Világ, 1924. november (15. évfolyam, 232-256. szám)

1924-11-08 / 237. szám

3 1924­ november­e. VILÁG legyőzése irthatja ki gyökerestől a ka­tasztrófát. Csakis az anyag természetének új tudományos felismeréséből fakadhat a radikális segítség, amelynek alapján alkot­hatja meg a technika numerus clausus nél­kül az anyagi kultúrának új formáit! Ily módon e kultúrátalakulás kezdetén állunk, nemcsak szemlélő tanok, hanem részesek és hivatott munkatársak. Az átalakulásban a kémiának, az anyag tudományának ve­zető szerepe lesz. A tiszta tudomány és a tecnika jelenleg a fémekkel és a szénnel való takarékosabb gazdálkodást írta zászlajára, a segítség ily alapon azonban nem következhetik be. A vasnak pótlása más elemekkel, és a szén­nek pótlása az atom belső energiájával nyújthat csak egyedül segítséget. A vasnak, réznek, annak pótlására az alumínium, magnézium és szilícium jön tekintetbe. A Vasnak, réznek és annak faj­­súlya 8 körül van, tehát nehéz fémek, a jövő fémeinek fajsúlyai 2 körül vannak. A jövő a könnyű fémek korszaka. A jövő technikusának a jelenkor gépeit a könnyű fémek anyagára kell átkonstruálnia! A kultúra másik pillére: a tüzelőanyag! Ennek a pótlására ma még nem látjuk tisz­tán a célhoz vezető utat. Úgy látszik mégis, hogy azok a mérhetetlen energiamennyisé­gek, amelyek szabaddá válnak akkor, ami­dőn a nagyobb atomsúlyú atom kisebb sú­lyúvá válik, fogják majd pótolni a tüzelő­anyagokat. A bomlást ma még nem tudjuk mesterséges beavatkozással megindítani. A megoldás lehetőségében azonban már ma sem kételkedhetünk! A földkéreg a nyersanyagok nagy válto­zatosságát látszólag mérhetetlen mennyi­ségben bocsátotta rendelkezésünkre, amely­nek az ember alaposan nekilátott. Az anyag­­készletek veszedelmesen fogynak és feltar­tóztathatatlanul elfogynak, mert termé­szetes útképződés vagy koncentrálás a ren­delkezésre álló időn belül lehetetlen. Nem lehet elég korán és elég gyakran utalni arra a katasztrófára, amely anyagi és szellemi kultúránkat éri a rendelkezésre álló anyagok elfogyásával. A veszély olyan nagy, hogy annak a jelenlegi természetku­­tatás tudatában kell élnie! Lázár Albert. 1* 1 KÉM ■OS­, trw 3Ai te. rtZX**4S&ajti* wszrsatmj*.**** — Az osztrák—magyar kereskedelmi szerződés. (A Világ bécsi tudósítójától.) A legutóbbi napokban itt olyan hírek terjed­tek el, hogy az Ausztria és Magyarország közt fennálló kereskedelmi szerződést a legközelebbi napokban felmondják. Félhi­vatalos információ szerint erről egyelőre szó sem lehet. Vannak ugyan osztrák gaz­dasági körök, amelyek ilyen irányban el­jártak a kormánynál és kérték, hogy az ideiglenes kereskedelmi szerződést felbont­sák, de az osztrák kormány egyelőre nem akarja ezt megtenni, mert a kereskedelmi szerződés felbontása a két ország közt fennálló barátságos viszonyt megbontaná. — Személyi hírek. Aldo Dami, a Revue de Génévé egyik szerkesztője és a Semaine Litte­­raire című genfi lap főmunokatársa szombaton e­ste a Camer­a­i-művészpárral Budapestre ér­kezik. — Szápáry László gróf volt londoni követ Londonba utazott. — Vargha Imre ál­lamtitkár, aki a főváros két új adójának, a kereseti adónak és a jövedelmi adó pótléká­nak ügyében a tárgyalásokat vezeti, megbete­gedett. — Bozsik Pál nemzetgyűlési képviselő, gyöngyösi prépost-plébános vakbélgyulladás­­ban megbetegedett. Sikeresen megoperálták. — Olchváry Zoltán, a debreceni ítélőtábla elnöke megbetegedett. Betegsége alatt Per­­jéssy Mihály dr. táblai tanácselnök helyette­síti és így ő vezeti a kormányzó elé a bírói küldöttséget is. — A kormányzó Steiger Aladár II. osztályai fő­kon rúdnak az I. osztályú főkon­zuli címeit és jelleget, Danilovics Pál dr. kü­l­­ügym­in­­iszteri jc.osz­tályta­nicsosu aak a miniszteri tanácsosi jelleget adományozta. — Az ausztráliai miniszterelnök a brit birodalom védfelmérrtl. Sidneyből jelentik: Bruce miniszterelnök beszédet mondott,­ amelyben annak a reményének adott kifeje­zést, hogy az új brit kormány a singaporei hajóhad-támaszpont létesítése kérdésében­­ hamarosan előbbre jut és a brit birodalmi értekezlet határozatait megvalósítja. A mi­niszterelnök kijelentette továbbá, hogy a konzervatív párttól a legutóbbi két hónap folyamán azt a biztatást kapta, hogy a párt elhatározta a birodalom védelmére vonat­kozó tervek végrehajtását és a brit biroda­­­lom keretén belül a kereskedelem előmoz­dítását.­­ A verekedő diákok ellen megindult az eljárás. Megírtuk, hogy az elmúlt éjszaka az Erzsébet körúton Szentgyörgyi Nándor, Pilisi Béla, Oroszy Pál és Pécsi Imre egyetemi hall­gatók a járókelőket igazoltatták, és többeket tettleg inzultáltak. A fiatalembereket előállítot­ták a főkapitányságra, ahol eleinte életveszé­lyes fenyegetés, súlyos testi sértés, éjszakai csendzavarás és utcai botrányokozás címén akartak eljárást indítani ellenük. Az éjszakai verekedőket kihallgatásuk után elbocsájtották a rendőrségről és ez eljárást csupán éjszakai botrányokozás címén indították meg.­­ Csökken a kincstár bevétele a kereseti ad­óból. A budapesti pénzintézetek most mu­tatják be az október havi fizetések után az alkalmazottak által fizetendő kereseti adó­ról szóló kimutatásokat. Ezek a kimutatá­sok azt a nem meglepő, de érdekes tényt tanúsítják, hogy az intézeti alkalmazottak­nak a száma és egyénenként is a javadalma csökkent. Augusztus óta ugyanis az intéze­teknél hónapról hónapra csökkenő tenden­ciát mutat a fizetési lista hosszúsága, vala­mint az egyenként és összesen kifizetett ja­vadalmak összege is. Természetes tehát, hogy a tisztviselők kisebb jövedelem után alacsonyabb kulcs szerint kevesebb adót fizetnek és így a magántisztviselői probléma mostani megoldási rendszere a kincstár ér­dekeit is sérti.­­ A háborús adósságok­ Washingtonból jelentik : Mellon pénzügyi államtitkár je­lezte, hogy kérni fogja az adósságrendező­­bizottság februárban lejáró mandátumának meghosszabbítását, azzal a megokolással, hogy addigra az idegen államok háborús adósságának konszolidálása nem történhe­tik meg. A Lodge szenátor súlyos beteg. Boszton­­ból jelentik: Lodge szenátor, az amerikai republikánusok egyik legkiválóbb vezére, tegnap délben összeesett és azóta nem nyerte vissza eszméletét. Éjjel azt jelentették, hogy állapota komoly. A neves szenátor nemrégi­ben műtétnek vetette alá magát és már a ja­vulás útján tartott. Politikai szerepléséből legism­eretesebb az a harc, amelyet a nemze­tek szövetsége ellen folytatott. Az ő nagy be­folyásának tulajdonítható elsősorban, hogy a szenátus óvást emelt és nem engedte Ameri­kát csatlakozni a nemzetek szövetségéhez.­­ Szaporítják a bécsi repülőjáratokat az osztrák vasutassztrájk alatt. A Magyar Légi­­forgalmi Rt. az osztrák vasutassztrájkra való tekintettel elhatározta, hogy a sztrájk tartama alatt naponta több bécsi járatot tart üzemben. Előjegyzéseiket elfogad a vállalat igazgatósága a Ne­w-York-palotában. — In contumaciam. Londonból jelenti a Világ tudósítója. A Westminster Gazette mai vezércikkében élénken tiltakozik a fran­cia kormánynak ama eljárása ellen, hogy olyan német tisztek elfogatásával és letar­tóztatásával, akiket a háborúban elkövetett bűncselekményekért in contumaciam elítél­tek, ismét a bosszúnak azt a szellemét akar­ják feltámasztani, amely 1919-ben grasszált Európában. Franciaországnak és Németor­szágnak egymásközli viszonyát az ilyen cse­lekmények megzavarják és ez Európa biz­tonságát is veszélyezteti. — Házasság: Barna Kálmán dr. ügyvéd és Etsner Margit november 9-én házasságot köt­nek. (Minden külön értesítés helyett.) Molnár Antal dr. fővárosi orvos szombaton délután fél 6 órakor vezeti oltárhoz Vécsey Ily festőművésznőt, néhai Vécsey Leó budapesti bankigazgató leányát. Mezey Gyula, néhai Mezey Gyula és Krasznay Mária fia, november 16-án Péceten házasságot kötött Halász Katóval, néhai Halász Sándor és Sacher Magda leányával. Tanuk volta­k bárca­­házi Bárczy István, a menyasszony nagybátyja, és Dessewffy Arisztid. — Az osztrák kis­ betevők. (A Világ bécsi tudósítójától.) Ma délelőtt a városháza nagy csarnokában a kisjáradékosok és takarékbe­tétesek nagy tiltakozó gyűlést tartottak. A gyűlés rendkívül izgalmas lefolyású volt. Innen többtagú küldöttség kereste fel a par­lamentben a pártokat és ezeknek vezetőivel arról tárgyalt, hogy bizonyos törvényes in­tézkedéseket léptessenek életbe a felügyelő­bizottsági és igazgatósági tagoknak a bankok betevőivel szemben való felelősségéről. Ezenkívül egy olyan törvény életbeléptetését követelték, amely az egyesség­i eljárást meg­felelően módosítsa. A küldöttség vezetői ki­jelentették, hogy amennyiben ezeket a tör­vényeket november huszadikáig nem ter­jesztik a parlament elé, úgy a vidéken lévő tagjaik körében agitációt indítanak, hogy­n­ november harmincadikén megtartandó községi választásokon ezek ne szavazzanak polgári jelöltekre.­­ Elhalasztották a cselekvő megy­arok bűn­­perének tárgyalását. A Cselekvő Magyarok Tá­borának voltak tagjai Bedő József magánhiva­talnok és Dala József államvasúti tisztviselő, akik a Tárnok utcában Othó Lajos ékszerészt meggyilkolták és kirabolták. Bedő és Dula tömeges rablások és gyilkosságok végrehajtá­sára szövetkeztek egymással és elfogatásuk al­kalmával elmondották, hogy radikális módon akartak véget vetni Budapesten a tőzsdézők uralmának. Az ügyészség mindkettőjüket gyil­kosság elkövetésére irányuló szövetkezéssel és rablás kísérletével párosult gyilkosság bűntet­tével vádolja. A büntetőtörvényszék elnöksége Valentin táblabíró tanácsától átvette az ügyet és a Schirilla­­tanácsának szignálta. A csere következtében a mai napra kitűzött főtárgya­­lást nem tartották meg és valószínűleg a cse­lekvő magyarokat csak december folyamán fogják a törvényszéken felelősségre vonni. — Adomány. Az Ingyenkenyér részére Kampf Miklós 50.000 koronát küldött be a Világ szer­kesztőségébe. Rendeltetési helyére juttattuk. — Aki negyvennyolc évig volt újságíró. Ma este tíz órakor elköltözött az élők sorából Peisner Ignác, a magyar újságírás egyik leg­érdemesebb veteránja. Peisner 1855-ben szü­letett a sárosmegyei Sebeskellemes községben, ahol apja néptanító volt, és mint orvostanhall­gató került Budapestre, de az újságírás elvonta az orvos-pályáról. 1876-tól fogva Peisner no­vellákat, esztétikai cikkeket kezdett írni a Pesti Hírlap­ba, valamint más lapokba, egy­ben pedig rendes munkatársa lett a Pester Correspondenz-nek, tehát már csak két év vá­lasztotta el félszázados újságírói jubileumának megünneplésétől. 1879-ben került Peisner Ignác a Heves Pester Journal szerkesztőségé­nek kötelékébe, és negyvenöt esztendőn át volt a munkatársa, hosszú évekig a segédszerkesz­tője ennek a lapnak, amely Bródy Zsigmond főrendiházi tagnak főszerkesztése alatt igen nagy súlyra tett szert Peisner újságírói egyé­niségének kialakulása idején. Peisner az éjjeli szer­kesztés mellett a Neues Pester Journal több rovatát is gazdagította cikkeivel, ame­lyek nem csupán az aktuális napi kérdésekkel foglalkoztak. Peisner nagy szeretettel foglalko­zott Pest múltjával, és igen alapos, komoly tu­dással felépített, színesen írott tanulmányok­ban idézte fel Pest történeténe­k epizódjait és fejezeteit. A tanulmányok egy sora könyv­ alak­ban is megjelent, ilyen címmel: Budapest a XVIII. században, míg Peisner néhány másik Budapest múltjáról írott tanulmányát a Ma­gyar Könyvtár adta ki egyik füzetében. A his­torikus teljes felkészültségével, teljes lelkiisme­retességével gyűjtötte Peisner az anyagot azok­hoz a tanulmányokhoz, amelyeket azután az újságíró eleven, plasztikus tolla tett vonzóan érdekesekké. Talán nem fölösleges megemlí­teni azt sem, hogy Peisner, aki negyvennyolc évet töltött a budapesti német újságírás szol­gálatában, igen komolyan foglalkozott a ma­gyar nyelvészeti problémákkal is. A nyelv éle­téből címet viseli az a kötet, amelyben nyelvé­szeti dolgozatait gyűjtötte össze. De sok ki­­sebb-nagyobb adalék jelent meg Peisner tollá­ból a Magyar Nyelvőr­ben is. Az elmúlt érvek során gyakran keltettek nagy érdeklődést azok a cikkek, amelyekben Peisner egy letűnt nemze­dék emlékét idézte fel a Neues Pester Journal­ban. Az öreg újságíró eleven lexikon volt, ki­­apadhatatlan ad­atkészletével, azokról az em­berekről, akiknek kor­társa, azokról az esem­é­­nyekről, rím­ely­eknek szemtanúja von fiatal­ságában , é­s igen nagy kár, hogy nem jegyezte fel visszaemlékezéseit, hiszen Peisner közelről látta és éles szemmel figyelte meg az esemé­nyeiket. Csak éppen nem igen jutott ideje me­­moái­oka­t írni, mert egészen a múlt héten be­­következett megbetegedéséig Peisner idejét, energiáját kikötötte az újságírás mindennapos robotja, amelyet kedvvel­, frissen, fáradhatat­lanul tudott elvégezni negyvennyolc év után is , és kollégái gyakran csodálták, milyen kivé­­teles munkabírással dolgozik az öreg úr, aki szívesen festette alá cikkeit reminiszcenciákkal, de azért együtt haladt a korral, és mindig vol­ta­k friss szempontjai, frappáns észrevételei. Sokoldalú, színe­s tájékozottságával, magyar és német nyelven egyaránt kiművelt tollával, öt évtizeden át töretlen munka kedvével Peisner példája volt a komoly, igazi újságírónak , és akármennyire lek­öltötte mindig a napi munka, történeti tanulmányaihoz kénytelen lesz vissza­­­térni mindenki, aki foglalkozik Budapest műrá­jával. Amikor Peisner egy hete megbe­tegedet, azzal búcsúzott el a Neues Pester Journal szer­­kesz­tőségétől, hogy néhány nap múlva vissza­tér régi íróasztalához, de tegnap váratlanul sú­­lyosra fordult állapota, és ma este tíz órakor hatvankilenc éves korában meghalt. Peisner hatásos ágyánál nem csupán családja gyá­szol­, közöttük fia, Pereszlényi Pál, a Világ bécsi munkatársa , hanem gyászolja az értékes munkájú veteránt az egész magyar újságírás, és kivált a Neues Pester Journal régi újságírói gárdája, amely évtizedeken át dolgozott egy szerkesztőségben Peisner Ignáccal. — Az amerikai mandátumok. Washing­tonból jelentik : A képviselőházban a köz­­társaságiak 246, a demokraták 183 mandá­tummal rendelkeznek. Hat mandátum sorsa még ismeretlen. A köztársaságiak 21 man­dátumot nyertek és többségük 57 szavazat. .4 szenátusban a köztársaságiak mandátu­mainak száma 52, nyereségük 3 mandá­tum. Ebben a számban nincs benne La Fol­­lette és három híve. Coolidge elnök a vá­lasztási gyűlésben 374 biztos szavazatra számíthat és valószínű, hogy még 8 szava­zatot kap. — Titokzatos haláleset a Danán. A fehér­megyei Adony község határában, a Duna partján, az első vízimalomtól nem messze, a falubeliek egy gazdátlan csónakot vettek észre. A csónakot a partra húzták és látták, hogy a feneke és oldala fele van vérrel. A köz­ségi orvos megállapította, hogy a csónakhoz megalvadt emberi véd tapad. A nyomozás so­rán konstatálták, hogy Scheidl Ferenc és Steiner Jámos adonyi lakosok kedden este egy Lovassy nevű ráckevei emberrel az adonyi kocsmában mulattak és tizenegy óra után ittas fővel csó­nakázni mentek a Dunára. A csendőrök Steinert és Lovassyt a községben megtalálták, vallatóra fogták. Elmondották, hogy Scheidl belefulladt csónakázás közben a Dunába, a csónak pedig azért véres, mert Steiner a csónakban megsé­rült. A titokzatos haláleset ügyében a nyomo­zás megindult. — Előadás: Braun Soma dr. vasárnap délelőtt 11 órakor előadás tart A primitív kultúra cí­men a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egye­sületében (V., Akadémia utca 6. I.). — Nyomdász­sztrájk fenyegeti Berlint. (A Világ berlini tudósítójától.) A német bi­rodalom fővárosában a legközelebbi órák­ban nyomdász­sztrájk kitörése fenyeget. A­ lapok technikai személyzete huszonöt szá­zalékos béremelést kér, amire vonatkozóan a tárgyalások ezidőszerint még folynak. Megvan a lehetősége annak, hogy még a mai napon sztrájk kitörésére kerül sor. En­nek azért is rendkívüli jelentősége van, mert Németországban most hágott tetőpont­jára a v­rlasztási küzdelem. Amennyiben a nyomdász­sztrájk tényleg bekövetkeznék, akkor csak a szociáldemokrata és kommu­nista lapok jelennének meg, ami egy­­szersmind azt is jelenti, hogy ezek a pártok zavartalanul folytathatják választási ági­d­­ciójukat sajtó útján is.­­ Jaurès hamvait ünnepélyesen szállítják át a Pantheonba. Francois­ Albert francia közt­oktatási miniszter a legutóbbi minisztertaná-­­oson jelentést tett azokról az intézkedésekről, amelyek Jaurés hamvainak a Pantheonba való átszálítása kapcsán szükségessé váltak. Az eddigi terv szerint a hamvakat a közoktatás­­ügyi miniszter fogja Albiből, a nagy szocialista vezér mostani pihenőhelyéről Párizsba kísérni. Jaurés hamvait a kamara épületébe fogják vinni, majd a Palais Bourbon előcsarnokában ravatalozzák fel, innét szállítják át azokat november 23-án a nemzet haffortjai közé. A te­metésen Herriot miniszterelnök mond beszédet és Franciaország ünnepélyes külsőségek között hódol nagy fia emlékén­ek, akin­e­k testét­­köz­vetlenül a világháború kitörése előtt járta át a gyilkos golyója. A melegszívű és tisztafaátású apostol, a pacifista gondolat mártírja, ott fog aludni a Pantheon kupolája alatt, ahol a gloire képviselői pihennek magdicsérik­, néma fenségben. — Az interparlamentáris unió magyar cso­portjának ülése. Az interparlamentáris magyar csoport ma délelőtt Berzeviczy Albert elnökié, tévés ülést tartott, amelyen Berzeviczy Albert multatta Apponyi Albert gróf érdemeit és si­kereit, amelyeket a genfi népszövetségi ülésen való szereplésével ért el. Megeml­lkezett Nagy­atádi Szabó István és Szentpály István halállá­­ról, majd rámutatott a cseh parlamenti cso­­porttal folytatott tárgyalásokra, mely alkalom­mal­ a cse­he­k az uniót arra akarták rávenni, hogy a kisebbségi kérdéssel ne foglalkozzék. Berzeviczy Albertinek, a főta­vácsi ülésen el­­mondott beszéde után a cseh csoport indítvá­nyát visszavonta. Berzeviczy Albert a berni konferencia elé terjesztett elnöki jelentés egyik kitétele ellen is kifogást emelt, amely azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek helyzete Európában a békeszerződések után kedvezőbb, mint a békeszerződések előtt volt. Berzeviczy Albert megemlítette, hogy Ixinge genfi főtitkár, aki a szöveget készítette,, beismerte, hogy a szövegezés kétértelműségre adhat okot, ha hozzátette, hogy távol állott tőle a magyarság érzékenységének érintése. Póka-Pivny Béli dr. részlete® jelentést terjesztett elő a Bern­ben és Génfben augusztus végén tartott konfe­­ranciáról. — Oroszország jogot fonnál a sarkvidéki szigetekre. Moszkvából jelentik : Csicserin va­lamennyi külföldi kormánynál bejelentette, hogy a szovjet kormán­y jogot formál a Szibé­riától északra fekvő jegestengeri szigetekre. A szovjet kormány utal arra, hogy az előző orosz kormány 1916 szeptemberében a sarkszigetek hovatartozásáról szóló közlésében bejelentette a hatalmaknak, hogy ez a vidék Oroszországhoz tartozik. Annak a várakozásának ad kifejezést, hogy a kormányok tartózkodni fognak minden cselekménytől, amely a szorjeállamnak a szi­getekre vonatkozó felségjogát megsértené. Ha jogait mégis megsértenék, a szovjetállam elég­tételt fog kérni azoktól a kormányoktól, amelyek a sérelmet elkövették.­­ Az Eskütt-ügy elveszett aktái. A büntető­törvényszék elnökségéhez Eskütt Lajos védője kérvényt nyújtott be, amelyben a védencétől hatóságilag lefoglalt lényeges akták fényében kért sürgős eljárást és felvilágosítást. A bíró­ság annak idején harmincöt darab aktát kül­dött vissza a földművelésügyi minisztériumba, ahonnan azokat visszaküldték, de az akta­csomóból egyes lényeges akták visszamarad­tak. A védelem kérdi, hogy a vizsgálóbíró látta-e ezeket a hiányzó aktákat és kéri a tör­vényszéket, legyen segítségére, hogy az iratok haladéktalanul rendelkezésére bocsáttassanak, mert az akták hiánya a védelmet gyökerében megtámadja. — A debreceni ügyészsége és..Zsi­ványi Jenő. Fölkértek a következő­ sorok közlésére: A Világ mai számának nyilatkozatomat bevezető sorai két téves értesülést foglalnak magukban a debreceni ügyészségre vonatkozólag. Az első az, hogy az ügyészségi vádirat azzal is megvá­dolt, hogy akként nyilatkoztam volt, hogy a vallás butító és erkölcstelen dolog. Nem, ezzel mégsem vádolt az ügyészség sem. A másik az, hogy az ügyész az első bírósági főtárgyaláson nem indítványozta esetleges szökésemre való tekintettel előzetes letartóztatásomat. De igen, ha nem a törvényszék elutasította az indít­ványt. Az ügyész aztán felfolyamodást adott be a Táblához, azt azonban visszavonta a fő­ügyész. A bírósággal is, az ügyészséggel is ke­rült aztán ellentétbe a rendőrség azzal, hogy ő meg félt a szökésemtől. 1924. nov. 7. Zoványi Jenő dr. Szomb­at Kötött férfi mellények, sport-szvetterek­ különleges nagy válaszukban Varga Kossuth Lajos u. 11.

Next