Világ, 1922. szeptember (13. évfolyam, 198-222. szám)

1922-09-02 / 199. szám

% 1922 szeptember 2. :__________­________ VILÁG őrző bizottság feloszlatására vonatkozik. A nemzet­közi katonai ellenőrző bizottság Budapesten tudva­lévően irodát tart fenn és most híre kelt, hogy a bizottság befejezte működését és feloszlatta budapesti irodáját . Hivatalos jelentés szerint likvidációról egy­előre szó sincs, mindössze annyi történt, hogy az ellenőrző bizottság tagjainak létszámát csökkentették, azonban a redukció után is még mindig körülbelül harminc­­személy, köztük nyolc tiszt maradt Buda-p­pesten és a bizottság vezetője Guzzoni olasz ezredes esz. Zuccari tábornok azonban elutazik és most tesz búcsúlátogatásokat az egyes állami hatóságoknál.­­ Egy hollandi ügynökség a napokban azt a hírt terjesztette, hogy Csehország és Jugoszlávia bizonyos isztrák területeket megszállani készül. A budapesti cseh követség annak a kijelentésére kért fel bennün­ket, hogy ez a hír az első betűtől az utolsóig koholt. Szóltunk már arról, hogy a német kormány til­takozik az ellen, hogy Magyarországon német köz­társaságellenes egyének állítólag menedéket találnak. Ezt a tiltakozást gróf Fürstenberg Egon német követ már közölte is a magyar kormánnyal. A magyar kor­mány még nem felelt hivatalosan erre a jegyzékre, válaszában azonban ki fogja fejteni, hogy amennyi­ben ilyen elemek tényleg jöttek volna Magyarországra, ezektől a magyar kormány teljesen távol áll. A ma­gyar kormány egyidejűleg panaszt fog tenni azért, hogy a német sajtó állandóan kellemetlenkedik Ma­gyarországnak és ezzel elmérgesítik a két kormány között való jó viszonyt. » . ’Hevesig, Magyarország párisi diplomáciai ügy-­vivője a nagykövetek tanácsának az alábbi jegyzéket nyújtotta át: „Elnök Úr! Az augusztus hó 22-én kelt 630. Számú ama jegyzékünk folytatásában, amelyet a Ma­gyarország javára optált birtokosok Erdélyben fekvő ingatlanainak lefoglalása tárgyában a nagykövetek tanácsához intézni szerencsém­ volt és amelyben en­­­nek a kérdésnek Magyarországra nézve rendkívüli­­fontosságát hangsúlyozni bátorkodtam, van szeren­csém kormányom parancsából a nagykövetek taná­csát tájékozás céljából arról értesíteni, hogy a ro­mán hatóságok gyorsított és elhamarkodott módon arra iparkodnak, hogy oly bevégzett tényeket teremt­senek, amelyeket nyilvánvalóan ők maguk helyre­hozhat­atlanoknak és a jövőben megfellebbezhetetle­neknek remélnek. Fogadja, Elnök Úr, kitűnő nagyrabecsülésem kife­jezését. — Hevessy s. k., Magyarország diplomáciai ügyvivője.“* »•«««•»•••«««»•••»«»•«•«•»••••a* A magyar állampolgárok erdélyi birtokai Külföldi politikusok Budapesten ' _ Világ tudósítójától­ Este hét órára jelezték' a Zsófia különhajó érkezését és már hat óra után ellep­ték az Eötvös­ téri hajóállomás környékét az autók és kétfogatú kocsik. A jelzett érkezési idő előtt már jó­ival megjelentek a különböző országok állampolgárai, hogy ünnepélyes fogadtatásban részesítsék a bécsi in­­terparlamentáris konferenciáról érkező honfitársaikat. K­ét óra tájban már nagy csoport állt a hajóállomás kijárata előtt és díszsisakos rendőrök vontak kordont­­a kijárat két oldalán. A hajóhíd két korlátját az ün­nepélyes fogadtatás tiszteletére magyar trikolórral bol Slíttatta be a fogadóbizottság és a hajóállomás boltíves kijárója alatt végig háromszinű zászlók lobogtak. Ide­­gen zászlók nem fogadták az érkezőket. A korzó meg­állt az esti félhomályban és a korlát mögül többezer ember várta türelmesen a külföldiek érkezését. A Dunapalota ablakai ragyogtak s majdnem minden­­ablakból kiváncsi fejek kandikáltak ki. A korzó egyébként épp olyan dísztelen félhomályban szür­kült, mint máskor. A hajóállomás bejáratától balra párosával sorakozott a főváros ötven altisztje, akikre a podgyászhordás hivatása várt. A hajóállomáson a külföldi vendégek fogadását­­Zilahy Dezső, az Idegenforgalmi Bizottság igazgatója készítette elő. ő eszközölt ki a vendégek számára hetvenöt darab autót az Autótaxi Rt.-től Minden autó ablakára egy-egy számot függesztettek. Egy-egy sorszámmal ellátott autó használatára öt vendég jo­gosult,­ akik autóhasználati igazolványul kapnak egy számot: a rendelkezésükre bocsátott autó kár­tyalapra nyomtatottt sorszámát A vendégek pesti tartózkodásuk ideje alatt kedvükre autózhatnak. A kétszázhatvan külföldi vendég számára Zilahy igaz­gató tizennégy előkelő szállodában foglalt le szobá­kat. Legtöbb külföldi vendéget kapnak: a Duna­­palota-, Hungária-, Bristol-, Gellért-,­­Vadászkürt-, Britannia- és a Royal-szállodák. A hajóállomás átjárójában a hajóh­ídtól a ki­járatig hosszú, vörös szőnyeget terítettek le. Mind­össze egy kisebb incidens zavarta meg a várakozást. A rendőrség részéről jelen voltak dr. Szeszléry Hugó főkapitányhelyettes és dr. Köcsky Gábor főtanácsos, akik utasították a rendőrséget, hogy a kijárat előtti térre senkit ne bocsássanak. A különböző országok­­állampolgáraiból álló fogadó­ bizottságok külön-külön­ csoportokban a kijárattal szemben helyezkedtek el. Dr. Köcsky Gábor főtanácsos udvarias fia r­göfi fem­ szólította Castagnetto di Caragiale herceget, a buda­pesti olasz követet, hogy kíséretével vonuljon az olasz fogadó­bizottsághoz és ne állja el az utat, mire Castagnetto herceg ingerülten kijelentette, hogy ő az olasz követ és ott áll, ahol neki tetszik. A főtanácsos további kérésére sem volt hajlandó a herceg elhagyni a kijáratot. Az incidens érezhető izgalmat­­váltott ki a várakozók soraiban. ■ A különböző fogadó­ bizottságokat vezették Shoe­­craft amerikai ügyvivő, Kiep német követségi taná­csos, báró Knobloch osztrák követ, Ludwig Ernő főkonzul, az angol csoport élén, herceg Castagnetto olasz követ, Fleischt dán konzul és Tojana Koichi japán tanár és Dzsemal Eddin bej, török főkonzul. Háromnegyednyolckor felvonultak a hajóhídra Paikert Alajos miniszteri tanácsos, a Külügyi Tár­saság igazgatója, Ludwig főkonzul és Zilahy Dezső igazgató, mert jelzik a S­ófia érkezését. Az érkezés előtt néhány perccel ZiuSig igazgató felkéri a cso­portvezetőket, hogy az érkezők útleveleit vegyék magukhoz és adják le a szállodák portásainak. Az Idegenforgalmi Bizottság gondoskodik az útlevelek láttamozásáról. Nyolc óra után két perccel érkezik meg a hajó. Nagy nyüzsgés támad a várakozók sorai között. A hajóhídon fogadják az érkezőket Parkert, Ludwig és Zilahy. Először az olaszok szállnak ki a hajóból, ők vannak legtöbben,­­ százh­armincheten. Az autók berregve előállnak és az olasz fogadó­­bizottság a nagy tumau­fí Sbn'u ' olaszul hívogatja honfitársait. Az olaszok közt jön két holland, majd megjelenik a kijáratnál Giesswein Sándor alakja, akit nagy éljenzéssel fogad a közönség, valaki ezt kiáltja: ! ) Hí Jön Newton fordd . ... . .(# Nyomban feltűnik a lord bő köpenyes, magas alakja. Felzúg az éljenzés. Newton lordnak egyébként holnap díszes emlékmedallont ajándékoz a Magyar­ Nemzeti Szövetség. Minden autóba öten szállnak be. A kijárat előtt nagy tömeg hullámzik: 137 olasz, 6 angol, ifi amerikai, 5 osztrák, 6 japán, 5 holland, 8 ném­et, 5 ukrán, 5 lengyel, amint hirtelen értesültünk a számokról. A hajóval harminc magyar érkezett. Az érkezők közt feltűnően sok a nő. A vendégek fele­­ségei és leányai. ....­y .! A nemzetgyűlés elnöke fogad ,­T­aki Országháza előcsarnoka, kupolaterme, mi­­niszteri szobái, erkélyei fényárban úsznak és a gó­tikus termek arányai megnövekszenek a villanyfény­ből. A feljáratnál, a széles lépcső két oldalán, a ku­polateremben a nemzetgyűlés palotaőrei cifra dolmá­nyokban­ és magyar egyenruhák, Hunyadi János korától a XVIII. századig. Több, mint ezer magyar meghívott vendég gyűl össze, mire megjönnek az első idegenek. Az interparlamentáris konferencia hajója kétórás késéssel érkezett meg, és így, elkésve szállin­góznak a hajón érkezett vendégek a nemzetgyűlés elnökének fogadóestéjére. Azt meg kell állapítani: az Országháza arányai­nak és pompájának hatása egészen frappáns. A kül­földiek közül egyik-másik szinte megfeledkezik a jó modorról, és oldalba bökve figyelmezteti szomszéd­ját erre vagy arra már a lépcsőháziján. Azután még fokozódik az álmélkodás, hiszen sem a Palais Bour­bon, sem a Westminster-palota nem ér fel ezekkel a gazdag, cirádás termekkel, amelyeket szőnyegóriások borítanak el, és hatalmas faragott bútorok szegélyez­nek. Egy rosszmájú ember csöndesen a francia képvi­selőkre mutat, akik közül egyik jegyez valamit és ezt mondja most: Szőrözzük a jóvátételt hárommal... Pedig­ még itt is, a pompás termekben meglátszik a nagy elszegényedés. Sok a kopott frakk és noha a meghívó előírja az estélyi ruhát, még szürke sacco­­öltönyök is előfordulnak, azokon, akiknek nincs más. A hölgyek közül néhányon fényes estélyi toillette, ne­héz gyöngysor, gyémánt fejék, de a többség igen sze­rény­’ruhában jött el, sok­an kalappal a fejen, kis utcai boával, nem éppen kifogástalan cipőben... A magyar politikusok közül az Andrássy-csoport teljesen hiányzik. Nagyatádi és Mayer János együtt jönnek. Mayer János szürke cérnakeztyűt húzott, és nem vetné le semmi kincsért Nagyatádi inkább csaki régi ismerőseivel beszélget, de­­dget János a­­ höl­s­gyekkel is ismerkedik és hosszasan tárgyal József Ferenc főherceggel. József főherceg és fia elejétől végig ott vannak. József Ferenc ide-oda cikázik a termekben, minden második emberrel megáll, egész lélekkel, igen élénk gesztusokkal beszélget. Egész Budapest együtt van, itt vannak a bankigazgatók, a művészvilágból többek közt Rippl-Rónai feje tű­nik fel. ,­ Végül együtt vannak az idegenek is. Fehrenbach, a német birodalmi gyűlés volt elnöke, és a német bi­rodalom volt kancellárja nem változott meg. Nem hagytak rajta nyomot az évek, sem pedig a súlyos hivatalok terhe. Gróf Czernin alakja, tartása, pro­filja még markánsabb most, mikor a bécsi polgári osztály nemzetgyűlési képviselője gyanánt jött el, mint volt néhány esztendeje, mikor még expozét tar­tott itt a volt monarchia külügyminisztere. Az an­gol, a francia, az olasz képviselők és szenátorok fe­leségükkel jönnek el, néhányan közülök elhozták gyerekeiket is. A bolgárok kis csoportja együtt ül és nem barátkozik. Pedig a szobranje elküldte egész vezetőségét. Itt van Athanasoff, a szobranje elnöke és a két alelnöki Maloff, és Marken. Az egyik kis­iparosnak látszik,­ a másik félreismerhetetlenül kis­gazda, mezei munkától acélos kézzel, szép piros öv­vel nadrágja fölött, a sötétszürke ingen. A bolgár uraim csak hazájuk nyelvén beszélnek, és ezért hú­zódtak félre. Athanasoff azonban pontosan ismeri a főbb pesti lapok címét. A bolgárok nem kaptak szál­lodában szobát, és a hajón laknak. Athanasoff szíve­sen fog holnap beszélni hazájának ügyes-bajos dol­gairól, de csak reggel nyolc óráig fogad. Bulgáriában korán kelnek a politikusok. Éjfélkor még együtt van a társaság nagy része. _Ai , Punán fel-alá jár eg£ kivilágított, ürós hajó, fedék Szó.. .will zetén katonazenekarral. Az idegenek az országháza erkélyein élvezik a velencei éjszakát.,, És amikor távozik valaki, a széles lépcsősoron át, a hatalmas kőoroszlánok közt, szinte az az érzése támad, hogy udvari bálon volt, egy gazdag, nagyon gazdag fővá­rosban. Díszruhás lovasrendőrök­ tartják fenn a ren­det, hatalmas carr-ban, hármas-négyes sorokban ál­­lanak az automobilok az Országház­ téren és mö­göttük szép szabályosan, szinte végeláthatatlanul a kocsik. Ez nem az a Budapest, amelyet nappal szoktunk látni. Szcitovszky Béla, a nemzetgyűlés elnöke, fele­sége és Huszár Károly alelnök ambiciózusan, előzé­kenyen látták el a házigazdai tisztet. Gróf Bethlen István kissé félrevonul és rövid miniszterelnöki ki­hallgatásokat ad gyors egymásutánban. Az egyik sarokban Kállay pénzügyminiszter tanácskozik hosz­­szasan elődjével, Korányi Frigyessel, Teleszky Já­­nos és Valkó Lajos körbe-körbe járják a kupola­­csarnokot, szintén pénzügyi kérdésekbe mélyedve. De nem csupán ők beszélnek ezen a szép, szinte ezeregyéj­szakai estén a zürichi kurzusról és a már­káról... ! ••©••••©•©••••©•©•©•©«©••©••»•••» A beiratkozás koronákban (A Világ tudósítójától.) Ma kezdődtek meg jövá­­rosszerte a beiratkozások. Már korán reggel megin­dult a zarándoklás az iskoláik felé, apró és nagyobb nebulók egyedül vagy szüleik kíséretében igyekeztek­ helyet kapni a tudomány csarnokaiban. A tudomány, azonban pénzt jelent, nemcsak abban az értelemben­­hogy elvitathatatlan tőkét képvisel, hanem abban az értelemben is, hogy a megszerzése pénzbe kerül, még­pedig évről-évre több pénzbe. Mi még messze vagyunk az amerikai ideális állapotoktól, ahol az iskoláztatá­son kívü­l a szükséges könyvek és a tanszerek is ingye­nese­k, hálunk ezek a gondok a tanulni akarót ter­helik. Pedig az iskoláztatás nem­ olcsó a mulatság. Az elemi iskolák még csak hagyj­ák, mert itt néhány évi óta ingyenes a tanítás, csak a jelentéktelen beiratási díjat kell lefizetni. De azért a kis elemista tudomány­­szomja is senk pénzt emészt fel. Az a három-négy­ könyv, amire szüksége van, kétszáznegyven-háromszáz korona közt váltakozik iskolák szerint. a könyvek­hez való táska gyatra és­ romlandó papíranyagból is 170—200 korona, a vászonból való 6—­800, a bőrtáska pedig 1800—2000 koronába kerül.­­Akinek táskára nem telik, 200—250 koronáért köny­vszíjat vehet, amely kevésbbé kényelmes, de céljának megfelel. Azt elemi oktatás apróbb rekvizitumainak ára is alapotl­san megdrágult. Az egyszerű minőségű palatábla 80—­ 110 korona, a palavesszők darabja 3—4 koronába két nill és a régi egykrajcáros irkának ma pontosab 9 ko­­rona 60 fillér az ára, ha ugyan dél óta fel nemis emelték.' ,­ A középiskolai tanulással összefüggi! Költségek­ már erősebben­­ igénybe veszik a szülők zsebét. Az­ állami gimnáziumokban 120 korona a beiratási díj és 520 korona az évi tandíj, de ezenkívül még fűtési hozzájárulás címén is kell kisebb-nagyobb összeget fizetni Itt azonban már a könyvek is lényegesem: többe kerülnek­ !A­ Barcsay­ utcai főgimnázium könyvjegyzéke szerint az elsőosztályú­s tanuló könyvei 642 korona 20 fillérbe kerülnek, de ebbe nincs még­ beleszámítva két könyv ára, mert ezeket még nem­ állapította meg a kiadó. A nyolcadik osztályban használatos könyvek ára 1­35 korona 20 fillér, de itt is három könyv ármegállapítása hiányzik. A tan­szerek ára itt is horribilis mértékben emelkedett. A valamikor tízféléres jegyzetfüzet 11—30 korona, a vastagabb füzet 60 korona, a negyedéves rajztömb 220 korona, a rajztábla 140—200 koronába kerül. Nagyon közepes minőségű körzőkészletnek 380 ko­rona az ára, de ez csak a legprimitívebb szerkesz­tésekhez alkalmas. A rajzhoz szükséges háromszor gek 15—42 koronába, a fejesvonalzó 40 koronába és­ egy Hardtmuth-ceruza 25 koronába kerül. Az elő­kelőbb Koh-i-noort 90 koronáért adják. Mindezek­ persze teljességgel nélkülözhetetlen iskolaszerek, amelyeket a legszegényebb tanulónak is be kell szereznie. Az egyetemi beiratkozás és tandíj drágult arány­lag legkisebb mértékben. Viszont itt kellenek drá­gább könyvek a hallgatóknak. Legkevésbbé költsé­ges még a jogi könyvek beszerzése, amelyeknek ára körülbelül három- és ötszáz korona körül mozog. Az orvosi fakultás hallgatói már jóval magasabb áron kapják a tudományt. A tankönyvek átlagosan 500— 1000 koronába kerülnek, a különféle jegyzetek, map­pák és táblázatok ára azonban gyakran a 3—4000 koronás, sőt néha az annál nagyobb magasságot is eléri. Csontvázhoz, vagy más bonctárgyhoz szeren-,­csére egyáltalán nem tudnak hozzájutni a mediku­sok, mert ezeknek az ára ma egyenesen megfizethe­tetlen lenne a szegényebb sorsú hallgatók számára. Legnehezebb helyzetben talán a technikusok vann­nak, mert rengeteg drága rajzpapírt használnak el és — hogy egyebet ne említsünk — a finom mérnöki körző-készlet kéz alatt is körülbelül tízezer koronába kerül. Mindezekhez járulnak az alapvizsgák, szigor­latok, utóvizsgák és, sajnos, gyakran a pótvizsgák­ díjai, amelyek ugyancsak igénybe veszik a tanulni akaró hallgatók anyagi teljesítőképességét. Szóval sokba, nagyon sokba kerül a tudás. Nem­ egy esetben keservesen összeizzadt, hónapokon át kuporgatott koronák emléke fűződik egy-egy vizs­gához. És még jó eset az, ha a tömérdek pénz és fá­radság nem volt hiábavaló, ha nem is a későbbi ér­vényesülés, de legalább a momentán siker szem­pontjából. I ... l.iiteri..14&la11 | ©©♦©©©©©»©©©»©©©©©©©©©©©©a©©©©©©©» Szerkesztőségi telefon: . 50—08 o. Kiadóhivatal»• » • . . 81—90*

Next