Világ, 1920. október (11. évfolyam, 232-258. szám)

1920-10-27 / 254. szám

A Világ mai stársiai o oldalára 2 Verona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Bleckner J., Bokor, Benkő és Társa, Győri és Nagy, Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon és Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf, Eckststein Bernit hirdetési irodákban. Pécsben: Hausenstein é és Vogler, M. Dukes ITachs., Rudolf Mossa. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 400 korona, félévre 240 korona, negyedévre IkU korona, egy hóra 40 korona. A „VILÁG" megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon 2 korona, Jugoszláviában 2 korona XI. évfolyam Budapest, 1920 SZERDA október 27. 254-ik szám Gróf Teleki Pál miniszterelnök a békeszerződés ratifikálásáról Csak november közepén kerül tárgyalásra. a ratifikálásról szóló törvényjavaslat A ratifikálás következményei szabb beszélgetést folytatni gróf Teleki Pál miniszterelnökkel, aki részletesen nyilatkozott a békeszerződés ratifikálásának idejéről, módjáról és a »wfififcálds jfce- i vetkeeméntjeiről. A miniszterelnök munkatársunk kérdésedre a sfibbek között a következőket mondotta: — Almai esti lapokban olyashirek jelentek meg, hogy abban a jegyzékben,melyben az entemite a béke ratifikálására hívta magyar kormányt, nem volt határo, megszabván ezzel szemben a való tényállásnak megfelelőent,meg kell ismételnem azt, amit az utolsó párte¥Eeííezleten is kijelentettem, hogy az entente igenis határnapot szabott meg a békeszerződés ratifikálására, és ez a határnap november elseje. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az a jegyzék, amelyben az entente ezt a felhívását közölte, egyáltalán nem volt ultimátumszerű és a jegyzék hangja még erélyesnek sem vott mondható. A jegyzékben különben csak arról volt szó, hogy az entente felhívta a a figyelmünket arra, hogy bizonyos nemzetközi bizottságok felállítása küszöböl áll és ha Magyarország is részt akar venni ezekben a bizottságokban, akkor a trianoni békeszerződést november elsejéig törvénybe kell iktatnia. Én kötelességemhez híven a jegyzék megérkezésének napján bejelentettem ezt a pártértekezleten és nyomban hozzá is fogtunk a békeszerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslat előkészítéséhez. A rendelkezésünkre álló túlságosan rövid idő azonban lehetetlenné tette, hogy az előírt terminusra el is készüljünk a ratifikálással, bár a kormány ennek érdekében minden tőle telhetőt elkövet. — A békeszerződést tulajdonképpen nyolc bizottságnak kellene letárgyalnia, azonban mivel az túlságosan sok időt venne igénybe, úgy intézkedtünk, hogy csak a külügyi, közigazgatási és a közjogi bizottság foglalkozzék vele. Foglalkoznia kellenemég a békeszerződéssel a földmveletsgyi, közlekedésügyi, igazságügyi, azután a vízügyi bizottságnak is, amely utóbbi egyedül lehetne megelégedve a javaslattal, amennyiben lényeges engedményeket csak a Duna hajózására és a műkincsekre vonatkozó rendelkezések módosítássa terén tudtunk, elérni. — Mennyiideig fog tartani a bizottságot tárgyalása — kérdezte munkatársunk. — A külügyi bizottság— felelt a miniszterelnök — csütörtökön kezd hozzá a javaslat tárgyalásához és azt hiszem, körülbelül két hetet fog igénybe venni, amíg mind a három bizottság befejezi munkáját.A kormány a maga részéről nem kívánja befolyásolni a bizottságokat munkájukban, mert az a felfogása, hogy ha, már a pléniumban úgy sem mondhatják el a képviselők a maguk véleményét, legalább a bizottságokban részletesen vitassák meg azt a rendkívül fontos törvényjavaslatot. — Mor kerül sor a békeszerződés végrehajtására. — A békeszerződést kívülünk még az entente államainak is ratifikálniok kell és csak ennek megtörténte után hat hónappal lép érvénybe a békeszerződés. Az eddigi jelek szerint azonban az entente-állami irtok részéről nem egyhamar fog megtörténni a ratifikálás. A francia kamara, külügyi bizottságának regiferense most van Magyarországon, a szenátus külügyi előadója azofiban még csak ezután fog ellátogatni Magyarországra. A nemzetközi jog alapelvei szerint az entente a békeszerződés rendelkezéseinek végrehajtását aigitifikálás után kegvetkező hat hónap eltelte előtt nem követelheti tőlünk, azonban -— bár ■nem hiszem — megtörténhetik, hogy ezt megelőzőleg is felhívnak bennünket egyes rendelkezések végrehajtására. — Mi lesz mégis a ratifikálás közvetlen eredménye? — Közvetlenül a ratifikálás megtörténte után meg fogja kezdeni munkáját a jóvátételi bizottság. Én a magam részéről ugyan azt hittem, hogy ajóvátételi bizottság nem is fog várni ezzel a ratifikálással és ezt a véleményemet arra alapítottam, hogy ki fogják használni a nyári hónapokat, mert tél idején sokkal nehezebben végezheti el a bizottság feladatát, mint azt nyáron tehette volna. A szerb megszállás megszüntetéséről a miniszter elnök a következőket mondotta : — A békeszerződés végrehajtásához tartozik természetesen Baranya kiürítése is. Hogy ez mikor fog megtörténni, azt nem lehet előre megmondani, bár a békeszerződés értelemében ennek nyomban, a ratifikálás után kellene bekövetkezni. A kormánynak értesülései vannak arról, hogy a szerbek még annakidején, megegyeztek Franchet d'Esperey tábornokkal, hogy az esetleg Magyarországnak ítélendő területeket csak három hónappal a béke ■megkötése után fogják kiüríteni. Ez a szerződés minket természetesen nem köt, még sincs azonban kizárva, hogy a szerbek a maguk részéről, ragaszkodni fognak ehhez a megálapodáshoz. — Igaz-e, hogy. .Baranya, is a nyugat magyarországi megyék kiürítése között junktim van? . . — Én ilyen junktimról nem tudok. .Nem is hiszem, hogy volna■ ilyen.. — Arról is vannak kiresc, hogy a nemzetgyűlés, illetőleg a kormány a béke ratifikálásával egyidejűleg felhívást fog intézni a világ népeihez, amelyben rámutatnak a békeszerződés igazságtalanságaira? — Ebben a tekintetben még nem határoztunk. Nem hinném, hogy ilyen felhívás túlságos hatással lenne pillanatnyilag az entente államaira.. Mindenesetre ez is hozzájárulna ahhoz, hogy a világ szimpátiáját és érdeklődését felkeltsük Magyarország igaz ügye iránt. Kijelentette még a miniszterelnök, hogy a nemzetgyűlés csütörtökön ismét szünetet kap. Ezalatt a földbirtokreform tárgyalására kiküldött bizottság a megejtett módosítások alapján elkészített födbirtokreformot újból tárgyalja. Kenéz Béla előadó most készíti jelentését. Körülbelül november ötödikén, vagy hatodikén kezdhet azután hozzá a Máz a földbirtok reform, tárgyalásához, ami az eredeti tervektől eltérően meg fogja előzni a ratifikálásról szóló törvényjavaslatot. (Törlés) Szerdára befejezik az angol bányászsztrájkot A „Vorvzarts" londoni tudósítása szerint délelőtt a kormány képviselői és a bányamunkások képviselői között egyezség jött létre a következő három pontban: 1. A munkások megkapják a kívánt béremelést, 2. kötelezik magukat, hogy gondoskodnak a széntermelés fokozásáról, 3. a kormány a. bányaüzemek felszerelésének megjavításáról gondoskodik. Ezeket a pontokat azonban a bányászok végrehajtó bizottsága elé terjesztik, amely délután, hoz végleges határozatot. Kormánykörökben remélik, hogy ezen az alapon létrejön a megegyezés és a munkások már szerdánmegkezdik a munkát. A rövid jelentés alapján nem lehet eléggé megítélni, hogy a kormánynak, vagy pedig a bányamunkásoknak álláspontja érvényesült-e. Ezt a második pont szövegének teljes, ismerete fogja, csak eldönteni, ha kiderül, hogy milyen garanciákat adtak a bányamunkások a termelés fokozására nézve. Hiszen a béremelést koncedálta már a tárgyalások kezdetén a kormány, csak junkumot állított föl a többtermelés és a béremelés között. Igen érdekes az a körülmény, hogy nem szavaztatják le a bányamunkásokat a sztrájk megszüntetésére nézve, hanem a bányászok országos szövetségének végrehajtó bizottsága saját hatáskörében fog dönteni. Ez arra vall, hogy a bányamunkások álláspontja nagyobbrészt érvényesült. A sztrájk békés befejezésénekirányáraerős nyomást gyakorolhat az a körülmény is, hogy londoni jelentések szerint a vasutasok hangulata a szimpátia.Sztrájk ellen egyre terjed. Azt hiszik, hogy haszavazáslenne arról, sztrájkot kezdjenek-e Vagy sem, jelentékeny, többség a sztrájk ellen foglalna. .állást,,,Hft a. .vezetőség. a közhangulat ellenére mégis elrendelné a sztrájkot, arra ■ számítanak, hogy a vasutasszövetség tagjainak nagy része nem tesz eleget a parancsnak és nem szünteti ki a munkát. * Írország gyászolja a corki lorámayort Londonból jelentik. Egész Cork gyászpompát öltött. Minden szórakozóhelyet becsuktak, az emberek fekete ruhába öltöztek, nemcsak ott, hanem egész Írországban. Dublinban angol katonai őrjárat keresett éppen röpiratokat a polgármesteri hivatalban, amikor a polgármester halálhíre megérkezett. Az angolok erőszakkal megakadályozták, hogy a hatóság a városházán a lobogót félárbocra eressze .Azt azonban nem tudták meggátolni, hogy a lakosság gyászba öltözzék. Grangesben lesbő rá lőttek egy angol rendőrőrjáratra ső három embert agyonlőttek, három pedig súlyosan megsebesült. Írország számos más pontján kisebb nagyobb összeütközésre került a sor sinnfeinek és az angolok között. Mac Suineyvel egyidejűleg tudvalevőleg tizenegy elfogott sinnfein is éhségsztrájkott kezdett, ezek közül Spitzgerald néhány nappal a lordmayor előtt halt meg, ma pedig egy Mapley nevű fogoly halálát jelentik Londonból. Keynes után Sir George Paish Anglia egyik képviselője az entente legfőbb gazdasági tanácsában és Anglia egyik gazdasági delegátusa a párisi békekonferencián John Maynard Keynes volt, a cambridgei egyetem közgazdaságtan professzora. John Maynard Keynes Parisbautazott 1919 januárjában, amikor megérkezett .Itt Wilson és Parisban maradt ju- Sousig, reés Jeff'Buaig, amig véglegesen megszövegezték a 1U'flüh * békeszerződés, feltételeiő, mert egészen odáig harcolt a német békeszerződés feltételei ellen. És mikor látta azt, hogy ez a harc kilátástalan, amikor elmondotta minden érvét és amikor John Maynard Keynes minden érve, a józanság minden érve süket fülekre talált. Keynes lemondott néhány nappal azelőtt, hogy gróf Brockdorff-Stansau Németország nevében, aláírta a versaillesi szerződésnek nevezett világtörténeti deliktumot. Keynes lemondása nem ejtette zavarba az angol kormányt, hiszen Keynes mellett volt egy másik gazdasági delegátusa is Angolországnak a párisi békekonferencián, Sir George Faiah. És Sir George Paish ugyanolyan járatos volt a háborúval és a békeproblé-mával kapcsolatos gazdasági kérdésekben, mint amilyen tájékozott volt ezen a területen Keynes. Hiszen Paish is részt vett az entente legfőbb gazdasági tanácsának és a Upover elnöklete alatt szervezett élelmezési bizottságnak ülésein és Sir George járt több ízben Amerikában a háború alatt, hogy ott hitelt szerezzen Anglia számára és megállapodjék a hitel feltételeire nézve. Legutóbb egy esztendővel a háború befejezése után lord Edward Grey of Palladon-t kísérte ele Washingtonba Paish, mikor Grey ideiglenesen átvette az amerikai angol nagykövetség vezetését és kénytelen volt Jnállek előtte visszatérni azért, mert az amerikai lapok azzal vádolták meg a volt angol külügyminisztert, hogy támogatja Ueover elnökjelöltségét és így illetéktelenül szerepet akar játszani Amerika belügyeiben. Paishnek az volt a feladata, hogy az amerikai pénzügyi köröknél tapogatódzon egy nagy európai kölcsön feltételei iránt. Paish tárgyalt a Morgan-csoporttal, tárgyalt a Kulin és Lueb céggel, tárgyalt a többi amerikai b.o.kosokkal, tárgyalt amerikai poliikusokkal, cikkeim irt, .előadásokat, tartott- és végül hazatért üres kézzel, illetőleg Glaser amerikai pénzügyi államtitkárnak ad-ni a formaszerű és határozottnyilatkozatával, hogy a kaotikus Európa nek ki számíthat hitelre az Egyesült Államok részéről. Paish küldetése kudarccal végződött, azonban Paish továbbra is bizalmi embere maradt Lloyd George-nak és bizalmi embere volt az angol kormánynak. Most azonban az éhség leküzdésére alakult nemzetközi liga londoni konferenciáján, mint a liga pénzügyi bizottságának elnöke, Paish megtette amit tizenhat, hónap előtt tett "meg Anglia másik gadasági békedelegáltusa: álást foglalt a versaillesi béka ellen, tiltást foglalt a békekonferencia egész politikai és gazdasági munkája ellen... állást foglalt ugyanolyan határozott formában, a kritikának ugyanolyan kíméletlenségével, mint ahogyan John Maynard Keynes .lleni hat hónappal ezelőtt. Sir George l’aish a londoni konferencián tartott beszédében mindenekelőtt azthangoztatta, hogy: az 'angol gazdasági helyzet javulása-' csak szin'leges és tizenkét hónapon belül Angliában ’is múlhatatlanul bekövetkezik a nagy gazdasági összeomlás, ha ezt a tizenkét hónapot nem használja fel az angol politika a kontinens gazdasági talpraállitására. Azonban a ' kontinens gazdasági talpraállitásának mindenekelőtt politikai feltételei cm. Bak, mint ahogyan elsősorban politikai' okok' változtattál: a gazdasági válságot.’gazdasági katasztrófává. A békeszerződések gazdasági szakaszainak revideálása egymagában nem segíthet és esdi, akkor nem reménytelen a feltámasztás- Munkája, ha citálják az útból a gazfica'',,,, munkapolitikai akadályait. Ezeknek a pozitív politikai akadályoknak, kiküszöbölésén kívül minden eszközzel arrá kell hatni, hgy az őszinte kiangesztelődés és az őszinte szolidaritás atmoszférája váltsa ki.l a gyűlölet fojtó atmoszféráját. Ennek nihe-cu igazi akadálya, mert a világminden országa őrzi már a szolidaritás parancsát és keresi kiengesztelődés utját. Itt közbeszól: az egyik semlem-s ország delegátusa, Kém mindegyik. Sir George nyomban válaszol a közbeszólásra: Ezt nem a kormányokról beszélek, hanem, a népekről és a nép már -is mindenütt- leküzdötte volna a gyűlöletet, a nép már mindenütt a kiengesztelődés ujjára lépettvolna, ha ezt nem akadályozzák meg jeláltal mesterséges eszközökkel. Már a német és a francia gazdasági körök is tisztában várniuk azzal, hogy a két ország gazdasági boldogulása, egymástól függ és ezért egymás mellett kell dolgozniuk, nem egymás ellen. A kiengesztelődés atmoszféráját megteremtette a kijózanulás, megteremtették a súlyos viszonyok, és most segíteni kell ezt a tér neszétes fejlődést, nem pedig gátolni. ■ ■■ Paish..ezután áttért a jóvátétel kérdésének megbeszélésére, hivatkozott Kayneere, aki a francia kormány részéről követelt nyolc-, vagy ■ tíz milliárd font helyett kentiliárd fontot gyámitott ki és pedig kamatmentes kétmilliárd fontot a német teljesítőképesség maximuma gyanúul. Pateil Utalt arra, hogy a francia, követelésdi évi kamatterhe a többszöröse irohi, annak, mint, amennyit I német ország legjobb t-frlbin tudva fizetni éri!