Világ, 1921. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-26 / 20. szám

Harminchét centime-mal javult a magyar korona A zürichi tőzsdén ma nyitáskor 1.30-cal, zárlatkor pedig 1.55-tel jegyezték a magyar koronát, míg tegnap 1.17 volt a zárlat. A mai napon elért javulás tehát 37.5 centimé és az 1.05 centime-os mélyponttal szemben 50 centimé, tehát közel ötven százalék az emelkedés. A korona árfolyamának javulása az osztrák devizának az osztrák kölcsön híre által felidézett emelkedésével függ össze. A bécsi kifizetés Zürichben 2-re emelkedett és így 1,05-ös mélypontjához képest csaknem 100 százalékkal javuit alini egy hét alatt. Az osztrák bélyegzett bankjegy a 0.00-es mélyponttal szemben ma elérte az 1 .023/1-es árfolyamot. Erőteljes tempóban emelkedett a márka is 11.45-ig Részleges kormányválság előtt A szabad szirályválasztók kiszoritják a kormányzópártból a légi mistákat — Hallévvel ésAndrássyval nem A keresztényszocialisták he^k óta külön értgpv,, kezjeteket tartanak, tárgyalásokat folytathat#^a kormányzópárton kívül álló politikusokk^^programmokat állítanak fel és határozatokjjst hoznak arról, hogy kilépnek-e a kormányzópial^llal és csatlakoznak-e Andrássyhoz van* sem l egutóbbi értekezletükön, hír szerint, elhatározták, hogy az egységes stártból kilépnek, viszont az Andrásihoz való csatlakozás kérdésében csak egy későbbi időpontban fognak dönteni. A kormányzópártban elsősorbárt a volt kisgazda képviselők körében természetesen rossza szemmel nézték Halleráknek ezt a különös eljárását, annál is inkább, mert a mai napig a párt elnökségéhez nem érkezett egyetlen egy kilépési nyilatkozat sem. Az utóbbi napokban azután, olyan híreket, kaptak, hogy a keresztényszociálistájk csatlakozását Andrássyhoz egyáltalán nem lehetbefejezett, ténynek tekinteni és hogy a keresztényszocialisták egy része megváltoztatta eddigi tervet és a pártból neon akar kilépni. Felbomlott Hallér tábora ! A keresztényszocialista párt ugyanis teljesen felbomlott. Az egységes vezete" teljesen megszűnt, a párt apró részekre szakadt amelyek mindegyike külön csinál politikát. Semrecsányiék és Bleyerék csatlakozása Andrássojfoz véglegesnek tekinthető. Haller és szüke MV Wtroyezett, amely állítólag az utóbbi napokban nagyon leapadt, szintén kilép a kormányzó pártból, de még maguk sem tudják, hogy Andrássyval mennek-e. Külön csoportja van a pártban Huszár Károlynak és Ernszt Sándornak is, és ez a két utóbbi frakció az, amely áltólag megváltoztatta álláspontját és nem akarja követni Szmrecsányiékat és Bleyeréket. Ez a zavaros és bizonytalan helyzet azután a kisgazdákat erélyes lépésre késztette. Tegnap este bizalmas értekezletet tartottak, amelyen elhatározták a pártértekezlet összehívását. Levélben vagy újságban A ma esti pártértekezleten megjelent gróf Zitleki Pál miniszterelnök, nagyatádi Szabó István földművelésügyi, Ferdinándly Gyula belügyminiszter is. Az értekezleteml izgatott szemrehányások hangzottak el .A keresztény szocialistákkal szemben és többen követelték, hogy a párt vezetősége szólítsa fel a keresztényszocialista képviselőket, elsősorban azokat, akik ezen az értekezleten résztvettek, a pártból való kilépésre. Maga gróf Teleki Pál miniszterelnök is annak a véleményének adott kifejezést, hogy azokat a képviselőket, akik olyan értelmű nyilatkozatokat tettek, amelyek szerint az egységes pártból való kilépést helyesnek tartják, levélben fel lehetne szólítani a kilépésre.,Mások azt tanácsolták, hogy újságközlemények útján értesítsék a keresztényszocialista képviselőket a kormányzópárt vezetőségének arról a határozatáról, hogy őket a pártból kizárta. Az értekezlet határozatot nem hozott. Az éles felszólalásokból és a miniszterelnök véleménynyilvánításából azonban az a hangulat fakult ki, hogy a kérdést tovább halasztani nem lehet, a helyzetet a keresztényszociál-istákkal tisztázni kell. Lehetővé akarjak tenni azoknak a keresztényszocialista képviselőknek, akik az értekezleteken nem vettek részt, vagy akik részt vettek, de a kormányzópárt ellen nyilatkozataikat' nem keltek, hogy • bennmaradhassanak a pariban. Ezzel szemben feltétlenül a legerékesebb lépéseket'fog-' ják tenni Bleyerékkel és a Haller-csoporttal szemben. • . .• • - ttenáríl és ki egyesít dini . Ezzel kapcsilltk Vutti maiden valószínűség szerint, a legrövidebb időn belül, részleges kormányválságra lehet számítani, hiszen Bénárd és Hegyeshálm.i.’ miniszterek is résztvettek - azokon a bizonyos lépnek koalícióra értekezleteken és bár ők maguk nyilatkozatokat nem tettek, mint a kormány tagjai, kötelességmulasztást követtek el akkor, amikor ezeken az értekezzeseken megjegyzés nélkül hallgatták végig azokat az indítványokat, amelyek a külön pártalakítás, az Andrásihoz való csatlakozás ügyében hangzottak el. Ettől függetlenül,4 szabad királyválasztók csoportja erélyes akcióra határozta el magát. Február 2-ára összehívták a pártértekezletet és ezen az értekezleten, mint jelentettük, ki fogják mondani, hogy a párt a szabad királyválasztás alapján áll. A pártot meg fogják tisztítani alegitimistáktól és kényszeríteni fogják a kormányt is, hogy a király kérdésben vallott álláspontjukat magáévátegye. Amennyiben a kormány erre nem lesz hajlandó, úgy a kormány ellen fognak fordulni. Erre a lehetőségre egyelőre nem számítanak és remélik, nem lesz semmi akadálya annak, hogy a kormány elvileg a szabad király választás jogának alapjára helyezkedjék, annál is inkább, mivel ha ezt vonakodik megtenni, egyetlen támaszától fosztja meg magát. Nevetségesnek tartják ugyanis azt ahírt, hogy Andrássyék a kormányt támogatni akarják. Andrássyék és a keresztényszocialisták, amenynyiben ezek kilépnek, a kormányból, ezt csak azért teszik, mivel ellenzékbe, akarnak menni. A szabad király választók az új ellenzékkel szemben hajlandók a kormányttovábbra is támogatni Andrássyékkal szemben és ennek fejében nem kívánnak semmi mást, mint hogy a kormányprogrammot kívánságukhoz képest kiegészítsék. Arról hallani se akarnak, hogy Hallerrel és Andrássyval koalíciós kormányt alakítsanak és hangoztatják, hogy amenynyiben a mostani kormány nem honorálja kívánságaikat, maguk fognak többségi kormányt alakítani. A szabad királyválasztók az elvi álláspont leszögezésén kívül sürgetni fogják az eckarisaui levél becikkelyezését. A személyi kérdés kikapcsolását egyelőre ők is szükségesnek tartják, bár mozgalom indul meg az irányban is, hogy a személyi kérdést is napirendre, kell tűzni. Az eckarlsam levél Februári negyedikéjé álltólag felfog szólalni Szilágyi Lajos és ki foogja fejteni azt a nézetét, hogy a helyzetet café az által lehat teljesen tisztázni, fia megeagyjaik a képviselőknek az őszinte állásfoglalást a sabrálykérdés személyi részére nézve. Ez szerinte 'a Styaips' melyszülöetné azt a lehetetlen helyzetet, hogy az állítólagos szabadi királyválasztók között■ legitimisták'és az úgynevezett legitimisták között szabad királyválasztók legyenek. Az ő véleménye szerint a szabad királyválasztóknak az a csoportja, amely szükségesnek tartja a lemondási levél becikkelyezését, tulajdonképpen legitimista, mert elismeri Károly királyt addig, amiígt a lemondási levél törvénybe iktatása nem történt meg. Másrészről a király kérdés személyi része tekintetében Andrássyt szabad király választónak tartja- mert ő szemben áll az orthócox legitmistákkal, akik Károly királyt akarják visszahozni. Rubinek Gyula, volt ’kereskt-detemügr-r':^miniszter,. egyébként munkatársunknak ma estea következőket mondtatta:. — Február harmadikán pár't értekezletet ' tartunk , amelyen kimondjuk,hogy a párt a szabad király választái jogának étlapján áll. A kormányt az Andrássy-féle ellenzékkel szemben támogatni 'fogjuk és egy pillannatra‘sem hagyjuk marsunk arta megtéveszteni az általa hir által, hogy Andrássyék támogatni akarják, a kormányt.Andrássyék, mint ellenzék akarják megbuktatni a mostani kormányt és ezt atervüket meg fogjuk akadályozni, ha a kormány elfogadja a király kérdésre vonatkozó álláspontjunkat. //« ez nem fog megtörténni, akkor természetesen mi fogjuk megbuktatni a kormányt. Ára 2 korona Hirdetések felvétetnek Budapesten a VILÁG kiadóhivatalában, Blockner Jr, Bokor, Benkő és Társa, Győri és Jaulus és Társa, Tenczer Gyula, Hegyi Lajos, Klein Simon is Társa, Leopold Gyula, Leopold Cornél, Schwarz József, Siklay, Mezei Antal, Mosse Rudolf Eckstein Kemát hirdetési irodákban, Bécs*ben: Rausenstein és Vogler, St. Dul.és Kacof., Rudolf Messe. Szerkesztőség és kiadóhivatal VI., Andrássy-út 47. sz. Előfizetési árak Magyarországban: Egész évre 480 korona, félévre 240 korona, negyedévre 120 korona, egy hóra 40 korona. A „VILÁG” megjelenik hétfő kivételével mindennap. Egyes számára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon - korona, JugoszláviábanSkorona XII. évfolyam Budapest, *192 SZERDA január 26. 20-ik szám „Zsarolás és arrogancia” Gratz beszéde Pécs, január 25. A nemzetgyűlés mai ülésén Sádler képviselő beterjeszti az alkotmánybizottság jelentését!1 » Nyugatmagyarországról, mint a szövetségnek, önáttó és egyenjogú országának helyzetérőlés ideiglenes berendezéséről szóló törvényjavaslatról. Dr. Glatz magyar külügyminiszter legutóbbi beszédével foglalkozva, kijelenti, hogy az osztrákok a magyar kisebbségekkel szemben bizonyára sokkal igazságosabbak lesznek, mint amennyire, sajnos, a magyarok a német kisebbségekkel szemben lenni szoktak. Dr. Gratznak azt a fenyegetését, hogy ha a mi hapátiáinknál nem győzedelneskedik ajobb belátás, szerencsétlen sors fog bennünket érni, zsarolásnak kellminősítenie. Gratz kijelentéseit, mint arroganciát határozottan visszautasítja és kijelenti, hogy nem lehetnek sam olyan szociáldemokraták, sem keresszent/szocitlitsos politikusok, akik a dr.Zratz-cal calá , beszélgetésben, a, népscavazást helyeselték volna. Az entente, mely az utóbbi napokban folyton azt hangoztatja, hogy Ausztria ínséges helyzetén eegiter - ■ most bebizonyíthatja, hogy ezt az ígéretét keveszi-e. Parrer (keresztényszocialista) rámutet, a 3 magyarország határszéleisn és belsejében uraskszonyokra, ahol a legbrutánsabb önkénynyel, tislommal és teljes jogfosztottsággal találkozunk, magyarország népe nem képes felfogni, hogy a tolás miért húzódik oly sokáig. Ausztriának nem jogában Nyugatmagyarországról lemondani. A felemi négy átadás jegük mert pisssz hogy ezeket a Topázatokat osztrákok is terjeszti! maga az „ördög4'' (németül Teufels célzás Teufl viselőre) állna is mögöttük, ő sem volna képes változtatni, hogy valamennyi ígéretük iránt bizansággal viseltessünk. Ha népszavazást kivámnyagáb van véve még nem hazaárulás, de ennek jele az, hogy a bekebelezést az entente hajtsa , a szavazás" minden befolyástól menten történjék Benner az entente beavatkozását köve, Dr. Remer (szociáldemokrata) kijelenti, szociáldemokraták magatartása Nyugatmagya kérdésében nem változott és nem is fog változni mi hibánk, hogy a saint-germaini szerződés a tiségi elvet csak nyugat magyar ország fekétékbe vitotta meg. Nyugatmagyarország kérdése nemcsak az önrendelkezési jognak, hanem egyáltalán az európai demokráciának és a társadalmi fejlődésnek kérdésévé tett, mert Nyugatmagyarország az előtt a kérdés előtt áll, hogy vagy a demokrata köztársaság, vagy a monarchia mellett foglaljon, állást, hogy azt a békeszerető államot válassza-e, mely a militarizmust visszautasítja, vagy pedig a kard uralmát, amely jelenleg Nyugatmagyarországon garázdálkodik. Megvan az a választása, hogy oly országhoz akar-e tartozni, mely a szociális kérdések terén nagy haladást nem mutathat ugyan fel, de mégis elérte a szociális törvényhozás létminimumát. Az országnak, a népességnek, a maga választotta, tartománygyűlésnek és a maga választotta, kormánynak jogában kel hogy álljon azt határozni, hogy az ausztriai köztársasághoz tartozik. Nem mondhatunk le Nyugatmagyarországról. Ausztria nem az az állam, mely arra volna hivatva, hogy valamely országrészt erőszakkal láncoljon magához. Ausztriának nemcsak szüksége van a békére, hanem akarja., is a békétés sem északon sem délen nem kell stratégiai szempontokkal számolnia. Ha ebben atekintetben nyugati szomszédunk irányában is meg lehetünk nyugtatva, akkor ott sem kellene katonai szempontokkal argumentálnunk. Mindaz, amit két év óta Magyarország részéről hallottunk, mindig katonai fenyegetésekkelvégződött és ezért saját biztonságunk érdekében azt kell követelnünk, hogy jobb, természetesebb határok állíttassanak fel. A mi biztonságunk a köztársaságnak és az egész lakosságnak biztonsága. Követeli, hogy az entente vegye át végre Nyugat- Magyarországot, amelyet azután Ausztria. ., nyugatmagyarországi lakosságnak fog átadni abból a célból, hogy maga határozzon jövendő sorsáról. (Élénk tetszés a szociáldemokratáknál.). Mayr Jeanellár a népszavazásról Dr.Mayr szövetségi kancellár kijelenti: -Már régebben kifejeztem a kormány felfogását Nyugatmagyarország kérdésében, ma csak röviden szeretném a nyugatm magyarországi kérdés eddigi és jövőbeli fejlődését a népjogi eljárási elvek szellemében kifejteni. 1919 ju-