnak, az tulajdonképpen a katonai politizálás intézményessé tétele. A cenzúra, úgy elfajul, hogy a magyar újságírást agyonnyomorítják. Ha a hadnagy urak , azt hiszik, hogy ők jobban tudják intézni az ország ügyeit, üljenek, be a bársonyszékekbe és kergessenek bennünket haza. forbók Attila : Az újságírók pedig menjenek a vezérkarba!! Kiadtak egyrendeletet, hogy a kormányzópárt kebebucsi jelít,örüli nézeteltérésekről sem szabad írni. A törvényhatósági választásokról szóló javaslatról szóló kritikákattörölték ,így mi képviselők. I r.bik tudjuk teljesíteni képviselői kötelességünket. Ezzel szemben egyes lapokban kor.ioan "veszélyes dolgo Ikat hagynak benne."Nem cenzúrázták ki Batthyány be- iszédét, aki a kert-v.tény kurzus t kritizálta. Hol volt ez a Batthyány, amikor Tisza gyilkosait kellett volna kinyomozni? A cenzúra ‘már a kormány fejére nőtt. " Nem tartja helyesnek a sajtótörvény revíziójának' ezekben a napokban való tárgyalását.''Erre nyugodtabb időben kell rátérni, am mikor megszabadultunk' a sajtó militarizálásától." Indítvágyát visszavonja. Gróf Teleki Pál miniszterelnök kijelenti, hogy noha Lingauer visszavonta , indítványát, mégis kénytelen egész röviden, válaszolni, Irtlycsü, hogy nyugodtabb időbéli "foglalkozzanak a sajtótörvény revíziójával, de bejelenti, hogy erre vonatkozóan, valamint az újságíró, kamara, felállítására nézve az igazságügyminisztériumokban az előkészületek már folynak. A múltkor bejelentette a Házban, hogy a' cenzúrát gyökeresen megváltoztatja". Közli, hogy a cenzúra átalakítása megtörtént, az alkalmas egyéneket már kiválasztotta, sőt a cenzúra vezetőjével is" megállapodott és az új rend november 1-én" fog életbelépni. (Felkiáltások: Mi lesz a katonai cenzúrával?) A katonai cenzor is helyet foglal a cenzúra-bizottságban. Zákány Gyula visszavonta egykori indítványát, amely a tanszabadságra vonatkozó törvények, és rendeletek revíziója és a zsidó tanárok alkalmazásáról szólott.. A béke ratifikálásának komoly napjaiban nem tartja alkalmasnak az időt ennek az indítványnak megokolására. Beismeri, hogy" túlmentünk az illúzió politikájában azon a vonalon, amelyen nem lett volna szabad túlmenni. (Közbeszólás: Zákány ment túl rajt!) Zákány néni ment túl rajta. Akik azonban túlmentése,azokat a nép felelősségre vonja. Tiltakozik az éretlen demagógia ellen. Rassay Károly az államvasutak állapotainak szanálására vonatkozó indítványát, mint meghaladottat visszavonta. Majd Karafiáth Jenő a gazdasági kisvasút rendszerünkbe való beillesztése tárgyában benyújtott indítványát indokolta. Rubinek Gyula kereskedelmi miniszter bejelenti, hogy az erről szóló törvényjavaslat kész, de egyrészt pénz-, másrészt pedig anyaghiány miatt még a Máv színvonalának emelésére .-/ük-egy" intézkedéseket sem foganatosíthatjuk. Az indítvány tárgyalását tehát nem tartja időszerűnek. Karafiáth Jenő a miniszter felvilágosítájait tudomásul véve, indítványát visszavonta. Ezután a napirend megállapítása következett. Az elnök bejelentette, hogy báró , Korányi Frigyes pénzügyminiszter holnap válaszol Brekez Károlynak a cukorügyben hozzáintézett interpellációjára. A legközelebbi illés, holnap, 97-én, szerdán lesz. Ezután a sürgős interpellációk következtek. ■ Yusadi-B Balogh György az egyetemi eseményekről szól. ,1ó egyetemen olyan állapotok uralkodnak, hogy tanítani még ma sem lehet, a zavargások pedig állandóak. Bennünket csak az az egy szempont vezethet, az a kérdés, hogy a nemzetgyűlés alkotta törvény kötelező-e mindenkire vagy sem. Az ifjúság inzultussal fogadta még azokat is, akik egyszerűen kérvényeik iránt érdeklődtek. Súlyos testi sértéseket követtek el, a tanári kart pedig befolyásolják ítéletében. A törvény intenciója az volt, hogy a szerzett jogokat tiszteletben tartsák, hogy a nemzeti szempontból kívánatosak az egyetemre bekerüljenek. Ezt azonban nem tartották be, mert nem vettek fel nyolcvanszázalékos rokkantakat, nem vettek fel olyanokat, akiknek négy-öt vitézségi érmük van,éveket töltöttek a harctéren. Sok ilyen fiatalember kérelmét egyszerűen azzal intézték el, hogy kérelme nem teljesíthető. Ez volna hát Prohászka álláspontjának diadala? Hiszen Prohászka maga azt mondotta, hogy meghajtja a lobogót ,azok előtt, akik a harctéren voltak, bármilyen vallásunk is. Megtörtént a kolozsvári egyetemen, hogy az egyetem rektorához bementek, lovcsilópálcával hadonásztak elötte és kijelentették, hogy nem az a fontos, amit a nemzetgyűlés akar, hanem, ■amit ők akarnak. (FanglerBéla: Egykét éretlen gyerek volt. Rassay Károly: -is a kérdés, hogy ki volt ott velük.) Ez nem más, mint újabb diáktanács. (Felkiáltások: Úgy van! Gaál Gaszton: Kikeresztelkedett bolseivzmus!) Az ifjúság a főrendiház szerepét vette át , visszaküldi az elfogadott törvényjavaslatot kijavítás céljából. Az egyetemi állapotokról csak olyan híreket engedett át a cenzúra, amelyek, azt mondták, hogy már rend van. Haller kultuszminiszter megjelent az egyetemen, sőt a belügyi államtitkár is kilátásba helyezte, látogatását. Ahelyett, hogy rendet csináltak volna," a kutuszminiszter" tanácskozásrahívta meg az ifjúságot. A törvényt alkudozás tárgyává tenni nem lehet. (KerekesMihály: Megbeszélések a bizalmiakkal! ) úgy tudom, hogy az ifjúság, vezetői és az újonnan alakult Turul Szövetség között is ellentétek voltak. Úgy látom, hogy ezeit az egyetemi mozgalmak nem különálló mozdulatok, ezekben a zavargásokban van valami céltudatosság, valahol egy spiritus rector működik. ..Is egész mozgalom azt célozza, hogy rámatolhasson arra, hogy a kormány és a neszatgyűlés munkája céltalan, hogy itt nincs rend - mindaddig,amíg itt valami nem történik. (Bálid Aladár: Ez azt -lreákó Zoltán: Erre megy a játék!) A felelős kormány miért nem szerez érvényt a törvénynek? Nem tudom, hogy az erő hiányzik-e hozzá? Én azt hiszem, hogy az erő megvan, mert egy másik miniszter csak nemrég mondotta, hogy szurony hegygyel fogja, lut kell, kipiszkálni a gabonát a raktárakból.Óriási zaj tört ki erte. A baloldalon állva kiabálnak a képviselők.-Taszter Béla hangja hallatszik: Gyalázat ilyeneket mondani! Csortos János: Illik is gazda! Az elnöki székben ülő Bottlik József állandóan csenget. A kisgazdák most Taszter ellen fordulnak és kórusban kiáltják: Rendre! Rendre!) Elnök: Felhívom a képviselő urat, hogy ismételje meg szavait, merta nagy zajban Ham hallottam. Felkiáltások: Nem ö! Tasztert kell rendreutasítani. Elnöki •• Kérem Taszter képviselő urat, ismételje meg Szavait. Taszler Béla feláll és beszélni akar, felkiáltások: Egyszerre csak egy beszélhet. Eláll! Most Vasady Balogh György beszél Gaál Gaszton: Két ember izem beszélhet. Vseky Ferenc: Gaál. Gaszton sem beszélhet. Foingler Béla: Ott vannak a gyorsírói jegyzetek. Elnök: Ne tessék engem kitanutani. A beszéd végeztével fogom majd kérni Taszler képviselő urat, hogy ismételje meg szavait. Fasorit Balogh György: Ha ahhoz volt ereje a kormánynak, ehhez a törvényhez is kell, hogy legyen. Az egyetemi állapotok elfajulása annak tulajdonítható, hogy az ifjúság nem tapasztalhatja azt az erőt, amelyet visszaszorította volna. Fölhozza a Műegyetemen 21-én, pénteken történt eseményeket. Az történt,, hogy délután 5 órakor az előadás végeztéveltöbb katonaruhás egyetemi hallgató az egyes, hallgatókat igazoltatta. Akiknek nem volt karhatalmi igazolványuk, sióval zsidók voltak, azokat külön állították. Azután az egyik azt kérdezte a különálló zsidó egyetemi hallgatók egyikétől: „Tudja-e, hogy most keresztény kurzus van és mily alapon iratkozott be?“ Az illető azt válaszolta, hogy szerzett jogok alapján. (Hermáin Miksai: Pedig van zsidó a Műegyetemen. Hornyánszky Zoltán: Több, mint kellene.) Erre a válaszra azután a zsidó hallgatót tetleg inzultálták. Ezt csak arra hoztam fel, hogy még mindig nincs rend. Bottlik József elnök a gyorsírói jegyzetek megtekintése után Taszler Bélát rendreutasítja." Haller István miniszteri kijelenti, hogy a dolog nem olyan sötét, mint amilyennek az interpelláló festette. A tanuás, folyik és a tanítás megkezdése óta semmiféle zavart incidens nem történt. "(Helyeslés a baloldalon.)Aki a mai egyetemi eseményekkel foglalkozik, annak meg kell értenie az ifjúság pszichéjét, meg kell értenie, hogy hat-hét esztendő alattmi gyülemlett össze az ifjúság lelkében. Nem lehet ennek minden megnyilvánulását rendőri segítséggel, letörni. A zavargások hírére elment az egyetemre. Amikor onnan eltávozott, súlyos atrocitások történtek. Ezt nem volt hajlandó eltűrni. Elhivatta magához az egyetemi ifjúság képviselőit, de nem alkudozni, hanem csak megkérdezni, hogy mik azok az okok, amelyek az egyetemen a rend helyreállítását gátolják. Kijelentette az ifjúságnak, hogy mindent, ami az egyetem autonómiáját, valamint a tanári kar tekintélyét nem sérti, hajlandó teljesíteni és felszólította az ifjúságot, hogy kívánságait írásban terjessze elő az egyetemi tanácsnak. De már nekik is megmondta, hogy ha nem történik megegyezés a tanári kar és az ifjúság között, ő feltétlenül a tanári kar álláspontjára áll, és a törvénynek minden körülmények között érvényt fog szerezni. Mindazok, akiknek az egyetemi tanács engedélyt adott a beiratkozásra, be is iratkoztak. Gaál Gaszton: De ki is dobják őket!) Akin sérelem esett, orvoslást fog kapni s kéri, hogy a konkrét esetekethozzák az ő tudomására. Az egyetemen az első időkben valóban „történtek komolyabb atrocitások, de mióta az egyetemi tanács és az ifjúság közt a M férftű lesz egyetem és az Inter*?n&Steste vilAg Szerda