Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-19 / 247. szám

(Törlés) Egyhangúlag leszavazták a népjóléti minisztert A nem­zetgyűlés egyesített­­bizottsága ma délelőtt ü­lést tartott, amelyen Romonyay Tivadar indítványt terjesztett alő a munkásbiztosítási törvény­ módosításáról szóló törvényjavaslat sürgős letárgyalására. Indítványát azzal okolt meg, hogy a földbetokr­efor­m ■ bizottsági tárgyalása e­lőreláthatólag ugyjss hosszabb időt vesz igénybe. Szeárd, Ágoston^nnépjóléti miniszter távol­létében arróf^Hkrefci Vjír miniszterelnök kijelentette, hogy lehetetlenné?? Tartja ilyen fontos törvényjavaslat­nak egy­­bizottsági ülésen való letárgyalását és el­ért azt, indítványozta, hogy a javaslat bizottsági tárgyalá­sát halasszák el a földbirtokreform letárgyalása utáni időre. Időközben megérkezett Bevárd Ágoston népjóléti miniszter és beszédében olyan kijelentést tett, hogy: "egyes politikai frakciók a törvényjavaslat tárgyalása elé mesterségesen­ akadályokat gördítenek. E miatt a kijelentése miatt Benő Távoly éles összetűzése volt ugyön Gáborral. Bonárd különben a minisztereln­ök javaslatá­val szemben, a bizottsági tárgyalás sürgős megtartását indítványozta. A bizottság azonban a népjóléti minisz­ter javaslatát, egyhangúlag elvetélte és a miniszterelnöki indítványát fogadta, el, amely szerint a munkásbizt­o­­sítási törvényjavaslat tárgyalására­­csak a birtokreformm letárgyalása után fog sor kerülni. Értekezletre hívják össze az európai miniszterelnököket Londonból jelentik. Az angol lapok arról értesülnek, hogy néhány hét múlva értekezletre fogják össze­­hinni az entente-hata­lmaknak, a­ semleges államoknak,­­ továbbá a német birodalomnak, az osztrák köztársaság­nak és Bulgáriának miniszterelnökeit Európa közös problémáinak megbeszélésére. Nyolcvan keresztény szocialistát, hatvannyolc szocialistát választottak meg Alusztriában (A Világ bécsi tudósítójától.) A választási­ eredmé­nyek mind beérkeztek a­ belügyi hivatalba.. A százhat­­van kerület, közül százötven egyben volt választás, mert a­ karinthiai pubertások egy részét a népszavazás­­miatt elhalasztották és így itt kilenc képviselő egyelőre megtartja a mandátumát. Ennek a kilenc képviselőnek beszámításával a keres­stényszocia­listáknak' hetvenhét mandátumuk'lesz az eddigi hatvanhárommal szemben, a­ fenocialistáknak hatvanhárom, míg 'eddig hatvankilenc volt, a nagynémetek huszonnégy képviselőről tizen­nyolcra­ fogytak. A polgári munkapárt­­ csak gróf Czer­­ninnek tudott többséget nevezni. Az új választási tör­vény értelmében még tizenöt mám­­áta­ko­t osztanak ki a pártok között, a töredékszáv­azatok arányiban. Ma éjszaka politikai körökben azt a­ becslést, állították fel, hogy ennek a,­tizenöt mandátumnak felosztása itt,in nyolcvan keresztényszocialista, hatnalinyolc szociáldemo­­krata, és huszonöt nagy német fog a nemzetgyűlésen he­lyet foglalni; azonfelül a töredékszavazatok alapján a polgári munkapárt is kap egy második kerületet, úgy, hhogy a százhét polgári képviselővel szemben hatvani nyolcan lesznek a szociáldemokraták. A szociáldemokrata, párt számolt azzal, hogy man­dátumainak vagy tíz-tizenöt százalékát, elveszti, azon­ban a veszteség nem volt olyan jelentékeny, kivált Bécs­ben nem, mint ahogyan számoltak vele. Hat man­dátum­ elvesztését tartották valószínűnek Bécsben a szo­ciáldemokraták, azonban csak négyet veszítettek. Meg­lepetés volt az, hogy a­ n nagynémetek, akik nyolc—tíz mandátum nyereséget vettek számba, hat mandátumot vesztettek. Nagyon érdekes, hogy a kommunista, párt, amely­­minden kerületben állított fel lajstromot, egyetlen, he­lyen sem kapott annyi szavazatot, hogy valamelyik je­löltje mandátumhoz jutott volna. Ez annál fájdalma­sabban érintheti­ a­ kommunista pártot, mert ha, egy jelöltjét, megválasztják, akkor a részszavazatok össze­számításával valószínűleg még két mandátumhoz ju­tott volna. Hiszen a­ rész-szavazatokat csak annál a pártnál­ veszik számba, amelynek legalább egy je­­■ leltjét megválasztották. A’ lajstromos szavazásnak természetes következ­ménye, hogy mind a­ három párt mandátumot szerzett összes vezéreinek. Érdekes a szavazatok megoszlásának aránya Bécsben. Itt 1319 februárjával szemben 523.000-ről 435.000-re csökkent a szociáldemokrata sza­vazatok száma és 210.000-ről 279.000-re szaporodtak a keresztény-szocialista, szavazatok. A kommunisták ész­­szeréve­l-­i.0OO szavazatot kaptak Bécsben, noha min­den kerületben állítottak jelöltet. Az osztrák szocialisták kilépnek a kormányból (A. Világ, bécsi tudósítójától.) Az Arbeiter Zeitung mai est napja beszámol a választás eredményéről. Le­szögezi azt, hogy az eredmények, kedvezőbbek, mint amilyenre a­ pártvezetőség a gondolt és a­ nemzetgyűlés polgári többségének megerősödését örvendetesnek tartja abból a szempontból, mert­ így­­, szociáldemokrata,­ párt felszabadul a kormányzás kötelezettsége alól és­­ az ellenzék oldaláról dolgozhat ismét teljes programm­­j­­ának megvalósulásáért. Az Arbeiterzeitung cikkének­­ olyan a hangja, mintha a­ szociáldemokrata párt vég­leg eldöntötte volna, a­ kiválást, a kormányból. De a bécsi­ politikai körökben azt hiszik, hogy ezzel az ál­lásfoglalással a­ • szociáldemokraták csak kedvezőbb feltételeket akarnak biztosítani maguknak az új koalí­ciós kormány megalakításánál. A Reichspost, tehát a keresztény-szocialisták jobboldalának lapja kikerülhetet­­lennek mondja az új koalíciót és felszólítja a szocialis­tákat, hogy vegyenek részt a kormányzásban. Az osztrák köztársaság elnöke — báró Beck Wladimir (A Világ bécsi tudósítójától.) A választási eredmé­nyek kialakulása, után befejezett ténynek tartják azt, hogy az új nemzetgyűlés összeülése után báró Beck­­Wladimir volt miniszterelnököt fogja az osztrák köz­társaság elnökévé választani. Dr. Klein elnökjelöltsége tudvalevőleg meghiúsult a keresztény-szocialista párt egy részének makacs ellenzésén és a keresztény-szocia­listák hajlandóak a nemzetgyűlés elnöki székét­­ áten­gedni a szociáldemokratáknak akkor, ha ezek támogat­ják, vagy legalább nem hiúsítják meg báró Beck köz­társasági elnökségét. Báró Beck ugyan Ferenc Ferdi­­nándnak volt bizalmi embere és régtől fogva a keresz­tény-szocialisták felé hajlik, azonban ma már való­színű, hogy létrejön, a­ paktum elnökké választása iránt. Elvégre báró Beck szavaztatta meg miniszterelnöksége alatt az általános választási jogot Ausztriában és min­dig a realitások hűvös embere volt, nem pedig ez egy­oldalú pártszempontoké. Tehát a szociáldemokratáknak nincsen okuk arra, hogy minden eszköz latbavetésével fölvegyék a harcot báró Beck ellen, aki kissé színtelen és nem nagyon súlyos egyéniség ugyan, azonban Ausz­triának ma igazán nincsen túlságosan gazdag készlete nagy emberekből és a keresztény-szocialista párt válasz­tása nem volt a legrosszabb, mikor Beckra esett. Hathetes bányász sztrájk — háromhónapos készletek Londonból jelentik. Közel két hónapja volt az an­gol kormánynak arra, hogy megtegye az előkészülete­ket a szénbányászok általános sztrájkjának ellensúlyo­zására. Az angol kormány számolt azzal, hogy a bá­nyászok sztrájkja hat hétig fog tartani, azonban a kész­letek gyűjtésénél szám­ba vett egy még kedvezőtlenebb lehetőséget. A kormány intézkedéseiről értesült­ politi­­kai körök bizonyosra veszik, hogy a kormány által fo­ganatosított­ rendszabályok után akár egy negyedeszten­­dős sztrájkot is kiböjtölhet Anglia. Augusztus második felében és szeptember hónap folyamán erősen fokozták a gabonaneműek, a rizs és a fagyasztott hús behozata­lát úgy, hogy a felhalmozott készletek kilenc­-tíz hétre fedezik a szükségletet, akkor is, ha a bányász­sztrájk heteiben az import a normális behozatalnak harminc­­negyven százalékára csökkenne. Londonnak és a többi városnak élelmiszerellátása, a kormány tagjainak kije­lentése szerint, a teherautomobilok­­ mozgósítása által biztosítva van arra az esetre is, ha a vasúti közlekedés teljesen elakadna. A polgári osztályból szervezett ön- A Daily Chronicle jelentése szerint a vasutasok és a­. Munkások hármas szövetségét alkot­ják, nem fognak kéntes munkáscsapatok létszáma, a Londonban elterjedt hírek szerint, mintegy háromszázezer. A küzdelem kétségkívül igen­, komoly lesz, kivált, akkor, ha a vasutasok, a szállítómunk­ások és néhány más nagy szakszervezet szolidaritásból a bányászok mellé áll, azonban Lloyd George ■ feltétlenül bízik ab­ban, hogy a kormány és a polgári osztály győzelme­sen kerül ki az angol társadalomtörténetnek talán leg­nagyobb osztályküzdelméből egyrészt azért, mert a bá­nyászsztrájk hosszas előkészületei alatt a­ kormánynak módjában volt teljesen megszerveznie az ellenállást, másrészt azért, mert az angol polgári osztály szinte egyöntetűen a sztrájkolók ellen foglalt állást, míg a munkáspártnak és a munkásosztálynak egy része erő­­szakoltnak tartja, hogy a többtermelés kérdésével szemben provokálta a nagy küzdelmet ■ a bányamun­kások egy része. Mindenesetre " karakterisztikus az, hogy nem csupán shnillie,­­hanem a bányászok többi vezére közül is néhányan él..­­., ifják maguktól a felelős­séget a kitört sztrájkért, a szállító munkások, akik a bányamunkásokkal a, sztrájkba lenni. •­ 1. Az osztrák választások ! A kispártok és a ’ középpártok bukása a­ legfestün főbb és a legjellegzetesebb eredménye a vasárnapi osz­trák választásoknak. Árnyalatok nem érvényesültek, az* Arany középút és a józan megfontolás jelszavainak nem volt visszhangjuk, a, polgári­­középosztály politikai ki-, aprletei reménytelprflf szétmorzsolódtak a m­unkásosz-' to^Vjós a^parter?tömegek masszív­­rétegeinek két mi-Az értelmiségi osztály és a józan munkaadók po­litikai céljait bravúrosan fejtette ki a polgári munka­­­ párt új vezére, Czernin Ottokár, aki erélyesebb, ötle­tesebb, tehetségesebb választási agitátornak bizonyult, mint amilyen külügyminiszter volt, és a diplomácia sima nyelvétől megtalálta az átmenetet a népszónok plakátstílusához. Czernin mögött állottak csaknem ki­vétel nélkül a nagy bécsi lapok, két-három hét óta ha­sábokon át közölték Czerninnek nem mindig tárgyila­gos, de mindig érdekes beszédeit, vezércikkeikben, és po­litikai rovatukban fáradhatatlanul dolgoztak Czer­nin pártjáért és az eredmény mégis mindössze az, hogy Czernin megkapta a polgári munkapárt­­ egyetlen­­mandátumát. A százhatvan kerület betöltésén kívül ti­zenöt­ mandátumot, felosztanak a politikai pártok kö­zött az országos szavazati arány alapján és így lehet, hogy helyet­ kap az osztrák nemzetgyűlésben Czernin­g pártjának még egy jelöltje. Az eredmény meg így is nagyon minimális. Túlságosan nagy eredményeket nem remélt a választásoktól­­a polgári munkapárt, amely a vidéken sehol sem állított jelölteket és csak öt bécsit kerületben vette fel a­ harcot. Azonban ez az öt­­kerület harminc képviselőt küldött a nemzetgyűlésbe és ezek­, bee n. kerületekben a legerősebb a bécsi polgári osztály. Harminc kerület, közül egy: ez bizony nem sok a he­­t­eken át­ kifejtett erős propaganda, és a sajtónak egé­szen kivételes támogatása után. A kudarcot, részben, de t­sa­k kisebb részében az magyarázza meg, hogy négy-öt kis frakció is szerencsét próbált a választásokon a polgári politika jelszavaival anélkül, hogy egyetlen jelöltjét, győzelemhez ,tudta volna segíteni. Azonban a­ sikertelen­­ségnek legfőbb oka mégis az a körülmény, hogy a pol­gári politika jelszavainak a közvetetlenül érdekeltek kivételével nem volt hatásuk, noha gróf Czernin és a mögéje sorakozott lapok kiszélesítették programmjukat, úgy, hogy az a józan középpártnak, a jobbfelé és bal­felé tanúsított mérsékletnek politikai katekizmusává lett. A szociáldemokrata párt Bécsben négyszázharminc-, négyezer szavazatot kapott, hetvenkilencezerrel keve­sebbet­, mint a múlt választásokon, míg a­ keresztényszocia-­­lista szavazatok száma hetvenegyezerrel szaporodott. A bécsi keresztény szocialisták vasárnap a szocialista sza­vazatok hatvan százalékát, kapták meg, míg a múlt vá­lasztáson csupán a negyven százalékát.. Azok a bécsi kispolgárok, akik az­ osztrák császárság összeomlása után a szociáldemokrácia mögé állottak, most inkább a keresztény szocialisták és a nagy­ németek jelöltjeire sza­vaztak, mint a hangsúlyozottan polgári jelöltekre. Ez azt mutatja, hogy Bécsben a­ szocialista pártszervezettel, és a szocialista politikával szemben csak az antiszemita, jelszavaknak volt igazi hatásuk. A tartományokban a szocialisták nagyjából megtartották szavazóikat, az ipari munkásokat és a keresztényszocialisták voltaképpen in­­­kább a nagy­ németek rovására szaporították mandátu­maik számát azért, mert határozottabban és drasztiku­sabban hangsúlyozták azt a két programmpontot, amely ma az osztrák falvak politikai hiszekegyre: az antisze­mitizmust és mindenekelőtt a védekezést az élősdi Bécs­­ ellen A magyar vidék is eléggé ellenséges szemmel nézi­­ Budapestet, pedig Budapesten Csonka-Magyarország lakosságának csak tizenkét-tizenöt százaléka él, míg az osztrák köztársaság lakosságának teljes egyharmada koncentrálódott Bécsbe. Bécs jelenti az osztrák vidék számára a szén­hiány miatt, munkanélküli és így állami eltartásra szorult munkások tízezreit. Bécs jelenti az osztrák császárságnak az osztrák köztársaságra szál­lott terhes örökségét, a nagy bürokráciát, amelynek fize­tése már tíz miliárdot emészt föl egy évben, Bécs jelenti, a mezőgazdasági termények maximális árát és az érték­telen papírpénzt. A falu felállítja­ kalkulusát és megálla­pítja­ azt, hogy az osztrák probléma voltaképpen Bécs problémája. Bécs nélkül a vidék többé-kevésbbé leküz­dötte volna, már a háborús nehézségeket és a gazdasági egyensúly küszöbén állana, Bécs az a súlyos ballaszt, amely miatt egyetlen lépést­ sem lehet tenni fölfelé. És Bécsnek csakugyan nehezebb igazolnia létjogosultságát, mint Budapestnek. Hiszen a­­­magyar vidéken minden józanfejű embernek tisztán kell látnia azt, hogy Buda­pesttel áll és Budapesttel bukik Magyarország. A milliós lakosságú magyar főváros, a magyar gazdasági és szer-­ lenti kultúrának termőhelye volt és a magyar gazdasági és szellemi kultúrának fennmaradását jelenti addig, ameddig bírni fogja küzdelmes, nehéz, ínséges életét. Bu­dapest összeomlása a magyar remények elfogyása volna, , Budapest nélkül egy hatmilliós parasztnép ■ csakhamar f­elmerülne a történelemnélküliségnek, a­ gazdasági kezdet­legességnek, a kulturátlanságnak homályában. Magyar­ probléma, magyar kérdés csak addig van, am­eddig van,­ Budapest. Azonban az osztrák vidék szeme előtt ott le­beg a német csatlakozás lehetősége. A német szellemi Ára­m korona Hírdetésére felvetelhető Budapesten s VILÁG kiadóhivatalában, Brockner J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Sikray, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eck­­stein Bernát hirdetési irodákban. Bécs­­ben: Hausenstein és Vogrler, M. Duke* Nacht., Rudolf Mosse-Szerkesztőség és kiadóhivatal VI. Andrássy-út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egé­sz é­vre 480 korona, félévre 2­10 korona, negyed­évre 120 korona, egy hóra 40 korona. A „VILÁG* megjelenik hétfő kivé­telével mindennap. Egyes szám­ára Budapesten, vidéken és pályaudvaro­­kon 2 korona, Jugoszláviában 2 korona XL évfolyam Budapest, 1920 KEDD október 19* 247-ik szám

Next