Világ, 1923. október (14. évfolyam, 221-246. szám)

1923-10-16 / 233. szám

Kedd VILÁG A letiport Németország, Millerand elnök Louviersben, az Eure partján, beszédet mondott, amelyben hangoz­tatta, hogy Németország rosszhiszeműsége kényszerítette Franciaországot a Ruhr-vidék megszállására, mert Franciaország azokat a zálogokat, amelyeket megszerzett, mindaddig nem adja ki kezéből, ameddig a jóvátételeket teljes összegében meg nem fizették. Millerand beszéde zordon és szigorú állásfoglalás Poincaré politikája mellett és újabb harcias megnyilatkozása annak a francia álláspont­nak, amely Németország teljes összeomlása­kor sem hajlandó követeléseiből engedni. Millerand bejelentette, hogy ha szívósság­gal és szilárdsággal olyan határozottan foly­tatott külpolitika megtermette a maga gyü­mölcseit, az alkotmány olyan megváltoztatá­sára is lehet gondolni, hogy az általánosan érzett szükségletnek megfelelőleg a kormány több szilárdságra, a gazdasági érdekek pedig több biztosítékra tegyenek szert. A köztársa­ság elnökének bejelentése nyilvánvalólag azt jelenti, hogy Millerand és Poincaré a fran­cia alkotmány olyan megváltoztatását szeret­nék, amely kiszélesíti az elnök és a kormány hatáskörét a parlamentarizmussal szemben. A francia álláspont mindenesetre döntően érdekes akkor, amikor tudvalevőleg Francia­­ország a népek szabadságának és a diktatúra ellen való küzdelemnek jelszava alatt vívta meg a háborúját. Jelentős ez akkor, amikor Németországban Stresemann kormánya a parlamenttől teljes felhatalmazást kapott és amikor a végrehajtói hatalmat Németország­i­an is átruházták az elnökre és a kancellárra. Stresemann kormánya a felhatalmazás alapján most kettős tárgyalásokat folytat. Stresemann mindenekelőtt szeretné siettetni a megállapodást Franciaországgal és berlini félhivatalos jelentések szerint a párizsi német ügyvivő haladéktalanul új lépéseket tesz Poincarénál a jóvátételi dologi szolgáltatások ügyében. A francia kormány ezalatt tovább folytatja a tárgyalásokat a német nagyipar képviselőivel és Hollecart, a ruhrvidéki belga delegáció elnöke, ma újabb jelentést küldött Brüsszelbe arról, hogy a nagyiparosokkal na­ponta új megegyezések jönnek létre. Azt hiszik, hogy a ruhrvidéki vasutakon már szerdán teljesen meg is indul az üzem. A német kormány ma minisztertanácsot tartott, amelyen a pénz kérdését óhajtotta rendezni. Németországban ma legteljesebb a fölfordulás és a valóságban senki sem ismeri ki magát a milliós bankjegyek kö­zött. Münchenben egy nagy gyár igazgató­ját letartóztatták, mert hamis egymillió márkásokat hozott forgalomba, miután olyan régi húszmárkásokkal fizetett, me­lyeken fekete nyomással az állt, hogy egy­millió márka. A gyárigazgató igazolta, hogy ezeket a pénzeket a jegybank kölni fiókin­­tézetétől kapta és kiderült, hogy a kölni jegybank, miután nem kapott Berlinből elég pénzt, egyszerűen egy kölni nyomdá­ban a régi bankjegyeket átértékelte. A biro­dalmi jegybank ebből a kaotikus helyzetből akar mindenáron kikerülni és ma olyan ja­vaslatot tárgyaltak, hogy a gazdasági krízis megoldására ötféle fizetési eszközt bocsátanak egyszerre forgalomba. Ezek a fizetési eszkö­zök : 1. aranyra szóló bankjegy, 2. átme­neti jelzálogbank­jegy, 3. régi papim­árka, 4. devizára szóló kötelezvény és arcmű­­kölcsértkötvény, mind arra szolgálnának, hogy a pénzforgalmat le lehessen bonyolí­tani. A végleges megoldás az aranyra szóló bankjegy volna és a devizakötelezvény álla­pítaná meg a régi márka és az új márka értéke között az arányt. A kormány rende­letet akar kiadni, hogy a devizakötelezvé­­nyek ellenében mindenki köteles a devizáról az állami jegyintézet rendelkezésére bocsá­tani és ezek a devizakötelezvények azután teljes értékű fizetési eszközök volnának, mert a birodalmi bank ezeket a bemutató­nak devizában váltaná be. A javaslat végleges megoldásának nem olyan egyszerűek a feltételei, hogy ezt a bonyolult tervezetet könnyen lehetne életbe­lépteni. Azt tű­szik, hogy Luther dr., aki né­hány nap óta pénzügyminiszter, a nehézsé­gek elől ki is tér és visszavonul a közélel­mezési minisztériumba, úgy, hogy a pénz­ügyi kérdéseket Schacht dr., a Darmstadter Bank vezérigazgatója oldaná meg, aki a pénzügyminiszteri tárcát vállalná Strese­mann kormányában. A minisztertanácsnak ma Berlinben a szász helyzettel is foglalkoznia kellett. Míg Münchenben némileg lecsillapodott a küz­delem, azalatt Szászországban a legélesebb a harc a birodalom és a szocialista-kom­munista kormány között. Gessler birodalmi hadügyminiszter rendeletére Müller tábor­nok, a drezdai katonai parancsnok felosz­latta a proletárszázadokat és megtiltotta a munkásszervezetek működését. A kormány rendeletét Zeigner dr., a szász miniszterel­nök nem akarja végrehajtani és így nem le­hetetlen, hogy a szász kormány és a biro­dalmi karhatalom között összeütközések történnek. * A drágaság és a munkanélküliség is sú­­lyossá teszi a német kormány helyzetét. Gelsenkirchenben, amelyet a franciák tarta­nak megszállva, zavargások és fosztogatások voltak, éppen úgy Düsseldorfban is és ezek­nek a zavargásoknak méretei most már egyre inkább v­v­éreztetik a vagyonbizton­ságot. A csendes Meiningenben a katonaság közbelépésének több áldozata is van és a zavargások leküzdésének érdekes jelensége. Í­­gy a francia és német katonaság ezúttal együttesen lépett föl a tömegek ellen. Berlinben is zavargások voltak ma dél­előtt és délután, a neuköllni városrészben néhány üzletet kifosztottak. A rendőrség a munkanélküliek csoportosulásait szétker­gette. Schönebergben egy körülbelül ötezer főből álló tömeget, amely rendkívüli segélyt követelt és az új városházát meg akarta ostromolni, a védelmi rendőrség feltűzött oldalfegyverrel szétkergetett. A rajnai köztársaság kikiáltás előtt ? A Liberté jelenti, hogy a rajnai köztár­saság kikiáltása küszöbön áll. A francia lapok közlik a rajnai szepara­­tisták felhívását, amelyben a francia anyák­tól segítséget és támogatást kérnek „a porosz gyilkosságoknak áldozatul esett düssel­dorfiak" és hátramaradt hozzátartozóik számára. A felhívást Dartenis és Llebigné írták alá. A gyűjtő munkálatokban különö­sen a nacionalista francia lapok vettek részt. Hitler ereje csökken A Bayerischer Kurier arról ad hírt, hogy immár az Oberland szervezet is eltávolodott Hitlertől, akinek Kampfbund nevű szerve­zetével még némileg összefügg ugyan, de teljesen elkülönül, ha Hitler Kuhr ellen fel­lépne. Az Oberland c távolodása lényeges­•­ csökkenti Hitler 1-­ f.-idását. Anglia nemzetközi kölcsönt javasol A Daily Herald szerint híre jár, hogy az angol kormány hajlandó volna a jóvátétel fizetésére szolgáló nemzetközi kölcsön kibo­­csájtását javasolni, amelyet Németországnak adnának. Ennek előfeltétele az volna, hogy Franciaország enyhítse azt a nyomást, ame­lyet a Rajna-vidékre és a Ruhr-terü­letre gyakorol. A birodalmi bank passzívája (A Világ berlini tudósítójától.) A német birodalmi bank passzívája olyan nagy, hogy a vezetőség új zsírószámla-tételeket fél évig nem fogad el. Stiincs ellen (A Világ berlini tudósítójától.) Szerdán a szakszervezetek képviselői nagygyűlést tarta­nak, amelyen a munkáspártok együttesen állást foglalnak Stiincs diktatórikus törek­vései ellen. ti. 4 Frankban fizetnek a Rajnavidéken Mainzból jelentik, hogy néhány bank át­tért a bérek és fizetések francia frankban való kiutalá­­ira. Minthogy a vasutasok is francia Bankban kapják illetményeiket, a rajnai tartományban szintén megvalósul a kettős valuta, mint egy év előtt a Saar-vidé­é­ken. Ezzel a rajnai tartományok jelentős lépést tettek volna a nyugat felé való tájé­kozódás terén. Ebert takarékoskodik Ebert, a birodalom elnöke, a kancellárhoz intézett átiratában közölte, hogy a biroda­lom pénzügyi helyzetére és az idők komoly­ságára való tekintettel a költségvetésben neki szánt reprezentációs költségek feléről le­mond. A Rothc Fahne újból megjelenik A Világ berlini tudósítója jelenti : A betiltott Frothc Fahne holnaptól Rothc Sturmfahne cí­men újból megjelenik. Francia bankok Oroszországban Párizsból jelentik: Szovjetoroszország állami bankjának elnöke Párizsban gazda­sági szakemberekkel tárgyalt. A tárgyalá­sok eredményeképpen két a kormányhoz közelálló francia bank fiókot létesít az orosz fővárosban. Szerkesztőségi telefon:­­ 58 000 Kiadóhivatal.. .... 81—90 ÍMEK — Méhely Kálmán emlékezete a Cobden­ Szövetségben. Néhány hónappal ezelőtt, al­kotó erejének teljességében vesztette el a magyar közélet az ország regenerációjáért viaskodó liberalizmus egyik legértékesebb harcosát, Méhely Kálmánt. Az írott szó fegyverével és előadások agitatív eszközé­vel, egyforma lelkesedéssel és hittel küzdött Méhely a liberális gazdaságpolitika meg­valósításának eszméjéért, melynek a tudás teljes vértjével fölszerelt reprezentánsa volt. A Cobden­ Szövetség­ben, mely dísz­­elnökévé választotta, gyakran megjelent a felolvasó pódiumon, hogy a problémák lel­kére világító szavaival szolgálja a jobb ma­gyar jövő ügyét. Emlékezetét, mely el nem múló erővel él azok körében, akik enge­­detlenül hisznek az efemer válságoktól el nem gáncsolható haladásban, nyilvános rendes ülés keretében idézi fel a Golden­ Szövetség október 19-én, pénteken este fél 7 órakor a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. A kegyeletes ülé­sen Havas Miksa tart ünnepi beszédet Mé­hely Kálmánról. Az emlékbeszéd után a Méhely Kálmán-pályadíjak feltételeit ismer­tetik. Az ülésen vendégeket szívesen látnak. — A francia követ szabadságra utazott. Jean Doub­et budapesti francia követ,­­ meghatalma­zott miniszter szabadságra utazott. Távollétében Louis Robien gróf, követség­­titkár helyettesíti. — A főváros pénzügyei. A főváros pénzügyi bizottsága ma délelőtt folytatta pénteken meg­kezdett ülését. A napirend előtt Joannovics Pál szóvátette, hogy az első kerületben a cse­léd­tartó gazdákhoz az adóhivatal 3—400 ko­ronás adóbehajtási íveket küld ki a cseléd ke­reseti adója címén. Joannovics Pál ezt az el­járást kifogásolja, mert szerinte a cselédnek a keresete nem éri el azt a határt, amely után kereseti adót kellene fizetni. Ezután a fővá­rosi tisztviselők gyógysegélyének fölemelése ügyében szólalt föl Bibi­ti Horváth János és kérdezte, hogy miért nem részesülnek a fő­városi tisztviselők olyan kedvezményes orvosi és gyógyszerellátásban, mint az állami tisztvi­selők. Buzáth János alpolgármester válaszában bejelentette, hogy az orvosi ellátást és a kór­házi ellátást még csak valahogyan meg tudnák oldani, de a gyógyszerellátás m­ár nehézsé­gekbe ütközik. Tárgyalt ebben az ügyben a főváros illetékes hatósága a népjóléti minisz­terrel is, akitől azt kérték, hogy adjon a mi­niszter a főváros részére egy nyilvános jogú gyógyszertárt, amelynek hasznából azután fe­dezhetnék a főváros tisztviselőinek kedvezmé­nyes gyógyszerellátását. A miniszter ehhez a kéréshez elvileg hozzá is járult, csak még a részletes kivitel ütközik nehézségekbe. A pénz­ügyi bizottság ezután hozzájárult a tűzoltó­­­legénység számának 100 fővel való szaporítá­sához s egyben megszavazott a szaporítás kö­vetkeztében szükséges 23 darab tűzoltó-ruhás­szekrény felállításának költségeire 23 millió koronát. Ezzel a bizottság ülése véget is ért. — Robbanás a varsói cit sülell­óban. Hírt ad­tunk arról, hogy a varsói citadellában szomba­ton légberöpült a központi lőszertelep egy része, a tizedik pavillon épületszárnyai és két szom­szédos pavillon. Eddig harmincnál több halottat találtak, negyvenen súlyosan, négyszázan köny­­nyebben megsebesültek. A robbanás okát me­rényletben keresik, minthogy a felrobbant lő­por az úgynevezett veszélytelen lőporfajták közé tartozik. A népjóléti minisztérium jelentős ösz­­szeggel siet a kárvallottak támogatására. A kül­földi államok diplomáciai képviselői részvétü­ket fejezték ki a belügyminiszternek. Vasárnap hatalmas néptömeg vándorolt a robbanás szín­helyére. Utólag megállapították, hogy száz vá­gón lőpor röpült a levegőbe. A minisztertanács proklamációt tett közzé, amelyből kiderül, hogy Lengyelország belpolitikai helyzete igen súlyos. A hirdetmény arra figyelmezteti a népet, hogy Lengyelország állami léte, az utóbbi időben tö­megesen előfordult merényletek következtében veszélyben forog. Közeledik azonban a leszámo­lás órája. A proklamáció fenyegető hangja miatt a legvadabb híresztelések járják. Kom­munistákat, zsidókat, németeket egyképpen sú­lyos vádakkal illetnek és az uszításban a túlzó jobboldali politikusok járnak elöl. Az izgalom a hajtogatások következtében tetőpontjára há­gott.­­ Drágult a főzelék feltéttel. Az élelmisze­rek árainak jelentékeny emelkedése­ miatt az Árvizsgáló Bizottság kénytelen volt hozzáju­­rlni a leves és a felté­tes főzelék árának mér­sékelt emeléséhez. Az új árak holnaptól fogva a következők: Leves az eddigi 140 korona he­lyett 160 korona, fényűzési adóval 170 korona. Főzelék féltettél az eddigi 1200 korona helyett 1400 korona, olyan helyen, ahol luxusadót is számítanak, jövő korona. — Házasságok: Vajda Erzsike, Balassagyar­mat és Eichner Andor, Kolozsvár, házasságot kötöttek. (Minden külön értesítés helyetti Debelits Margit és Lantos Imre jegyesek. Klein József, Szentes és Kardos Jolánka, Nagymágocs, október 14-én tartották esküvő­jüket a szentesi k­r. templomban. Eljegyzésemet Feldmann Ferenccel felbon­tottam. Kondor Ibolya. — József királyi herceg és a bajor szep­a­­ratisztikus mozgalom. A Voeuvre müncheni jelentések alapján — miként a Világ­nak telefonálják — azt írja, hogy Bajorország­ban tényleg erősödik a szeparatisztikus moz­galom. A lap szerint Csáky gróf, József ki­rályi herceg bizalmasa, hosszabb ideig Mün­chenben tartózkodott, ahol politikai tárgya­lásokat folytatott. — Az ezer koronás villamosjegy. A Magyar Távirati Iroda értesülése szerint a jegyrendszer megváltoztatásával kapcsolatban a villamos­­vasutak tarifaemelése küszöbön áll. A villamos­­vasutak igazgatósága ma esti értekezletén dönt a jegyrendszer megváltoztatása felől. Hír sze­rint 1000 korona lesz a maximális tarifa.­­ Gyomai Zsigmond meghalt. A magyar j­o­gászvilágnak nagy gyásza van: Gyomai Zsig­mond dr. ma hatvankét éves korában, szívszél­­hüdés következtében meghal. Gyomai Zsigmond nemcsak mint ügyvéd fejtett ki jelentős jogászi tevékenységet, de értékes és kitűnő munkája volt a magyar jogi irodalomnak is. (1902-ben ő alapította a Jogállam, című folyóiratot, amely­nek mindvégig felelős szerkesztője volt és művének huszonegy kötete gazdag tárháza és értékes tükre a magyar jogi műveltségnek. (*) szerkesztette Vavrik Bélával együtt a Grál-Béla Döntvénytár első tizenöt kötetét, ő rendezte Edvi Illés Károllyal és Sárfi Zsigmonddal együtt sajtó alá Csemegi Károly műveit és nagy mun­kája, A Kúria bíráskodása képviselőválasztási ügyekben, sok kiadást ért és mindvégig meg­becsülhetetlen­ forrásmunka volt. Számos tanul­mányt és értekezést írt alapos és éleselméjű jogász, fáradhatlan elme volt. Őszinte irodalom­­barátsága, nagy kulturáltsága is kitűnő emberré tette; fiatal korában, 1896-ban, Álmok címmel verseskötetet is adott ki. Mindenütt szerették egyéniségét és nagyra becsülték munkásságát 1861 október 29-én született Gyomén. Ö­t­ven millió a német lapok ára. Berlini jelentés szerint a német lapok példányainak ára­mától kezdve ötven millió márka.­­ Újból Wolff Károly lett a Bírák és ügyé­szek Egyesületének elnöke. A szegedi város­háza dísztermében vasárnap tartotta meg ez évi kongresszusát a Bírák és Ügyészek Egye­sülete. Az elnöki megnyitót Wolff Károly tar­totta. A jelenlegi káosz megszün­te­téséről és a regenerálódás szükségességéről szólott, mely­nek érdekében kátói jellemeket kíván. Székács Aladár közigazgatási bíró előadása után, mely­nek tárgya a magyar bíróság szerepe volt az ország újjáépítésében, Wolff Károlyt válasz­tották meg újból az egyesület elnökévé. — Gállein herceg előadása Puskinról. József királyi herceg palotájában tegnap délután egy orosz költő és filozófus, Gallein-Murawlin Di­­mitrij herceg előadást tartott Puskinról. Az elő­adáson megjelent a kormányzó is hitvesével, továbbá a Budapesten időző királyi hercegek és hercegnők, valamint­­a tudományos-, művész- és irodalmi világ több képviselőig. Galicin her­­ceg előadása során megrázó képet festett arról a helyzetről, melyben a mai Oroszország vergő­dik. Minden érték elveszett —­ mondotta —, csak az irodalmat, a költészetet nem tudta meg­semmisíteni a káosz. Puskinról szólva megálla­pította, hogy Puskin az orosz lélek inkarnációja. Puskint minden orosz a lelkében hordozza és a 38 éves korában elhunyt költő alkotásai ha­tárkövet jelentenek az orosz irodalomban, mely azóta a lázas keresés stádiumában vajúdik. Puskin ma az oroszok jobb jövőben való hité­nek energia­forrása. — Bombamerénylet olasz lapok ellen. Rómá­ból érkezett távirat szerint a Corriere della Héra és az Avanti nyomdáiba bombákat dob­tak fascista merénylők, akik aztán elfogtak egy menekülő fiatalembert. A bombák csak kisebb károkat okoztak.­­ A dobóczai tüntetők büntetését lelsúfsí­­totta a Tábla. A törvényszék tudvalévően Kiset­­lovszky Géza iparost 21 napi és Orosz Ervin műegyetemi hallgatót pedig 14 napi fogházbün­tetésre ítélte, mert részt vettek abban az inzul­tusokkal végződő ébredő tüntetésben, mely a múlt év júliusában zajlott le a T­ób cocában. A Tábla ma Nisalovszky büntetését 14­ napú Orosz Ervin, büntetését pedig hét napi fog­házra szállította le. — A felsősziléziai sztrájk. A felsőszilé­ziai sztrájk területén az izgalom állandóan nő. Kattowitzban hatalmas embertömegek mozognak az utcán. Arra a hírre, hogy a szomszédos területeken­­fegyveres felkelők Katlowitz ellen vonulnak, betiltották a­ vá­ros határának átlépését három személynél több tagból álló csoportok számára. — Öngyilkos tőzsdeügynök. Ma délután fél­­három órakor a Csengery ut­ca 43. szám alá hívták a mentőket, ahol az első emelet 3. szám alatt lakik özv. Pani Józsefné magánzónő. Az öreg­asszony lakásának közepén vértócsában fekve találta Pane András 43 éves tőzsdebizomá­nyost. A mentőorvos rögtön fölfektette a dí­ványra és megállapította, hogy bár borotvával­ vágta el a nyakát, sebe nem életveszélyes. Rög­tön orvosi kezelés alá vették. Az orvosok bíznak abban, hogy­ megmenthetik az életnek. 1923 október 16. ) GinTMANN A. ÉS FIA cég 1 sSsf Ja. JS. A S%JL, JR.JL ” A. ti A. .*&,«» ^ ” valamint őszi- télikabátose és bundék készülnek TELEFON: 2073 BUDAPEST, V., ZRÍNYI UCCA 1 GRESHAM-PALOTA 1

Next