Világ, 1923. március (14. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-02 / 49. szám
Az erdészeti igazgatás r .azK nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt Zsirbay János szólalt fel személyes kérdésben. (EsztergályosJános: Ez a hónap is jól kezdődik. Derültség.) Beismerte, hogy a Göndör Ferenchez intézett levelet tényleg megírta, de csak azért, mert valakit protezselni akart Ezután áttértek az erdészeti igazgatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatására. Farkas Tibor szólott a javaslat ellen. Hibáztatja, hogy a a javaslat új állásokat kreál, hiszen megmaradt kevsta erdőnkhöz éppen elég tisztviselőnk van. Magyarországon mindenki miniszteri tanácsos akar lenni. Az öHam omnipotenciáját látja megnyilvánulni a javaslatban, azt az állami omnipotenciát, amely ilyen esetekben impotenciává válik. (Gaal Gaszton : Gazdasági impotencia !) Egyszerű törvényhozói szempontból Szervesei Libnek vélte volna, ha előbb gazdasági szakértők elé bocsátják tisztázás céljából az egész kérdés komplexumát. Határozati javaslatot nyújt be, mely szerint a javaslat póttárgyalás és átdolgozás céljából adassák ki az illetékes bizottságoknak. Egyébként a javaslatot nem fogadja el. K Dénes István a javaslat mellett szól. Meg kell valósítani azt a tervezetet, amely a nagyarányú erdősítést végre fogja hajtani. Az eddigi erdészeti igazgatás rossz volt, a nagybirtokosok felelősség nélkül negyven-ötven év alatt irtották ki az erdőket. A föld népe igenis, üdvözli a javaslatot és várja annak megvalósítását. Nem áll az, hogy a javaslat komplikálja ,az erdészeti igazgatást és szaporítja a személyzetet, mert csak átcsoportosításról van szó. Eddig az irtások a magángazdaságokban ellenőrzés és ütemterv nélkül folytak. A javaslatot elfogadja. Györfy Imre közegészségügyi szempontból foglalkozik a javaslattal. Határozati javaslatot terjeszt elő, mely szerint a nemzetgyűlés utasítja a földmivelésügyi minisztert a "kirándulóhelyekre vezető utak rendbehozatalára, az erdei forrásvizek tisztántartására és a turistamenedékhelyek felállítására . A vita berekesztése után nagyatádi Szabó István földmivelési miniszter reflektált az elhangzott felszólalásokra. Megállapítja, hogy a javaslat egyetlenegy új állást sem teremt, csak a meglévő adminisztrációt egyszerűsíti. Azok az államok, amelyek erdeiket kiirtani engedték, mint Törökország, rendszerint tönkrementek mezőgazdaságilag. Nekünk 2,000.0110 katasztrális hold erdőnk van, tehát nem lehet arról beszélni, hogy az erdőt nem kell közigazgatni. Hosszan vitázott ezután Gaal Gaszlonnal, megvédte vele szemben az erdészeti tisztviselőket és kijelentette, hogy a javaslathoz tárcáját köti. Gaal Gaszlon a zárszó jogán szólalt fel, kijelenti, hogy nem helyesli az erdők pusztítását, viszont nem a közigazgatás csinálja az erdőt, hanem az erdő igényel bizonyos közigazgatást. Ez éppen olyan rendszer, minthogy ha az egykét úgy akarnák leküzdeni, hogy a bábák számát növelik. (Nagyatádi Szabó István valamit közbeszól. Gaal Gaszton nagyatádi Szabó felé : Legyen türelemmel, kedves. Derültség.) Aggodalommal tölti el, hogy meg nem határozható jogi fogalmak alapján adnak hatalmat egy testület kezébe. Nem szabad ezt a javaslatot elhamarkodva elintézni, a miniszter ne zárkózzék el az átalakítások elől és csak hiúsági szempont lehet az, hogy a miniszter ebből kabinetkérdést csinál. Hagyja a miniszter úr a hiúságot inkább a nadrágos embereknek. (Nagyatádi őrarcó:- Hiszen pantallóban vagyok!) Nagyatádi Szabó István kijelenti, hogy most már nincs módjában a javaslatot a bizottsághoz visszaküldeni. Majd Gaal Gusztoinrak újabb személyes kérdésben történt felszólalása után a holnapi napirendet állapították meg. Végül Meskó Zoltán mondta el sürgős interpellációját a szőlőbirtokosok rézgálicellátása dolgában. A gazdák ma 400—500 koronás uzsoraáron tudnak csak rézgálicot venni, amelynek legnagyobb részét kiviszik az országból. (Nagyatádi Szabó: Megszűnt a kivételes hatalom.) Kérdi a minisztert, mennyi rézgálicát vittek ki az országból. Úgy tudja, hogy csak a múlt hónapban száz vagyon került a külföldre. (Schandl Károly: Szó sincs róla.) A Weiss Manfréd-gyár azzal a feltétellel kért és kapott engedélyt a gyártásra, hogy az egész gyártott mennyiséget külföldre viszik. (Nagyatádi Szabó : Ez sem áll, nem vitték ki.) Tudomása szerint a háborúban elrekvirált harangokat és rézrészeket is olcsón kapták meg bizonyos gyárak. Legnagyobb részben a Weiss Manfréd-gyárba kerültek ezek az anyagok. Nagyatádi Szabó István földmivelési miniszter az interpellációra adott válaszában kijelenti, hogy a rézgálic tényleg drága, de rézgálicot az országból engedéllyel nem vittek ki. Szó sincs arról, hogy kivitel legyen mindaddig, amíg a belföldi szükségletet ki nem elégítették. Vigyázni kell arra, hogy, erőszakos rendszabályokkal valahogy, meg ne akadályozzák a rézgálic gyártását. Miután vezet, külföldről kell hozni, angol fontra van szükség. A földmivelési minisztérium a Hungária Bankkal kötött megállapodást, amely szerint a bank hivatalosan megállapított áron olyan arányban adja át a rézgálicot a minisztériumnak, amilyen arányban a Devizaközponttól angol fontot kap. Meskó Zoltán újabb felszólalása után a választ tudomásul vették és az ülés fél háromkor végetért. Feleki Béla meghalt . Egy jó emberrel ismét szegényebbek lettünk, egy okos emberrel ismét kevesebb : Feleki Béla meghalt. Érdekes, jóságos, kerek arcát nem látjuk többé a főváros közgyűlésén; hatalmas alakja eltűnt a fórumról, ahol harminc esztendeig küzdött és verekedett a kultúráért, a szegényekért és Budapestért. Szolgája és katonája volt minden jó ügynek, és ha Budapest lett Budapestből, ha a főváros kulturális, emberbaráti és szociális intézményei az utolsó harminc esztendőben megsokasodtak , abban része van Feleki Béla okosságának, tudásának, önzetlen munkásságának. És most olyan furcsa, olyan nehéz elhinni, hogy akit ennyiannyi esztendőn keresztül minden jó ügy élén ott láttunk , nem fog többé megjelenni a főváros közgyűlési termében. Az ő buzgósága, az ő okossága, az ő higgadtsága nagyon-nagyon fog hiányozni nemcsak a főváros közgyűlésén, hanem hiányozni fog egy sereg társaságban is, ahol jótékonyságról és kultúráról tanácskoznak. Körülbelül harminc esztendeje, hogy szerephez jutott Budapesten ez a kivételes ember. Harminc esztendővel ezelőtt lett a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja és harminc esztendő óta tagja a fővárosi törvényhatósági bizottságnak is. Már az akkoriak felismerték a fiatal fiskálisban a tehetséget, a tudást, és a Terézváros akkori vezetői fel akarták használni Feleki tudását és tehetségét a főváros érdekében. Azóta folyton dolgozott. Élete a munka szakadatlan láncolata volt. A főváros közgyűlésén felszólalt minden fontos ügynél. Érdekes és tájékozott beszédeit minden párt szívesen és megértéssel hallgatta. Különösen pénzügyi beszédei voltak híresek, ő volt Budapest egyik legkiválóbb pénzügyi szakértője, és budgettárgyalásokon évtizedeken keresztül Feleki volt a vezérszónok. Mint szónok is elsőrangú. Beszéde lebilincselő és színes. Az az ember volt, aki argumentumokkal és tudással hadakozott a frázisok ellen. Mikor várospolitikus lett, még a Radocza táborához tartozott és a demokraták Hadoczáéktól hódították el. És Feleki Béla nem ismert fáradtságot akkor, alityk a fővárosért kellett dolgoznia. Dolgozott szinte éjjel-nappal, és dolgozott önzetlenül ez a puritán ember, aki gyakran még az elismerést is elhárította magától. A gázművek megváltása után egyik tagja lett a gázművek igazgatóságának, mert a főváros törvényhatósági bizottsága úgy gondolta, hogy a gázművek fejlődése akkor lesz a legjobb kezekben, ha olyan embereket bíznak meg a vezetéssel, mint amilyen Feleki Béla. Azonban hiába hárította el magától az elismerést, a publikum elismerését mégis el kellett fogadnia. A nagy publikum, melynek jóvoltáért harminc esztendeig szakadatlanul dolgozott Feleki, megbecsülte a munkáját és elhalmozta szeretőjének jeleivel. A főváros jegyzőkönyvei hálásan jegyzik fel róla, hogy mikor a 90-es évek végén, Halmos János polgármesterségének idején, a főváros fel akarta venni első nagy beruházó kölcsönét és a nagybankok drágán akarták adni a kölcsönt. Feleki Béla indítványára fogadta el a közgyűlés, hogy a bankok helyett Budapest a publikumához fordul a kölcsönért, így született meg a 100 millió koronás beruházó szubsztripciós kölcsön, melynek olyan nagy sikere volt, hogy a közönség kéthárom nap alatt túljegyezte. Ugyancsak Feleki Béla csinálta meg a híres konverziót. A főváros régi, magaskamatozású kölcsöneit az ő agitációja eredményeképpen alakították át négyszázalékos kölcsönné. De Feleki Béla nemcsak pénzügyi terem volt jeles szakember, hanem egyik legjobb fegyvertársa volt Bárczy Istvánnak a kulturális intézmények megvalósításában. A Bárczy-rezsim egymásután építettetz iskolákat és egymásután építette fel a szükséglakásokat és az iskola- és bérházépítési akciót nem egy válságon segítette át Feleki. A pesti izraelita hitközség munkájából is erősen kivette részét Feleki Béla. Utolsó órájáig elitökühélyettese volt a zsidó Hitközségnek, amelynek hoszszabb ideje nincsen elnöke, és a hitközség az ő kezére bízta az iskolai és kulturális ügyeket. Az ő műve, hogy a hitközség iskolái jelentékenyen megszaporodtak és az ő érdeme az is, hogy egy leány- és egy fiú gimnáziumot tudott építeni a zsidó hitközség. A leánygimnázium már készen is van és nagyszerű eredményeket mutatott föl már eddig is. Feleki erre a művére volt legbüszkébb. Boldogan beszélt róla, ha csak szerét ejthette; elégtétellel dicsekedett, hogy nemsokára készen lesz a zsidó Au-gimnázium is. Sajnos, műve betetőzését, a fiúgimnázium építésének teljes befejezését, már nem érhette meg. Pedig csak nemrégiben történt, hogy barátai az ő nevére egy sokmilliós alapot gyűjtöttek össze,és Feleld Béla ezekből a milliókból akarta befejezni a zsidó gimnázium építését. Most innen, a gimnáziumból temeti nagy halottját a pesti zsidó hitközség. Az utolsó esztendők szomorúságai elkeserítették ennek a drága, jó embernek az életét. Még dolgozott a szegényekért, még loholt, hogy téli ruhát szerezzen az árváknak, még felszólalt néha-néha a főváros közgyűlésén egy-egy kulturális vagy pénzügyi kérdésben. De már nem volt többé az a harcos természet, mint valamikor. Hangjából ki-kicsendült a melankólia és elmondotta fi is Taine-nel. ..idealista vagyok, illúziók nélkül''. Fájt neki látni, hogy omlik össze minden, amit az előző évtizedek építettek. Néha-néha kitört belőle egy-egy felszólalása során a keserűség és lázadozás. De a hangján már megértett, hogy fáradt. Az új közgyűlésen már csak egyszer tartott nagy beszédet, megvonva a rendszerváltozás gazdasági mérlegét. És míg a sokkal enyhébb ellenzéki beszédeknek is többnyire nehéz harcot kellett vívniiuk a közgyűlésén a jobboldal idegességével, tőrei illetlenségével, lármájával. Feleki beszédét mély csöndben és mély figyelemmel hallgatták végig a jobboldali padok is. Ez a beszéd volt Feletti búcsúja három ínlizeites munkájának színhelyétől. ■ Egyébként filozóf természet volt Feleki Béla. Bölcs ember és bök bégének gyémántjaival teleszórtst minden beszédét. Azok közé az emberek közé tartozott, akiket még az elenségeik is szeretnek. Szórsiftni mert íz- A*. újért ajtóik witttica-jaasfc 1 mj.1—__r vi ^ -becsülték, mert puritán volt Nem fáradt bele abba, hogy embereknek és családoknak állást és kenyerekerítsen. Minden tehetséget protegált, de az ő protekciója önzetlen volt és bár sokat és sokszor pretegált, soha senki szemrehányást nem tehetett neki amiatt, hogy érdemetlenre pazarolta a jóságát. Kétségtelen, hogy a demokrata párt is nagyon sokat köszönhet neki, amit a demokrata párt azzal is demonstrált, hogy egyik elnökévé választotta. Vázsonyi Vilmos egyik legképzettebb, legnagyszerűbb fegyvertársát becsülte meg benne. De Feleki Béla nagy embere volt a szabadkőműveseknek is. Éveken keresztül főmestere volt a Demokrácia-páholynak. És hogy ebben a lisztségében mennyi jót tett és memm becsületeset műveit, arról beszélnek a szegények a ügyefogyottak ezrei és beszélnek azok a nagyszerű jótékony és kulturális intézmények, melyeket a szabadkőművesség alkotott. És vasárnap délelőtt tizenegy órakor, amikor a zsidó leánygimnáziumból el fog indulni a halottasmenet, hogy elvigye utolsó útjára a főváros törvényhatósági bizottságának legrégibb tagját, a jóság és a munka elfáradt harcosát, akkor a koporsó mögött felsorakozik majd a szegények nagy serege.. P. M. Teleki Béla mindössze hatvanesztendős volt, mikor ma délelőtt tíz órakor a halál lezárta szemét- Özvegye és egyetlen leánya, Milkó Ferencné, valamint fivérei, Ielekij Hugó dr. orvosi profeszor és Feleid Sándor, a költő-orvos gyászolják. Tallózás a költségvetésben Harmincnyolcszázalék a személyi kiadás Az 1922/23. évi költségvetésben a személyi ki-adások összege a természetbeni ellátás költségeivel együtt 63.372.138.000 koronára rúg. Ebben az összegben nem foglaltatik benne az az összeg, amit a kormány a költségvetésből kihagy. T. i. az őrlési vámgabona és lisztkiviteli illeték. Vagyis a személyi kiadások összege ■— a honvédelmi tárca kivételével - hetvenöt milliárdra becsülhető. Ez az összeg az egész kiadásnak78%-a. Még ezenkívül is költ a magyar állam személyi járandóságokra. Mert a belügyminisztérium törvényhatóságok, városok és községek címen felvett 1.261.361.000 koronás kiadási tételéből jelentékeny rész személyi javadalmazás kiegyenlítésére szolgál. Ide számítandó még nagyobb hányadában az egyházaknak, a nem állami közép-, iskoláknak és a nem állami elemi iskoláknak jutó támogatás, majd másfélmilliárd összegben. Az 1914/1915. évi költségvetésben ugyanez mál összeg 398.841.932 koronára rúgott, ami az egész költségvetés 17 százaléka volt. Ugyanez maradt az arány az 1921/1922. évben is, amikor ezek a költségek 2.773.359.790 koronát tettek ki. Az utolsó egy év alatt ezeknek a költségeknek az aránya több, mint megkétszereződött. Sőt a valutánk romlása és az általános drágulás folytán a tisztviselőknek jutó természetbeni ellátás összege még emelkedett is és így, még csak súlyosbodott az a teher, amit a tisztviselői kérdés meg nem oldása jelent az országra. Az egyetemek és a pénzüegyminlaider „Fenntartunk drága egyetemeket, hogy szaporítsuk a szellemi proletariátust". Éles, erős kritika ezt közoktatási pulctillánkról, csak meglepődünk, hogy a most kormányon levő rezsim egyik tagja, sőt egyik minisztere mondja ezreket a szavakat, mondja ezt a súlyos mondatot. Évtizedeken át két egyetemen landolták a magyar ifjakat, a budapestin és kolozsvárin. Hosszis küzdelem eredményeként határozta el az országgyűlés a pozsonyi és debreceni egyetem fölállítását. A két új egyetem építkezését még be sem fejezték és a debreceninek még a tanári karát sem nevezték ki, amikor jött az összeomlás és amikor elmenekült a pozsonyi és kolozsvári egyetem jó része. A két menekült egyetemegyesítéséből sem lett volna teljes debreceni egyetem. Ehelyett azonban a kormány akként döntött, hogy a két menekült egyetemet fenntartja, noha új otthonukban „a modern, oktatási viszonyoknak nem mindenben kielégítőleg sikerült őket elhelyezni, illetőleg a pozsonyi egyetemi még csak a jövő évben költözködhet Pécsre. A két egyetem menekülése óta több tanárt nevezett ki a kormány a debreceni és budapesti egyetemekre, mint amennyi a menekült tanárok szidná és ami az ügydöntő, úgyszólván kivétel nélkül ugyanolyan katedrákra, mint amilyen szakosok a medekült tanárok. 1i A szegedi egyetemre 298.000.000, a pozsonyi egye- temre 562.090.000 koronát, tehát a két egyetemre 860.000.000 koronát irányzott elő a pénzügyminiszter.) Az egész összeget megtakaríthatta volna, ha a pénzügyminiszter kijelentése és a kormányzati politikai fednél egymást.! De nem értjük a pénzügyminiszter kijelentését azért sem, mert a közgazdasági egyetem 78.000.000 koronás tételénél azt mondja, hogy,országunk háború utáni nyomasztó gazdasági helyzete ellenére és súlyos pénzügyi terhek vállalása mellett is, kulturális jövőnk biztosítása parancsoló kötelességünkké tette egyetemi oktatásunk kiépítését." Az egyetems szint biztosítása indokolja a költségtöbbletet. Hát az egyetemek kiépítése, három új egyebesül, felállítása vagy parancsoló kötelesség, vagy pedig fenntartunk drága egyetemeket és termeljük a szellemi proletariátust. Egyik, vagy másik igaz lehet, de mind a kettő nem. És egy törvényjavaslat indokolásánál nem képviselhető mind a két álláspont. Harsaid azért nem, mert csak egymással ellentmondó meg-tokolással lehet új egyetemekre milliárdokat kérni és ugyanakkor a numerus clausus fenntartását, mely egyaránt irányul a zsidók és keresztény kispolgáraid gyermekei ellen, helyeselni, olyan érvekkel, amelyid szimpatikusabbak »z pjv«*«!» iá . 8jiS.-ae#@eSa^!8Sd^kv. — Letartóztatták az Avanti szerkesztőjét. A milánói rendőrség letartóztatta Serrati-t, az Avanti főszerkesztőjét, az olasz maximalista szocialisták vezérét — A török Kate. Mussolini kijelentette, hogy Britannia újra meg akarja kezdeni a tárgyalást a törökökkel Konstantinápolyban. Ezzel szemben Olaszország masnimét részesítené előnyben. Britannia mereven elzárkózik minden más kérdés tárgyalásától és csupán három pontot óhajt Megbeszélés tárgyává tenni; ezek a görög—török jóvátételi kérdés, az idegenek részére biztosítandó bírósági garanciák .és pé: —v* L-flpeaAttet ■ ■ ^^*?V** f -A-J ivóf VILÁG Péntek: