Világ, 1924. június (15. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-27 / 126. szám

Péntek" Ma tíz éve 199. június 27. Abaúj-Torna vármegye tegnapi közgyűlésén elfogadtak egy javaslatot, amelyben a vármegye közönsége megállapítja, hogy bár a hármasszö­vetség keretében a magyar nemzet érdekei nem nyernek kielégítést, mert annak előnyei nem áll­nak a hozott áldozatokkal arányban, a szövet­ség mégis fentartandó, de emellett a többi álla­mokkal szemben az eddiginél sokkal gondosab­ban kell ápolni a barátságos viszonyt, mert csak így látja az európai békét és egyensúlyt biz­tosítva. A pétervári angol nagykövetség bankettet adott az angol hajóraj ott időző tisztjeinek tisz­teldére, amelyen Szaszonov külügyminiszter, a tengerészeti miniszter és a duma elnöke is jelen volt. Buchanan lord angol nagykövet a ban­ketten a következő kijelentést tette : Az a meg­győződésem, hogy ezidőszerint fennállanak az összes feltételek, amelyek a két nemzet közötti szilárd és tartós egyezményt lehetővé teszik. * Hohenberg Zsófia hercegnő, a trónörökös felesége ma délelőtt kíséretével Szarajevóba haj­tatott. Az útvonalon, melyen a hercegnő kocsija elhaladt, az egybegyűlt közönség lelkes ovációt rendezett. A hadgyakorlatokat Pottorek sza­rajevói hadseregfelügyelő vezeti. A feltevés sem­miféle összefüggésben nem áll valamely konkrét háborús készülődéssel, a cél az, hogy aránylag nehéz és változatos hegyi terepen gyakorolj­a a csapatokat.* A francia szenátusban Gauthier tengerészeti miniszter a következőket mondotta : Tengeré­szeti programunk útban van a megvalósulás felé. Sikerült elérni, hogy a páncéloshajók há­rom évvel építésük megkezdése után szolgálatba állíttatnak. A tengerészeti minisztériumnál­ az c. nézete, hogy a hajóépítést siettetni kell. A kor­mány a tengeralatti flotta és a repülőgép-par­k kiépítései minden erejével szorgalmazza. — Secioppa nuncius Zircen. Zircrél jelentik: Schioppa Lőrinc c. érsek, pápai mincrius, akit a cisztercita-rend tagjai felkértek, hogy újonnan választott, apátjukat, Werv­cz Adolf Vilmos dr.-t apáttá dep­edikálja, csütörtökön automobilon Zircre érkezett. Az apátavatás szertartása pén­teken lesz. — Elfogatóparancs A Nép egyik ttranka­­társa ellen. Abban a perben, amelyet Bárdossy Gyula indított Luká­csovics Lajos, az EME igaz-­­­gatósági tagja és A Nép című lap munkatársa id­én, ma kellett volna megtartani a tárgyalást, de a vádlott nem jelent meg. Schadl Ernő dr. elnök konstatálta, hogy a bíróság már tizen­­hatszor idézte meg ebben az ügyben Lukácso­­vicsot, de egyszer sem jelent meg. Hiába nyo­moztak a kézbesítők, hiába fordultak a beje­­lentőhivatalhoz és a lakáshivatalhoz, Lukacso­­vi­csot — akinek tizenegy lakása van bete- Iszítve — nem lehetett előkeríteni. Az elnök in­dulatosan jelentette ki, hogy a legnagyobb ma­gyar erkölcsi testület, amely lépten-n­yomon a becsületre hivatkozik, nem tud fegyelmet tar­tani tagjai között, és nem tud olyan hatást gya­korolni a tagokra, hogy azok, ha idézik őket, a bíróság előtt megjelenjenek. Ebben a tekin­tetben a védőügyvédet mulasztás terheli. Fe­­hérváry Kálmán dr. védő kijelentette, hogy a­­ vádlottal csak véletlenül találkozott. Schadl­­ Ernő dr. erre megjegyezte, hogy elfogató-­ parancsot fog kiadni Lukacsevics ellen és­­ mindaddig fogvatartja, míg sor kerül a tárgya­­­­lás megtartására. Ha azonban az ügyvéd déli , féltizenkettőig előkeríti a vádlottat, eláll az el­­­ fogatóparancs kibocsátásától. Mikor ez a fér-­j mimis lejárt, az elnök konstatálta, hogy az­­ ügyvéd nem tudta védencét előállítani, akinek­ az idézést a Ber­in-szállóban levő lakásán sza­­­­bályszerűen kézbesítették. A védő a tárgyalás elnapolását kérte azon az alapon, hogy a vád­­­rottal valami nagyobb dolog akadályozta a meg­­s­jelenésben. Erre az elnök kihirdette a tör­vényszék végzését, amelyben a mai főtárgya­lást elnapolja, egyben a sajtótörvény 50. sza­­kasza értelmében elrendeli Lukacsevics Lajos azonnali letartóztatásbavételét, mivel elmaradá­­­sának okát elfogadhatóan nem indokolta. ■— Kapcsa Margit „Belle­vue-szálloda" nyári helyiségei szombaton hajnali 5 óráig nyitva. Cigány- és bárzene. — Elszakított területeink is visszakapcsolód­­hatnak a rádiótelefon útján a magyar kultúr­­közösségbe. Tanuljuk meg a rádió házi elő­állítását dr. Ince rádiókönyvéből. Kapható 21.700 koronáért a Világ könyvosztályánál, VI., Andrássy út 47. I. em. — Statisztikai Havi Közlemények. Hosszú szünet után ma új köntösben jelent meg a Statisztikai Havi Közlemények bő és érdekes tartalommal. Közli többek között a múlt évi mezőgazdasági termelés főbb eredményeit, a bevetett terület statisztikáját és a termés­­mennyiséget. A KAMARABAN ma premier! Pearl White felléptével A titokzatos erő­s felvonás Párizs rejtelmeiből. Az utolsó állomás Főszerepben: Maria Jacobini Előadások: 7sz, 8, 8/­10. SZÍNHÁZ, MŰVÉSZET A színházak pénteki missere NEMZETI: Süt a nap (*/*8). VÁROSI: Szevillai borbély (V*8). VÍG: Antónia (8). RENAISSANCE: Lissy die Cocotte (8). FŐVÁROSI: Szegény Jonathán (8). KIRÁLY: Huncut a lány (*/*8). MAGYAR: Szent Péter esernyője (Vt8). BELVÁROSI: A papának igaza volt (Va8). ANDRÁSSY ÚTI: Függöny stb. (Vf9). SZIGETI SZÍNPAD: A rák stb. (8). BUDAI SZÍNKÖR: Vidám­ Színpad vendégj. (8). BUDAPESTI: Túl a határon (ViS). ­ Az opera-telefon Münchenben és Münchenen kívül is nagy fel­tűnést keltett Steidle dr. miniszteri tanácsosnak új találmánya, amely a közönséges házitelefonra alkalmazva, teljes hangerősséggel közvetíti az Opera előadásait. Steidle dr., aki nagyon kitűnő tudós és szakember, a müncheni postán teljesít szolgálatot és eddig több új dologgal tökéletesí­tette a telefon- és távíró-forgalmat. Köztük leg­jelentékenyebb volt a husznöt kilométer kör­zetben alkalmazható automatikus kapcsolás táv­beszélő készülék. Most legújabb találmányát, az opera-telefont, ő maga ismerteti a következő­képpen : — Az operai zenének a nyilvános távbeszélő­­ forgalomba való bekapcsolásánál egy áVisnál­­ kapcsolásról van szó, úgy hogy amikor az­é­gyes előfizető készülékét az Operára igazítja be, ezt­­ a központnak teljes mellőzésével és minden­­ közreműködése nélkül végzi, ami viszont azt is­­ jelenti, hogy az előfizető, aki az Operát hallgatja, VILÁG A vidéki színészek és a színésziskolák (A Világ tudósítójától.) A vidéki színészet válsága sokat foglalkoztatja most a színészszer­­vezeteket és a Színpadi Szerzők Egyesületét és legutóbb a kultuszminisztériumban is volt ta­nácskozás a vidéki magyar színházak sorsáról. A megcsonkított Magyarországon sok a szín­­társulat és a gazdasági viszonyok is nehezek , ez okozza leginkább a válságot, a közönség nem tudja eltartani a színházakat és a szín­házak a színészeket. A Színpadi Szerzők Egyesülete ma este Hel­­tai Jenő elnöklésével ankétot tartott ez ügyben, ahol először Rózsahegyi Kálmán ismertette a vidéki színészet helyzetét és különösen azt pa­naszolta, hogy a hihetetlen sok adó és díj ter­heli leginkább a színházakat. Azt kéri, hogy az illetékes miniszterekhez, valamint a miniszter­­elnökhöz menjen küldöttség a magyar színészet érdekében, mert az állam ahelyett, hogy támo­gatná, terhekkel sújtja azt a magyar színésze­tet, amely mégis a magyar kultúra harcosa. Ugyanezt fejtegette Hegedűs Gyula, a Buda­pesti Színészszövetség elnöke, míg Bárdos Ar­túr azt hangoztatta, hogy a vidéki színházak bajának egyik oka a művészi színvonal csökke­nése. Akármilyen válságos és küzdelmes is a vidéki színházak anyagi harca — mondotta —, vigyáznia­: kellene a legprimitívebb művészi színvonalra, mert sokszor a vidéki színigaz­’­­­ták is hibásak abban, hogy a közönség nem­ látogatja eléggé a színházakat. A vidéken nin­csenek rendezők , a rendezés sokszor majdnem ügyelői szolgálat. Modern színigazgatókat és tehetséges embereket kellene állítani a vidéki színészet élére. Bárdos Artúr arra a kultúrmunkára hivatko­­zott, amelyet Krecsányi Ignác, Makó Lajos, Aradi Gerő, Nagy Vince, Janovich Jenő, Kom­játhy János és a többiek teljesítettek a vidé­ken és ezeknek a munkáját idézte föl Sebestyén Géza, aki maga is vidéki színigazgató. — Tegyék szívükre kezeiket a színpadi szer­zők. — mondotta Sebestyén Géza — és mond­­ják meg, itt Pesten is azok-e a színigazgatók, akiket ők szeretnének? Ne feledjék el, hogy a vidéken színi­bizottságok is vannak. Sebestyén Géza azokról a küzdelmekről be­szélt, amelyet a vidéki színigazgatóknak kell folytatniok, majd azt mondotta, hogy valóban egyes színigazgatókat ki kellene cserélni. Hutzka Jenő dr., az egyesület alelnöke, aki egyébként miniszteri tanácsos a közoktatási minisztériumban, papírlapot tett Sebestyén elé: — írja fel, hogy kik ezek. Sebestyén egy mozdulattal hárította el magá­tól a listakészítést, mire Csortos Gyula szólalt fel . A bajok főforrása a színésznevelés. Elret­tentő, amit némelyik színésziskola produkál.­­ Ezek fertőzik meg a vidéki színészetet. Egyes i­­skolák, ahelyett, hogy lehetséges új generációt­­ nevelnének, felháborítóan tehetségtel­en anyag­­­­gal látják el a vidéki színészetet. Így például a­­ Magyar Színházban A kék Haway előadásán a statiszták között feltűnést keltett egy ötvenhat éves növendéknő. Jó pénzért oktatta színészetre az egyik magániskola. A színésziskolákban kell rendet teremteni és azután lehet megreformálni a vidéki színészetet — mondotta Csortos Gyula. Ezzel aztán be is fejeződött az ankét ered­mény nélkül, mint ahogy a vidéki színészet föllendülését az új Kelemen Lászlók, új Me­­gyeryek, új Dérynék, új Kántornék és Kre­­csányi Ignácok kellenének. Kellene azonkívül az állam jóakarata és az a szeretet, amellyel a magyar színészet ügye iránt viseltettek valami­kor és amellyel viseltetni kellene ma is, minden központ közreműködése nélkül kapcsol­hatja vissza magát a helyi vagy interurbán for­galomra, természetesen ott, ahol automatikus telefonkészülékek vannak. Ugyanúgy fel is lehet hívni az illető számot, akkor is, ha az Operát hallgatja. Ennek az új rendszernek az ilyen zeneközvetítésen kívül fontos gazdasági előnye, úgynevezett hírleadásnál van, amikor egy hely­ről az összes előfizetőknek adják le a híreket. Az opera-telefon általános bekapcsolásának fel­tétele, hogy az automatikus kapcsoló­központot mintegy tíz százaléknyi terjedelemben ki kellene bővíteni.­­ A találmány alávető gondolata nem új. Az első kísérletek, amelyekkel operaelőadásokat telefon útján közvetítettek, több mint huszonöt esztendeje történtek meg. Tökéletes eredménye­ket azonban nem értek el, mert akár zenekari, akár színpadi muzsikáról volt szó, a közvetítés mindig nagyon tökéletlen maradt, zavaros han­gokkal és mellékzörejekk­el. Azonkívül az eddig ismert elektromos kapcsolási szisztémák mellett a kérdést csak úgy lehetett volna megoldani, hogy amikor egy előfizető az operaelőadásra kapcsolja be készülékét, ugyanakkor több órára teljesen kikapcsolódik a rendes távbeszélő for­galomból.­­ Az opera-átvitel problémája tehát úgy zenei, mint telefon-szempontból egész új alapon volt megoldandó. A Münchenben elkészült pró­­batrieppel, úgy látszik, jelentős lépéssel haladt előre a dolog. Sikerült a müncheni National Theaterben száz mikrotonnal, amelyeket a zene­karban és a színpadon osztottak el, zenei szem­pontból is tökéletes elektromos opera-felvételt csinálni. Ez az elosztás lehetővé tette, hogy a zeneműnek minden énekbeli és orch­estrán­s szép­­sége teljes színességében és gazdagságában ér­vényesült.­­ A budapesti úgynevezett telefon-hírmondó rendszertől ez a rendszer főképpen abban külön­bözik, hogy ez a rendszer az átvitelt a közönsé­ges nyilvános telefonhálózattal együtt oldja­­ meg, még­pedig úgy, hogy annak működésétől független marad és azt nem zavarja. Magáról az ilyen operai és színpadi mu­zsika-felvételről még a következőket lehet mon­dani. A müncheni National­ Theaterben a legfon­tosabb probléma a mikrofonok olyan eloszlása volt, hogy a zenekarnak minden tényezője, a színpadnak minden énekese, szóval az égés­ együttes hibátlanul és teljes egészében érvénye­süljön. Minden egyes hangjegyállványra egy mikrofont szereltek, a színpadon pedig ugyan­csak számos mikrofont helyeztek el, különböző magasságban és mélységben. Az összes mikro­fonok egymással összeköttetésben voltak, úgy hogy az áramelosztás teljesen egységes. Ez úgy volt lehetséges, hogy az egyes mikrofonokhoz rendelt indukciós orsók szekunder-körei sorban kapcsolva, csak felszü­ltségi hullámokat visznek át és nem kell áramhatásokat kiváltaniuk. A száz különböző és egyes különálló indukciós orsókról elinduló elektromotorikus erő egy gyűjtőcső rácsozatán vivődik tovább, s így ma­tematikai pontossággal komponálódik egyetlen ponton, a zenekarból és a színpadról jövő tel­jes hangösszességgé. Maguk a mikrofonok membránjai, éppen hogy egyetlen hangforrásra központosuljanak, olyan kicsinyek, mint egy ötvennfennnges. Ezzel a rendszerrel a zene plasz­tikája és hangbeli színessége szempontjából tel­jes eredményt ért el a müncheni kísérlet.­­ Ez a felvevő készülék természetesen nagy lehetőségeket ad arra is, hogy a drótnélküli telefon közvetítésével vigyék tovább, viszont a rendes drótvezetékes telefonnál a zene és az ének teljes szépségében érvényesül. A müncheni kí­sérleteknél, praktikusan számbajöhető minden távolságon, kifogástalanul kapták a felvett mu­zsikát, mindössze az szükséges, hogy az egyes központok között magasfeszültségű összekötte­tés-vezeték álljon rendelkezésre, hogy amíg a hang a központok hangerősítőibe jön, ne csök­kenjen számbavehető módon. Az előfizetők fel­­vevőkészülékeihez azonban elegendő a közönsé­ges kábel. A Városok egymás közt való közvetítésében természetesen minden a rendelkezésre álló veze­ték minőségétől függ. Az eddigi kísérletekben hatvan kilométer távolságra sikerült kifogásta­­­­lan leadásokat nyújtani. A kísérletek persze­­nég­y egyre folynak.­­ Münchenben most azt tervezik, hogy jövő télen már a nyilvánosság részvételével próba­üzemet rendeznek be. Ez a próbaüzem annál in­kább megvalósítható, mert hiszen súlyosabb technikai berendezésekre nincs szükség. (*) Erika Glaessner vendégjátéka. A Re­naissance Színház vendégkomikája ma este egy, a testére szabott német bohózatban mu­tatkozott be. A színlap nem nevezi meg a da­rab szerzőjét, aki még ezzel sem tud érdeklő­dést kelteni maga iránt. Az alantas Posseck egyik fajtája ez a háromfelvonásos, mely a saját színvonalának megfelelő feladatot nyújtja Erika Glaessnernek is. A művésznő azonban nem túl kényes a feladat megoldásában, művé­szetének minden eszközével, túlzásaival, modo­rosságaival, közben sok egyéni ötlettel, buk­fencező jókedvvel és rossz helyre pazarolt te­hetséggel száll síkra a sikerért, amit a szellemi igényel­ soul orrain tán nem is tagadtak meg tőle. Voltak, akik nagyon jól mulattak a mi Révay uccánk környékéről már rég száműzött szituációkon és humor-régiségeken, melyeknek a mai előadáson J* Kari Jorest és Anton Point­­int voltak a tartózkodóbk tolmácsolni. 1924 június 27. 11 - SS (*) A Mámor új díszletet. A Belvárosi Szín­­­­ház az őszi szezon elején felújítja Strindberg­i Mámor című darabjának előadását. Hegedűs I Tibor, aki a darabot a reprízen rendezi, az élő- t adás gyors lebonyolítását olyként igyekszik­­ biztosítani, hogy az egymást sűrűn követő , színváltozásokhoz a két oldalfal állandóan a helyén marad és az egyes képeknél csak a­­ hátsó fal változik. Básthy István, az Unió dísz­­­­lettervezője már el is készült a Mámor új dísz­letterveivel, melynek a segítségével közel egy­­ órával rövidül az előadás időtartama. (*) Reinhardt jövő évi programja. Klasz­­szikus előadásai mellett a jövő szezonban­­ Reinhardt több francia és angol darabot is színre hoz bécsi színházában, a Josefstädter Thealerben. Elsőnek, a bécsi színházi és zenei ünnepségek idején felújítja Nestroy-nak egyik­­ darabját a saját rendezésében, majd pedig be­mutatja Capeau-nak, a párizsi Teátre du Co­­­­lumbier igngatójának: A szülei ház című szín­­­művét. Ebben a darabban Else Lehmann fogja a női főszerepet játszani és Thimig Hans, a­­ Burgszínház művésze ebben a darabban kezdi meg működését Reinhardt színházánál. Be­mutatja továbbá Juskievics orosz írónak Sen­kin című vígjátékát és Seton Bone, angol író vígjátékét, az Alkelés-t. Mindkét darab fő női szerepét Elic Lehmann játssza. Reinhardt új műsorán szerepel még Galsuforthy drámája, a Loyalties, Paul Regnald színműve, az Aki ura a szivének, azután Grillparzer színjátéka, Az élet álom, Raimund Tékozlója, Shakespeare-től a Szentivánéji álom, Strindberg Mámor-t és Csehov-tól a Varija bácsi. Az utóbbi öt darabot maga Reinhardt rendezi, aki a jövő szezonban még Sr­ussef-nek Ne játsz a szerelemmel! dmfi vígjátékának előadását is­­tervbe vette. --------­­‘ (*) Az Antónia a Vígszínházban pénteken hetvenötödször kerül színre. A szenzációs si­kerű vígjáték előadására minden este zsúfo­lásig telik meg a nézőtér. (*) A Fővárosi Operettszínházban vasárnap­­ kétszer játszanak. Este, mint mindennap, a Szegény Jonathánt adják az ismert nagyszerű szereposztásban. Délután a karszemélyzet ja­vára a Pompadour kerül színre. (*) Ma Erika Glassner utolsó fellépte a Re­­naissance-Színhasban. (*) Raou­l Aslan — Hamlet. A Királyszínház kiváló vendége, Raoul Aslan, aki július 1-én lép föl először, egyik legkitűnőbb szerepét, Hamlet-ot is eljátssza. Az előadásnak külön ér­dekessége, hogy úgyszólván díszletek nélkül, függönyök előtt játsszák. Partnere ezúttal is Rosa Albach-Betty asszony, a Bingtheater ki­váló tagja lesz. (*) József kir. herceg és családja az Árvácska premierjén. József kir. herceg kabinetirodája bejelentette, hogy a kir. hercegi család megje­­lenik Zerkovitz Béla új operettjének, az Ár­­vácská­ nak premierjén, amely kedden,*­ július 1-én lesz a Budai Színkörben. (*) Haraszty Mici és Posner Magda Kőváry Gyula vígjátékiban a Sziget­ Színpadon. (*) Évadzáró előadások a Magyar Színház­ban. A nagyhatású Mikszáth-darabbal, a Szent Péter esernyőjé­vel fejezi be a Magyar Színház idei évadját vasárnap, 29-én. Pénteken és szom­baton ugyancsak a Szent Péter esernyőjét adják. (*) Békeffy—Borossék kabarétársulata egé­szen új műsor keretében búcsúzik ma este a Budai Színkör közönségétől. Tegnap esti elő­adásuk zajos derültséget és falrengető tapso­­kat váltott ki s az egész előadás a vidámság és siker jegyében folyt le. , (*) Mily Gerő irodalom, és művészet­kritikai egyéni akciója a Sziget­ Színpadon. (*) Sándor Erzsi kamaraénekesnővel Rosina szerepében A szevillai borbély kerül színre ma pénteken a Városi Színházban. Almaviva, Somló, Figaro Csóka Béla, Bartoló Dalnoky dr., Basilio Lakatos lesz. (*) A vén gazember, a címszerepben Se­­besyén Géza fölléptével, szombaton és vasár­nap este kerül színre a Budai Színkörben. A női főszerepet Pártos Klári, a Renaissance­ Színház nagy tehetségű ifjú művésznője, a da­rab többi vezető szerepeit pedig a budai drá­mai együttes java erői játsszák. (*) Keglevthh Marietta „Ókatarinázik", Simi Glara táncol, Szentiványi Kálmán konferál a Sziget­ Színpadon. (*) Vasárnap, 29-én fejezi be a Belvárosi Színház idei évadját Sacha Guitry A papának igaza volt című kitűnő vígstékával. Pénteken is a Sacha Guitry-darabot játsszák, míg szomba­ton a Kékszakáll nyolcadik felesége című da­rab kerül színre. (*) Lukács Pál, a Vígszínház művésze és Tassy Mária játsszák vasárnap délután a Sze­relem vására főszerepét a Budai Színkörben. (*) Kertész Endre mint úszóbajnok a Sziget­ Színpadon. (*) A Hazajáró lélek a Budai Színkör hétfői műsorán szerepel, a főszerepekben Sebestyén Ilona és Somody Pál fölléptével. (*) Az Andrássy úti Színház két búcsú­­előadása szombaton és vasárnap lesz, mikor is a legkitűnőbb darabok, tréfák és magánszámok szerepelnek a műsoron, melyek az utóbbi két é­v alatt legnagyobb sikert arattak. (*) Sziget-Színpad az Alsó-Margitszigeten este 9-től éjfélig. Telefon 20—73. (*) Mária Orska, Reinhardt, Hevesi Sándor, Artúr Eichman, Lengyel Menyhért, Szenes Béla, Szirmai Imre cikkei és nyilatkozatai, Arany János kiadatlan levele. Erdős René lelki útmu­tatója. Karinthy vicclapja, a Szent Péter eser­nyője teljes szövege, tizenkét oldal sportkép a párizsi futball-olympiászról, a magyar baj­noki atlétikai mérkőzésről a Színházi Élet új számának szenzációi. A lap ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80.000 korona. Kiadóhiva­­tal : Erzsébet körút 29.

Next