Világ, 1920. november (11. évfolyam, 259-282. szám)

1920-11-07 / 263. szám

Vasárnap Utazás a föld könYt — egymillió korona (A YMig tudósítójától.) Kát jwfís kiállitóán, a még a jó klókra emlékeztető könyveaaku lekaestl előttem. Az e­gyiket F. Plass, k Hamburg—A*i.’x,t€nn lánc nyu­­gatlított vezérigazgatója irta. Oimw^ffw. die Walt. A miért gazdag illusztriciókkal fajjanit füzet — címe: A­round the World 110 days of Jo. Cleveland — szintet!­d. Hamburg—America V-14iilmkiadásában jelent meg, nyílván a­ béke éveiben. 1912-ben — amikor az európai hölyvpiacok­on százezerszámra jelentek meg a színes útleírások — az emberek még könnyen utaztak át 110 napokat és egy-egy vízumért, a­ budapesti követségeken nem ácsorogtak napokon át. A háborúban megszűnt a világkörü­li luxusutazás. A Rigi Alpok hófehér, jégvi­rágos hoteljeiből ijedten­­menekültek az emberek és ugyanakkor megszűnt az idegenforgalom az egyptomi királysíroknál, az égkékszínű Gangén partján, a­ világ­hírű Táj Mahal-ban, Bombay világhírű­ trópusi hotel­jében. Ki mer ma hosszabb túrákra, gondoláit A lerongyolt európai ál-expresszvonatok ércbeöntött vasszörnyetegei beérik az óránkénti szerény hatvankilométeres sebes­séggel és az üzleti dolgaik után rohanó kereskedőket Budapesttől Rotterdamig a béke éveinek rövid 48 órá­jával szemben most, vagy­ két­ és fél na­p alatt szállítják. És hol vannak a büszke, fejedelmi kényelemmel beren­dezett­ hajóóriások, melyek 35—40 csomó sebességgel szelték az Atlanti-óceán habjait és Hamburgtól New­ Yorkig öt nap alatt tették­­ meg az utat­ . A háború alatt kipusztultak a tengerjáró luxusba,jók is, melyek jórészt angol és német tulajdonban voltak. Kétségtelen, hogy­ e téren Németország vezetett és a legszebb luxus­­utazásokat a német, hajózási társulatok rendezték. Né­metországtól­­ elvették a hajóóriásokat. A Vaterland valahol Amerikában teljesít szolgálatot és a háború alatt annyira tönkrement, hogy luxusutazásra egyálta­­lán nem alkalmas, az imperator, a germán hegemónia z­o­zgó szimbóluma, Liverpool és Newyork között közle­kedik és angol kiskereskedőket és szöveteket szállít Amerikába. A német hajózási vállalatok a luxusutazá­sokat kénytelenek voltak beszüntetni és csak most van szó arról, hogy a Hamburg—Amerika-Livré, mely né­met társulat és az amerikai vasútkirály, Harriman ér­dekkörébe került, ismét felveszi a személyiszállítást. Mennyibe kerül ma a világkörüli út? Erre a kér­désre a béke éveiben is nehéz volt választ adni. Volt olcsóbb és drágább utazás, mint akinek hogyan tellett. Egy világcsavargó elszántságával , és vakmerőségé­vel álltam a­­vigadóbeli Menetjegyiroda márványpultja elé. ''Fejem fölött bádog tabla, rajta a következő fel­írással , aki ugyan lekötelező­­ előzékenységgel áll rendelkezé­semre, de azért, kétkedve ad választ. Bemutatkozom. — ásóval csak térképen — szól mosolyogva Farkas igazgató úr, aki­­ elmondja, hogy a luxus­utazási terveket Müller főtisztviselő dolgozza ki és­­ szívesen fogja a felvilágosítást­ megadni. Müller úr nyomban átnyújt egy világkörüüli utazásra vonatkozó tervezetet. No, lássuk, merre utaztat bennünket Mü­l­­ler úr, aki megemlíti, hogy a tervezetében felvett világkörüli utat manapság is kilencven nap alatt ké­nyelmesen meg lehet tenni. Tehát: Budapestről a, „Ba­laton expresszel" Wien-be, onnét „D“ gyorsvonattal (via Innsbruck) Brenner—Verona—Milánó—Genua— San­ Remo—Montecarlo—­Nizza — Cannes — Marseilleig vasúton. Marseilleből a Peninsular and Orientál angol hajóstársaság remek óceán,járó gőzösével Port-Saidig. (Külön kirándulás Port-Saidból Egyptomba, Dairóba­­a hajóút a Níluson.) Port-Saidból ugyancsak a Peninsular and Orientál gőzösen Suez és Aden érintésével Bom­bayba. (Külön kirándulás Indiába: Bombayból Jaipur—Delhi­—Ágra —Lueknov—Beoares—Calcutta—Himalája vissza.: Cal­cutta—Puri—Madrid — Tonjore—Madura—Tuticorinig vasúton. Tuticorinból Ceylon szigetre hajón Colom­­bóig.) . . .­­ Go­lombóból ismét az említett angol vállalat gőzö­sén Singapore—Honkong—Shanghai—­Jokohamaig. (Kü­lön kirándulás Japánba, Tokió stb­.) Jokohamából­­a Pacific Mail Stea­m Co. hajózási társaság Columbia, vagy Venezuela gyorsgőzösén a Csendes-tenger gyönyörű fekvésű és kellemes éghajlatú Honolulu-szigetére. Honoluluból a Pacific Mail gőzössel Vancouverne. (Külön kirándulás Sa­n-Fra­nciscoba. Oda. Cleveland—Buffalo— Niagara vittesések—Montrealig. (Buffalo—Newyork külön.) Montrealból, a Canad­a Pacific hajóstársaság pompás Express gőzösein Liver­poolba, vagy Havre-be. Havre-ból Paris—Basel—Zürich —Innsbruck—Wien—Budapest. — Nos — kérdeztem Mutler urat — mennyibe kerül ez a kilencvennapos világkörüli út? Müller úr kérdésemre a következő útiszámlát nyújtotta át: I. osztály 1. osztály holtor­vasúton és hajón is. osztály vasúton 1410.20 magyar korona 813.— magyar korona 3039.20 osztrák korona 1519.60 osztrák korona 235.— líra 145.20 líra 201.40 francia frank 132.70 francia frank 164„1­.,9 angol font 155„14„9 angol font 52.55 svájci frank 36.95­ svájci frank A fenti összegekben a vauti és hajójegyek, tovább® a hajón az elsőrangú ellátás árai szerepelnek, míg a külön kirándulások költségei nincsenek beleszámítva. Eddig szól Müller úr borsos utiszámlája, amihez bátran hozzákalkulálhatunk kilencven napra —­ magyar koronában számítva — legalább napi 5000 koronát, ami 450.000 koronának felel meg. Békében egy világkörüli út a Hamburg-Amerika Lim­e hajóján minimum 050 dol­lárba került, ma legalább 1800 dollárba, vagyis körül­belül kilencszázezer koronába. Ez az összeg fenti szá­mításunkat igazolja. Müller úr terve szerint hajó és vasúti jegyekért, valamint a hajón való ellátásért a­­­mai kurzusok szerint I. osztályon körülbelül 305 ezer koronát Ts. „ ,, 281 „ „ kell fizetnünk. Ehhez járul legalább 450 ezer korona külön kiadás (vasúton kívüli ellátás, kirándulás stb.) továbbá 100—150 ezer korona mellékk­iadás. Tettét akár­hogy is takarékoskodunk, a világkörüli utazó okosan vasút, visza hajó.) Vancouverből a­ Canadian Pacific vasút, vonalán Yellaweton Park­—St. Paul—­Chicago—­ teszi, ha milliós hitellevelet vált. Ezen alul nincs világ­­körüli luxusutazás. .. . „ (M. E.) Tengeri és külföldi utazások Mellettem két amerikai úr, mindkettő régi isme­rős, Bremer­ Sándor, egy newyorki előkelő cég fő­nöke, aki szemem láttára fizet le kétszázezer koro­nát a hajójegyre. A másik ur Julius Fülöp, amerikai divatárukereskedő, aki Portlandból, Oregon államból rohant Budapestbe, illetve Debrecenbe, ott megnősült és­ ifjú feleségével együtt holnap már utazik hazájába. (Portland az Egyesült Államok nyugati partján fek­szik és Newyorktól olyan messze van, mint New­york—Budapest.) Julius Fülöp szintén néhány száz­ezer koronát fizet le és megkapja a nyugtát. —, A világot akarom körülutazni — szólok Farkas Károly igazgatónak, a Menetjegyiroda vezetőjének, nincsen többé éhség címem, irt egy­ regényt Alfred Bratt és erről a regény­ről most sokat, beszélnek, mióta Bratt egy igen érdekes előadásban foglalta össze azokat az adatokat, amelyek hat mutatják, hogy egyelőre csak az energiák kihasz­nálásának küszöbéig jutott el a világ és még korlátlan lehetőségek előtt állunk az energiák értékesítésének te­rületén. Bratt regényének hőse, Bell megoldja a fehérje és a szervezet táplálásához szükséges egyéb anyagok vegyi előállításának titkát. Ezzel száműzi az éhséget a föld színéről és olyan­­ káoszt teremt, hogy gyárát felgyújt­ják, a felfedezőt halálra keresik és a Bell-kockák elő­állítását megtiltják. Bell nemcsak kémikus, hanem egy nagy szociális utópiáról álmodik és ennek szolgálatába akarja állítani felfedezését. Ezért nehezen tudja meg­­kapni a kísérleteihez szükséges anyagi eszközöket, min­denki szívesen támogatná, ha Bell üzletileg akarná ér­tékesíteni találmányát, és nem az volna a­ program­ja, hogy minden állammal közli felfedezését, egy kikötéssel, azzal, hogy a munkanélkülieknek ingyen kell adni Bell­­kockákat­ Végül egy kissé misztikus vonalakkal meg­rajzolt­­népvezér, Whitecchapel-nek, a londoni szegény­­negyednek egyik hatalmassága áll Bell mellé és a Whitechapel szegényei adják össze és részben lopják össze azokat az anyagi eszközöket, amelyekre Bellnek szüksége van, hogy számkivetésbe küldhesse az éhsé­get. Az egyik londoni zsargon­színház hatalmas pad­lásán rendez be laboratóriumot Bell számára a White­­chapel-negyed. A helyiség fekvése és felépítése kissé romantikus, azonban minden, műszer modern és tökéletes. Bell gyorsan halad előre munkájában és csak az elmaradhatatlan szerelmi intermezzó zavarja meg. Bell életében idegen elem volt a nő, mit egy vasúti szerencsétlenség életének útjába zökkenti Vivian Graham-et, aki természetesen a korszer­vek világtröszt­­jének, illetőleg a világtröszt elnökének leány­a. Bell kerüli és nem tudja kikerülni Viviant, végre éppen találmány­ainak végleges felfedezése után Vivian miatt és más okokból repülőgépen szökni akar Angliából. Vivian azonban utoléri Bell Alfrédet a repülőtéren és így hárman indulnak el a biplánon, Vivian, Bell és Ralph Connor, a híres aviatikus, Vivian kikosa­razott kérője. A tenger fölött nagy vihar dúl, a repülőgép a hullámokba hanyatlik és más­nap a hullámok partra sodorják Vivian és Con­nor­ holttestét. Nagy szenzációja van a londoni lapok­nak, amit még fokoz az­­a körülmény, hogy egy ügyes riporter az idő lemérésével kideríti, hogy Connor új rekordot teremtett a londoni doveri út megtételénél. Bellt kihalássza egy hatalmas személygőzöe, amely ép­pen Amerika felé van útban. Már a fedélzeten fejede­lem gyanánt kezelik a felfedezőt és fejedelem gyanánt fogadják az amerikai parton. Az Egyesült Államok ép­pen most áll új elnökválasztás előtt. Robert­ már két­ezer győzött a választáson és most harmadszor is fel­­veszik a küzdelmet. Azonban népszerűsége kissé elkopott már, tehát kapóra jön számára Bell felfedezése és az éhség leküzdésének programmjával veszi fel a harcot a választáson. A Bell-kockák elindulnak útjukra, noha Graham jóelőre figyelmezteti Roberts-et, hogy katasztrófába viszi a­ világot. És csakugyan: az ingyen kapott Bell-kockák lehetségessé teszik a sztrájkok végtelen kiterjesztését, aláássák a gazdasági termelés egész épületét, nyomort hoznak,­­nem pedig jólétet, míg végül elkeseredett már­­kisasszonyok felgyújtják Bell közadakozásból épült mo­numentális gyárát és Bell motoroscsónakban rohan a lángok közé meghalni. Roberté megbukik az eln­ökvá­­lasztáson, Graham embere vonul be a Fehér Házba és a Bell-kockákat átok alá vetik, Amerika példájára, az összes államok. Eddig van . . . díszítés van rajta, az arannyal szőtt keskeny brokát­szalag. Divatos még a bőrből készült kalap, fehér, fe­kete, vagy szürke színben. Csak a kalap teteje késsütt a bőrből, az úgynevezett fej. A kalap többi része bársony­ból van. Estélyi kalapnak legdivatosabb a fekete tin­k fekete csipkével, vagy egyetlen, keskeny circi szalaggal díszítve, ami folytatásában olyan­ hosszú, hogy leér egé­szen a détollet-age-ig. Mint valami fekete kígyó körül­öleli a szabadon hagyott nyakat és a vállakat. Parisban jó 5000 franc egy divatos kalapnak az ára. Ott se igen van sok nő, aki kéthetenként változtatja — a divat sze­szélye szerint — összes kalapjait. VILÁG 1920. november 7. 3 Egy szállodai szobává busz jelentkező van Hét szálloda, ntegatszínt a háború óta (A Világ tud­óit­ójától.) A szállodaszobák kérdése is hozzátartozik a kroai világ történetiéh­ez. Állandó pro­bléma és­ az egész város köztudatába­n forgolódik, hogy Pesten, nem lehet szállodai salemat kapni. Azaz jobban mondva lehet, csak éppen adiék nem kaphatnak, akik­nek a szállodákat l­­éptetni:: az átutazók. A szálloda, már nem az átutazók fogadója. Aki vidékről jön Pestre, vagy idegen országból jön Pestre, hasztalan keres szál­lodában lakást, mindenütt azt a szomorú választ kapja, hogy nincs üres szoba. A pesti éjszakában kétlovas ko­csik vándorolnak, meg döcögő konfiiskocsik vándorol­nak. A kocsis mellett törődött bőrkofferek és a kocsi­ban törődött utasok ülnek. Szállodáról-szállodára jön­­nek-mennek a lakást keresők, de csak nagyon kevés akad közöttük, akinek szerencséje van és fedél alá jut éjszakára, ezért szállodai szobára már gondolni se mer­­nek az átutazók. Egyetlen vágyuk az, hogy a Hideg éjszakából tető alá kerülőnek. A szállodák hallj­ában, folyosókon, irodahelyiségekben és a portásfülkékben alszanak , a pesti átutazók, De akad olyan is, aki vissza­fordul a pályaudvarra és a váróteremben tölti az éj­szakát. .A ■ ' / Hat nagy szállodaimi 20 üres szoba A Dunapalotában oSzcsen 110 szoba van Ez a­ 110 szoba­ állandóan el v­an foglalva, sőt az összes fürdő­szobák,­sapdahely­iségek, az igazgató saját lakása és az ülésterem óra el vtán foglalva. Az összes helyiségek 94 százalékát a külügyminisztérium rekvirálta el az ide­gen államok megbízottai és kiküldöttei részére. Ezek állandó lakók a Dunapalotában. A fenmaradó szobák közül naponta legfeljebb egy-kettő lesz üres, de eltel­nek napok, hogy egyetlen egy sem. Azaz üres nem lesz egyetlen szoba sem, mert azonnal akad rá és vár rá 15—20 jelentkező. Azért ilyen kevés, mert a legtöbb szállodai lakási­ kereső már megszokta, hogy úgy sincs szoba, hát nem is keres. A Vadászkürt-szillon­dán 78 szoba van. A szobák 10 százalékát a hadügyminisztérium foglalta le, 5 szá­zalékot az erdélyi menekülteknek rekviráltak és eze­ken kívül 15—20 szobában régi, állandó pesti lakos lakik. Au pont a 3—-1 szoba lesz szabad és erre 30—35 ember jelentkezik. A Bristol-bem .192 szoba van. A szobák 82 száza­léka el van rekvirálva. A Bristol régi törzsvendégei éjszakáról-éjszakára a hallban, fotelekben, folyosókon és irodahelyiségben alszanak. Éppen mikor ott vagyok, akkor könyörög egy család a portásnak: — Engedje meg, hogy a­ hallban lefeküdjünk. Teg­nap éjszaka a váróteremben aludtunk,... nagyon fáz­tak a gyerekek ... Ez a család 10 év óta állandó vendége a Bristol­­szállodának, de 20 esztendős öreg ismerősök is alud­tak már éjszakákon át a kávéházi asztal tetején. Mo­­ st szavirág élete van­ a női kalapok d divatjának. Ezt is, mint minden divatot Paris diktálja,­és Páriában háromhetenként, sőt két­­hetenkint már és más formájú kalapokban jelennek meg az elegáns hölgyek. .4 tagújabb­ ostriai kalap, turbán­, vagy olyan formájú, niisztedi régi rómaiak sisakja volt. A turbán tulajdonofttipen sportkalap,­­ ilyenkor tarka szövetből készül, vagy bundához viselik, ilyenkor meg drága brokátból állítják össze. A brokát fekete, sötétt,, kék, rózsaszínű, zöld, vagy barnul brokát, ki­gyónni a sok színváltozatot felsorolni. A hímzés arany, vagy tízüst hímzés. Fantasztikus ábrák, csillagzatok, figurák, sőt állotmotivumok és egész paloták, meg házsorok van­nak kihímezve a brokátba. Van olyan turbán is, amely­nek az oldaláról szalagosakor omlik lefele és akad olyan is, amelyiket egy strind­oll ölel körül... A római si­sakra emlékeztető kalapformák egyszínűek. Színes ka­lap ebben a formában nem divat. A­ legtöbb egyszerű fekete, szürke, vagy barna, bársonyból kissütt. M­a már Alajstr tábornokról sok szó esett az­ elmúlt hetekben, M Majstr tábornok prók­­ált fegyverekkel befolyást gyakorolni, a karintiai népszavazásra és Majstr tábornok szállotta meg, I­'Annun­zio és Zeligovszky példáját követve, a­ karin­­tiai népszavazási területet, mikor Jugoszlávia ellen döntött a plebiszcitum. Majstr tábornokról, a­ jugo­szláv imperializmus bajnokáról most kiderült az, hogy a háború elvesztéséig őrnagy volt a császári és királyi közös hadseregben, ahol kötelességéhez híven harcolt Szerbia ellen is. Változnak az idők, változnak az em­berek, a császári és királyi őrnagyból gyorsan lett tá­­bor­nok, gyorsan, de elég hosszú idő alatt arra, hogy a jugoszláv tábornok nem emlékezték többé a császári és királyi őrnagyra, 2.000.000 szavazatot kapott Eugen Debs, az amerikai szocialista párt elnök­­jelöltje. Negyedszer állítanak elnökjelöltet ács amerikai szocialisták és negyedszer volt Debs a jelöltjük, aki a múlt választáson csak 100.000 szavazatot kapott. Debs szervezte az első vasutas sztrájkot Amerikában, majd országos szervezetbe egyesítette a­ vasutak alkalmazot­tait, jelenleg pedig a második évet tölti ki a tízeszten­dős börtönbüntetésből, amelyet kémkedésért rótt ki rá a bíróság, Debs ugyanis pacifista beszédeket mondott és ezekben a beszédekben utalt arra, hogy milyen sulyne áldozatokat jelentenek Amerikára nézve a katonai, ké­szülődések. Az ítélet szerint Debs ezáltal katonai titko­kat szolgáltatott ki az ellenséges országoknak és így a kémkedés bűnét követte el. Most kétmillió szavazat, esett az­ elnökké jelölt kémre.

Next