Világ, 1923. október (14. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-16 / 233. szám

6 1923 október 16. 1353 GB VILÁG Miss Doris Kemp - Faragó Andrásról­ ­ Az elegáns kloroformos rabló, Faragó András elfogatási híre természetesen eljutott Párizsba is, ahol a nagystílű szélhámos a bűn­­cselekmények­ egész éégiáját követte el. A pá­rizsi lapok napokig cikkeztek Faragó és társai betöréseiről, hogy Budapesten letartóztatták őket és ezzel kapcsolatban a múltban elköve­tett bűneiket az újságok hasábjain fölelevení­tették. Szó volt arról, hogy Faragót kiadják Franciaországnak, hogy az ottani törvényszék vonja felelősségre, a magyar törvények értel­mében azonban Faragót, minthogy magyar honos, nem lehet kiadni és bűnének az el­bírálására a magyar bíróság illetékes Közben a francia fővárosban úgy értesültek, hogy a szélhámos álbáró útban van Budapest­ről Párizsba. Ezért közölték a Nizzában tar­tózkodó Miss Doris Kemp nevű amerikai hölggyel, aki állítólag kloroformos áldozata volt Faragónak, hogy sürgősen utazzon Pá­rizsba, mert a rablásra vonatkozólag ki fog­ják hallgatni és szembesíteni fogják Faragó­val. A szép amerika miss ’■— amint egy párizsi távirat jelenti — meg is érkezett Párizsba, ahová hiába várják Faragót, aki mint magyar báró szerepelt áldozatai előtt. A miss mindenekelőtt kijelentette, hogy ő sem színésznő, sem pedig táncosnő és nem fe­lel meg az sem a valóságnak, mintha őt Fa­ragó kloroformmal elkábította volna. Ellenben mindössze annyi igaz, hogy Faragó társaságá­ban egy üveg sört ivott, lehetséges azonban, hogy a sörbe kábító­szert kevertek, annak azonban nem volt hatása. A miss végül kije­lentette az őt meginterjúvoló párizsi hírlap­íróknak, hogy a magyar álbárónak nem adott gyűrűt ajándékba és most már rövidesen el­utazik Európából, ahol ilyen kellemetlen ka­land érte. — A Magyar Gyógypedagógiai Társaság ér­tekezlete. A Magyar Gyógypedagógiai Társaság vasárnap délelőtt tartotta első országos értekez­letét a Szent István Társulat üléstermében, melynek tárgya a fogyatékosságok elleni küz­delem. A megnyitó ülésen Imre Sándor üdvözölte az egybegyléseket, majd Tóth Zoltán főtitkár tett jelentést. Ranschburg Pál dr., egyetemi tanár tartotta meg ezután felolva­sását a fogyatékosságok elleni küzdelemről, az orvostudomány és gyógypedagógia szempontjá­ból. Rollenbi­er Füllöp dr. igazságügyi helyet­tes államtitkár pedig a fogyatékosságok elleni küzdelmet ismertette társadalmi és közgazda­­sági szempontból. A gyógypedagógusok vasár­nap délután tartott folytatólagos ülésén Imre József dr. egyetemi tanár a vakság megelőzé­sére irányuló intézkedésekről szólott. Utána Krepuska Géza dr. egyetemi tanár a siketség megelőzéséről beszélt, majd Horváth Mihály dr. egyetemi tanár fejtegette, hogyan előzhető meg a nyomorúság. Felszólalt még Ákos István gyógypedagógiai igazgató és Istenes Károly igazgató, Grósz Emil dr. egyetemi tanár, Skul­­téthy Lajos gyógypedagógiai tanár, Pogány Ödön dr. fülorvos, Schulmann Adolf, a süket­­némaintézet igazgatója.­­ Ma délelőtt 9 órakor folytatták a kongresszust. Sipeky Balázs ny. fő­ispán megnyitóbeszéde után Szondi­ Lipót dr. idegorvos, Angyal Pál dr. egyetemi tanár és Éltes Mátyás gyógypedagógiai igazgató szólal­tak föl. A vitához hozzászólt Donáth Gyula dr. egyetemi tanár, Pándy Kálmán dr., Ranschburg Pál dr., Vándory Dezső és Kiss Károly unitárius lelkész. Azután Geguss Dániel dr. államrendőr­ségi főtanácsos tartott felolvasást a magyar, de főként a pesti gyermekek katasztrófális hely­zetéről. Beszédében többek között megemléke­zett a preventív gyermekmentésről s a gyer­­mekrendőrségről. Délután 4 órakor folyt le a III. szakülés, amelyen Albrecht kir. herceg, az országos értekezlet fővédnöke is megjelent. Fod­or László dr. az erkölcsi fogyatékosság belső okairól és orvosi megelőzéséről, Ganger Ödön dr. törvényszéki bíró az erkölcsi fogya­tékosság társadalmi okairól és azok jogi meg­előzéséről ért­ekezett. Az országos értekezlet hétfőn este Rottenbille­r Fülöp államtitkár zárószavaival ért véget. — Az egerlövős országos sakk­verseny. Az or­szágos sakkverseny mai fordulóján — mint tudósítónk táviratozza — a Havasi—Patay, valamint Kulcsár—Szombathely-téte játszmák eldöntetlenről végződtek. Filep nyert Gruber és Patay ellen. Gruber vesztett Kulcsár ellen. Állás : Vajda 9, Havasi GVt, Filep 6, Kulcsár 1Gruber 3, Patay SVs, Szombathely 2. — A főváros téli tüzelő-ellátása. A főváros közgazdasági bizottsága ma délután ülést tar­tott, amelyben a tüzelőanyag-ellátással és az ügyosztályhoz tartozó ügyekkel foglalkozott. 1923-ban januártól szeptember végéig 48.932 vágón tűzifa érkezett a fővárosba. A még ér­kezendő mennyiséggel összesen 75.000 vágón lesz a Budapestre befutó tüzelőfa-mennyiség. A szénellátásra vonatkozólag bejelentette az el­nöklő tanácsnok, hogy januártól szeptemberig 15.255 vágón hazai szén érkezett a fővárosba. Megemlékezett arról, hogy a budai alagút ja­vítása most már rövid időn belül megkezdőd­hetik. A kéményseprési díjak emelésével kap­csolatban közölte a kéményseprőmesterek újabb követelését és kifejtette, hogy az ügy­osztály álláspontja a díjak megállapítására vo­natkozólag az, hogy ez csak a lakbér ifjabb megállapítása után történjék. A kertváros ügyében a tanácsnok bejelentette, hogy sike­rült a főváros érdekeit megvédeni, amennyi­ben a kertészek telkeit és a fővároséit mente­sítették a kisajátítás alól. A dunaparti hely­­bérek megállapítása volt a következő napi­rendi pont és az előadó bejelentette, hogy ez a búzapar­lás alapján fog megtörténni és a fő­város kétmilliárdot kap azokért a helyekért, amelyek eddig 20 milliót jövedelmeztek. Ugyancsak ma tartotta ülését a főváros pénz­ügyi bizottsága is, amelyen mindössze három bizottsági tag jelent meg és a napirend minden pontját vita nélkül fogadták el.­­ Rákosi Jenő testvérbáty­­a meghalt. Rá­kosi Béla dr. tegnap reggel, életének 83-ik évé­ben Budapesten csöndben elhúnyt. Temetése október 16-án, kedden délután 4 órakor lesz a Farkasréti temető halottasházából. A megboldo­gult Rákosi Jenőnek volt a testvérbátyja.­­ Rothschild egyik fia öngyilkos lett. Lon­donból sürgönyzik, hogy néhai lord Rothschild második fiát, Rothschild Náthán Károlyt, kas­télyának fürdőszobájában elvágott torokkal holtan találták. A hatóság megállapította, hogy öngyilkosságot követett el, valószínűleg pilla­natnyi elmezavarában. — Tömeges följelentések tőzsdebizományo­­sok ellen. A főkapitányságon a­ tegnapi nap fo­lyamán Ernst József tőzsdebizományos ügyében befejezték a nyomozást, az összes aktákat le­zárták és Ernst Józsefet átkísé­rték az ügyész­ség Markó utcai fogházába. Ugyancsak vége­idé közeledik a rendőri eljárás a Garai Test­vérek bankcég ügyében is, azonban a nyomozás vezetője itt még több tanú kihallgatását tartja szükségesnek. A Rosc-bankház ügyében a mai nap folyamán fordulat állott be. Ma délután ugyanis megjelent a főkapitányságon a bank­ház ügyvédje, aki okmányokkal igazolta, hogy a cég Bécsben tartózkodó főnökének közben­járására egy bécsi érdekeltség egy milliárd osztrák koronát bocsátott a Roth-c­ég differen­ciáinak rendezésére és kötelező ígéretet tett arra, hogy két héten belül újabb két milliárdot fog ugyanezen célra kiutalni, amely összegből a cég hitelezői kielégíthetők. Ilyen körülmények között a hitelezők valószínűleg vissza fogják vonni följelentésüket és így ezen ügy aktái is lezárulnak. A tegnapi napon számos újabb föl­jelentés érkezett a főkapitányságra összesen tizennyolc tőzsdebizományos cég ellen. Mind a tizennyolc újabb esetben, a kommittensek pa­nasza szerint, a banküzletek nem tudják felei­ket kielégíteni. A rendőrség valamennyi föl­jelentett bankcég ügyében megindította a vizs­gálatot.­­ Mint értesülünk, az arany- és ezüstbevál­táson kívül ékszer- és brilliánsbeváltás is esz­közölhető IV., Vármegye ucca két. Brilliáns­­beváltás 10—12-ig. Pénztári órák arany- és ezüstre 9—5-ig. — Továbbképző-tanfolyam középiskolát vég­zett leányok részére. Lipótvárosi Továbbképző, Fálk Miksa ucca 13. Telefon: 116—95. — Halálozás. Hétfőn délután óriási részvéttel temették el Glasner Ede fővárosi tápszergyárost A megboldogultat számos jótékony intézmény és jóbarátainak tömege kísérte utolsó útjára. Egész életét a munkának és a jótékonyságnak szentelte, szerény és önfeláldozó férj, apa és barát volt. Özvegyén kívül két gyermeke és a csapások súlya alatt megtört édesanyja siratja, megelégedésüket nyilvánították és a megjelent előkelőségek ovációja között eltávoztak. Ezek után a megjelent előkelőségek még sokáig gyönyörködtek a magas színvonalon tartott be­rendezési műtárgyakban. hhmmn vászon, és Molí San rChi ÜlML, téTlf ’ A Ti­ék-gyár jubiláris kiállításának ünnepélyes megnyitása Felemelő ünnepség keretében nyitotta meg tegnap délután József kir. herceg a Thék gyár nagyszabású jubiláris kiállítását, amely — mi­ként arról már beszámoltunk — művészi érté­kekben bámulatos eredményeket produkál és ekként a vállalat szűkebb körén túl a magyar munkának és alkotásnak ünnepi eseménye. A kormány nevében Ott államtitkár üdvözölte József kir. herceget, kit kismardai Thék Endréné udvari tanácsos özvegye, Friedmann Ernő alelnök, az Anglo-Austrian Bank Ltd. reprezentánsa és Morbitzer Jenő vezérigazgató kíséretében fogadott. József kir. herceg igaz örömének adott ki­fejezést afölött, hogy súlyos viszonyaink elle­nére bútoriparunk és a magyar tervezőművé­szet magas fejlettségüket ily hatalmas méretű kiállításban dokumentálhatják, ami a nagynevű alapító szellemének és intencióinak helyes ápolását és továbbvitelét bizonyítja. Majd meg­nyitván a kiállítást, a fenséges család és a megjelent nagyszámú előkelőségek kíséretében hosszasan gyönyörködött a kiállított műreme­kekben. Szemléje során ismételten elragadtatá­sát nyilvánította Morbitzer Jenő vezérigaz­gató előtt, kérve, hogy elismerését úgy a gyár műszaki és kereskedelmi vezetőségénél, mint derék munkásainál, akik közül számosan év­tizedeket szenteltek a vállalat fejlődésének, tolmácsolja. A kereskedelmi miniszter megha­talmazottja, Andor államtitkár, lelkes szavak­kal ünnepelte a gyár 11 jubilánsát, kik közül Galicky János asztalos szintén már 30 éve dol­gozik a vállalatnál. Megtekintés után a fenséges család a Louis XV. szalonban hallgatta Thomán István zene­akadémiai tanár nagyszerű zongorajátékát, melynek befejeztével a látottak fölött telik. jlg CEYLON GYÖNGYE I TEA g 1 ‘ts ROTSCHILD 1 P® ültetvények idei termése. Tea-fcMueflagsaruttaz, UáffiOS SVULA Él Budapest, V/,Teréz körút7 Telefon: 25-27. H­amm­ain'iT——am..—*—»"■■■ Arany, ezüst régiségek, korall- és borostyánsorok, gránátékszereket agas áron resz . Krausz Testvéreit ifiötvösök, IV. Harishazá *ír. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színszak keddi műsora: OPERA: Aida (7). NEMZETI: .47 új rokon (7). VÁROSI: Hoffmann meséi (7). VÍG: Első csöngetés (14­8). RENAISSANCE: .4 csodaszarvas (V,8). FŐVÁROSI OPERETT: A három grácia (8). KIRÁLY: Elssler Fanny (Vi8). SÍAGYAR: .4 vörös malom (Vt8). BELVÁROSI: A jégcsap (Y38). BLAHA LUJZA: A rózsalány (YA8). ANDRÁSSY ÚTI: A faltörő kos, Az örökség, A nagypapa stb. (’/19). Antonius és Cleopatra Repríz a Nemzeti Színházban Shakespeare-nek szerkezetében talán leg­bonyolultabb tragédiája az Antonius és Cleo­­patra. A régi előadások, még az 1909-iki is, melyet pedig szintén Hevesi Sándor rende­zett, nem adtak teljesen tiszta és világos ké­pet a tragédia színpadi menetéről. Ezt Hevesi Sándor a mai előadásnak tartotta fenn, mely nyilván egyik legszebb ajándéka az új ciklus­nak és egyben nagyon értékes színpadi ered­ménye a világ Shakespeare-rendezéseinek és értelmezéseinek. Hevesi Sándor, mint A ve­lencei kalmár-ma és Lear király-­yá­ tette, most a nagy britnek ezt a monstre-tragédiá­­ját is úgyszólván teljes egészében, majd min­den kihagyás nélkül hozza színre, úgy, aho­gyan Shakespeare megírta­, mindössze har­mincegy képre redukálva az eredeti harminc­­nyolc változást. A Nemzeti Színház tudós ren­dező-igazgatójának sikerült ezúttal úgy meg­szerkesztenie a színváltozásokat, hogy a játék menete, bár a függöny mindössze csak kétszer csukódik össze, egyetlen pillanatig sem szen­ved­ megszakítást. Ez a beállítás, az előadás tömörsége, a változások halk és gyors lebo­nyolítása, az egyes képek stiláris tisztasága, a díszletek és figurinák frappáns történelmi tó­nusa, s az egészet egybeolvasztó sh­akespearei levegő természetesen nem maradtak hatástala­nok a közönségre, mely egész este tüntető lel­kesedéssel honorálta a színpad munkáját. Az új betanulás, melyet a rendező a leg­apróbb gesztusig és maszkig a shakespearei vi­lág elképzeléséhez hangol és fegyelmez, a sze­mélyes összehasonlítások nélkül, a mai előadás javára írható. A régiek közül csupán Márkus Emília tartotta meg azt a szerepet, Kleopátráét, melyet már 1909-ben vett át Jászai Maritól. Márkus Emília egyiptomi királyasszonya ma is az a vad, egzotikus szépségektől kábító ala­kítás, mellyel tizennégy esztendő előtt meg­nyerte közönségét, s amelynek démoni, hiszté­rikus és mégis mindig emberi megnyilvánulá­saival, a szenvedély és a sértett asszonyiság buja ornamentikájával ma is megrázott, sőt megdöbbentett néha. Kár, hogy Bakó László testileg impozáns Antoniusa nem nyújtja a belső erőnek és lelki férfiasságnak azt az illú­zióját, mely Cleopatra vergődését és Caesarral való rivalizálását elhitethetné. A többi szereplő: Abonyi Géza fiatalságában is nyugodt rajzú Oc­­tavius Caezárja, Bartos Gyula bölcskedélyű Le­­pidusa, Uray Tivadar nemes anyagból mintá­zott Pompeiusa, Horváth Jenő archaikus ka­­tonaportréja Enobarbusról, Pataki József, mint egyiptomi jós, Sugár Károly színes és körrajzá­ban izgalmas Menecratese Pethes Sándor és Nagy Adorján finoman korhű figurái, Gömöry Vilma halk fájdalomba hangolt Octaviája, tov­­vábbá Környey Paula és Nagy Teréz dekoratív színpadi miniatűrjei külön-külön értékei a mai repríznek, melyek erről, a színészi oldalról is­ nagy és maradandó sikert biztosítanak­ Hevesi Sándor művészi fáradozásának. R. P. (*) Az Orvosok próbái a Vígszínházban, A Vígszínház műsortervezete szerint a leg­közelebbi újdonság Charles Maré francia író­nak La Flamme című darabja lett volna a Pillangó címmel. A Pillangó­ból már több pró­­­bát is tartottak, amikor a színház arra az el­­­határozásra jutott, hogy minden más darabját­ megelőzően feleleveníti Bernard Shaw világ­i hírű színművét, az Orvosok-at, amelyet évek­kel ezelőtt a Magyar Színház mutatott be és így a vígszínházi repríz érdekes összehasonlí­tásokra is fog alkalmat adni. Az Orvosok új előadásában egyedül Gombaszögi Frida tar-, totta meg régi szerepét, amelyet ő játszott a Magyar Színházban is. A festő szerepét (ame­lyet a Magyar Színházban Törzs, a németek­nél Moissi játszott) Rajnai Gáborra osztották ki, az orvosok figuráit Hegedűs Gyula, Lukács Pál, Góth Sándor, Szerémy Zoltán, Tanay Fri­i­gyes és Fenyő Aladár viszik színpadra, a szobaasszony Kende Paula, az újságíró Dénesi György, az adjunktus Pártos Gusztáv, a titkár, Földényi lesz. A bemutató pontos napját, a­ színház még nem állapította meg, bár a próbá­kon már teljesen kialakult az előadás képe. (*) A Pompadour bemutatója november 10-én lesz. A Fővárosi Operettszínházban tel­jes apparátussal folynak a próbák Fali Leó Pompadour című operettjéből, amelynek fő­szerepeit Fedák Sári és Biller Iréni fogják ját­szani. A bemutató-előadás napját véglegesen november 10-ében állapította meg a színház. (*) Az Elssler Fanny 25-ik előadása. Vasár-­­­nap volt a Király­ Színházban Faragó Jenő és Nádor Mihály operettjének, az Elssler Fannis­nak első jubiláris előadása. A közönség, mely zsúfolásig megtöltötte a nézőteret, jól mulatott, élükön Honth­y Hannát, Rátkait, Kökény Ilo­,­nát, Latabárt, Jármyt és Lelkest sokszor és melegen szólította a függöny elé. (*) Hayes dalestélye. Roland Hayes amerikaii néger tenoristáról egy idő óta sűrűn írnak a külföldi lapok, és a kritikák egyértelműen ma­gasztaló jelzőkkel halmozzák el a feketéknek­ a komoly dal birodalmába küldött követét. Személyének exotikumai és a legújabban Bécs-­ ből érkező hírek érthetően felfokozták a buda-­­pesti közönség kíváncsiságát és várakozását,­ de Hayes már első dalával, első ütemeivel iga­­­zolta hírnevét Érdekes, hogy művészetének­ legkiválóbb értéke nem is orgánuma, hanem; fölényes énekkultúrája, stílusérzéke, technikai­ bravúrja, biztos ritmusa, előadásának meleg-;­ sége, lebilincselő közvetlensége. Tenorja kelle­mes, puha hang, de terjedelme és dinamikai ereje korlátolt, annál szélesebb azonban ér­zelmi skálája, moduláló-képessége. Régi olasz áriákban a bel canto szépen ívelt legatoival ra­gadta meg a közönséget, Schumann, Schubert­ dalaiban gyönyörű mezza vocéja, pianissimói, s frazírozásának zenei ízlése keltett bámulatot.­­A sok falsettel előadott Bach-ária kevésbé volt szép, de jól sikerült Franck César La Proces­­sion-ja és igen tetszett a vallásos néger nép­dalok gyűjtőcím alatt összefoglalt és angol szö­­­vteggel énekelt ciklus, bár a dalok közül egy­­kettő niggersong, sekélyes értékű amerikai bar-muzsika. A közönség nagy lelkesedéssel ünnepelte egész estén át a bemutatkozó mű­vészt és elismerő tapssal jutalmazta finom zongorakísérőjét, Rosenek Leót is. A pódiu­mon szokatlan négerarc furcsasága gyorsan el­tűnt (a Zeneakadémia rosszul világított, sö­­tétlő termében különben is minden tenorista, fekete) és talán még csak fokozta a hatást az a megható érzés, hogy túl távolságon, ko­ron, fajon és színen, milyen egy a hangja az emberi örömnek, bánatnak, szerelemnek, (p. il.. rfectd

Next